Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-27 / 4. szám
után megrövidítenek. Elvettek' tölünk ä járlaijö- vedelmet, el az anyakönyvi tiszteletdijat, az anyakönyvi kivonati dijakat, a miket az amugyis rettenetesen szűkkeblű falusi képviselőtestületeinktől kell úgyszólván kicsikarni — ha sikerül; megnyirbálták a magánmunkálkodás után szedhető dijakat és most teljesen elvenni akarják s tán kártalanítani, akarnak bennünket?. No hát ebből nem kérünk, ismerjük már az ilyen kártalanítást, nincs benne köszönet! A fizetés javítás helyesebben rendezés mégtörtént, köszönjük, bár 1600—2000 korona fizetés édes kevés egy nyolc osztály,- tanfolyam^ és oklevélhez kötött óriási felelőséggel járó munkával túlterhelt állás javadalmazására akkor, mikor a hasonlíthatatlanul kevesebb képesitéssel biró, felelősség nélkül do'gozó megyei kezelőszemélyzet (Írnokok stb.) évi"2800 korona fizetést kapnak, városban laknak, .gyermekeiket ott neveltetik s az ezzel járó előnyöket élvezik. Nem gondolnak arra, hogy milyen csapás ez egy tisztviselőre, — ki már megszokott jövedelmének megfclelőleg rendezte be életviszonyait, — elvenni azt, aminek beszámításával csinálta meg ...vőjének mérlegét. Vájjon mit szólnának ahhoz az állami s megyei tisztviselők, ha fizetésjavitás helyett a meglevőből egy jó részt lekanyarltanának ? Kifejtetett továbbá, hogy miért káros és veszedelmes az igazságügyminiszter úr terve a falusi nép érdekeire, ennek igazolására a többi között felhozatott például az is, hogy amit a falusi ember időmulasztás nélkül, rövid idő alatt potom áron, jól csináltat meg a jegyzőnél, azt 3—I napi járás-kelés, ezzel járó időmulasztás, fáradság és költségeskedés után méreg drága pénzen lesz kénytelen — sokszor rosszul — megcsináltatni a kir. közjegyzőnél, vagy ügyvédnél; azért rosszul, mert a kir. közjegyző, vagy ügyvéd nem ismeri a feleket, azok speciális helytA vagyoni és személyi viszonyait, nem győződhetik meg helyesen a vagyon és személy- azonosságról. De számtalan példát hozhatnánk még fel a falusi közönség veszélyeztetett érdekeinek dokumentálására, részünkről egyelőre ennyi elég, hisszük, hogy tespedésükből felrázottt kartársaink majd szolgálnak többel is. Kifejezésre jutott továbbá a kartársi szeretetünk és összetartásunk teljes hiánya még napjainkban is, amidőn arokonfoglalkozásu tisztviselők tömörülése oly szép, irigylendő eredményeket mutat fel. A mi testünket és lelkünket az elviselhetetlen munkateher, anyagi helyzetünket a mostani drágassággal párosult jövedelem csorbítás teszi tönkre. Emeljük fel tiltakozó szavunkat és bizzunk benne rendületlenül, hogy úgy közvetlen felsőbb hatóságaink, mint a sajtó s általában a nagyközönség velünk érezve, velünk tartva meg fogja akadályozni azt, hogy egy szívvel lélekkel a nép érdekeit szolgáló, azért küzdő tisztviselői kar egyenesen romlásba sodortassák. Az elhangzott felszólalások után a közgyűlés a következő határozatot hozta: Megdöbbenéssel veszi tudomásul a közgyűlés az igazságügyminiszter urnák nemcsak reánk, de főleg a falusi nagyközönség erdekeire feltétlenül káros és veszedelmes terveit s tekintettel az idő rövidségére — amennyiben hallomás szerint ebből még a tavasszal törvény legyen — felkéri a sajtót, hogy a megszokott jóindulattal foglaljon azonnal állást ez ügyben, mert hisz nemcsak egy 7000 lelket számláló testület jogos kívánságairól, hanem főleg az ennek vezetésére bízott nagyközönség fontos érdekeiről van sző. Egyben felkéri a kerület országgyűlési képviselőjét, hogy szintén foglaljon állást jogos és közérdekű mozgalmunk mellett s az igazságügy miniszter urnák veszedelmes és káros tervei ellen. Ugyanezen értelemben felhívást bocsájt ki az összes k irtársakhoz, melyben még arra is felhívja őket, hogy az itt elősoroltak orvoslása céljából egy jegyzői kongresszusnak mielőbbi megtartását sürgessék, aminek összehívására e közgyűlés az országos jegyzői egyesület vezetőségét egyidejűleg felkéri. — Felhívás. Magyarország községi- és körjegyzőihez 1 Kartársak ! Olvassátok el a >Községi Közlöny* 1906. évi 51. számát és ne gondolkozzatok, amint azt a cikkíró iir mondja, kinek e közleményéért egyébként hálás köszönettel tartozunk, hanem cselekedjetek, még