Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-29 / 39. szám

1907 szeptember 29 TOLNAY ARMEGYB. 5 — A szabadtanitás kongresszusa Pécsett. Október 3., 4., 5. és 6-ikán ismét igen mozgal­mas élet lesz Pécs városában. Ezeken a napo­kon tartják meg Pécsett.a szabadtanitás kon­gresszusát, amely olyan nagyarányúnak ígérke­zik, amilyen még nem volt Magyarországon. Eddig 160 kulturális egyesület jelentette be csatlakozását, 600 tag által képviselve, hir sze­rint Prohaszka Ottokár püspök is részt vesz a vitákon. A kongresszus előadói között szerepel Ács Lipót szekszárdi állami főgimnáziumi tanár. — A dunántúli közmivelödési egyesület és a Balaton. A dunántúli közművelődési egyesü­let, amely évekkel ezelőtt kiadotc már egy köny­vet a Balaton-kultusz fejlesztésére, mint erre leghivatottabb tényező, meleg hangú elismerő levelet küldött a napokban a Kaposváron meg­jelent s ma már országszerte előnyösen ismert «Balaton« cimü mű kiadóinak, Kardos Ignác- nak és Simalya V. Ferencnek. És ezen elismerő sorokkal kapcsolatosan nagyobb számban meg­rendelte a kitűnő könyvet összes könyvtárai részére. A kiváló mű, mely a magyar sajtó osztatlan elismerésével találkozott, díszére válna bármelyik könyvtárnak is, sőt tekintve annak hazafias sélját, nem volna szabad egyetlen könyvtárból sem hiányoznia e 180 képpel tar­kított diszkötéses könyvnek. Különösen az is­kolák könyvtárainak ajánljuk figyelmébe e mü beszerzését, mert ennél szebb irálylyal Írott könyv még nem ismertette a Balatont, hazánk­nak ezen örökké hullámzó szép tengerét. Meg­rendelhető 3 koronáért lapunk kiadóhivatalci utján, vagy pedig a »Balaton« kiadóhivatalában Kaposvárott. — Merénylő VŐ. Szakács József szakályi lakos rosszul élt feleségével, miért az asszony összeszedte holmiját és visszament szüleihez. A durva férj hiába kérlelte, többé nem akart visszatérni hozzá. Szakács emiatt elkeseredett s f. hó 24-én még egy próbát akart tenni. Ma­gával vitt egy nagy konyhakést is, hogyha másként nem lehet, azzal fog véget vetni ennek az üres, szürke életnek. El is ment felesége la­kására, hova beizent, hogy szeretne az asz- szonnyal beszélni. Felesége helyett az anyós jött ki, akivel hamarosan összeperlekedtek majd pedig Szakács a nagy konyhakést anyósa hátába mártotta. A szegény asszony élet-halál közt lebeg. A merénylő vöt letartóztatták. — Gyújtogatás. Cs. Szabó István nagy- szokolyi lakos az anyjával közösségben levő házát f. hó 19-én fölgyujtotta. A csendőrség a gyujtogatót elfogta s átkisérte a tamásii járás- birósági fogházába. — Korcsmái vérengzés. Molnár György, Puskás Mihály és Szemes Antal regölyi lako­sok a múlt vasárnap pár pohár borra elmen­tek az Ausch-féle korcsmába, ahol Szemesnek két ellenlábosát Fazekas Józsefet és Sándort találták. Midőn aztán Szemes távozni készült a korcsmából a két Fazekas neki ment és össze­szurkálta. Erre Molnár is kést rántott, s a du­lakodók közé vegyült és Fazekas Sándort több­helyen megszurkálta. A korcsma hőseit elfog­ták s bekísérték. — TŰZ. Kedden délben a pincesoron tűz ütött ki dr. Martin József tanyájában mely csak­hamar lángokban állott. A tűz oly gyorsan ter­jedt, hogy mire a fecskendőkkel és vízzel meg­érkeztek, már a szomszéd szalmásház teteje is leégett. A tanya előtt elhelyezett mintegy 50 hektoliter mustnak nagyobb része elfolyt. Nagy erőmegfeszités mellett tudták csak a tüzet loka­lizálni annyira, hogy a harmadik épületbe, mely szintén szalmás tetejű, nem kapott. — Ipari szerencsétlenségek. Eppinger Lajos munkás, Weisz Hugó dombóvári pálinkafőzdé- jében a létráról olyan szerencsétlenül esett le, hogy jobb karját összezúzta. — Boháth József kőmives Dombóvár környékén dolgozott, az állványról leesett s karját törte el. — Albrecht György kőfejtő munkás a mórágyi