Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-22 / 38. szám

1907 szeptember 22 TOLNA VABMEGYÄ. 5 gyermek és 27 csecsemő utazik harmad osztá­lyon Amerikába. A Carpathia visszatérő útjában 412 utast hozott haza. Ezek között több olyan szerencsétlen volt, akit, miután idehaza egész kis vagyonát pénzzé tette és a nagy útra köl­tötte, visszautasított az amerikai bevándorlási bizottság. Hármat elmeháborodottság miatt küldött vissza az amerikai hatóság. Rajtuk az utazásközben is többször kitört az őrültség és magánzárkákban kellett sinylődniök. Fiúméból rendőri fedezet alatt utaztak haza szülőföld­jükre. A hajón útközben gyilkossági merénylet is történt. Egy albániai visszavándorló késsel támadt utitársára és azután levetette magát a hajóról. A tengerbe ugrott merénylőt sikerült kimenteni és Fiúméban átadták a hatóságnak. Az utasok közül hárman haltak meg a hosszú ut alatt. Halálukét az amerikai emberfeletti mun­kában és nyomoroán szerzett tuberkulózis okozta. Holttestüket zsákba varrták és mélységes sír­helyükre, a tengerbe sülyesztelték. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Völgyi Géza szepesófalusi kir. járásbirósági írnokot a Dunaföldvári kir. járásbírósághoz helyezte át. — Kilométeres statisztika A dombóvári járás területe négyszögkilométerekben : 427*5 ; a du- naföldvárié 806*3; a központié 522*4; a.slmon- tornyaié 556.4; a tamásié 702*2; a bonyhádié 456*2; Szekszárd városé 75*1. Összesen 3546.41 [~1 kilometer. A lakosság száma 253.182. — Testvérgyilkossán- Halálos végű vere­kedést rögtönzött a három Keresztes fiú Bölcskén. Valami csekélység fölött összeveszett Keresztes János az öccsével Istvánnal. Csakhamar tett- legességre fajult a szóharc. István fojtogatta Jánost, ez pedig vasvillával viszonozta a durva fogásokat. A legfiatalabb Keresztes fiú, a Gyuri gyerek midőn látta, hogy a »Pista nagyon szo­rul«, me’rt bátyja ugyancsak nagyokat üt a villával, fölkapta a kaputámasztó fát s azzal ütötte le János bátyját. Keresztes János pár órai kín­lódás után meghalt. A legfiatalabb Keresztest pedig a csendőrség elfogta és bekísérte. az ügyészség ^fogházába. — Halálozás, özvegy Báter Jánosné szül^ Merwerth Etelka, a Báter-nyomda megalapító-* jának neje, hosszas szenvedés után a szek­szárdi »Ferenc« közkórházban életének 38-ik évében e hó 21-én meghalt.-- Tárogató művész. Nyáry Laci jő nevű tárogatós, ki részint zenekarokban, részint mint szólista országszerte ismeretes, néhány nap óta városunkban időzik. Csütörtökön este a Ka­szinó keretben, pénteken pedig a Korona kávé- házban játszott és szép játékával tetszést ara­tott. Itt említjük meg, hogy Pécsről.a napokban városunkba érkezik zenekarával Rácz Guszti fsTráki nemcsak a legjobb prímások egyike, ha­nem igaz virtuozitással kezeli a hegedűt. — A tolnai képviselőtestületi gyűlésnek a hallgatóság által leendő látogatása ügyében Stern Árpád és társai által beadott felebbezést a belügyminiszter elutasította, kimondva egyút­tal, hogy ez ügyben a felebbezők uj határoza­tot provokálhatnak. — Drágább lett a kötőiskola is. A szek­szárdi kötőiskolában a leánykák eddig havi 1 korona tandijat fizettek. Az idei tanév kezdetén a szülőket az a kedves meglepetés érte, hogy a tandijat a kötőiskolában havi 2 koroná-a emelték föl. És mi lett az eredménye? Az, hogy sok szülő beszüntette gyermekeinek a kötqj'skolába való járatását. Ami természetes is. Részünkről nem vagyunk ellene, hogy a kötőiskola tanítója több jövedelemhez jusson, de ezt nem a tandíj fel­emelése utján kell elérni, hanem a tanulók szá­mának emelkedésével. Ez azonban — fölemelt tandíj mellett — mint látjuk, el nem érhető.