Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-08 / 36. szám
2 ' OLNA VÁRMEGYE, 1907 szeptember 8 vándorlással, a sok százezer magyar kivándorló között sok az oly szegény, aki eddig az aránylag jól jövedelmező selyemtenyésztéssel foglalkozott és a selyemgyárakban talált munkát, mit azonban a jobb kereset reményében elhagyott. További oka a selyemtermelés hanyatlásának, hogy igen sok községben vagy nincs elég széderfa, vagy ha van is, magántulajdont képeznek és nem engedik meg a letárolásét, minek következtében a selyemtenyésztők 15 — 30 kilométer távolságból kénytelenek az eperfalevelet gyűjteni, ami igen sok időveszteségbe és költségbe kerül és a szegény nép inkább felhagy a gubó-termeléssel. Ecen a nagy bajon csak úgy lehetne gyökeresen segíteni, ha az eperfa- tenyésztós országszerte és különösen vármegyénkben nagyobb méreteket venné, illetőleg a kiültetett eperfákra az eddigieknél sokkal nagyobb gond fordittatnék. Mert eperfa, a selyemtenyésztési felügyelőség határtalan gondosságából és áldozatkészségéből igen sok ültettetik ki, igy az elmúlt évben az egész országban több, mint 200,000 eperfa ültettetett ki, de ezeknek több mint fele tönkrement a rossz kezelés miatt és az ápolás hiánya következtében. Még sivá- rabb a helyzet Tolnavármegyében, ahol 70C0 kiültetett eperfából több mint 5000 ment tönkre. Pedig Tolnavármegye területe feletté álkalmas volna a selyemtenyésztés nagyarányú felkarolásra, ehez azonban sok szedería kell, a soknál is sokabb és minthogy az eperta szaporítására a lehetőség; meg van és azt a föld- mivelési miniszter is nagyon szorgalmazza, kétségtelen, hogy e téren hamarosan nagy haladást fogunk felmutatni, a közigazgatási közegek hathatós közreműködésével, akiknek buzgó- ságátől igen sok függ. Reméljük, hogy e buz- góságban nem is lesz hiány, mert e kereseti ággal, mely a szegényebb néposztálynak évenként százezreket hozhat, nagyon előmozdíthat- | juk a népvagyonosodást. * * — A kivándorlás vármegyénk területén a lefolyt augusztus hónapban ismét emelkedést mutat. Beadatott 246 útlevél kérelem ; az év elejétől pedig 4333. kiadott útlevél : Amerikába 111; Németországba 122; Oroszországba! 10; Romániába 6; Afrikába 1 ; Olaszországba,! Szerbiába 1 — 1 ; Európai útra 5. Külföldről kéretett 5 útlevél. A kivándorlók közül családja hátrahagyásával ment 121 családfő, ‘ férje után ment 32 feleség, családjával együtt ment 19 férfi, kiskorú ifjú 56, önálló férfi 16, kiskorú leány 1 ; önálló nő 7. Az egészből kivándorlónak tekinthető 41, j^zek kíséretében ment 20 felnőtt és 71 kiskorú. Az egyes, községek közül adott: Szálka 18’, Medina 16, Bátaszék 11. Kistormás, Őcsény 9, Felsőnána, Mucsfa 8, Alsónána, Kajdacs, Czikó, Tolna, Tevel Szek- szárd 7, Váralja 6, Bonyhád, Kurd 5, Bátaapáti, Bölcske, Dsztgyörgy, Kölesd, Kéty, Nagyszékely, Izfnén.y, Kakasd, Murga, Máza, Nagydö- rog, Pári, Paks, Pincehely, Uzdborjad, Zomba 3, Báta, Belac, Dunaföldvár, Dombóvár, Gyönk, Grábóc, Kisvejke, Mji.csi, Regöly, Szakály, Udvari 2 és Bedeg, Belecska, Börzsöny, Bikács, Bonyhádvarasd, Czikó,. Diósberény, Dőrypatlan, Értény, Györköny, G^őre, Hant, Hőgyész, Kis- mányok, Kovácsi, Keszőhidegkut, Kánya, Kis- dorog, Ladomány, Miszla, Nagyvejke, Ozora, Pálfa, Szemcséd, Sárpilis, Sióagárd, Sársztlő- rinc, Simcntornya, Shakes, Tamási, Várdomb 1 — 1 kivándorlót. * * v * — A tolnamegyei állattenyésztés sikere. Mennyire elhibázott dolog lett volna, ha a vármegyei gazdasági egyesület nem vesz részt — mint kezdétben szó volt, a pécsi állatkiállitáson, legjobban bizonyítja ^magának az állatkiállitás- nak