Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-16 / 24. szám
24. szám. XVII évfolyam Szekszárd, 1907 junius 16 TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre Negyed évre . Egy szám ára . 6 > 3 > 24 fillér. Előfizetőseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatal! telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Fő munkatárs: Dp. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapltot árszabály szerint számíttatnak. Jegyzetek. — lk. A koalíció bomlása rohamlépések- ben halad előre. Nincs az a rövidlátó, aki ennek a régóta folyamatban levő bomlási processusnak újabb tüneteit ne észlelné. A képviselőház legnagyobb pártja : a függetlenségi és 48-as párt jár elöl a példával. A tisztelt párttagok gyanúsítják, leszólják, kinézik egymást és csúnya intrikákat szőnek a pártegység rovására és a koimány ellenére. Pedig Tisza Kálmán idejében sem tartották olyan energiával és szigorral össze az akkori mameluk-tábornak nevezett többséget, mint a mostanit. Például az egyik, véletlenül igen komoly és lelkes tagját a pártnak: Bozóky Árpádot pár hét előtt csupán azért zárták ki a pártból, mert a tanítói javaslatoknál azt indítványozta, ami a függetlenségi párt régi követelése különben, hogy minden népiskolában kötelező legyen a magyar nyelven való oktatás. A hazaárulás vádja ezer variációban zúdult volna az istenben boldogult szabadelvüpártra, ha az cselekedett volna ilyesmit egy párttaggal szemben. Nagy Emil, Mérey, Eitner és a többi ismert reakciós szellemű függetlenségi képviselő, akik az igazi függetlenségi politikától és hagyományoktól távolabb állanak, mint Makó Jeruzsálemtől, vagyis az úgynevezett fekete 48-asok, akik igen nagy számban vannak a valaha szabadelvű és radikális elveket komolyan hirdető függetlenségi pártban, titkosan szervezkedve, az úgynevezett parasztpárt megalakítását előkészítve, Kossuth Ferenc pártvezér megkerülésével, indítványok özönével árasztották el a képviselőházat, hogy kellemetlen helyzetbe sodorják a kormányt és sprengolják saját pártjukat. Ez a titkos és be nem vallott, de valóságos célja a tisztelt hazafiak bombavető aknamunkájának. A kormánynak úgyis nehéz a helyzete, sok a baja és gondja, amikor Ausztriával a kiegyezésügyében iparkodik végre annyi keserves tárgyalás és munka után dűlőre jutni, hogy egyszer már vége legyen ennek a pótolhatatlan károkat okozó bizonytalanságnak és hogy megbénult gazdasági életünk végre felszabaduljon a kínos lidércnyomás alól — ilyen viszonyok között nem eléggé elítélendő és kárhoztatandó ez a szélrobbantási akció, melyet az úgynevezett agráriusok intéztek a függetlenségi párt körében, saját pártjuk és a kormány ellen. 4c 4c * Mi az oka és miben van a magyarázata ennek és az ehhez hasonló jelenségeknek? A válasz igen egyszerű. Még soha ilyen selejtes elemekből nem állott a magyar parlament. Voltak minden időben Verhovai Gyulák, Sima Ferkók stb. De ezek szerencsére a kivételek voltak. Most az a nagy baj, hogy kellő szellemi és erkölcsi tőke nélkül került be rengeteg sok képviselő, a különben is vérszegénységben szenvedő parlamentbe. Közéleti múlt, érdem, tudás, készültség nélkül, csupán a mandátum elnyerése volt az egyedüli célja a sok sivár, érdemtelen, tanulatlan és tudatlan strébernek. Ijesztő módon kihasználták saját önző céljaik érdekében a választó közönségnek a függetlenségi pártnak annyira kedvező hangulatát. Boldog-boldogtalan föllépett függetlenségi képviselőjelöltnek és elég volt egy ajánlat a központból és megválasztották. Most aztán érezhető ennek a silány vetésnek egészségtelen gyümölcse. Egyedül a függetlenségi párt az, melynek népszerű cégere alatt ennyi visszaélés történt. Konstatálnunk kell, hogy az alkobnánypárt és a néppárt nagy részben mentes maradt az ilyen elemek inváziójától, mert ezekben a pártokban, régi parlamenti emberek parlamenti iskolázottsággal foglalnak helyet. De a íüggetlentlenségi pártban legalább 150 olyan jövevény van, akiknek túlnyomó részénél hiányzik a törvényhozói álláshoz szükséges legelemibb kvalifikáció, üs innen van az, hogy a parasztpártiak akciója nem éppen veszélytelen és a szétrobbantási manővert siker kísérheti. 