Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-29 / 39. szám

19u7 szeptember 29 TOLNAVÁKMEGYE. 3 ügybuzgalmáról és tevékenységéről, A köz­gyűlés Ludvig József indítványára elhatározta, hogy a választmány tegyen javaslatot Klimea Antal érdemeinek illő méltatása tárgyában. A rendes tagok száma 124, a tisztelet­belieké 4. Az egyesület a jövő évben üli fennállásá­nak 25-ik évfordulóját és a jubiláris programm kidolgozásával a választmány bízatott meg. Klimes Antal indítványára az egyesület kérelmezni fogja, hogy a jegyzői fizetéskiegészi- tés ne személyhez, hanem az álláshoz köttessék. A megyei közgyűléshez indítványt ad be az egyesület, hogy a jegyzői nyugdijviszonos- ság az ország összes vármegyéivel megállapit- tassék és énnek rendezése iránt s hasonló el­jár s megejtése tárgyában az összes jegyzői egyesületek megkerestetnek. A megyei közgyűlés megkerestetik az uj jegyzői nyugdíj szabály rendelet módosítására és pedig oly irányban, hogy a szolgabirói irodá­ban eltöltött szolgálat is beszámíttassák a jegyzői szolgálatidőbe. Klimes Antal indítványára a pénzügy- minisztertől kérelmezni fogják, hogy a beteg­ápolási pótadó és az egyenes adók együttesen írassanak elő. A vármegye közgyűlését fölkérik, hogy a jegyzői nyugdíj választmány jegyző tagjai napi­dijának és útiköltségének viselésére az illető járás községei arányosan köteleztessenek. A simontornyai járás jegyzőegyletének indítványa a községi pénztári kezelés egyszerű­sítésére — beterjeszietik a törvényhatósági bizottsághoz. A közgyűlés kimondotta, hogy országos jegyzői kongresszus tartását nem helyesli. A tamási járási jegyzői egylet indítványa, hogy a marhalevelek átruházási dija 20 fillér­ben állapíttassák meg, elfogadtatott. Az országos központi egylet közgyűlésére az egylet képviseletében Klimes Antal és Purt Adolf küldetett ki. A tisztujitás Reiszner Béla korelnök veze­tésével megejtetvén, megválasztattak : elnökké Klimes Antal, alelnökké Niefergall Nándor, pénz­tárossá Virányi Károly, főjegyzővé Illés Gyula, aljegyzővé ja nősíts Károly, választmányi tagokká közfelkiáltással: Purth Adolf, Erdős Gábor, Lovászy Gábor, Szepesy Kálmán, Czéh Ferenc, Kiss Pál, Cholnoky Lajos, Arany Károly, Lud­vig József, Bereczk István, Lemle Béla, Takács Gyula. Klimes Antal és Illés Gyula meleg sza­vakkal köszönte meg a bizalmat, mig a köz­gyűlés nevében Purt Adolf lelkes beszéddel üdvözölte az uj elnököt és tisztikart. Végül Klimes Antal méltatta Purt érdemeit és fárad- hatlan tevékenységét, mire a lelkes hangulatban lefolyt közgyűlés véget ért. — Ujdombóváron a Hainrikűy Adám el­halálozásával megüresedett bírói állásra Paál József választatott meg. Kocsolán a lemondott Dubinyák János biró helyébe folyó hó 19-én Dobján János választa­tott meg. Wekerle a drágaság ellen. A magyar kormány az immár elviselhetet­lenné vált drágaság orvoslására gondol és mi­előtt intézkedéseit megtenné, véleményes jelen­téstételre szólította föl a vármegyék, illetve tör­vényhatóságok vezetőit, hogy jelöljék meg azokat az intézkedéseket, melyeket a kormány, vagy törvényhozás részéről szükségesnek tartanak, hogy az élelmiszerek drágasága elviselhetőbb legyen. Az érdekes rendelet főbb vonásaiban a következő : Az életszükségletek kielégítésére szolgáló cikkek árának az utóbbi évek során folyton növekedő emelkedése, egves ipari cikkek­nek rohamos drágulása a megélhetési viszo­nyokat annyira súlyosította, hogy a társada­lom széles rétegeiben, főleg pedig a kisebb va­gyonnal, vagy keresettel biró osztályoknál az elsőrendű szükségletek rendes kielégítését is megnehezíti. Azon a hatáson kívül, melyet az európa- szerte tapasztalható áremelkedés mi reánk is gyakorol, a drágulás indokai kétségen kívül oly termelési, belforgalmi helyi, piaci és egyéb viszonyokban gyökereznek, amelyeknek meg­szüntetése, vagy legalább enyhítése módunk­ban áll. Az ezekben rejlő bajok orvoslására annyival nagyobb súlyt kell fektetnünk, mert a kereseti források feltárásában, a munka dijazá- sában alig leszünk képesek más, gazdasági vi­szonyaik fejletségében előhaladottabb államok- Kal lépést tartani s igy a megélhetési viszonyok lehető olcsóbbá tételében kell gazdasági fejlő­désünk feltételeit keresnünk. A kérdés sikeres megoldása részint hely- hatósági intézkedéseket s a helyhatóságok ren­des, állandó és éber gondoskodását igényli, részint pedig oly intézkedéseket tesz szüksé­gesekké, amelyek a helyhatóságok jogkörét meghaladva a kormány s a törvényhozás tevé­kenységének körébe tartoznak. A helyhatóságok tevékenységének rend­szeres irányítását külön intézkedésnek tartva fenn a miniszter, a kormány és törvényhozás részéről teendő intézkedések körét a követke­zőkben körvonalazza : A kormány a megélhetési viszonyok könnyítésének kérdését tanulmány tárgyává téve, evvel megbizott saját közegein kívül mezőgaz­dasági