Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-27 / 43. szám
XVII évfolyam _________43. szám. Szekszárd. 1907 október 27 Előfi zetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. «aKäEStSäESWSESS? POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiaJóhivatai: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadók!« ata I i telefon-szám II. t elelős szerkesztő és lap tulajdonos: " Förounkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉJL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapitot árszabály szerint számíttatnak. Szekszárd és a Duna. Előttünk a Duna és a Sárvíz. Hajóközlekedésünk mégis teljesen stagnál. Képzelhető-e ennél szomorúbb állapot — sivárabb helyzet. Másutt milliókat és milliókat áldoznak, hogy megszerezzék és biztosítsák maguknak a vízi forgalom nagy előnyeit és áldásait. Nálunk úgyszólván az orrunk előtt van Közép-Európa egyik leghatalmasabb folyama és mi annak nem vesszük semmi hasznát. Hiába a természet minden bőkezűsége, ha azzal a mi javunkra élni nem tudunk. Sem ipari, sem forgalmi célokra nem aknázhatjuk ki a Sárvíz és a Duna közelségéből származható megbecsülhetetlen előnyöket. Vasúti forgalmi viszonyaink szégyenletesek, mizerabilisek. Régebben volt saját hajóállomásunk és élénk hajózási forgalmunk, melynek hasznát látták termelőink, kereskedőink, iparosaink. Most nincs hajóállomásunk, mert az évtizedeken át üzemben volt gemenczi, utóbb pedig keselyüsi állomásokat beszüntették, a tömegáru hajószál- litás is újabban teljesen szünetel, mert a holt Dunaág a gemenczi torkolatnál egészen el van iszaposodva. Eme bajokon, melyek gazdasági és forgalmi életünket annyira bénítják és károsítják, akar segíteni a Tolnavármegye törvényhatósági Bizottságához benyújtott következő indítvány: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Gazdasági életünk fejlődésének egyik legfontosabb emeltyűje a forgalmi eszközökben rejlik. Minél tökéletesebb forgalmi TÁRCA. Az élők világa. A polihisztorok faja kiveszett az emberiségből. Azok az egyszerre sok ismeretágat művelő agyvelők, a kikről a tudományok és a kultúra története reegemlékszik, az emberi ismeretek bővülésével egyre ritkábbakká váltak, s a tizenkilencedik század, a mikor az emberi megismerés példátlan munkát végzett minden irányban s eladdig alig elképzelt ismerettömeget halmozott fel, egészen letűntek. A modern tudományok állása mellett a polihisztóriai szinte lehetetlenné vált. És mégis! Szükségünk van az ismeretek bőségére nemcsak abban a szakban, a melyet magunk művelünk hajlamból yagy kenyérkeresetből, hanem minden egyebekben is, ha müveitek akarunk lenni a szó nemesebb értelmében. Az igazi műveltségnek feltétele minden emberi dologban való tájékozottság, melyet nemcsak szakérdekből, az (letpálya által * adott kényszer okából, hanem lelki szükségből keresünk. Ez alatt nem értendő, hogy szakszerű avatottsággal ismerjük minden tudománynak anyagát; hisz ez a tudományos ismeretek roppant bősége mellett lehetetlen is. Hanem értendő mindenekelőtt minden tudomány elemeinek ismerete, valamint megértése azoknak az eszközök állanak rendelkezésünkre, annál több előny és haszon hárul azokból a termelő és fogyasztó piacokra, viszont a forgalmi eszközök gyarlósága és hiánya megbénítja, érzékeny kárral sújtja az összes gazdasági tényezőket. Hogy vármegyénk székhelyének és vidékének vasúti forgalmi eszközei menynyire primitive!?, mennyire nem elégítik ki a legszerényebb és legjogosultabb igényeket ártól fölösleges bővebben szótanom. Hisz köztudomású, hogy úgy a személy és áruforgalomnak ezen a vasúti vonalon következetesen évről-évre való rendkívüli emelkedése dacára, a közönség érdekeit szolgáló semmiféle újítás vagy haladás a szekszárd-sárbogárdi vonalon a vasút létesítése, vagyis 24 év óta nem történt, sőt az újabb időben eszközölt változások egyenesen visszafejlődést, visszaesést mutatnak, annyira károsak és hátrányosak azok. A magyar államvasutak egész hálózatában nincsen rá példa, hogy egy kulturális és gazdasági tekintetben ennyire fejlett, nagy és vagyonos népességgel biró vidéknek vasúti összeköttetése annyira elmaradott, a forgalmi igényekkel egyáltalán lépést nem tartó, nyomorúságos állapotban sinlenék, mint éppen a mi vasúti vonalunk. A vármegyei közigazgatási bizottság számos