- Legcélszerűbb volna a kötés és kézimunka ta­nítását beleilleszteni a népiskolai tanítás kere­tébe, a kézimunka tanítójának évi tisztességes átalányt adni, a kézimunka tanítását pedig ál­talánossá és kötelezővé tenni. Miért ne tanul­jon meg kötni és kézimunkázni a legszegényebb ember leánykája is. — Mozgófényképek, A Szekszárdon időző Edison mozgófénykép színház ^naponkint igen szép, tanulságos és humoros előadásokat tart leszállított helyárakkal. Vasárnap két előadás 6 és 8 órakor. A képek szép tiszták. — Nélkülözhetlen szükséglete ma már min­den művelt embernek az újságolvasás. A hosz- szu téli esték beköszöntése előtt szolgálatot vélünk hát tenni t. közönségünknek, ha figyel­mét a legváltozatosabb és legbővebb tartalmú napilapra hivjuk fel. Ez ma kétségtelenül a Pesti Hírlap, mely minden tekintetben első he­lyen áll a napisajtó termékei között. Független és szókimondó újság, oly speciálitásokkal és előnyökkel, melyek a legnagyobb kedveltséget szerezték meg és biztosítják neki a magyar ol­vasóközönségnél. Speciálitásai: az aktuális tár­sadalmi kérdéseket élvezetesen tárgyaló Esti levelek, a szellemes Kis komédiák és egyéb hu­moros cikkek, a kedvenc olvasmányul szolgáló közhasznú Szerkesztői üzenetek oly bőségben naponta, hogy az páratlan a sajtóban; az ere­deti tárcákon felül mindennap egy külföldi Írótól vájó rajz, vagy elbeszélés; apró hirdetéseinek rengeteg tömege. egyúttal azt igazolja, hogy legelőnyösebb a Pesti Hírlapban hirdetni, mert ennek van legnagyobb olvasóközönsége. Elő­nyei : egy nagy képes naptár, melyet minden előfizető karácsonyi ajándékul kap s egy divat­lap,'melyet az előfizető mérsékelt áron rendel­het meg. Aki a Pesti Hírlap nagy képes nap­tárát az 1908 évre ingyen és bérmentve meg­kapni óhajtja, az már most fizessen elő, mert ez ajándékra igényt csak azok tarthatnak, akik legalább negyedév óta megszakítás nélkül elő­fizetői e lapnak. A Pesti Hirlap ára egy hóra 2 kor 40 f., negyedévre 7 korona; a Divat Szalon cimü nagy és díszes kiállítású divatlap­pal együtt negyed évre csak 9 korona. A Pesti Hirlap kiadóhivatala Budapest V. Váci-körut 78. — Mikor Vonulnak be az újoncok. A had­ügyminiszter már kibocsájtotta az 1907. évben besorozott újoncokat szolgálattételre behívó le- ve'eket. — Névmagyarosítások. A belügyminiszter megengedte, hogy Polátsek Dezső tolnai lakos nevét «Erdős»-re, Schmidt Ádám mőcsényi kántortanitó és kiskorú gyermekei «Szabó»-ra, lovábbá Lump János páksi lakos «Szigeti»-re magyarosíthassa. — Altstädter Zsigmond dom­bóvári születésű nagykanizsai lakos a maga és kiskorú fia: Róbert (Andor) nevét «Ardö»-ra .magyarosította. Öngyilkosság. Harsány Józsefné nagy­dorogi lakos életuntságból f. hó 12-én a kútba ugrott, ahol azonnal meghalt. — A gyalogsági fölszerelés súlya. Egy fran­cia katonai szaklap érdekes kimutatást közöl arról, hogy a .nagyobb államok gyalogos kato­náinak mekkora a teljes hadifölszerelése. E sze­rint a fölszerelés súlya a német gyalogságnál 27 kg. 596 gr­a francia » 26 » 125 » a francia alpesi vadászoknál 32 » 96 > az olasz gyalogságnál 29 * 136 az olasz alpesi vadászoknál 28 » 645 » a japáni gyalogságnál 28 » 365 » a magyar-osztrák gyalogságnál 26 » 615 > az orosz gyalogságnál 29 » 206 Az összeállításból, kitűnik, hogy legkisebb a francia gyalogság megterhelése, mig ugyan­csak a francia alpesi vadászok hadi-fölszerelése a legnehezebb, — A Sióból kifogott csendörhulla- Mint már megírtuk egy csendőrnak a hulláját fogták ki a Sióból Ozora határán. A vizbefult csendőrről a vizsgálat megállapította, hogy Sós Antal sió­foki csendőr, aki szerelmi bánatában követte el végzetes tettét t. i. a