Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-08 / 49. szám
XVII évfolya ni 49. szám. ___ Szekszárd, 1907 december 8 El őfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. ■ Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- I hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Főmunkatárs: Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapít ot árszabály szerint számíttatnak. A pénz filozófiája. Nem tudom, vannak-e olvasóim között, akik ismerik Simmel György berlini egyetemi tanár könyvét a pénz filozófiájáról. Még sohasem Írták meg elragadóbb és szellemesebb elemzését a pénz relativitásának. Ez a viszonylagosság mélyebb a vásárlókópesség hullámvonalánál, ez a viszonylagosság az emberi lelkekben szállong és apadoz ; hagyományaink, értékítéleteink, osztálytudatunk, látókörünk, egész vibráló idegzetünk és a társadalom idegzete, mely amazt befonja: határolják meg a pénz jelentőségét emberi létezésünkben. A pénz fogalma kinőtt a szimplista meghatározásból, mely a csere sima lebonyolítását célzó ~ egységmegállapi- tást látott benne ; emberek és nemzetek életében ma a pénz mint az idegélet egy darabjának objektiválódása jelentkezik. Bizalom és kétely, agilitás és lomhaság, az erkölcsről formált ösztön-itéletek különbözősége, a magunkról való vélelem-keltés ügyessége, jól vagy rosszul működő érintkezési berendezéseink, sőt az éghajlat és a vérmérséklet is a pénz jelentőségének koeificiensei.- Nem a pénz gazdaságtana itt a lényeg, hanem összefoglaló Ítéleteink a pénzről, a pénznek bölcseleté, vagy még helyesebben: a pénznek lélektana. A pénz körül ma már — akár a politikában — nem a nagy közgazdák dominálnak, hanem a hatás előrelátásának művészei; a tőzsdéken nem az engagementok éleseszü summáz^, hanem a .nagy pszichológusok, akik hangulatokkal kalkulálnak és eszme-társulásokban reménykednek. Egy francia közgazdász — alighanem a börze-Macchiavellik nagy örömére — kiadta a jelszót, hogy okos politikus mindig előnyt fog adni uj adónemek közül azok behozatalának, amelyek az emberek nagy tömegében a legkevésbbé fognak észrevétetni és igy a legkisebb visszatetszést fogják előidézni. Kimondja nyíltan a különös etikai nézeteket valló adó-filozófus, hogy egyenlő körülmények között elsőbbséget ad a ke- vésbbéészrevehető közvetett, mintáz egyenes adóknak. Ez a nézet nem elszigetelt s első pénzügyminisztersége óta nagyerejü hive és vezére e tipikusan macchiavellisztikus adó- filozófiának W e k e r le Sándor is, amiként egész fogyasztási adó-politikájából, de állam- férfiúi egyéniségének másirányu megnyilvánulásaiból is kitetszik Az adónak ily filozófiája kiindul abból, hogy a fájdalomnak két lelki eleme van: az egyik a fájdalomokozó benyomás nagysága, a másik pedig annak a reakciónak nagysága, melyet a benyomás a tudatban előidéz. Minthogy az adó eher ily füjdalomokozó impresszió, (mert hiszen fáradságunk eredményeit viszi el tőlünk) a macchiavellisztikus adó filozófia a tudatosság visszahatását igyekszik az adó-behajtás lehető elrejtésével redukálni. Kevéssé művelt, kevéssé felvilágosodott társadalmakban, amelyekben ezenfelül a fogyasztási adó-alanyok zöme a közjog élvezetéből is ki van zárva, alig hallatszik zúgolódás a kenyér, a hús, a só, a világítási anyagok, a lakás, szóval az élet legelső szükségleteinek nagymérvű adó-megdrágitása ellen. Nálunk pld. a fogyasztási adók ellen (ideszámítva bizonyos vám-és tariía-tétele két is) alig tiltakoztak mások, mint a szociálisták és egyes termelési érdekeltségek töredékei (pld. a bortermelők, a sörgyárosok). — De az ily politika lecsapódásaként a pénz egyéb viszonylatokban is sajátos patinát nyer az emberek gondolkodásától. — Ereje és különössége főleg személytelenségében van és mesterséges alakulatok forsziroztatnak, hogy a pénz személytelensége lépjen előtérbe. Részvénytársasági formára ezrével térnek át oly magáncégek, melyeknek üzletköre szemet szúr, mert személyhez fűződik. Csillog, csillog a pénz s óvatos ember mögéje bújik, hogy a mezitlábos gyülölség meg ne pillantsa. Hihetetlen, micsoda emberi gazságok, csalások, fosztogatások bújtak el pld. fővárunkban a ragyogó szövetkezeti cégtáblák mögé Csillog, csillog a pénz, a kirakatban mosolyognak a kék bankjegyek s a párnázott ajtó mögött a jól táplált bankdirektor ur «tárgyal» a szepegő kis néptanítóval. Csillog, csillog a pénz s á sok millió nagy gyermek paragrafusokon, dogmákon, vezényszókon veszekszik és