pedig gyorsan, elhatározóan. Mert miről van itt szó ? Arról hogy még e tavasszal elveszik tőlünk a telekkönyvi beadványok készithetésének jogát nemcsak, hanem még azt a jogot is, hogy állami hatóságokhoz általában beadványt intézhessünk. Kartársak! Kérünk benneteket: tartsatok azonnal egyleti gyűléseket, ahol az van, ahol nincs, I$ü7‘januárí27 járási értekezleteket és foglaljátok állást e káros, nemcsak reánk, de az egész falusi nép érdekeire is feltétlenül vészt hózó tervek ellen. For- ■ dúljatok sürgősen az ügyeinket-bájairikat mindenkor készségesen felkaroló és támogató sajtóhoz, kérvén hathatós pártfogást; forduljatok azonnal országgyűlési képviselőtökhöz, felkérvén őt, hogy már most foglaljon állast igazságos, jogos és ami a fő: közérdekű mozgalmunk mellett s az igazságügy riiiniszter ur veszedelmes és káros tervei ellen. Egyben kérjétek fel azonnal —amit különben ezennel mi is megteszünk - az orsz. jegyzői egylet vezetőségét arra, hogy sürgősen (rövid időn belül) hívjon össze jegyzői kongresszust, amelyen nemcsak az itt felvetett kérdést vitatjuk meg, hanem mjgbeszél- jük általában erkölcsi és . anyagi, főleg tarthatatlan erkölcsi helyzetünk mikénti orvoslásának módozatait. Tegyetek, cselekedjetek azonnal, különben amúgy is mostoha sorsunk végleg elviselhetetlenné válik. Bonyhád, 1907 január 1-én A völgy ségi járás jegyzői egyesületének mai nap tartott gyűléséből. — — — A völgységi járás jegyzői egyesületének mozgalmát indokoltnak tartjuk. A hivatalos teendők óriási tömegével agyonsujtott jegyzői kart anyagi helyzetében súlyosan érintené, ha az eddigi tekintélves mellékjövedelemtől elesnék, megfelelő és teljesen kielégítő állandó re- kompenzácio nélkül. Ha a törvényhozás telekkönyvi ügyekben tényleg be akarja hozni az ügyvédi és közjegyzői kényszert, akkor föltétlenül gondoskodnia kell a különben is tetemes ingyenes állami teendőt ellátó községi jegyzőknek teljes anyagi kárpótlásáról. Az ügy érdemében álláspontunk az, hogy olyan községekben, hol van ügyvéd vagy közjegyző, helyes, ha behozzák a kényszert, de azokban a községekben, ahol ügyvéd vagy közjegyző nincs, éppen a község lakossága érdekében állónak tartjuk, ha a jegyzőknek telekkönyvi beadványok készítése a jövőben is megengedtetik. Rendszerint a járási székhelyen található ügyvéd vagy közjegyző. Annak a szegény falusi embernek, aki — mondjuk — egy kis ingatlant vett 100—200 korona értékben, 2—3 napi időveszteségébe és aránytalan sok költségébe kerülne, ha az adásvételi szerződés megkötése miatt a székhelyre kellene bemennie Néha 8 — 10 ember is van érdekelve egy kis eladási jogügyletnél, ez esetben 8—10 embernek kellene a városba mennie. Azonban ott, hol van ügyvéd vagy közjegyző, pláne nagyobb városokban, mint például Szekszárdon, ahol 24 ügyvéd működik, abszurdum továbbra is fentartani és megengedni azt, hogy a városi jegyzők telekkönyvi beadványokat és más jogügyletekről szóló iratokat készítsenek. Ez a munka rendszerint a hivatalos időn belül történik. Az adminisztráció pedig elég hivatalos munkát ad a mi nem nagy számú tisztviselőinknek, úgy, hogy csak annak rovására mehet a magánmunkálatokkal való foglalkozás. Azt mondani, amit a jegyzőkönyvi kivonat állít, hogy a jegyző jól elvégzi a reá bizott munkát, mig a közjegyző és ügyvéd — sokszor — rosszul, kár volt, mert egyszerűin nem igaz. Tévedések fordulhatnak elő, de azt állítani, hogy ügyvédi oklevéllel, tehát a legnagyobb jogi kvalifikációval biró egyének hibásan látják el azt, amit a jegyző jól megcsinált volna — legalább is kevés szerénységre vall. Érdemben helyeseljük a mozgalmat a fentebb megjelölt korlátozással. — Bátán a lemondott Sümegi Mihály, Máté József és Halász Ferenc elöljárók helyébe Keresztes Mihály, Csankó János, Babos István Boldizsár és Sümegi István választattak meg. — A faddi r. k. iskolaszék elhatározta, hogy a r. k. iskolánál az V. tantermet felépiti és a megfelelő tanítói állást szervezi. — Fadd on és Mucsfána lepfene megszünt- Elhullott 1 — 1 drb. szarvasmarha. — -- Német- kéren a sertésvész megállapittatott. — Nagyszékely község biráia Freiman János előhaladott kora miatt állásáról lemondott. — Köp. pányszántón a lépfene föllépett. — Szakályban az ebzárlat megszűnt. 