Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-04 / 31. szám
2 DLNA VÁRMEGYE, 1907 augusztus 4 óriási hasznát látja a hajózási társaságok szabad versenyének. [4.] A termelési technika seholsem oly elasztikus, mint Amerikában. A mezőgazdaságot rengeteg erőpazarlástól kímélték meg az amerikai agrármechanika nagyszerű találmányai, amint ezt a következő táblázat mutatja: A munka megnevezése a) Munkaidő gépek használatánál egy termelési egység előállítására 6) Munkaidő kézi munkánál ugyanezen termelési ‘egység előállítására óra perc óra perc Gabonának Vetése — 32,7 10 55 Aratása és cséplése 1 — 46 40 Gyapotnak Vetése 1 3,0 8 48 Művelése 12 5,1 60 — Kaszálás 1 0,6 7 20 Szénabehordás és elrakás 11 34 35 30 Burgonya-ültetés 1 25 15 — «Beható vizsgálatok szerint, jegyzi meg Laughlin tanár, manapság egy ember a javított gépekkel, közel kétszer annyit vethet és takaríthat be, mint előbb kézi munkával.» Mindazáltal az Amerikában használatos mező- gazdasági gépek csak most kezdenek bejönni hazánkba, pedig sietnünk kellene vei k, mert a fentiek alapján ma legjobb esetben is két emberrel tudjuk ugyanazt az egységet előállítani, amelyet az amerikai mező- gazdaság egy emberrel állít elő, ami más szóval azt jelenti, hogy négy millió mező- gazdasági munkásunk amerikai gazdasági | értéke = két millió ember. Világos, hogy | igy Amerika olcsóbban termel és jobban i jutalmaz Ugyanez áll nemcsak a gépekre, hanem a mezőgazdaság számos más módszerére is, bár ezekben a pontokban ma még Nyugat Európa állja a versenyt Amerikával. Ha ily forradalmi változást idézett elő a géptechnika a mezőgazdaságban, mily óriási fejlődési perspektíva mutatkozhatik az Unió ipari technikájában! Egyetlen találmány révén a naponkénti acélsín-termelés megtízszereződött. «Minden még oly köznapi eszközt, a háztartásban és a konyhában, találmányok ezrei javítottak és tettek olcsóbbá »Az óriási fogyasztó-területen óriási munkamegosztás vált lehetővé, amely körülmény viszont finom és bonyolult munkagépek használatát tette lehetővé minden iparágban. Ez a körülmény rohamosan felemelte az Unió ipari termelőképességét. Mindez nálunk a kezdetek kezdetén van. Az a néhány munkás pl., aki a MÁV. gépgyárában aratógépek előállításával is foglalkozik a gyár egyik műhelyében, nem versenyezhet azzal a chicagói Mc. Cormickkal, aki 6000 munkásával csakis aratógépeket készít, elágazó munkamegosztással, finom munkagépekkel, és tömeges anyagbeszerzéssel. 3. Amerikában demokrácia van. Lehetnek visszaélései, de a visszaélések nem a népuralom privilégiumai. Amerikában a dolgozó elemek megnyerésére törekszenek a törvényhozás tagjai, nálunk a dolgozó elemek és a parlament között nincs organikus kapocs. Amerikában a szegény embertől azt is megkérdezik, kit óhajt elnöknek az Unió élére, nálunk még a falusi baktert is nélküle választják * Amerikának vannak gazdagságai, amelyeket reprodukálni határolt emberi erőnkkel képesek nem vagyunk. De nem ez a lényeg: tanunk rá a mostoha talajú Észak-Német- ország. A lényeg a gazdasági élet termelékeny és a politikai élet demokratikus szervezése. Ezzel Magyarország odanyomul Amerika mögé és elvesztett fiait visszakéri tőle. Éneikül a magyar Magyarország életének utolsó századát éli, ama rettenetes hencegésü, kevés dohányu Nagyságos Arany- szájuak jóvoltából, akik még mindig a pe- leskei nótárius cifra mondataival hessegetik az uj idők lelkét. Ifj. L L. VÁRMEGYE. — Szolgabirói állás beszüntetése. Megemlékeztünk már arról a tényről, hogy Sztanko- vánszky Imre dr. központi járási szolgabiró egészségi okokból állásáról lemondott. Minthogy a központi járás szo'gabirói hivatalában Szekszárdik rendezett tanácsú várossá alakulása következtében a közigazgatási teendők keves- bedtek, az e hivatal körében rendszeresített II. szolgabirói állás ez idő szerint feleslegessé vált; en iek következtében Döry Pál alispán azzal a javaslattal lép a megyei közgyűlés elé, hogy ez állást szüntessék be és helyette az árvaszéknél, melynek amúgy is nagy és folyton szaporodik az ügyszáma, egy közigazgatási gyakornoki állás szerveztessék, az annak javadalmazása és a megtakarítandó szolgabirói fizetés közötti kölönbözet pedig a megyei dij- nokok fizetésjavitásának fedezetére fordittassék. — Elvi fontosságú határozatok. Azon cselekmény, h.'gy valaki tövényesen el nem ismert vallás terjesztése céljából egy-két embernek vallásos tanokat magyaráz, engedély nélküli gyűlés tartása miatt nem büntethető. (Belügym. 