kőbányában, kőtömeg gurgitása közben a kő jobblábára esett „s azt összezúzta. — A Magyar Telepitő- és Parcellázó Bank simonmajori gyári műhelyében Kintner Gyula gyári munkás kezét a vaseszterga megsebesítvén, hosszabb időre munkaképte­lenné tette. — Köztudomású, hogy köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál legbiztosabban hatnak a világhírű Egger-féle mellpasztillák, melyek a gyomrot nem rontják és kitűnő izüek. Kapha­tók minden gyógyszertárban és drogériában. Doboza 1 korona és 2 korona. (Próbadoboz 50 fillér) Főraktár Nádor gyógyszertár Budapest, VI., Váci-körut 17. — Buziásfürdö uj tulajdonosa, Muschong Jakab, modern berendezésű szénsavmüveket ál­lított fel, melyek rendeltetése a buziásfürdői vi­lághírű szénsavforrásokat kiaknázni és termé­szetes folyékony szénsavat szállítani minden­nemű ipar célokra. Miután ezen szénművek kartellen kívül vannak, bizonyos, hogy min­denki igyekezni fog természetes, vegyileg leg­tisztább folyékony szénsavat beszerezni és ké­sőbbi szükségleteinek céljaira is biztosítani s igy nem lehetetlen, hogy a vállalat nagyszabású berendezése dacára, későn érkezett megrende­léseket nem lesz képes eszközölni. — Rálött a vonatra. Simontornya állomás­hoz közel az este fél 9 órakor haladó gyors­vonatra, ismeretlen tettes rálőtt. A golyó egy II osztályú fülke díványába fúródott. Senkit sem sértett meg. A nyomozás megindult. — Kiadó hónapos szoba. Egy szépen be- butorozott hűim bejáratú, hét ablakos tágas utcai szoba Szehszárdon a Fő-utcában kiadó. Cim meg­tudható a kiadóhivatalban. VIDÉK. Kötesd. Folyó hó 22-én a kölesdi «Földművelők Egyesülete» nagyon sikerült szüreti mulatságot tartott a «Gazdag»-féle vendéglő helyiségeiben. A mulatság délután 3 órakor diszfelvonulással kezdődött; a csőszöknek öltözött legények ló­háton, a szép csőszleányok pedig felpántliká­zott díszökrök által vontatott szekéren, cigá­nyoktól kisérve vig nótázással jártak be min­den utcát. A menetben a nézők közül is mind többen és többen vettek részt. Paks. «Paksi Polgári Takarékpénztár Részvény- társaság» címmel alulírottak részvénytársaságot óhajtunk alapítani. — Ezen vállalat tárgya minden, a takarékpénztári és bankszerü ügy­letek körébe vágó üzletág gyakorlása. Alap­tőke 200,000 koronára terveztetik, mely 1000 darab 200 koronáról szóló részvényekből létesülne. A részvények jegyzésekor részvényen- kint 20 korona, egy hó múlva 40 korona fize­tendő be a Szekszárdi Takarékpénztárba. A fenmaradt 140 korona a megalakulás után lesz fizetendő. Jegyzés zárhatárideje 1907 október 15-ike. Jegyzéskor minden egyes részvény után 3 korona előmunkálati és szervezési költség fizetendő. Jegyezni lehet Pakson Rosenbaum Ignác könyvkereskedésében és a lentirt alapitó tagoknál: Varga János, Mádi Kovács István, Győrffy József, .dr. Glück Jakab, Weisz Ferenc (Kápl), Hermann Lajos, iij. Kocsis József, Szeip Gyula, Szinger József, Bekker József (Klein), Fugerth Károly, Gerő Gergely, Wáyer József, Steiner Vilmos, Schwarcz Gyula, Resch István, Günsz Gábor, Krámer Arnold, Plézer Ádám, Bekker József St., Treszl Pál, Rosner Testvérek, Schneider Géza, Pintér Ferenc, Bekker János (Oroszi), Somogyi Oszkár, Scheuér Miklós, Galambos Mátyás, Pesthy Ferenc. TANÜGY — A szekszárdi esperes« kerület tanító köre csütörtökön tartotta Szekszárdon első köz­gyűlését Pártos Zsigmond mözsi esperes-plébá­nos és Horváth Ignác tanító társelnökök vezetése mellett. A 9 órai veni sancte után Pártot Zsigmond esperes elnöki megnyitója következett, melyben körvonalazta az egyesület célját, munkakörét Egyben tudtára adta a kör tagjainak, hogy a Pécsegyházmegyei Tanltóegylet világi elnökévé körünk világi elnökét Horváth Ignáczot válasz­totta meg. Az 1907. YXVII. t. cikket, azaz a nem ál­lami tantók