Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-03 / 5. szám

4

Régészeti ásatás.

Regöly község területén már sok becses leletre akadtak, melyek azt bizonyítják, hogy ott a mesés hajdankorban nevezetes telep volt és pedig úgy a kőkorszakban, mint később is az emberi művelődés minden korszakában.

A regölyi nagy fensik és az alatta elterülő Kapos és Koppány völgye különösen pedig e két viz egybetorkolása nagyon fontos helyévé tették e helyet az őskultura emberének, mely itt védelmet is, élelmet is könnyen találhatott. Eltekintve a Regölyön tényleg talált gyönyörű arany-hajócskáktól, melyek a Nemzeti Múzeumban őriztetnek, a nép körében is mondák élnek a Regölyön elásott kincsekről és innen van, hogy Regölyön igen sók ember akad, aki egész életében a sáncokat ássa és ezek a kincsásók mindenféle hóküs-pókpszhoz fordulnak, csak hogy Dárius kincsét megtalálják.

Hogy ezek a fanatikus kincsásók, ha aranyat nem is,- de sokszor igen becses régiségeket is találnak, legjobban mutatja az a szép művü bronz üst, melyet Wosinsky Mór apát- plebános a napokban vett meg a szekszárdi muzeum számára egy székesfehérvári műkereskedőtől, aki ezt egy regölyi kincsásótól szerezte meg.

A bronz üst még igen jó állapotban van és vételára 100 forint volt, már tudniillik a muzeum számára. A kincsásó alig' ha kapott érte 10 forintot. Ez a szép lelet arra indította Wosinsky Mór apátplebánost, hogy megvalósítsa régi tervét, miszerint Regölyön nagyszabású ásatást rendezzen. A regölyi bérlő, Biscbitz Iván, a legnagyobb készséggel ajánlotta föl e célra segélyét és az ásatáshoz szükséges munkaerőt és kétségtelen, hogy a tulajdonos, Eszterházy Miklós herceg is megadja a szükséges beleegyezést.

Reméljük, hogy ez az ásatás újabb levelekkel fogja gazdagítani nagynevű régiségtudósunk és szerencsés kutatónk babérait. Ez alkalommal a vármegyénk területén levő nevezetesebb lelet-helyeken lakó intelligencia figyelmét felhívjuk, hogy kisérjék érdeklődéssel az ilyen kincsásók működését és ne engedjék, hogy a tolnamegyei leletek idegenbe kerüljenek.

Értesítsék a megyei sajtót és a szekszárdi múzeumot az esetleges leletekről, ha még oly jelentékteleneknek látszanak is azok, hogy a megfelelő lépések megtehetők legyenek.

Naplementekor.

Ősi tanya, ősi papiak Nem sokára már elhagylak Itt az ősz, itt már a tél Lelkem télt volt ifjú hévvel Boldogító sok reménnyel Most ma már mitsem remél, Lent síromnak padmalyába Nem reng lelkem hő danája!

Itt születtem. Itt a fák még Lombjuk adta hűvös árnyék,

Kis kertem egy kis világ, '■— Ifjú nőmet átölelve Édes csókban dalra, kelve Nékem nyillott a virág.

Hajh | de jöttek s tűnték évék Másként szól ma már az énék :.

Ott a „rengő“ zöldek orma,

Itt'a templom s régi tornya Lennt, alant parókháim.

Bégi hajlék ... ősi fészek Komor búsan szerte nézek ... A mi volt csak álmodám . . . Ah! mellettem régen járnak Esti órák, éji árnyak . . .

... A bibliám ... a hegedűm . . . Asztalomon csillog vedüm. —

. . . Hallgat a vig nóta már . . .

A mi elmúlt ^vissza nem jő, —

Bús, komor mi eljövendő . . .

Lelkem szárnyszeget madár!

Sem vig nóta, sem vig asztal,

Csak a bibliám vigasztal j . .

KÁLMÁN DEZSŐ

TOLNAVAKIŰJEG YK

HÍREK.

— Személyi hírek Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t., a főrendiház alelnöke,- vasárnap hazaérkezett Budapestről, ahol részt vett gróf Apponyi udvarhagy estélyén és a Nemzeti Kaszinó közgyűlésén. Másnap Szekszárdra érkezett-,-ahol. elnökölt a Hitelbank közgyűlésén. — Gróf Apponyi Sándor v. b. t. t. lőkamarás- mestert a Nemzeti Kaszinó közgyűlésén a könyvtár-bizottságba választották.