hallgatagul beszegődik igavonó baromnak a pénzhez. Hogy is mondják parlamenti jargon- ban ? «Mi nem a felemelt kvótát ellenezzük, hanem általában a kvótát»« «Mi nem adjuk fel a külön vámterületet, hisz fentartjuk az autonom jogi állapotot.» íme: a Pénz Filozófiája. Hit dolga, végiggondolás dolga s aki azt akarja, hogy egyén vagy nemzet jogfentartásokkal rogyásig megrakva, de idegenül saját házában, értéket nem jelentve, bizalmat nem keltve tengesse létét, ám próbálja ki rajta a pénz filozófiáját. Hízelegjen hiszékenységének. Hazudjék neki javakat. Rejtse el terheit. Embereknek és nemzeteknek szubjektiven annyit jelent a pénz, ameny- nyit ők maguk elhisznek belőle. .Országunk fizetési mérlege a külfölddel szemben több mint 200 millió koronával passzív. Csak kamatok, osztalékok, annuitások címén 354 millió koronát fizetünk a külföldnek egy évben. Ez azt jelenti, hogy minden magyar család 60 koronát ad át a külföldnek kamatok, osztalékok, annuitások címén, Mi következnék ebből? Következnék helyes pénzfilozófiával az, hogy intézményeinkkel, nyilatkozatainkkal, viselkedésünk- I kel igyekezzünk a külföid bizalmát megnyerni vagy megtartani. Nem igaz, hogy kevés a tőkénk. A bizalom kevés velünk szemben. A tőke odamegy, ahol szolid, komoly, céltudatos munka folyik. Francia I milliárdok mentek Németországba, az Unióba, j Argentiniába. Miért? Mert bíztak amaz országok termelő- és íogyasztóképességében. És miért nem bíznak a mienkben? Ne kutassuk. Közösügyi hozzájárulásainkból 82 millió koronánkat költik el külföldön és további nyolcadfél milliónkat a magyar civillistából. Mi következik ebből az uj filozófia szerint ? Nyilván; a 2 százalékos kvótaemelés." Külkereskedelmi áru- és kikészitési forgalmunk és nemesérc-cserénk többlete, igaz, körülbelül 126 milliót jelent javunkra, de I e többletre modern, differenciált nemzetgazdaság fel nem építhető. Miért ? Mert agrárállam vagyunk és nagyok termés-ingadozásaink. Mi következik ebből az uj filozófia szerint ? Nyilván : a nagy földbirtok meg- kimélése az adótervezetben s a közös vámterület fentartása. Hiszen idegen kézben lévő birtokok után úgyis csak évi 21 millió korona megy külföldre. A kivándorlók évente 200 milliót küldenek haza s igy fizetési mérlegünkben a kamattartozás 2/5-ét az ő hűséges kezök munkája egyenlíti ki. Mi következik ebből ? Nyilván: a fogyasztási adók emelése. A magyar pénz uj filozófiája révén, a lőbüvész jóvoltából immár a következő jótéteményekben lesz részünk : a) kápunk önálló vámterületet sorompó nélkül, ó) tulipán-egyleteket felemelt kvótával, c) progresszív adót, amely degressziv, d) drágaság-ellenes küzdelmet felemelt fogyasztási adókkal. S ha ezt örömujjongással veszik tudomásul azok, akiket illet, akiket sújt, akkor igaza van a főbűvészeek: jól funkcionál a gazdaságpolitikánk körűi organizált homály, — a pénz filozófiája. i. 1. 1. VARMEGYE. Bartal Béla indítványa. Bartal Béla megyebizottsági tag, kiváló közgazdászunk a következő indítványt adta be a legközelebbi megyei közgyűlésen leendő tárgyalásra. Minthogy a horvét-dalmát vasútnak ki- egyezésileg történt biztosítása folytán az osztrákok fokozott versenyét Dalmácia és Bosznia, sőt Horvátországban is csak a Vukovár— Samaci csatorna és a Budapest—Bátaszék— Mohács—Eszéken át vezető legrövidebb vasút kiépítésével lehet ellensúlyozni; minthogy továbbá a Pécs—Dolnyi-Miholjácon tervezett vonal ezen világvonalat nemcsak hosszabbá teszi, de annyiba is kerül, hogy abból nemcsak a legrövidebb mohácsi útszakasz, de maga a csatorna is kiépíthető ; minthogy továbbá a boszniai összeköttetés mindig ezen katonai és kereskedelmi szempontból egyedül helyes irányban volt tervezve s a boszniai vonalnak Pécsen Dombóvárba való'" bevezetése a fiumei nagy forgalommal úgyis már túlterhelt dombóvár—sárbogárdi, sőt pécs—dombóvári vonalnak második vágánynyal való ellátásával még drágítaná, írjon fel Tolnavármegye, hivatkozva a Gazdasági Egyesületek szövetségének kiegyezési hasonirányu határozatára, a magas kormányhoz az iránt, hogy a Bosznia, illetve Szerajevón át Szaloniki és Athénbe vezető világvonal részét képező legrövidebb összeköttetés — a vukovár—samaci csatorna egyidejű kiépítésével — a Bátaszék—bárány a- vári vonal utján létesüljön. Hasonló értelmű felterjesztésekre keresse I meg: a) Budapest székesfővárost, b) Fehérvármegyét, c) 1 utalva arra, hogy ezen összeköttetés I Bácsmegye, illetve Baja városa érdekeinek is
