Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-04 / 31. szám

6

TOLNAVÁRMEGYE.

1907 augusztus 4

— Pgpi lelkigyakorlatok. Minden évber augusztus hó vége felé tartatnak Pécsett a2 egyházmegyei papok részére lelkigyakorlatok, Ez idén tekintettel a kath. nagygyűlésre augusztus hó 5-én este kezdődnek az egyházmegyei papok lelkigyakorlatai és augusztus 9-ikén érnek véget. Akik résztvenni óhajtanak, a pécsi papnevelőintézet igazgatóságánál tartoznak jelentkezni. A lelkigyakorlatok vezetője Kulcsár István Jézustársasági atya, kalocsai főgimnáziumi tanár lesz.

— Névmagyarosítás- Brückler Gyula fel- sőiregi tanító nevének »Bátor«-r&, Kantz Kálmán szemcséd! helyettes jegyző nevét »Konez«-ra, kk. Weisz Andor és László ujdombovári lakos »Vajda«-ra, Wagner József /apáti néptanító »Vag'óo'-ra, titendl (Búkor) József dunaszert- györgyi illetőségű újpesti lakos »Búkor«-ra, kk. Zaratka József szekszárdi lakos nevét »Kertész«-re magyarosította.

Fényképészeti cikkek

nagy raktára

Molnár Mór

könyv- és nanirkíilönlegességek áruházában

— Álhir. Károlyi Ignác szakcsi lakos jelentést tett a dombóvári főszolgabiróságnak, hogy a szomszédja építkezésénél eszközölt föld- elhordás következtében háza összedüléssel fenyeget, minek folytán sürgős helyszíni szemlét és intézkedést kér. A szolgabiró egy mérnökkel azonnal kiszállt Szakcsra, de a panaszt alaptalannak találta s a költségekben Károlyit elmarasztalta, aki az ellen az alispánhoz felebbezett.

— Agyonütötte a part. Fauszt János mucsii lakos földhordás közben oly szerencsétlenül járt, hogy a part reá szakadt és a szegény embert agyonnyomta. A vizsgálat megindult.

I— Uszodánk- Városunk kevés fürdőhelyei között elsőrangú Frank Miksa fürdője (a múzeum mögött) vize tiszta, minden héten kétszer frissítik. Ajánljuk a közönség figyelmébe.

— Öngyilkosság Tomcsa János paks-bi- ritói lakos, csősz, julius 29-én életuntságból

felakasztotta magát és meghalt.

— Mintagazdaság- Naki tudósítónk írja: Kapinya Imre itteni lakos most öt éve mintagazdaságot szerelt fel állami segélylyel. Az öt évi kötelezettség leteltével most az egész állami felszerelés tulajdonába megy át, azonkívül díszoklevelet kap, melyet Reich Oszkár a dombóvári szolgabiró Szent István napján nagy ünnepélyességgel fog neki átnyújtani.

— Gyilkosság és öngyilkosság. Kiss János jómódú gazdálkodó már régebb idő óta nem a legjobb viszonyban élt feleségével. Napirenden volt náluk a veszekedés. A múlt héten összeszólalkoztak’ valamin és a vita hevében Kiss lekapta a falon függő vadászfegyverét és feleségére lőtt, ki halálosan találva, összerogyott, azután pedig saját szájába tette a fegyver csövét és úgy sütötte azt el. Kiss, kinek fejét a lövés szétroncsolta, azonnal meghalt.

— Elszökött ménes. Dombóvárról írják, hogy a minap a hires Döry-féle ménesből, mely most már a katonai kincstáré, elszökött harminckét ló. Huszonötöt még aznap megtaláltak a csikósok, hétnek azonban nyoma veszett: két értékes anyakancának és 5 csikónak. Reich Oszkár szolgabiró minden irányban táviratozott a lovak kézrekeritése érdekébon. Az intézkedés eredményre is vezetett, mert a két kancát Mágocs község határában, az öt csikót pedig Hab puszta határában megtalálták s visszahozták Sütvénybe. A megtalálók jutalomban részesültek.