3 Kivándorlás a megyéből. 'Az 1906. évi kivándorlás Tolnavármegyéből, miként azt már. -az év második felében közölt havi kimutatásaink jelezték, valóban elszomorító és megdöbbentő mérveket mutat. Az 1905-ik évben beadatott 2819 útlevél kérelem és kiadatott 2666 útlevél; 1906. évben beadatott 3690 útlevél kérelem és kiadatott 3300 útlevél; az emelkedés tehát 934. Ez. óriás számhoz hozzá kell még venni a kísérők számát 37Ö-et és az útlevél nélkül kiszököttek számát 369-et és kitűnik, hogy a megye népessége az elmúlt évben csak a kivándorlás elmén 4339 fővel fogyott. Ha most tekintetbe vesszük, hogy Tolnavármegye lakosságának évi szaporodása a születések utján legfeljebb és a legjobb esetben is átlag csak 2555 íehet, kitűnik, hogy e 2555 újszülöttel szemben több mint 4000 felnőtt, munkabíró, szaporodásra képes egyén a veszteség. Valóságos és nyílt elvérzése ez a megye népességének, ami népszaporodási viszonyainkat teljes mértékben megrontja és felforgatja. Az 1906. évi kivándorlók közül Ame ikába ment 2825, Németországba 1753, Európa egyéb országaiba 125. Látható tehát, hogy most már a kivándorlók többségének iránya nem Németország hanem Amerika, a kivándorlás tehát rossz indulatu tüneteket mutat és bizonyosra vehető, hogy az a tömérdek kivándorolt (1904. augusztus óta Amerikába ment 3428, Németor- országba 332t, összesen tehát 6757 egyén a kísérők nélkül) a jövőben még sokkal többet fog az itthon maradottak közül kicsalni, részint a rokonság kötelékeinél fogva, részint pedig a jobb kereset kilátásba helyezésével. Mint érdekes tünetet megemlítjük, hogy közvetlenül a sorozási kor előtt levő ifjú kiment a múlt évben 635, aránylag legkevesebb megy ki önálló nagykorú férfi 179 és kiskorú, vagy önálló nő 160; mig a családjuk hátrahagyásával kiment férfiak száma 2282, vagyis ennyi család maradt csak az elmúlt évben itthon kenyérkereső atya nélkül, aki odakint, ha jó viszonyok közzé kerül, keres ugyan és ha megtakarítani tud, azt haza is küldi, de családja itthon mégis támasz nélkül marad, a családi kötelék lazul és a családtagok erkölcsi elzűllés- nek T;annak kitéve, Az ' gyes községek közül némelyek ijesztő számmal járulnék a kivándorláshoz. így Báta- szék 570. Tolna 180, Nagykónyi 170, Gyönk 80, Nak 40. Tamási 60, Bari 56, Medina 49, Nak 57, Dunaföldvár 35, Risdorog 33, Nagyszékely 40, Bonyhád 61, Högyész 88, Paks 75, Mucsi 20, Miszla 31, Kistormás 24, Gindlicsalád 41, Fdsöireg 35, Felsönána 56, Felsőnyék 25, Kocsola 23, Kisszékely 20, Murga 43, Zomba 69, Tevéi 63 és még számos község több kevesebb kivándorlóval. Szóval alig van megyénknek köz- ségje, mely nem szenved a kivándorlás következtében. É bajon csak körültekintő gondoskodással, különösen pedig, munka alkalmak nyújtásával, ipartelepek létesítésével, a napszám javításával, telepítéssel és főként a kivándorlás megszigorításával lehetne és kellene ■ segíteni. De ez még mind csak a jövő zenéje. Addig mig bekövetkezik: pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve széthull nemzetünk. HÍREK. — A selyemgyár vendégei Kedden este a nálunk szokásossá vált másfélórai késéssel érkeztek Hídjára Mezőssy Béla államtitkár, Ebers miniszteri tanácsos, Viczián titkár és Moldovan fogalmazó, kiket Bezerédj Pál fegadott az állomáson és kisért vendégszeretetéről ismert kastélyába. Másnap, szerdán délelőtt Szekszárdiba jöttek a vendégek és alaposan megtekintették a mi selyemgyárunkat, délután pedig Tolnára ránd.ultak át, ahol a selyemfonodát tanulmányozták. Hogy mindaz, amit itt láttak, elragadtatásra bírta őket, természetes. Bezerédj művének ma már Európaszerte meg van a hírneve. Legalább minden héten jutna egy-egy miniszter vagy államtitkár erre a mi szerencsétlen vasutunkra, akkor talán meghallgatnák a mi jogos panaszainkat és végre vége szakadna a még Ázsiában is bo rányosnak mondható jelenlegi vasúti közlekedési állapotainknak. — Megyebizottsági tagválasztás Szekszár dón. Szekszárd r. t. város alkertiietében Ágoston István lemondásával megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági hely betöltésére a választás csütörtökre volt kitűzve. Két jelölt volt. Az egyik Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tan
