Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-06 / 40. szám
2 *' OLNA VARMEGYE. 1907 október 6 ként erről még szó esik, jóformán csak saját földecskéjéről tud beszer zni. Ez az Óriási munkás-fluktuációnak — nézetünk szerint — egyik magyarázata. A még ki nem forrott differeneiáció fOldmivelő és ipari munka között, melyről annyi munkaadó pa- aaszkod ik, jó részben fogyasztási probléma. Mindé m unkazavarok a gyári munkának nálunk elkerülhetetlen gyermekbetegségei, melyek ellen az állam szubvenciót és adókedvezményt ad, a selyemtenyésztési felügyelőség pedig úgy immunizálja a fonodáit kibérlő küllöldi kapitálistákat, hogy fonodáit csak akkor ad ja bérbe, mikor azok a kezdő év küzdelmeit s aját állami üzemben már átélték. A munkapazarlás mindkét nagyipari tipusáról elmondhatják, hogy a nagyiparnak nem organikus elemei, hogy átmenetiek és leküzdhetők, tehát veszélytelenek. Munkaökonómiánk főkivánalmai tehát a mezőgazdasági nagyüzem gépekkel való felszerelése vagy kisüzemekre való felbontása, a háziipari munkapazarlás megszorítása, a kisipar szövetkezése vagy felszívódása nagyüzemekbe. Végül a nagyipar támogatása kezdő éveiben mindazon munkapazarlással szemben, melyet nem immanens okokból, hanem épen csak a mi feltételeink közt kénytelen elszenvedni. Erős meggyőződésünk, hogy az emberi munka ily tudatos és gazdaságos elosztása munkanap-milliók megnyerését jelenti a két vármegyének. c) Osztályozzuk szükségleteinket. Állapítsuk meg mindenekelőtt, hogy fogyasztóképességünk megrendülése általában nem jelenti a belterjes mezőgazdaság hiányát. A két megye kenyérgabona-termése átlag-évben másfélszer annyi embernek volna elég, mint amennyi itt lakik. Csak szarvasmarhából és lóból évente 60—70,000 drbot hajtanak fel Pécs és Mohács állatvásáraira. A tolna-baranyai tejszövetkezetekbe már 1903-ban 28 millió liter tejet szállítottak. 1904-ben a két megye bortermése 11 millió korona értéket képviselt, mintegy 10 százalékát a magyar bortermésnek. Kőbánya után Pécs az ország legnagyobb sörtermelő helye; sörtermelésünk 10 százaléka esik Pécsre. Itt a hibát szükségleteink szervezetlenségében kell keresnünk. Feltűnik a legszükségesebb élelmi cikkek, valamint a lakás rohamos megdrágulása. Csodás módon a megdrágulás viszonyszáma annál kirívóbb, mentül jobban távolodunk a gócoktól. A megélhetési viszonyok például Pécsett nem romlottak meg abban az arányban, mint Szekszárdon s ma, teszem, Szek- szárdon drágább a vaj, mint Budapesten. A misera plebs consumens, melyről, mint egykor a contribuensről, ez országban oly kevés szó esik, már a falvakat is bevette s a koplaló mezővároska gyönyörűen utolérte a koplaló kapitálist. Ennek a vidéki standardromlásnak főokát abban látjuk, hogy a fogyasztócikkeket — nevezetesen a romlandókat — mágneses erő hajtja a szervezett, megbízható és egyenletes piacok felé. Romlandó árukat bizonytalan, kicainy és ingadozó piac számára nagyüzemileg termelni vagy értékesíteni képtelenség. A vidéki piac pedig bizonytalan, kicsiny és ingadozó a következő okokból: 1. Mert a fogyasztás szervezésével a hatóság nem törődik, mint a nagy centrumokban. 2. Mert a fogyasztók maguk nem szervezkednek. 3. Mert a belső fogyasztás kiszolgálásával az exporttal lefoglalt kereskedelem nem ér rá törődni. 