eredménye, mély;a legfényesebb diadalát jelenti megyei állattenyésztésünknek. A gazdasági egyesület kiállításában csak 12 tehén, öt ló; ugyanannyi csikóval és 3 kanca csikó és 5 szopós csikó volt kiállítva, de ezen kívül egyes nagybirtokosaink és uradalmaink is gyönyörű állatokkal jelentek még a kiállításon. Lapunk más helyén terjedelmesebben emlékszünk meg a kiállításon elnyert dijakról ; itt csak azt akarjuk kiemelni, hogy úgy az üszőkkel, mint a tehenekkel, lovakkal és csikókkal tolnavármegyeiek nyerték el az első dijakat. — Ez a fényes eredmény is mutatja, hogy megyénkben az állattenyésztés mily fejlett magas színvonalon áll és erre - az eredményre méltán tekinthet jóleső elégtétellel a gazdasági egyesület és annak tevékeny és energikus elnöke, Jeszenszky Andor. De elismerés illeti a vármegye gazdaközönségét is. A tolnamegyei állattenyésztés ma már elismert országos hirü és e megérdemelt jó hírnév gyiimölcsozőleg fog jövedelmezni állattenyésztőinknek. A fejlett állat- Btenyésztés a földmivelés jövedelmezőségét is I jelentékenyen- fokozza és biztosíthatja. Ne álljunk meg tehát az elért sikereknél, hanem igyekezzünk azokat még fokozni, még általánosabbakká tenni. Feljett és fokozott állattenyésztéssel a jólét és bőség hazájává változtathatjuk I vármegyénk földjét, mely majd egyre több népet tud eltartani és keresethez juttatni. Mert erre van elsősorban szükségünk. Az áldozatokat e nagy cél érdekében nem szabad továbbá sem sajnálni, sem az államnak, sem a törvényhatóságnak, sem pedig a gazdatársadalomnak. VÁRMEGYE. — A községjegyzöi nyugdíjválasztmány f. hó 4-én Döry Pál alispán elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Klimes Antal, Nifergall Nándo., Gholnoky Lajos, Parti Adolf, Hirling Ádám dr. és Földvári MiháK mint előadó. Lágler Sándor nagyszokolyi s. jegyző, Kálmán Móric nagyszokolyi főjegyző és Bereczk István simontornyai főjegyző utánfizetése igazoltatott. Hölczl Antal felsőnánai, Szemenyey Mihály és Arany János dombóvári jegyzők nem rendszeres szolgálatban eltöltött ideje beszámíttatott. Kancz Kálmán szemcsédi segédjegyző a nyugdíj- egyesületbe fölvétetett. Várkonyi Iván ginili- családi jegyző f. évi szeptember I-től fizetése 7/s részével nyugdíjaztatok, özv. Blesz Józsefné teveli lakos nyugdija 718 korona 75 fillérben, két kiskorú gyermekének neveltetési járuléka pedig egyenként 287 korona 50 fillérben állapíttatott meg. Laki László kistormási jegyző a nyugdijegyesületbe fölvétetett. Abbay György, Bauer Károly és Vastagh Ferenc dunaföldvári községi írnokok kérelme nyugdijjáruléki köte- lezettségök függőben tartása tárgyában eluta- sittatott; kimondatott azonban, hogy a viszonosság rendezését a legközelebbi megyei közgyűlésen indítvány alakjában sürgetni fogják. KÖZSÉGI ÉLET. — Simontornya község megfelebbezte a vármegye azon határozatát, mely a községi óvónő és dada fizetését havi tiz, illetve 4 koronával fölemelte. A belügyminiszter a felebbezést elutasította. Dombóvár község képviselőtestülete elhatározta, hogy az állami elemi iskola udvarát kibővíti és két uj tantermet épit 15,900 korona költséggel. Közös konyha Szekszárdon. Lapunk hasábjain már hetekkel ezelőtt. megpendítettük a közös konyha eszméjét és ismertettük a nagybecskereki közös konyhának szervezetét és életrevalóságát. Azóta a nagykönnyen összerakható és a piáidé belsejében kis helyen elfér. A szép és elegáns nők a termet és a tiszta test után a fogakra, a kézre és a hajzatra fektetik a fősulyt. Ezeknek szorgalmas ápolásával nap nap után állandóan, sőt napjában többször is kell