Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-29 / 52. szám
4 TOLNAVARMEGYE. 1907 december 29 alkotmányos ellentállás letörésére vállalkoztál — én sem Somogyi képviselőnek, sem senki más emberfiának sohasem mondottam. Egy ily tartalmú levél létezésének híresztelése felől először tőled magadtól értesültem, a tisztikar bucsuzása alkalmával. Szívélyes üdvözlettel Dőry Pál. Midőn ezek után kijelentem, hogy abból, amit Somogyi Aladár orszgy. képviselő ur a fentebbiek szerint felőlem Rátkay László orszgy. képviselő urnák mondott, egy sző sem igaz, le kell szögeznem azt a tényt, hogy úgy ebben, mint abban, hogy pletykáját Dőry Pál főispán úrtól hallotta, Somogyi Aladár ur hazudott. Fogadja tek. szerkesztő ur őszinte tiszteletem megnyilvánitását. Szekszárd, 1907. dec. 26. Simontsils Elemér. Az egyesült ellenzék értekezlete. A tolnamegyei ellenzéki pártok ad hoc egyesültek és az uj alispánválasztásra nézve egyöntetű megállapodásra jutottak a f. hó 22-én megtartott értekezleten. Tulajdonképen anakronizmus, ha ezek a pártok magukat ma is ellenzékinek nevezik, mert ők tényleg! kormány- pártiak. Tehát a kormánypártot hívta össze Boda Vilmos erre a 22-iki értekezletre. Hallomás szerint 24 megyebizottsági tag jelent meg az értekezleten, köztük négy országgyűlési képviselő Réákay, Benyovszky, Wéber és Hainrikkffy. Jellemző, hogy az ötödik országgyűlési képviselőt Szabó Károlyt, ki a megyegyülések legszorgalmasabb látogatója és megyei életünk egyik legbuzgőbb tagja, meg sem hívták az értekezletre, mert tudták, hogy Szabó más álláspontot foglal el ebben a kérdésben. Még csak alkalmat sem akartak nyújtani Szabónak, hogy az ő állás- foglalását indokolja. Hosszabb eszmecsere után — miután az egyik párt sem akart lemondani az ő jelöltjéről — abban állapodtak meg, hogy úgy Szévald Mórt, mint Jeszenszky György bárót jelölik és magukat becsületszó mellett kötelezik, hogy pótválasztás esetén a kisebbség a többségben maradt ellenzéki párthoz csatlakozik. Konstatálnunk kell, hogy az értekezleten Szévald hívei voltak többségben. ízlés és felfogás dolga, hogy a bizottsági tagok kitakarnak alispánnak. Nem kifogásolható és csak jogukkal élnek, ha jelölteket állítanak és azok mellett akcióba lépnek. Azonban egyoldalú pártállás alapján mereven sorakozni és pereat-ot kiáltani mindenkire, aki nem tartozik a koalícióhoz, nem helyes, még kevésbbé épületes eljárás és homlokegyenest ellenkezik « Tolna- ármegye régi, jó és tiszta múltjával» amire a 19 biz. tag által aláirt koalíciós szózat hivatkozik Tolnavármegyében a pártszenvedélyek soha annyira felül nem kerekedtek a lojális szempontokon, hogy mindent a pártállás egyoldalú szemüvegén keresztül bíráltak volna el és hogy ábbál taposnák mindent, ami a pártállással szemben áll. A *réqi rendszer hívei» ellen indított irtó háború remélhetőleg kudarcot fog vallani. A méltányosság, igazságszeretet, lojalitás nem engedi, hogy keresztülgázoljanak régi, érdemes önzetlen munkásságra hivatkozható férfiakon csupán azért, mert nem tartoznak a koalícióhoz, azonban ellene sem tesznek semmit, hanem tisztán semlegesek és pártokon kívüli helyzetben maradnak. Maga az alispánválasztás igazolja máris, hogy az értekezlet túlhajtott álláspontja nem fog ■érvényesülni, mert a függetlenségi pátiból igen tekintélyes számú bizottsági