Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-29 / 52. szám
XVII évfolyam 52. szám Szekszárd. 1907 december 29 TOLNAVÁRHEGYE Előfizetési ir: Egész évre ... 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyet számok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon - szám 18. — Kiadóhivatal! telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Főmunkatárs : Dp. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapitot árszabály szerint számíttatnak. Alispánt választunk. Hétfőn délelőtt tölti be Tolnavármegye törvényhatósága az elárvult alispáni széket. A küzdelem tárgyias és tisztességes argumentumai ki vannak merítve: Tolnavármegye nagy és el nem feledhető hagyományainak és jövőbe néző demokráciájának szine-java Simontsits Elemérben látja a holnap alispánját. Ellentáborában szintén bőven van jóhiszeműség és elvi meggyőződés, amely részben személyes kegyeletből, részben deplagi- rozott kuruckodásbót csoportosul más zászlók köré. E pillanatban már minden adatunk azt mondja, hogy a kemény küzdelemből Simontsits Elemér kerül ki fényes győzelemmel. Szerettük volna és e vármegyéhez leláncolt hűséges tisztelettel törekedtünk rá, hogy e választás izgalmaiba olcsó és korcsma- i/.ü kortesfogások bele ne vegyüljenek. — Becsületükre legyen mondva maguknak, a komoly és férfias küzdelemben álló ellenfeleknek, ők nem is sértették a Tolnamegye székházához fűződő tisztes tradíciókat. Annál elszomorítóbb és sivárabb, hogy a Simontsits-ellenes tábor néhány túlbuzgó kortese — bizonyára saját jelöltjeik legnagyobb bosszúságára — a ferdítések és ujj- ból szopott hazugságok uj meg uj változataival igyekeztek — hála istennek, sikertelenül — Simontsits Elemér híveit elhódítani. Azt hiresztelték Simontsitsról, aki háromszor utasította vissza a Kristóffy-ié\t íőispánságot, hogy törvénytelenséggel akarta pályáját meggyorsítani. Ezzel szemben ki lett napvilágosan mutatva, hogy Simontsits Elemér a törvénykönyvvel kezében ajánlotta fel szolgálatait — vármegyéjének és e vármegye egyetlen szavára, egyhangú tapsok közt hárította el utjábbl a föispáni méltóságot, Azt hiresztelték Simontsitsról, hogy levélben ajánlkozott Kristóffynak főispánul a vármegye alkotmányos ellenállásának katonasággal és csendőrszuronynyal való szétverésére. Simontsits kijelenti, hogy egy szó sem igaz belőle. Döry Pál, akit forrásként emlegetnek, kijelenti, hogy ebből egy szó sem igaz. Dunaföldvár érzékeny magyar lelkét akarták ezzel a komédiával elhódítani, de szánalmas dadogás és visszaszívás lett belőle. íme.: Somogyi Aladár ur, az a Döry Pál talán mégse egészen darabont, de magis arnica veritas maradt; az ő régi jó tábla-biró lelke nem vette be a paksi áfiumot : búcsúzóul még egyszer magasra emeli fel, személyek és páitok fölé, a férfi-becsület tiszta pajzsát. Végül azt is hiresztelték Simontsitsról, — még pedig a hajléktalan tolnamegyei kacsák ősi menedékházában: a «Magyar- országa cimü lapban — hogy a Választójog Ligájában «darabantoskodott.» Ezzel szemben alant olvasható, hogy vele ugyanott «darabontoskodtaki> több koalíciós és vezérlőbizottsági képviselőn kívül Barabás Béla és \ a függetlenségi párt Ugrón Gábor urak \ alelnökei is. A «Magyarország»-nak tehát — tolnamegyei közleményeit idehaza ma már önkénytelenül előlegezett pártközi derültség fogadja — ezúttal sem sikerült kvóta emelésben meg- kótyagosodott hasábjait egy kis vidéki embervadászattal felfrissíteni. Szóval az ágyuk visszafelé sültek el. Régi hívei szilárdan állnak Simontsits mellett és jóizlésü, nemesebb gondolkodású ellenfelei közül-is sokan — látva az Ízléstelen kortesfogásokat — elkedvetlenedve vonultak vissza a nem ilyennek remélt küzdelemtől. Hétfőn délben, bátran állíthatjuk, egy hűségesen kitartó, pártos túlzástól ment és kortesfogásokkal szemben is dacos tűzzel megálló impozáns tábor fogja győzelmesen ünnepelni Simontsits Elemér alispánt. Ez a győzelem jókor jön. Vármegyénk gazdasági és intellektuális újjászületésének küszöbéhez érkezett. Az iparos, a gyárkéményes, a munkát megbecsülő Tolnavármegye széles látókörű, ritka energiájú vezére lesz Simontsits Elemér. Az értékesítés és fogyasztás, a műveltség és íelvilágosodás nagy problémái töltik most meg az ős vármegyék ódon kereteit. Egész ember kell ide, aki méltó a nagy időkhöz, amelyek reá várakoznak és részben általa teljesülnek. Mi azt merjük hinni, hogy Simontsits győzelme megyénk jövőjének győzelme. Egy megyebizottsági tag. / értekezlet^ [ Apponyi Géza gróf főispán f. hó 27-én délelőtt 10 órára értekezletet hitt össze al alispáni szék betöltése tárgyában. Az érte^ kezletre ugyanaz a 70 bizottsági tag, köztük 35 virilis és 35 válaszlott bizottsági tag hivatott meg, mint a folyó hó 12-én Í gyancsak Apponyi főispán által összehívott rtekezleten. Az értekezleten résztvettek : * Széchenyi Sándor gróf, Bezerédj Pál, Perczel Lajos, Döry Frigyes, Jeszenszky Andor, Bernrieder János, Sass László, Leopold Sándor, Kovách Sebestyén Endre, Ágoston István, Kiss Károly, Örffy Lajos, Rabinek Pál, Török Béla, Wiegand János, Sztankovánszky János, Tóth Károly, Koleszár Ferenc, Szeniczey Géza, Nagy György Hangonyi, Antlfinger János, Szabó Károly, Návay Emil, Horváth József és dr. Leopold Kornél biz. tagok. sípponyi Géza gróf főispán melegen üdvözli a megjelenteket és kéri, hogy miután az utolsó értekezlet óta jelent meg a hivatalos lapban Döry Pálnak főispánná való kinevezése, most már az értekezlet az alispán jelölésével foglalkozzék. Elsőnek Széchenyi Sándor gróf jelentkezett szólásra. Szavait a szilárd meggyőződés és legtisztább hazafiság sugalta és vármegyei közéletünk eme pártok fölött álló, köztisztelettől övezett, kiváló alakjának fölszólalása igen nagy hatást tett. 0, — úgymond — «egy szabad, alkotmányos országban» a vélemény szabadságának föltétlen hive, mert az igazi szabadelvüségnek sarkalatos alapelve az egyéni véleménynek szabad és független megnyilatkozása. Evvel azonban karöltve jár a mások meggyőződésének tiszteletben tartása. Az alispán kérdés körül azonban sajnálattal tapasztalja az előjelekből máris azt, hogy a közérdek rovására egy bősz párturalom készül a mi vármegyénkben is lábrakapni és hogy féktelen politikai terrorizmus kezd uralkodni a mi vármegyénkben is, melynek közéletét a múltban sikerült a politika uralmának elfajulásától megóvni. Óhajtja és reméli, hogy talán még nincs késő és sikerülni fog ettől a túlzásba vitt szélső pártpolitikától vármegyénk köznyugalmát és közjavát megvédeni. Az alispáni állásra a jelenlegi viszonyok között legalkalmasabbnak Simontsits Elemér főjegyzőt tartja, kinek kiváló képességeit, képzettségét és a közigazgatás minden ágában való nagy jártasságát senki kétségbe nem vonhatja. A mi Simontsitsnak politikai magatartását illeti, szóló maga tehet tanúbizonyságot arról, hogy Simontsits az alkotmány- ellenes kormány alatt semmiféle törvénybe ütköző vagy alkotmányellenes lépésre nem volt hajlandó, mert Simontsits határozottan kikötötte, amikor őt a Fejérváry-Yoxvsmxy főispánsággal megkínálta, hogy alkotmány- ellenes rendeletek végrehajtására nem Vállalkozik. Szóló egyenesen Simontsits kérelmére hívta annak idején össze azt az értekezletet, amelyen az összes ellenzéki férfiak is megjelentek és képviselve volt minden párt. Ezen értekezlet előtt Simontsits kijelentette, hogy a vármegye közbékéjének megóvása végett hajlandó a íőispánságot elfogadni, ha ezen eljárását a vármegye közönsége helyesli, mert ő emelt fővel, nem pedig hatalmi eszközök igénybevételével akar a föispáni székbe beleülni, amelyben azonban mindenkor tiszteletben fogja tartania vármegye önkormányzati jogait. Széchenyi felszólalását élénk helyeslés ás zajos tetszés között azzal fejezte be, Hpgy Simontsits Elemért a legmelegebben ajánlja az alispánságra. Ezután Bet nrieder János szólalt föl igen noviden. Kijelenti, hogy a Boda Vilmos és |ársai által f. hó 22-én összehívott értekezleten' nem jelent meg, mert a főispán által a mai napra összehívott értekezletet tartja első sorban hivatottnak és illetékesnek az alispáni kérdéssel foglalkozni. Ő sem hive annak, hogy a vármegyék túlságosan sokat foglalkozzanak politikával, azonban az alispáni állás olyan, melyből a vármegye közvéleményének kell mindenkor visszatükröződnie. Minden további indokolás nélkül br. Jeszenszky György gyönki főszolgabírót ajánlja alispánjelöltül. A következő szónok Szabó Károly orsz. képviselő volt, akinek határozott, férfias és politikailag annyira korrekt nyilatkozata közhelyesléssel találkozott. Szabó azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy az ő politikai pártállása és pozíciója mellett nehéz ugyan a helyzete, mert gyanúsításoknak van kitéve fent is, lent is, azonban nézetét nyíltan és tántorithatatlanul elmondja. 0 kezdetben annyira naiv volt, hogy azt hitte, — nem ok nélkül — hogy képviselő- társai között nem marad elvedül, azonban Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