foglalkozniok és ezt meg is tehetik minden különös boszorkányság, bűvészi eszközök használata és időpazarlás nélkül. Tanácsokat adni e tekintetben nem lehet. Nemcsak esztétikai hanem az erkölcsi érzés, lelki tisztaság és lelki nyugalom, az egészség és a jó háziasszonyi rend már magával hozza azokat a mindennapi feltételeket és szabályokat (és ezek aranyszabályok, melyeket egy elegáns nőnek’ fagai kezei és haja ápolása érdekében szigorúan szem élőtt tartani és teljesíteni kell.) Egy elegáns asszony önkénytelenül is megérzi, mit kell tennie és ezen érzéstől, hiúságától, indíttatva, mint a szemevilágára, úgy fog vigyázni arra is, hogy fogai teljesek, épek, hó! fehérségüek ; kezei kicsinyek, teltek és halvány- rózsaszinüek legyenek s a hajánál a festést csekély mértékben használhatja, de csakis a bronz, vagy a sötétes aranyszin természetes határáig. Az elegáns nő ezekben a dolgokban; nem fél a leleplezéstől vagy a meglepetéstől s ha éppen szükséges minden pillanatban hóditó I eleganciával és a legnagyobb lelki nyugalommal I el tud ájulni is. Milyen legyen egy jól ápolt női testnek ] külső szükséglete : a ruha. a toilette ? Első szabály itt is a tisztaság. Kerülni kül'i a tarka-barka szineket és a színek túlságos vegyítését. Az elegáns női toilette ellensége a mindenféle* színárnyalatnak és szeccessziós színkombinációnak, mert csakis a legfinomabb, tehát a legdrágább csipke- és selyemanyagból készült többszínű ruha lehet elegáns. Mesés drágák ezek a selyemruhákf és nem okvetlen szükségesek a kellő elegánciához, sőt hálátlanok, mert gyorsan fakulnak és igy rendes, gyakori használatra nem is valók. Ami általában á női toilettek variációját illeti, főszabály itt a ruhák tisztántartása és ápolása. A testnek és termetnek megfelelően ügyelni kell a ruhák gondos összehajtására, és elhelyezésére. Az u. n. szezonruhák lehetőleg másmás szekrénybe helyezendők. Külön a nyári és tavaszi, külön a téliruhákat; külön a selyemblúzokat és külön a köpönyeget vagy téli kabátot. A boáknak és karmantyúknak pedig éppenséggel nem szabad a mindenféle színű selyem blúzokat és selyem juponokat érinteniök. Pedig ez gyakran megesik. Fontos kérdés az is : mit vásároljanák meg a hölgyek a vásárra vitt ezer és ezer féle női L toilettekből és egyébb különféle divat cikI kékből? Csak a legszükségesebbet. Kevés okos asszonyka érti ennek a módMIT IGYUNK Igyunk mohai -—|----:---------------------Igyunk mohai ho gy egészségijüket megóvjuk, mert Igyunk mohai csakis a természetes szénsavas,1*'' . . . ásványvíz érre a legbiztosabb óvószer. IQyiHlK IÍ10ÍIS1 forr ást, ha gyomor-, bél- es légcsőhuruttói szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. Aw okai Ágttes-forrás, mint természetes szénsavdús ásván} viz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savariyuviz; dús szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, arem a tenne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönbfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év éta bebizonyosodott hogy még ragá lyos betegségektől is, miqj typhus, cholera, megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a bakteriummentés mohai Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szakt ekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes értékű szénsavval telitett viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagxobb vidéki városba, 1 tralaUk 's; enezt ettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. ................— Ke dvelt borviz ! 5295 9_16 Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, szekszárdon.