— Bál József főhercegnél. A budavári királyi palotában vasárnap este megtartott bálon vármegyénkből részt vettek : Gr. Apponyi Sándor és neje, gróf Apponyi Géza, gróf Széchenyi Domokos, Sztankovánszky János, neje és leánya, Sztankovánszky Imre és gróf Apponyi Rezső.

— Az ősz kuruc köszöneté. Tolnavár- megye közönsége legutóbb tartott közgyűléséből Szabó Károly országgyűlési képviselő indítványára II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmából üdvözlő íeliratot intézett Thaly Kálmánhoz, aki a- Rákóczi-korszak történetének megírására és a szent hamvak hazahozatala érdekében egy hosszú és szorgalmas élet összes tevékenységét lankadatlan buzgalommal fordította. Az ősz tudós az üdvözlő feliratra köszönő levelet intézett a vármegye közönségéhez, melyben igy szól: «Magyar tudósnak és magyar politikusnak föl- emelőbb, magasztosabb jutalma nem lehet, mint a mindenkor hazafias törvényhatóságok szives elismerésé. Fogadja tehát az engem e jutalomban részesített Tolnavármegye lelkes közönsége kitüntető elismerésért legforróbb, honfiúi kö- szönetemet, amellyel maradok legmélyebb tisztelettel, kegyességök által lekötelezett, alázatos szolgájuk Budapest, 1907 január hó 28-án, Dr. Thaly Kálmán országgy. képviselő, az országos ötös bizottság elnöke, a Szentist- ván rend vitéze, a magyar tudományos Akadémia osztály-elnöke.

— Kinevezés, A pénzügyminiszter hagy László szekszárdi p. ü. ellenőrt számvizsgálóvá nevezte ki.

— Vadászat. Fónagy József az elmúlt napokban rendezte záró vadászatait a gógai, várszegi és bogyiszlói vadászterületein. A dermesztő hideg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az eredmény a múlt évi mögött maradt. Amit azért sem lehet csodálni, mert-megtörtént a vadászatok alkalmával, hogy a hajtők jóval kevesebb számban jelentek meg, mint meg voltak rendelve, sőt volt eset reá, mikor hajtás közben a tűrhetetlen hideg miatt fölhagytak a szolgálat teljesítésével.A szenvedélyesvadászokatis erősen próbára tette a tél hidege, melynek változatosságában több napon át volt alkalmuk gyönyörködni. A vadászatok után a társaság a házi ur és neje Gajáry Nellyké páratlan vendégszerető házánál pihente ki napi fáradalmait. Terítékre került 1 szarvastehén, 2 róka, 350 nyúl, 90 fácánkakps. Résztvettek Fónagy József és nején kívül Szévald Oszkár és neje, Döry Pál, Hazslinszky Géza. Forster Zoltán, Sztankovánszky Imre, dr. Őrffy Gyula, Szász Andor és Párthy Gyula erdész.

. — A tolnai ev. reform, egyházmegyénél

megüresült egyházm. lelkészi tanácsbirói állásra elrendelt szavazás alkalmával legtöbb szavazatot nyertek Nt. Dömök Péter nyug., esperes és Szabó Károly egyházm. aljegyző. Az elrendelt szükebb-körü szavazás eredménye január 27-én

1907 február 3

állapíttatott meg a szavazat felbontó bizottság által Dunaszentgyörgyön, A 22 egyház szavazatából 20-at nyert Dömök Péter volt esperes 4-et Szabó Károly alsónyéki lelkész. A 25-ik szavazat helytelenül lett, expediáivá, igy annak eredményét nem tudhatni. Igen szépen nyilváhult meg tehát az egyházm. lelkészi karának és közönségének szeretete és ragaszkodása volt esperese iránt. A megválasztott tanácsbiró 70 éve kora dacára az egyhm. legifjabb tanácsbirája. Ad multos annos!

— A járványbizottság feloszlatása. Minthogy a vörhenyjárvány Szekszárdon megszuut a járványbizottság január hó 24-én Wosinszky Mór apátplébários elnöklete alatt tartott ülésén elhatározta, hogy az alispánt a járványbizottság feloszlatásának kimondására fölkéri.