4. Mert vasúti export-politikánk élel- miszer-refakciái és a külföldre menő vonatok kitűnő felszerelése hűtőkocsikkal, továbbá külkereskedelmünk állami szervezettsége valóságos Golf-áramot irányítanak * olcsó élelmi szerekből a külföld (London, München, Breslau, Bécs, Prága,stb.) ipari centrumaiba. Ugyanakkor pedig a belső élelmiszer-kereskedelemnek — Budapest viszonylatait kivéve — refakdákkal, hűtők;, csikkal, tejvonatokkal, szaktudósitókkal nem kedveznek. Ezáltal a vidéki magyar fogyasztóképesség erős diszparitásba kerül. Mindezek gyökeres reformja égetően szükséges, elsősorban ily régi kulturterüle- tek szempontjából, melyek éizékenyek minden kis standard hanyatlással szemben. A vidéki szükségletek tudatos szervezése nélkül az erős fogyasztó piacok egyre erősebbek, a gyengék egyre gyengébbek lesznek és kül - nős módon továbbra is lába kél innen mindennek, ami megélhetésünkhöz kell. Húsz év el tt a pécsi kamara területén még csak 19 élelmiszer-házaló és kofa volt, ma van 437. Ezek a biztos piacú külföldre exportálnak s a belföldi fogyasztást — legfeljebb Budapestnek kegyelmezve némileg — semmibe sem veszik. E réven alakul ki az a torz-állapot, hogy az ország első tejtermelői, a tolnabaranyai svábok, Záray Károly dr. ur a tanúm rá, margarint esznek és gyermekeik nem kapnak többé tejet, mert minden elmegy az export- tejszövetkezetbe. Szomorú elégtétellel legyen szabad arra hivatkoznom, hogy ezeket a megdöbbentő konzekvenciákat négy év előtt megjósoltam. Az elősorolt okok lecsapódásaként mesébe illő árkülönbségek jelentkeznek jóformán szomszédos területek piacain, mert a piac rendezetlensége miatt nincs aki a szomszédságban mutatkozó diszparitást kiegyenlíteni segítsen. A szalona kg.-ja került kisforgalomban 1904-ben (fogyasztási adóval) Győrött 126, Pécsett 139, Nagykanizsán 159 fillérbe, ellenben száz db. tojás ára Sopronban 745, Győrött 640, Pécsett 583 és Nagykanizsán 550 fillér, viszont Nagykanizsán két, Sopronban másfél, Budapesten ötnegyed kg. burgonyát lehetett kapni ugyanazért a pénzért, amiért Pécsett egy kg.-ot. Elhül a vér az emberben, ha hitelesnek veszi a Köztelek hivatalos árjegyzéseit a vidéki piacokról. Hiszen, ha e hétről-hétre ismétlődő jegyzések megállanak, akkor Kaposvárott akármelyik nap 5 waggon burgonyát vehetek s elég, ha a szomszéd Eszéken 1 waggont eladok, a többi ingyenben marad. Nagy bénaság verte meg a vidéki piacok anyagcseréjét, de rugalmasan és nagy állami kedvezményekkel rohannak ki elsőrendű fogyasztási cikkeink a jól szervezett külföldi centrumokba. Jó ideig elég lesz fogyasztóképességünk restitutio in integrum-jáért küzdenünk. VI. A szubjektív feltételek bénasága tartja meddőségben a kedvező objektiv feltételeket. Oly feltételek hiányzanak csupán, melyek megszerzése túlnyomó részben emberi akarástól függ. Nagy őrs ágos dolgokról szólani: nem volt ezúttal vállalt feladatom. De az egész ország egyetemesen demokratikus politikája: a földdel, a munkával, a fogyasztással szemben elfödött alappillére volt gondolatsoromnak. Viszont a két megyére vonatkozó megállapításaimban lehetnek olyanok is, amelyek nem csupán e két megyére megállók. Már egyszer 400 év előtt is e széles földszalag alkotta a sebhelyet, melyen egész országunk belső romlása kicsordult: utolsó királyi seregünk 1526-ban Tolnán szállt táborba és Mohácson vérzett el. Megütközés előtt a király elszoruló szivvel tekintgetett hátrafelé, hátha a várva-várt segítő-csapatok — TÁRCA. A bölcseség tanítója. Irta: Wilde Oszkár. Gyermekkorában megtelt Isten megismerésével