tag szavaz Simontsits Elemérre, mert a vármegye közérdekét fölébe helyezik mindenféle koalíciós pártérdeknek. Boda Vilmos függetlenségi pártelnök által hangoztatott «eszményi türdmességnek», a régi érdemek elismerésének ugyan nyoma sincs az ő elnöklete alatt megtartott értekezlet határozatában. Ám tegyék. A *régi rendszer hívei» nem fognak retorzióval élni, hanem azok lesznek a jövőben is, amik voltak a múltban: tiszta és korrekt fegyverekkel dolgozó lojális ellenfelek. Simontsits Elemér pártja napról-napra növekszik. Kedden délután .néhány óra alatt 105 jiz^ttsági tag irta alá azt a felhívást, melyet (érdekében pártja kibocsátott. Abszolút többsége mindjárt ez első szavazásnál meglesz, éppen azért az ellenzéki pártok által becsületszó mellett lekötött második szavazásra aligha kerül a sor. Igen nagy érdeklődés van a választás iránt és Simontsitsra 200-nál több bizottsági tag fog szavazni, ami abszolút többséggel való győzelmet jelent. Kérjük a megyebizottsági tagokat, hogy igazoló jegyeiket lehetőleg hozzák magukkal a közgyűlésre és hogy a közgyűlés befejezéséig a közgyűlési termet el ne hagyják. Három jelölt lévén, természetes, hogy névszerinti szavazás lesz, amely két bizottság előtt fog megejtetni; — azon, nem várt esetben, ha az első szavazás nem eredményezne abszolút többséget, a második szavazást a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között azonnal meqejtetik. A kijelölő választmány a tisztújító közgyűlés megnyitása után alakittatik meg. Elnöke a főispán, aki 3 tagot nevez ki, a másik 3 tagot pedig a közgyüiés választja. Titkos szavazásnak nincsen helye, — csak névszerinti szavazásnak. Az egyesült ellenzek a megüresedő tamásii vagy gyönki főszolgabírói állásra fölös óvatosságból már állított jelöltet és pedig Jeszenszky László báró volt főszolgabiró és volt országgyűlési képviselő személyében, aki már beadta pályázati kérvényét. A többi állásokra a régi tisztviselők szintén beadták már pályázati kérvényüket; a netán megüresedő egyik főszolga- birói állásra Sörös József tamásii szolgabiró szintén pályázik. A kormány munkaprogrammja. A karácsony alkalmából megjelent különféle nyilatkozatok hatalmas parlamenti anyaghalmazt és kiterjedt, hosszú évek mozgalmas munkájára váró kormányzati pro grammot tártak fel. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot fog a Ház elé terjeszteni, amely a vasúti forgalomban az utóbbi években beállott akadályokat lesz hivatva elhárítani. A javaslat három évre szóló kétszáz millió korona beruházást igényel. Ugyancsak sürgősen beterjeszti a kereskedelmi miniszter azt a törvény- javaslatot is, amely tengeri kereskedelmi hajózásunk kibővítéséről szól. A kereskedelmi minisztériumban készülőben vannak azonkívül a következő javaslatok az ipartörvény, a munkásvédelmi törvény, a vasárnapi munkaszünetről és egész csomó vicinálisról szóló törvény- javaslat. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszternél beterjesztésre vár a százkilencven milliós vizi beruházásról szóló javaslat, a vízjogi törvény revíziója. Lesz több az állattenyésztésről szóló előterjesztése is, valamint a parlament elé kerül a halászati törvény módosítása s készen van a telepítésről és parcellázásáról szóló törvény- javaslat is. Az igazságügyminiszteriumban három javaslaton, dolgoznak. Az első a bírói szervezetről, a második a polgári perrendtartás életbeléptetéséről szól. A harmadik készülő javaslat a sajtótörvény reformja. Apponyi Albert kultuszminiszter a katholikus autonómiát, és a kongrua rendezését terjeszti legközelebb a Ház elé. Tervez azonkívül a kultuszminiszter egy a zsidók organizálásáról szóló javaslatot is. A belügyminiszter fővárosi törvényen, a pénzügyminiszter pedig az adóreformon dolgozik. Gróf Széchenyi Sándor adománya. %j Szabó Károly országgyűlési képviselő indítványára Tolnavármegye elhatározta, hogy II. Rákóczi Ferenc arcképér a /ármegye ülésterme számára lefesteti. Vármegyénk volt főispánja értesülvén értől a közgyűlési határozatról, megszerezte a Many oki-fele hírneves eredeti Rákóczi képnek művészi másolatát, melyet annak idején maga a fejedelem levél kíséretében küldött el a szász választó fejedelemnek. A szász királyi palotában ma is gondos kegyelettel őrzik az eredeti Rá- kóczi-festményt. A képnek művészi másolatban való megszerzése nagy nehézségbe ütközött, mert az eredetit féltő gonddal őrzi a szász udvar. A másolatot Müller, a drezdai hírneves képtár igazgatója készítette és szakértők véleménye szerint kiváló művészi alkotás. Ezt a gyönyörő^ képet , ajánlotta fel Széchenyi Sándor gróf a vármegye közgyűlési termének. A nemeslelkü ajándék egy nagy hazafias tettel ér föl. Széchenyi Sándor gróf arról ismeretes megyénk közéletében, hogy nem üres szólamokkal szokta hazafiságát dokumentálni, hanem tettekkel — egész életének hazafias erényekben gazdag példája erre vall, ezt bizonyítja. Széchenyi Sándor gróf anyai ágon II. Rákóczi Ferenc leszármazója. A méltó ivadék kegyeletét nagy óse iránt szebben nem íohatta fe, mint ezen képnek Tolnavármegye ülésterme számára való felajánlásával. TJjévre. Irta: Sántha Károly. Újévről írni: „ócska tárgy", barátom, így irta ezt nagy mesterem: Arany. Az „ócska tárgyról“ újat irt, belátom, Ezt újra Írni, nékem, hasztalan. Helyeslé az Ur a költő szavát, Hogy „ami nincs“, azt adná meg nekünk, Megadta volna e nép óhaját, De hát mi mindig csak tülekedünk. Áldást kért költőnk a magyar hazára, S az Isten mégse nyújt áldásra kart, Mert tart a széthúzás, nemzet viszálya, És átok veri végül a magyart. A nagy Isten szól: segíts magadon, Tarts össze, oh magyarnép szorosan És élni fogsz boldogan, , szabadon, Siess, időd elsiet, elrohan! — Az én szép és fölséges hivatásom: A szentbeszéd-, ének- s imairás. Isten! Haza! E kettőn főgg vágyásom, Szivem szevelme mi lehetne más? Fogd pártul, Isten, ezt a szép hazát! Ki áldja, óvja, védje, ha te nem ? Hintsd rája áldásodnak halmazát — Hallgass meg engem, édes Istenem! Mindenható szent Isten, égi Fölség, Ez újévben Tehozzád száll imánk: Éji homályból a régi dicsőség Megújult fénnyel ragyogjon ki ránk! Nagy volt e nemzet, boldog és szabad, Mig veled járt s Te véle, hajdanán; Sebe sajog most, könnye úgy szakad — Deríts rá hajnalt, újév hajnalán! Előfizetési felhívás! 1908. évi január hó 1-vel uj előfizetést nyitunk lapunkra. - Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetésük lejárt, — felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fen- akadás ne történjék. Előfizetési feltételek: Egész évre ... 12 korona. Fél „ ... 6 Negyed évre . 3 | Hazafias tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap kiadóhivatala.