és iparügyi szakértők bevonásával még ennek az évnek elején külön szükebb körű bi­zottságot alakított a végből, hogy a közélel­mezés körére nézve megállapítva a világgazda­sági viszonyoknak visszahatását a mi árainkra, összegyüjtesse a jelentékenyebb külföldi piacok áradatait, kutassa azokat az okokat, amelyek közrehatnak az élelmi cikkek árának emelke­désére. Közelebbi feladatát képezi a kormánynak, hogy e tanulmányok és adatik alapján admi­nisztratív utón s amennyiben jogkörét meg­haladná, a törvényhozás-felhatalmazásának ki­kérése után megtegye mindazokat az intézkedé­seket, amelyek a kivitel és belforgalom irá­nyítása, a termelési viszonyok elősegítése és irányítása, a helyi és piaci viszonyok ren­dezése, a közvetítő kereskedelem szabályo­zása, a helypénzek és általában a közszol­gáltatások mérve és lerovási módja tekinteté­ben, nemkülönben egyéb tekintetekben szük­ségesek arra nézve, hogy az élelmi cikkek áraira csökkentőleg hassanak. Miután e cél elérésére nemcsak egyes álta­lános és rendszeres intézkedéseket kell tennünk, hanem az okszerűeknek mutatkozó intézkedések ségleteit képező élelmi cikkek ára normális ke­retekbe szorittassék. Á közönséges hús, a baromfi, a tojás, a liszt, a főzelékek, a zöldségek, a burgonya, a zsír és szalonna, a tej és vaj s az úgy háztartási, valamint ipari szempontokból ki­váló fontossággal biró tüzelő anyagok áraira óhajt különös sújt fektetni. Minthogy azonban nemcsak élelmezési, hanem általában megélhe­tési viszonyaink könnyítése képezi egyik kul­csát társadalmi és gazdasági fejlődésünknek, ez esetben, ha a közélelmezés körén túl a kereseti viszonyok javítása s a lakások — főleg az egészséges munkáslakások — bérének olcsóbbá tételére is különleges intézkedéseket tartana szükségesnek, felhívom Tekintetességedet, hogy javaslatait ezekre is terjessze ki. A kormány a saját és a törvényhozás hatáskörébe tartozó intézkedéseket még a tél folyamán meg fogja tenni, amiről az országos közvélemény megnyugvással vesz tudomást, mert remélhető, hogy a kormány akciója kézzel­fogható eredmény nyel fog járni. Az idei termés. A földmivelésügyi miniszter a gazdasági tudósítók jelentése alapján most tette közzé az idei cséplés eredményeit. A jelentésből kiemeljük a következőket: Szeptember hó első felében is tulnyomólag száraz időjárás uralkodott, mely a termények érését és a hátralékos cséplés befe­jezését előmozdította, de az őszi szántó-vető munkákat akadályozta, őszi repcéből keveset vetettek, ez is hiányosan kelt; az őszi rozsot még yetik. A nagyobbára bevégzett cséplés ered­ménye alapján, a gazdasági tudósítók részéről beérkezett jelentések szerint az ország babona- termése a következő : learatott terület kát. hold Búza 5,522.544 Rozs 1,796.569 Árpa 1,947.250 Zab 1,941.330 f. évi összes termés p. 32,487.100 10.528.200 13.992.200 12.001.200 1907. évi ter­més p. 53,725.631 14,150.811 15,185.554 12,734.349 A tengeri korai fajtái és a késői fajták ko­rai vetései jó termést adtak, a törés folyik. A késői vetések a szárazságtól szenvedtek, szem­képződésük hiányos, kényszerültén érnek és várakozáson aluli termést ígérnek. A tengeri termését 4.590.473 kát. hold bevetett területéről 43.799,000 métermázsára becsülik. A burgonya korai fajtáit felszedték jó közepes eredménnyel a késői fajták esőt kívánnak. A termést 1.021,185 kát. hold területen 44.829.600 métermászára be­csülik. A kerti vetemények, káposzta, cúkor- és takarmányrépa, valamint a takarmányvetések és a retek a száraz időjárás miatt gyengén fejlőd­tek, a termés mennyisége többnyire várakozá­son aluli, de jó minőségű. A dohány törése folyik, eredménye közepes és közepesen aluli. Á szőlők jól érnek, a szárazság miatt, ter­mésük kisebb, mint várták, de jó minőségű. A gyümölcsfák termése igen gyenge. Előfizetési felhívás! 1907. évi október hó 1-vel uj előfizetést nyitunk lapunkra. - Azon t, előfizetőinket, kiknek elöfizetésök lejárt, — felkérjük, bogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíves­kedjenek, bogy a lap szétküldésében fen- akadás ne történjék. egész sorozatát ki kell merítenünk, arra hívja fel a miniszter a törvényhatóságok vezetőit, hogy jelöljék meg az intézkedéseket, melyek a tör­vényhatóság jogkörén túl a kormány vagy a törvényhozás részéről lennének teendők a vég­ből, hogy közélelmezési viszonyainkban a köny- nyebb és olcsóbb megélhetés biztosittassék s különösen az elsőrendű szükségletet, főleg pedig a kevésbé vagyonos néposztály ok szük­Előfizetési feltételek: Egész évre ... 12 korona. Fél „ . . . 6 Negyed évre . 3 „ Hazafias tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap kiadóhivatala. 1908. év Rz ősszel jelenik meg VIII. évfolyam Garay János Képes Naptára jeles szépirodalmi rész Hagy cimtár Érdekes képek Hirdetések felvétetnek MOLNÁR MÓR könyvnyomdájában

Next

/
Thumbnails
Contents