és mikor még csak serdületlen fiú volt, a szent férfiak és asszonyok, akik szülővárosában laktak, bámulattal teltek el bölcs beszédén. Mikor felnőtt, megcsókolta szüleit egy napon és elhagyta őket, hogy világgá menjen és a világnak Istenről beszéljen, mert akkor sokan voltak, akik Istent nem ismerték, vagy rosszul ismerték, vagy hamis Isteneket imádtak, kik berkekben lakoznak. Az ifjú a nap felé fordította arcát és ment mezítláb, amint a szenteket látta menni, ötven kis zsákot hordott és egy cserép kulacsot, űrömmel telve járta az országutat és szüntelen zengte Isten dicséretét. Kis idő múlva idegen városokkal gazdag országba jutott. A városok közül néhány völgyben feküdt, mások nagy folyam partjain, a többi hegyeken. Mindenik városban egy tanítványa akadt, aki követte és az Istennek megismerése elterjedt az országban. Számos nagy város megtért és a bálványtemplomok papjai hamarosan látják, hogy a jövedelmük fele elmaradt. És mégis minél több nép követte és minél nagyobb lett tanítványai száma, annál nagyobbra nőtt az ő fájdalma. Egy este kiment a városból mely örmény vala és nagy tömeg követte, ő meg felment egy hegyre, leült egy kősziklára, mely a hegyen volt és tanítványai körülötte gyülekeztek, a néptömeg pedig a völgyben térdelt. Lehajtotta arcát kezébe és sirt, igy szólva leikéhez: — Miért telek el fájdalommal és bánattal ? És lelke felelt: — Isten megtöltött téged az ő teljes ismeretével és te azt másoknak adtad oda. A megfizethetetlen gyöngyöt megosztod és a varrás nélkül való ruhádat felmetéled. Aki odaadja a bölcsességét, mely az övé, az önmagát rabolja meg. Olyanhoz hasonlít, aki kincseit tolvajnak adja oda. Vájjon Isten nem bölcsebb-e nálad? Ki vagy te, hogy túladsz a bölcseségen, melyet Isten rád bízott ? ő meg újra sírva fakadt, mert tudta, hogy lelke igazat mondott és hogy olyan volt, mint az, aki Istennek ruhájára kapaszkodik és hogy az ő hite elhagyja őt, mert mások ő benne hittek. így szólt tehát magában: — Nem akarok többé Istenről szólni Az aki odaadja a bölcsességét, mely az övé, önmagát rabolja meg. Néhány óra múlva jöttek tanítványai, leborultak és szóltak: — Uram beszélj nekünk Istenről, mert MIT IGYUNK 7 Igyunk moha;-------------------------Igyunk mohai hogy egészsé günket megóvjuk, mert ínyünk ül OllOÍ csakis a természetes szénsavas . . . ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. iQyilllK 0101131 ÁGNESforr ást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. n i!MVí?úr<V mint természetes szénsavdós ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanynviz; dós szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fért*»* _____ fi ién, anem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkfilöabfélébb gyomor., légcső- és hugyozsní bet«eséseknek. 26 és étéhrhi?á! *”“>«> ele** r|“tf 8**!* mint ,yPhus> ch°l®ra» megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes nu&ai agnes-vizzel éltek Laaielanahh°a^!lÍf szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyobb övezetben minden ké*.« aSjZV “í"”’""1 •'«*». » szódavíznél is olcsóbb j hogy az Agnss-forrás simát a legszegényebb ember it könnyen mernereS!uSh JldéU *22! I erakatek szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete fagyon kaphaté. A ferráskezelőtég. — Kapható minden fflszerfcletben és^Ssőran^ wnd^WbenT^^:^^^ V edvelt borviz I Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, szekszárdim.