— Mindenütt a cigányok. Özv. Jankovich- Bésán Gézáné, kinek Tolnamegyében is nagyobb uradalmai vannak, geszti kastélyába éjjel kóbor cigányok betörtek, de a fegyveres cselédség elriasztotta őket. A gazdatiszti lakás kamaráját a cigányok kirabolták és más öt helyen is követtek el betöréseket. A cigányoknak sikerült elmenekülni. J

— Szerencsétlenül járt kis fiú. Dörmer János 3 éves felsőnánai kis fiú a cséplőgép lójárgányához oly közel ment, hogy a gép elkapta mindkét lábát és teljesen összezúzta. Életveszétyes sérülésével beszállították a Ferenc közkórházba. A gondatlan szülők ellen, — kik megengedik ily kis gyermekek közel jutását a géphez — megindították a vizgálatot.

Egyletek Intézetek.

— A »Dunaföldvári Athletikai Club« folyó évi julius 27-én tartott cabaret-estélye fényesen sikerült. Dunaföldvár és környéke igazi intelligenciája jelent meg, hogy lássa a két vigszin- házi művésznek, Balassának és Tollaginak remek játékát, a kik humoros szavalatokkal, komikus magánjelenetek és kouplék előadásával valóságos nevető lázba hozták a közönséget. A műkedvelők is fényesen megálták helyüket a művészek mellett. Kormos Károly, egy snájdig fővárosi urigyerek a »Városligeti kikiáltó« című magánielenet és a »Móric« cimű közismert kouplé pompás előadásával bemutatta, hogy nemcsak mulatni lehet Ősbudában, hanem tanulni is. Pálffy Margitka urhölgy pedig cimbalmon nagy rutinnal előadott tüzes magyar nótáival szerzett elismerést és tapsokat. Az előadást tánc^-követte, mely a legvidámabb hangulatban csak reggel 6 órakor ért véget a lányok nagy megelégedésével, mert ez egyszer táncos is volt bőven. Jelen volt hölgyek névsora : Asszonyok : Baksay Lászlóné, Borovitz Józsefné, .Borovitz Samuné, Bruzer Mihályné, Csányi Imréné, Eglesz Péterné, Fényes Lászlóné, Forster Benőné, Forstér Arthurné, Freiszléder Antalné, Haaz Samuné, Jäger Aurélné, Keller Józsefné, Keller Vilmosné, Marcell Béláné, Pálföldy Lajosné, Pintér Lajosné, Prehoffer Lajosné, Scholtz Béláné, Tarnay Béláné, Zlinszky Józsefné. Leányok: Borovitz Rózsi, Bruzer Klári, Csányi Gizi és Sári, Eglesz Ella, Fayth Szerén, Fényes Margit és Erzsiké, Haaz Regina, Keller Margit és Jolánka, Keller Irén és Ilonka, Konkoly Margit, MarceU Józsika, Pálföldy Margitka, Prehoffer Erzsiké, Pálffy Gizi és Margitka, Tarnay Alice és Zlinszky Duci.

— Egyleti ügyek. A bölcskei általános temetkezési .egyesület alapszabályai jóváhagyás helyett pótlás végett visszaküldettek.

VIDÉK.

Kölésd.

A kölesdi polgári olvasókör saját könyvtára javára, a kölesdi nagy vendéglő nyári helyiségében f. évi augusztus hó 11-én tekeverseny- nyel egybekötött zártkörű nyári táncmulatságot rendez.

Bonyhád.

Az itteni kereskedelemre és iparra nézve egyaránt káros az a körülmény, hogy mig Tolnamegye' többi városainak és nagyközségeinek meg van a joguk Bonyháddal telefonon díjtalanul beszélni, addig viszont a helybeliek csak 1 vagy 2 korona fizetéssel beszélhetnek Tolnamegye többi városaival és községeivel, habár helyben máris 15 telefon előfizető van. Ez a sérelmes mellőzés, mely káros hatással van az itteni kereskedelemre és iparra, mielőbbi

kiküszöbölésre vár, amennyiben meg kell engedni Bonyhád nagyközségnek, hogy díjtalanul beszélhessen telefonice Tolnamegye többi városaival és nagyközségeivel.