felirata, társadalmi mozgalmak, küldöttségek, az ipari és kereskedelmi körök feljajdulása mindezideig hiábavalónak bizonyultak és a legvaskosabb sérelmek orvoslását célzó kérelmek és sürgetések állandóan süket fülekre, konok ellentálásra találnak. elveknek, a melyek tudományokban uralkodnak. Ez elvek ismeretével áttekintést kap az ember arról az óriási kincsről, a melyet ezredéveken át az emberiség tudományos ismeretekben összehalmozott, irányt talál a roppant kiterjedésű útvesztőben, könnyebben érti meg a világot, a természetet, a társadalmat, felfog minden uj jelenséget, részesévé válik a nagy emberi haladásnak. Az általános műveltségnek egyéb, hasz- nothajtó érdemén kivül ez az emberi jelentősége. Lexikonok, enciklopédiák s egyébb sok vaskos kötetből összerótt gyűjtőmunkák nem felelnek meg ennek a célnak, mert vagy kisebbekig akkor hiányosak, vagy teljesek s akkor olyan roppant terjedelműek, mint maga a tudományok összesége. Különben i^ bennünk elrészletezve, fogalmak, cimszók szerint rendezve vannak az ismeretek, tehát merőben ellenkezőjét adják annak, a mire a modern embernek szüksége van : gyűjteményes, részletező szakmunkát — összefoglaló, átfogó tájékoztató helyett. Ez alapvető különbségen kivül nem kis szerepe van az általános műveltség séljaira való kevésbé alkalmas voltukban annak, hogy hogy épp terjedelmük miatt körülményes a kezelésük és nehézkes a bennük való eligazodás. A »Műveltség Könyvtára« rendkívül szerencsés formája az általos műveltséget nyújtó Nem is ezzel a kérdéssel kívánok tiszteletteljes indítványomban foglalkozni, hanem forgalmi eszközeink egy másik ágára: vízi utainkra akarom a tekintetes törvény- hatósági Bizottság nagybecsű figyelmét felhívni. Vizi utaink, amennyiben ilyenekről nálunk komolyan szó lehet, sajnos, éppen olyan korszerűtlen színvonalon állanak, mint vasúti forgalmunk, sőt Szekszárd és vidékének nagy közönsége a vizen való forgalom összes előnyeitől (S áldásaitól újabb időben egyáltalában meg van fosztva. Mig a modern államod minden iparkodása és erőfeszítése oda irányul és semmiféle anyagi áldozattól sem riadnak vissza, hogy a lakosság gazdasági érdekeinek előmozdítására a vizi forgalmat tökéletesítsék, vizeket szabályoznak, összekötő csatornákat létesítenek, a teknika vívmányainak felhasználásával uj vizi utakat hoznak létre és adnak át a közforgalomnak, — addig nálunk az a szomorú helyzet, hogy a természet által ajándékozott, erre a célra — hogy úgy mondjam g ingyen praedestinált hatalmas vizi forgalmi eszközöknek kihasználásától mi teljesen meg vagyunk fosztva. Tény, hogy a törvényhozás újabban nagy érdeklődéssel karolja fel és milliókat kitevő beruházásokkal iparkodik hazánk forgalmi politikáját a vizi utakon előbbre vinni, azonban — sajnos — mi ennek a közhasznú akciónak áldását nem élvezhetjük. Szekszárd városának és vidékének közvetlen közelében van a Sárvíz, tőlünk 12 kilóméternyi távolságban van pedig a Duna, amelyhez kikövezett ut vezet, azonban összefoglaló munkának. Nem száraz részletezést, felsorolást, adatot szolgáltat az olvasónak, hanem összefüggő, érdekes, színes előadást a tudományok és ismeretek egész rendszeréről. Megadja tehát első sorban az áttekintést egy- egy tudományon, együtt annak történetével s világos, közérthető megmagyarázásával azoknak az elveknek, eszméknek, a melyeken az illető tudomány épülete alapszik. Ennek a magában is kielégítő nagy feladatnak megoldásával azonban nem éri be, hanem adja az egyes isméi etágazatok külön világát részletezve is, élvezetes, könnyen felfogható előadásban, igazi tudományos szellemmel, de a száraz szakszerűség porfelhője nélkül. Pedig ez a porfelhő az, amely miatt a legtöbb ember vagy nem bírja meglátni az ismereteket, vagy nincs kedve, hogy a porfelhőn keresztül is keresse őket. Forma, előadás, teljesség és magas tudományos szellem dolgában a »Műveltség Könyvtára« az elő ilynemű munka a világirodalomban. És joggal ez büszkélkedhetünk, hogy a kezdés Magyarországból indult ki, egészében magyar elme kiváló gondolata s részleteiben magyar tudósok elismerésreméltó s az ujnemü feladatban is teljes sikerű munkája. Mindezt nem lehet elégszer elmondani. Valahányszor ennek a jelentős vállalkozásnak egy egy uj kötete megjelenik, az ember egyre újabb érdemét fedezi fel ennek a munkának.;