Sióba vetette magát, melyben halálát lelte. — Vásári tolvaj. Vadászi Péter állítólag budapesti lakos, ki már 4 évet ült a fegyház- ban, a hétfői vásáron egy órát, majd pedig az Ónódi-féle korcsmában egy pénzestárcát lopott el. A rendőrkapitányság átkisértette a járás­bírósághoz. — Halálos 08Ós. A dióverésnek immár a második áldozata megyénkben rövid pár nap alatt. Ugyanis Csertán Ferenc Gerenyás pusz­tai csősz a diófáról oly szerencsétlenül esett le, hogy élettelenül terült el a földön. — Báli selymet, a legújabb divat szerint valót mélerenkint 1 kor. 20 fillértől bér- és vám­mentesen küld, bőséges mintagyüjteményt is a Henneber g-féle selyemgyár Zürichben. VIDÉK. Bölcske. A bölcskei elégedetlen kisházasok csak nem akarnak megnyugodni. Egyre-másra kérel­mezik a vizsgálatot az alispántól, de nyíltan megmondják azt is, hogy a vizsgálatra az al­ispán menjen ki, mert ők másnak nem hisznek. Iszonyú szabadszáju emberek ezek a bölcskei atyafiak, valóságos «szabadgondolkozók», már t. i. úgy értve, hogy a mit gondolnak, szabadon ki is mondják az elöljáróságukról, meg a fő­bírójukról. A szegény megtévesztett embereket valami konok fejű politikus csiszlik sugalmaz­hatja. Ügyükben már vizsgálat is tartatott, persze: nem lehetett nekik igazat adni, mert nincs igazuk. Erre ismét az igazságügyminisz­terhez fordultak, 12 erős pontozatba foglalva hihetetlen vádjaikat. A panaszt Günther miniszter áttette a belügyminiszterhez, aki ismét elrendelte a vizsgálatot. A vármegye akár egyebet se csináljon, mint a bölcskeiek ügyét vizsgálja. Mégis csak okosabbak voltak a régi magyarok. Azok örök hallgatásra tudták ítélni az ilyen javíthatatlan perlekedőket és vádaskodókat. Jó volna ezt a szokást fölujitani. TÖRVÉNYSZÉK. — Fölmentett postamester házaspár. Meg­írtuk részletesen annak idején a simontornyai postáról eltűnt 12 százkoronás történetét. Ak­kor a postamesternőt Klimó Jenőnét férjével Klimó Jenővel együtt letartóztatták és vizsgá­lati fogságba helyezték. Folyó hó 18-án volt a szekszárdi kir. törvényszéknél ez ügyben a fő­tárgyalás Ágoston István kir. táblabiró elnök­lete mellett. A vádhatóságot dr. Kozacsek Jó­zsef kir. alügyész képviselte, mig a védelmet dr. Steiner Lajos ügyvéd látta el. A tárgya­lásra beidézett tanuk, valamint a postamesterék vallomása nem volt a letartóztatott házaspárra terhelő és nem nyert beigazolást, hogy milyen módon tűnt el a pénz. A bírák rövid tanács­kozás után fölmentő ítéletet hoztak, minek következtében Klimó Jenőt és feleségét szül. Lipovnitzky Erzsébetet szabad lábra helyez­ték. A kir. ügyész az Ítélet ellen felebbezést jelentett be. — Fölmentett adópénztáros. Metzner József volt szekszárdi, majd pécsváradi adópénztáros, akit tudvalevőleg a Winkovits—Lindtner-iéle sikkasztási ügyben szintén letartóztattak, de a törvényszéki főtárgyalásnál fölmentették, a kir. ügyész felebbezésére Pécsre a kir. táblához ke­rült ügyével. A tábla múlt csütörtökön, f. hó 19-én tárgyalta a Metzner-féle ügyet és hely­benhagyta a szekszárdi kir. törvényszék föl­mentő ítéletét. TANÜGY. — Az érzéki és szellemi fogyatkozásban ázenvedök iskoláztatása. Apponyi Albert gróf kultuszminiszter az érzéki és szellemi fogyat­kozásban szenvedők iskoláztatásának előmozdí­tására körrendeletben hivta föl a főispánokat. A vakok, siketnémák és györgeelméjüek okta­tása — mondja rendeletében — nemcsak’huma- nitárius és közművelődési, de nemzetgazdasági okokból is rendkívül fontos. Ezért fölszólitja a főispánokat, hassanak oda, hogy e szerencsét­lenek oktatásának célszerű és szükséges volta minél szélesebb körben menjen át a köztudatba, )

Next

/
Thumbnails
Contents