A helybeli kereskedelem és ipar egészséges fejlődésére nézve káros körülmény a Hidas— Bonyhád állomáshoz vezető országút páratlan rossz állapota. Minden városnak és nagyközségnek elsőrendű életérdeke közgazdasági szempontból a vasúti állomáshoz vezető jókarb^n levő országút. Nagyközségünk képviselőtestületének ezt tárgyaló kérvényét régóta benyújtották ; azonban a közlekedési viszonyok ezen az országúton napról-napra rosszabbá, tarthatatlanabbá válnak.

TANÜGY

Siketnémák intézete. A siketnémák budapesti állami intézetének 1906—7. tanévi értesítője KI is Lajos szerkesztésében 8 nyomtatott Ívnyi terjedelemben jelent meg. Az értesítőt az intézet céljának és rendeltetésének meghatározása vezeti be, amelyet sorban követnek az intézet épületére, fentartására, felettes hatóságára és ügyforgalmára, valamint a tanári testület működésére vonatkozó tudnivalók. E részből megtudjuk, hogy az 1891-ben létesített ezen 8 évfolyamú intézetben a siketnémák megtanulnak hangosan beszélni s hogy ennek segélyé-, vei megtanulják mindazokat a közhasznú ismereteket i£, amelyeket az elemi és polgári iskola nyújt épérzékü tanítványainak. A következő részt a növendékekre vonatkozó statisztikai ki-, mutatások, az érdemsorözatok és segélyezések foglalják le. A lefolyt tanévben 10 osztályba sorozottan 130 növendéke volt az intézetnek, akik közül 68-an ellátási, 16-an pedig villamos vasúti segélyben réczesültek. A IV. részben az intézeti ünnepélyek, tanulmányi kirándulások és vizsgálatok leírása foglaltatik. A következő részben az intézet javára befolyt adományok és, hagyományok nyugtáztatnak. A VI. részben pedig az intézet újabb felszerelési tárgyairól ad számot az értesítő. A, VII. részből megtudjuk, hogy az intézetben történik a gyógypaedagógi ü tanárok képzése is. A VIII. rész főképpen a siketnémák gyakorlati irányú továbbképzésére vonatkozó törekvések eredményéről számol be. Megtudjuk e részből, hogy az oktatásban részesült siketnémák legnagyobb része a kézműipari pályákon érvényesül, de közülök a tehetségesebbek az állami kertészeti tanintézetben és az- iparművészeti iskolában folytatják tanulmányaikat. A siketnéma nők részére ipariskolai jellegű foglalkoztató-műhelyek állanak fenn az intézetben, amelyekben fehérnemű és női ruhavarrással, gépkötéssel és műhimzéssel önálló kenyérkeresethez jutnak ama oktatásban részesült siketnéma nők, akikről hozzátartozóik egyébként nem tudnak gondoskodni. Ez a rész közli a felvételi szabályzatot s a felvétel körül követendő eljárást is, mely szerint az intézetbe nemre, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül minden 7—10 éves korú siketnéma gyermek dij-. talanul felvétetik és a szegénysorsuak eltartási segélyben is részesülnek. A siketnéma gyermekek szülői számára megírt tanácsok és a jövő tanévi beiratásokra vonatkozó tájékoztató zárja be a gazdag tartalmú értesítőt, amelyet az érdeklődőknek díjtalanul küld meg az intézet Budapesten, Mösonyi-utca 8. szám alatt székelő igazgatóság.

KÖZGAZDASÁG.

Áilatbetegsógek.

Lépfene: dombóvári járás: Gyulaj, Uj- dombóvár ;

dunaföldvári járás: Paks ; simontornyai járás: Gyönk, Tolnanémedi; völgy ségi járás; Tevel.

^ Veszettség: dombóvári járás: Szakcs;

— A bika. Felsőreg község bikája valahogy elszabadult és a biró, László István maga akarta megkötni, miközben a bika a bírót a falhoz szorította. A biró oly súlyos belső sérü- , léseket szenvedett, hogy p*>r órai szertvedés | után meghalt. Temetése nagy részvét mellett j ment végbe.