4c 4c * Az alkotm ínypárt soraiban foglalnak helyet: Andrázsy Gyula, Wekerle, Darányi Ignác, Széli Kálmán, Nagy Ferenc, Issekutz, Szterényi, Popovits, Szivák, Bolgár, Semsey, az Andrássy, Batthányi, Hadik grófok, stb. jelesek, kik valamennyien á szabadelvű párt egykori vezető tagjaivoltak és a parlamentáriz- mus iskolájában nőttek és fejlődtek. Annál inkább sajnáljuk Kossuthot és Apponyit, akik a legjobb szándéktól telítve léptek be a kormányba, akik eddig is több mélyreható gazdasági és kulturális törvénynyel igyekeztek az országnak hasznot hozni és akik nem szolgáltak rá, hogy saját pártjuk, mely annak idején helyeselte kormányprogrammjukat, dezavuálja és kellemetlen szituációkba sodorja őket. * 4c cfc Szerencséje Lengyel Zoltánnak, hogy a Polónyi-ügy miatt (pedig ezt nem érdemelte meg Polónyi) kizárták a pártból, mert most, hogy az önálló magyar hadsereg megvalósítása érdekében nyújtott be sürgős indítványt, ezért bizonyára kizárnák őt is, mint Bozbkyt, jóllehet, hogy az önálló magyar hadsereg régi kardinális elvi követelése és diadalainak egyik alapvető eszméje volt mindig a íüggetlenségi pártnak. Az sem utolsó játéka a nemezisnek, hogy a tisztelt függetlenségi pártot mennyire megrendszabályozza a saját Házelnöke. Soha simábban nem folytak a parlamenti tárgyalások, mint a jelen kormány alatt, melynek ellenzéke is alig van. Az obstrukciónak se hire, se hamva. Költségvetést, újoncokat, közösügyi kiadásokat, indemnitást és más fontos javaslatokat napok alatt gőzerővel intéz el a képviselőház. Minden úgy megy bent a Házban, mint a karikacsapás. De azért 40 év óta nem volt képviselőházi elnök, aki megközelítőleg ilyen vasszigorral és kérlelhetetlen erély\yel kezelte a házszabályokat, mint Justh Gyula. Ha valamelyik szónok egy hajszálnyira eltér a tárgytól, a tárgyalás alatt álló paragrafustól, ha egy hasonlata akad, idézni kíván stb. stb., rögtön elhangzik a rendreutasítás, a szómegvonás. Soha, esztendőkön át annyi leckéztetés, rendreutasítás, szóelvonás nem történt. mint Justh óta egy-egy hónap alatt. Helyesen, okosan és bölcsen teszi, hogy ennyire, valóságos szőrszálhasogató módon ragaszkodik a merev házszabályok precíz betartásához. De tisztelettel kérdjük, mit csinált volna a mai többség azzal a szabadelvüpárti házelnökkel’ aki igy alkalmazta volna a házszabályokat ? A szent szólásszabadság nevében mennyi dörgedelmes felszólalással és zárt üléssel fenyi- tette, üldözte és inzultálta volna a mai többség az ilyen elnököt. Mégis csak a politikában sokszor érvényesül a humor és a szatíra. 4c * jÉ A függetlegségi párt nyugtalan lovagjai hagyjanak fel az indítványaikkal és ne okozzanak se zavart, se válságot. Elég baja van a kormánynak a horvátokkal, a nemzetiségekkel, az osztrákkal, a koronával — ne nehezítsék meg helyzetét saját j párthívei, akik utóvégre is annak a prog- I rammnak az alapján kerültek a parlamentbe, amelynek megvalósítását a kormány célozza. Mi nem tartozunk a koalíciós kormány párthívei közé, — de azért nincs bennünk káröröm. Az ország békéje és nyugalma, íejlődése és haladása a most egyedül lehetséges kormánynak megerősödését, nem pedig bukását teszi szükségessé. Elég volt már a múltban a zavarokból és válságokból. A korona merev és makacs álláspontja a mi nemzeti aspirációinkkal szemben és az osztrák kormány kapzsi és ravasz magatartása a tiz év óta áldatlan tárgyalások között vajúdó kiegyezés kérdésében, eléggé megnehezítik a kormány helyzetéin hova vezet, ha legfőbb támasza: a parlamenti többség intrikus kísérletekkel komplikációkat idéz elő a pártok között és a parlamentben ? VÁRMEGYE. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 12-ikén tartotta junius havi ülését gróf Ap- ponyi Géza főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Döry Pál alispán, Kurz Vilmos árv. elnök, Győrbiró Benő kir. pénzügyigazgató helyettes, Tihanyi Domokos kir. tanácsos tanfelügyelő, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Sass László közgazdasági előadó, Orffy Lajos, Szabó Károly országgyűlési képviselő, Tőrök Béla, Jeszenszky Andor, Perczel Dezső vbt. tanácsos, Boda Vilmos, dr. Hangéi Ignác t. főorvos, gróf Széchenyi Sándor vbt. tanácsos, Kovács S. Endre, Tótth Ödön t. ügyész, Simontsits Elemér vármegyei főjegyző. Elmaradását kimentette : Beke Ferenc kir. alügyész. Az elintézett főbb tárgyakból megemlítjük a következőket: A völgységi árok tisztogatása ügyében kiadott földművelési min. rendelet az érdekeltekkel közöltetik. Döry József cselédügyben beadott felebbe- zése elutasittatott. A bonyhádi villammilágitási vállalat felülvizsgálatot elrendelő kérelmének — hatáskör hiányában hely nem adatott. Szilágyi Ferdinánd felsőiregi lakos pa-