2820|907.) — A íőszolgabirákat és szolga- birákat adóvégrehajtás alkalmával (nem a varmegyei ügyviteli szabályzatban, hanem a pénzügyminiszteri rendelettel megállapított fuvar- és napidij illeti meg. Az ebből származó vitás kérdések elbírálása a közig, bíróság hatáskörebe nem tartozik. (Minisztertanács- határozata.) — A származási bizonyítványok kiállítása tárgyában a keresk. és iparkamarákhoz benyújtott kérvények bélyegmentesek. (Keresk min. 50768|906.) — Holttestnek a halottas ház udvarán történt beszentelése alkalmával okozott botrány a vallás s ennek szabadgyakorlata elleni vétséget képez. (Kúria 37741907 határozata.) — Isteni tisztelet alatt fenhangon mondott becsületsértő szavak vallás elleni vétséget képeznek. (Kúria 3629/906.) — A járművekkel, hajtással elkövethető kihágások eseteiben a kocsi vezetője vonandó felősségre, mig az együtt utazó vendéget a felelősség nem terheli. A közutakon járművekkel való álldogálás eseteiben a kihágás kritériumát az álldogálás huzamossága képezi. (Keresk. min. 22067/906.) — Előzetes összebeszélés mellett isteni tisztelet alatt a templomból történt tüntető kivonulás a B. T. K. 191. §-a alapján büntettetik. (Kúria 4293|907.) — A B. T. K. 351. §-ába ütköző zsarolás befejeztetik a fenyegetéssel. (Kúria 5220|907.) — Hivatalos jelentéssel nem követhető el rágalmazás, hanem esetleg hivatali hatalommal való visszaélés, vagy fegyelmi vétség. (Kúria 4544|907.) — Mezei kártétel esetén a kár biztosítására napok múlva erőszakkal zálog vétele zsarolást képez. (Kúria 25411907.) — Ha a hagyatékban ingatlanok is vannak, a gyámhatóság jóváhagyás után az iratokat a hagyatéki bírósághoz köteles áttenni s a hagyatéki ügyben hagyatéki biróságnakkellatovábbiak iránteljárni. (Miniszter- tanács határozata.) — Birkózás közben aki a másik nyakát úgy megszorítja, hogy az meghal, gondatlanságból okozott emberölésben bűnös. (Kúria 5092|907.) W Vagyonrongálásra irányuló fenyegetés tényeleme a zsarolásnak. (Kúria 4873|907.) — A községi terhekhez való hozzájárulás kötelezettsége alól felmentett egyén az illetőség-szerzés kérdésében egy tekinTÁRCA. Csillagunk. Csillag futott le tiszta nyári estén Nézek föl, mintha csillagom keresném. Olyan a lelkem, mint fenn a tejut, De sorra, minden csillagom lefut. Nem bánom a szerencse esillagit, Fényök csak elkápráztat, elvakit. A szerelemnek csillagát se bánom, Kisér emléke esendes éjszakámon. Nem siratom, ifjúkor, csillagod, A csillag majd csak siromon ragyog. Öröm csilláma nem nekem való, Csak buborék az, gyorsan elmúló. Reménység, vártam szép csillagodat, Mihaszna vártam, egyre csalogat. Hirnév, dicsőség, nem kellesz nekem, Üres bolygó vagy, messze tereken. Csak égy'csillagra tapad a szemem, Nézem, csodálom, féltem szüntelen. Ezer év óta fénylik ez nekünk, Mi büszkeségünk, üdvünk, mindenünk. Népek irigylik, népek rettegik, A forró délig, az ős keletig. Keletről tűnt föl régesrég a mennyen, Hogy a világ végéig le ne menjen. Viharok jöttek, terhes föllegek, S nem olthatták ki, most is fönlebeg. Még fönlebeg, de- hajh, egünk borul — Szép csillagunk le ne hullj, le ne hullj! Hazafllángból született e csillag, I Rajta piros vér és könny eseppje csillog. Most tüze hamvad, fénye halaványul, Félünk, félünk, hogy csillagunk aláhull. Jóságos Isten, népek Istene, I Lelkünk buzgó imával van tele: Forraszd egygyé a honfiak szivét, Aeélozd meg a esüggedők hitét! Mondd: Csillagunk ismét ragyogni fog, Mert azt Te őrződ és az ősi jog. A föld szüléről elpusztul a gazság — Ragyogsz örökké szent magyar szabadság I Sántha Károly. Házon kívül. Irta: Hevesi József. Férfiak, fiatal férfiak, a Hotel de Paris fényes dinerje után, pezsgő mellett, illatos havannát füstölve ugyan miről is beszélhettek volna másról, mint szép asszonyokról ? A saison tetőpontján állott — au comble, Monte Carlo teli volt élettel, a világ leggazdagabb embereivel, legszebb asszonyaival. Ragyogó toilettek, szikrázó gyémántok, buja virágok és. buja tekintetek mindefelé. Férfiak, fiatál, gazdag férfiak pompás, pezsgős diner után persze, hogy. nem beszélhettek ebben a milieuban másról, mint szép asszonyokról. Sorba vették Monte Carlo szép- jeinek legszebbjeit, a demi monde ragyogó csillagait: a fenséges Ribot Corát, a szőke Aujable Cécilet, a bájos Roy. Colettet, a fenséges des Jaffry Ellát és II. Liát, a pikáns ballerinát, a kinek, a termete cédrus és haüékony, mint a nádszál. Ezek az urak itt, a Hotel de Paris bizalmas fülkéjében, a piros ernyős kis villamos lámpák mellett, ismerték a csillagok csillagjait és be voltak avatva még abba is, melyik csillag kitől kölcsönzi fényét ? melyik beauténak ki fizeti a toilettejeit, a fogatát, pompás kis villáját, ék- szi részének horribilis számláit.-Mindenki tudott itt valamit mindenkiről. Hiszen .ők maguk is benne voltak az itteni élet focusában és nem egy csillagnak közelebbről