— Megyebizottsági tagválasztások. A nagy székelyi választókerületben megválasztatott Kovács Pál némedii lakos, a závodiban Bózsay Elemér és Mayer József 47—47 szavazatot kapott és igy uj válaszlás lesz ; a magyarkesziben Takács Pál magyarkeszi lakos, a miszlaiban Glöckner János helyettes jegyző udvardi lakos.

— Hymen. Onódy József szekszárdi iparos január 26-án vezette ; oltárhoz/ Tóth Erzsébetet. Horváth József budapesti lakos 28-án kötött házasságot Szekszárdon Bulyáky Józsával. — Goldberger Mátyás nagyrécsei kereskedő a múlt kedden tartotta Szekszárdon esküvőjét Elkán Herminnel.

Ifi Kaszinói vacsorák. A szekszárdi kaszinó vezetősége elhatározta, hogy minden hónap első szerdáján közös vacsorára gyűlnek össze a kaszinó-tagok, hogy ily módon a fehér asztalnál való sűrűbb találkozás utján fesztelenebb érintkezés fejlődhessék ki. E vacsorák részvételi dija a legmérsékeltebb lesz és azokról a zene ki lesz zárva.

— A tisztviselők lakbéremelése érdekében még a múlt évben nagy mozgalom indult meg Szekszárdon, melynek azonban nem lett semmi eredménye. Más városok tisztviselői, úgy látszik, sikeresebben dolgoztak, mert csak a napokban olvastuk, hogy a, minisztertanács több kis vidéki várost- magasabb lakbérosztályba .emelt.. Erre múlhatatlanul szükség van Szekszárdon is, mert a szekszárdi lakbérviszony ok mellett egyet len tisztviselő se kaphat a lakbéréért csak meg- közelitőleg is megfelelő lákást.- A megyei tisztviselők kezdeményezésével a napokban újabb alapokon fog megindulni a mozgalom, hogy Szekszárd magasabb lakbérosztályba emeltessék és hisszük, hogy ezúttal nagyobb sikerrel.

— Fölolvasás a múzeumban. A magyar föld zenéje szokatlanul nagy számú közönséget vonzott vasárnap este a múzeumba, mely ott ritka élvezetben részesült. Ács Lipót főgimnáziumi tanár e felolvasásban rövid ismer- tertetését adta a magyar dal fejlődésének és a történeti adatokon kívül szemléltette azt vetített képekkel és 17 beszúrt régi magyar énekkel, illetve zenével, melyeket Linhardt Ignác főkántor vezetésével az általa betanított szólisták és kar adta elő. Résztvettek jjj ebben Linhardt Hilda k. a. (szoprán), Tumó Antal ur (II. bassö), Tóth Pál ur (l basso), Linhardt Ignác (tenor). A kíséretet zongorán Kramer Zsófi k. a. végezte nagy sikerrel. A betétek a következők voltak: l. A XI. sz.-ból »Regős ének« L. H. és és' atya (részben duett. kar). 2. A XVI. sz.- ból »Jersze emlékezzünk« c. dal (kar). 3. XVI. sz.-bol »Eger ostroma» (Tinódytól szóló Tóth Pál). 4, Eredeti Rákócy-nóta, zongorán Krammér Zsófia. 5. »Térj magadhoz« c. dal, (piano szóló Linhardt H.) 6. «Te vagy a legény Tyukody pajtás« (kar). »Csínom Pslkó« (kar).- 7. »Hej Rákócy, Bercsényi, Bezerédy« (szóló L. H.) 9. »Balogh Ádám« (szóló Linhardt Hilda), 10. »Bujdosók nótája« (a kurucok leveretése után keletkezett), (szóló, dbett és kar). 11. »Bihari kesergője«, (zongorán Krammer Zsófi). 12. La- votte, »Cserebogár, sárga cserehogár« (kar). 13. Erkel, «Bánk bán bordala« (szóló : Timó és kar). 14. Székely, »Ábránd« (zongorán Krammer Zsófika brilljánsan adta elő).-15.. 1848-tól, »Kitették a holt testet« (szóló Linhardt Hilda), ló.