fizetésrendezését és törvényeit is­mertette Lengyel Ferenc tolnai tanító. Szép elő­adásáért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak az előadónak, úgy szintén Zichy Gyula gróf megyés püspöknek, aki egyházmegyéjében elrendelte, hogy a tanítók fizetése azonnal rendeztessék. Élénk eszmecsere indult meg a nem állami tanítók lakbérilletménye körül. Hozzászóltak dr. Fent Ferenc, Horváth Ignác és Bállá Sándor. A jogvédelmi bizottságba Bállá Sándor szekszárdi tanító választatott be. Uj tagokul beléptek az egyesületbe Orbán Julia szekszárdi, Schéleznik Paula sióagárdi, Mayer Nándor decsi és Simrák Károly őcsényi tanitók illetve tanítónők. Az egyesület minden évben egy tanügyi, vagy közgazdasági tételt tűz ki. Ez alkalommal az egyházi elnök és a jegyző bizatik meg a tétel kiválasztásával és publikálásával. Horváth Ignác bejelenti, hogy Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott hálás köszönetét fe­jezte ki egy hozzáintézett levélben, amiért a ta­nitók a selyem tenyésztés körül érdeklődést mutatnak, egyben 50 K.-át küld az egyházmegyi tanitóegylet céljaira. Végül a nem magyar anyanyelvű községek tanítói nevében Lengyel Ferenc kéri a kört, hogy Írjon át valamennyi es- peresi kerülethez az iránt, hogy ők is kérel- mézzék a magyarositó bizottságot, hogy az évenként kiosztandó jutalmakért ne kelljen kér­vényt beadni. IRODALOM. _____ — Mi lesz öszszel? A magyar társadalmi élet legnagyobb kérdései az idei őszre halmo­zódtak össze. A politikai előjegyzési naptárá­ban őszi dátummal szerepelnek a kormányzat és az államháztartás rendes menetének feltéte­lei, a politikai harcban kiéleződött kérdések, a melyek a szünetelőtti parlamenti politikának üt­közőpontjai voltak. Szóval nagy az a prespek- tiva, amelyet az őszi politikai Campagne mu­tat. Az ősz egyébként is a legtermékenyebb társadalmi munka évadja. Mintha a nyári pi­henő folytán felfrissült és megfeszült erők ke­resnék a kiegyenlítődést, nagy lendülettel és hatalmas energiával indul meg az emberi cse­lekvés minden ágazatában a munka. Hogy úgy mondjuk, ekkor a legelevenebb az élet zajlása, ekkor a legintenzivebb az a küzdelem, melyet az emberiség a maga élete céljaiért folytat. E küzdelmekből a »Magyar Hirlap« bőven kivette és kiveszi a maga részét. A politikai, gazda­sági és társada'mi harcok hü krónikása ez az újság. Nap-nap után beszámol mindenről és magyar politikájával, — amelyet tizenhét éven át követett megtántoritathatlanul! — nemcsak kronikási tisztének tesz eleget, hanem ellen­őrzi, megkritizálja is az eseményeket. Bő és megbízható információi teszik lehetővé, hogy ennek a kötelességének megfelelhessen. A jövő­ben is rendelkezésünkre állanak ezek a hírfor­rások úgy a politikai, mint minden más téren. A »Magyar Hírlap« pontosan és lelkiismerete­sen ad hirt minden bel- és külföldi eseményről. Saját tudósítói vannak az ország minden nagy városában s a külföldi metropolisokban. Belső munkatársai — a magyar hirlapirás elösmert kitűnőségei! — minden szenzációsabb esemény­ről a maguk helyszíni tapasztalatai révén ad­nak számot. Riportjaink színesek, kimerítők és — mindenekfelett! — igazak. Rovataink min­dent felölelnek s minden felől pontosan tájé­koztatják az olvasót. A pontos hírszolgálat mellett pedig bőségesen gondoskodunk a mu­lattató és tanító olvasmányokról is. Tárca-ro­vatunk elsőrangú, a »Tudományos csevegés« | és »Apró szenzációk« cimü rovatok tanulságo­sak. Szórakoztatnak: »Társaság«, a »Séta a színházak körül«, a »Mindenféle. a folyosóról« és más hasonló rovatok. Husvétkor és kará­csonykor külön meglepetésben részesülnek ol­vasóink. Most husvétkor a pompás »Mesés Al- bum«*ot küldtünk szét; karácsonykor a fényes kiállitásu »Album-naptár<-t kapja meg minden

Next

/
Thumbnails
Contents