Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-16 / 24. szám

24. szám. XVII évfolyam Szekszárd, 1907 junius 16 TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre Negyed évre . Egy szám ára . 6 > 3 > 24 fillér. Előfizetőseket és hirdetéseket a kiadó­hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatal! telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Fő munkatárs: Dp. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapltot árszabály szerint számíttatnak. Jegyzetek. — lk. A koalíció bomlása rohamlépések- ben halad előre. Nincs az a rövidlátó, aki ennek a régóta folyamatban levő bomlási processusnak újabb tüneteit ne észlelné. A képviselőház legnagyobb pártja : a független­ségi és 48-as párt jár elöl a példával. A tisztelt párttagok gyanúsítják, leszólják, ki­nézik egymást és csúnya intrikákat szőnek a pártegység rovására és a koimány ellenére. Pedig Tisza Kálmán idejében sem tartották olyan energiával és szigorral össze az akkori mameluk-tábornak nevezett többséget, mint a mostanit. Például az egyik, véletlenül igen komoly és lelkes tagját a pártnak: Bozóky Árpádot pár hét előtt csupán azért zárták ki a pártból, mert a tanítói javaslatoknál azt indítványozta, ami a függetlenségi párt régi követelése különben, hogy minden nép­iskolában kötelező legyen a magyar nyelven való oktatás. A hazaárulás vádja ezer variáció­ban zúdult volna az istenben boldogult szabadelvüpártra, ha az cselekedett volna ilyesmit egy párttaggal szemben. Nagy Emil, Mérey, Eitner és a többi ismert reak­ciós szellemű függetlenségi képviselő, akik az igazi függetlenségi politikától és hagyo­mányoktól távolabb állanak, mint Makó Jeruzsálemtől, vagyis az úgynevezett fekete 48-asok, akik igen nagy számban vannak a valaha szabadelvű és radikális elveket komolyan hirdető függetlenségi pártban, tit­kosan szervezkedve, az úgynevezett paraszt­párt megalakítását előkészítve, Kossuth Ferenc pártvezér megkerülésével, indítványok özönével árasztották el a képviselőházat, hogy kellemetlen helyzetbe sodorják a kor­mányt és sprengolják saját pártjukat. Ez a titkos és be nem vallott, de valóságos célja a tisztelt hazafiak bombavető aknamunkájá­nak. A kormánynak úgyis nehéz a helyzete, sok a baja és gondja, amikor Ausztriával a ki­egyezésügyében iparkodik végre annyi keserves tárgyalás és munka után dűlőre jutni, hogy egyszer már vége legyen ennek a pótolha­tatlan károkat okozó bizonytalanságnak és hogy megbénult gazdasági életünk végre fel­szabaduljon a kínos lidércnyomás alól — ilyen viszonyok között nem eléggé elíté­lendő és kárhoztatandó ez a szélrobbantási akció, melyet az úgynevezett agráriusok intéztek a függetlenségi párt körében, saját pártjuk és a kormány ellen. 4c 4c * Mi az oka és miben van a magyará­zata ennek és az ehhez hasonló jelenségek­nek? A válasz igen egyszerű. Még soha ilyen selejtes elemekből nem állott a magyar parlament. Voltak minden időben Verhovai Gyulák, Sima Ferkók stb. De ezek szeren­csére a kivételek voltak. Most az a nagy baj, hogy kellő szellemi és erkölcsi tőke nél­kül került be rengeteg sok képviselő, a különben is vérszegénységben szenvedő par­lamentbe. Közéleti múlt, érdem, tudás, ké­szültség nélkül, csupán a mandátum elnye­rése volt az egyedüli célja a sok sivár, ér­demtelen, tanulatlan és tudatlan strébernek. Ijesztő módon kihasználták saját önző céljaik érdekében a választó közönségnek a függetlenségi pártnak annyira kedvező hangulatát. Boldog-boldogtalan föllépett füg­getlenségi képviselőjelöltnek és elég volt egy ajánlat a központból és megválasztották. Most aztán érezhető ennek a silány vetés­nek egészségtelen gyümölcse. Egyedül a függetlenségi párt az, melynek népszerű cé­gere alatt ennyi visszaélés történt. Konsta­tálnunk kell, hogy az alkobnánypárt és a néppárt nagy részben mentes maradt az ilyen elemek inváziójától, mert ezekben a pártokban, régi parlamenti emberek parla­menti iskolázottsággal foglalnak helyet. De a íüggetlentlenségi pártban legalább 150 olyan jövevény van, akiknek túlnyomó részé­nél hiányzik a törvényhozói álláshoz szükséges legelemibb kvalifikáció, üs innen van az, hogy a parasztpártiak akciója nem éppen veszélytelen és a szétrobbantási manővert si­ker kísérheti. 4c 4c * Az alkotm ínypárt soraiban foglalnak helyet: Andrázsy Gyula, Wekerle, Darányi Ignác, Széli Kálmán, Nagy Ferenc, Issekutz, Szterényi, Popovits, Szivák, Bolgár, Semsey, az Andrássy, Batthányi, Hadik grófok, stb. jelesek, kik valamennyien á szabadelvű párt egykori vezető tagjaivoltak és a parlamentáriz- mus iskolájában nőttek és fejlődtek. Annál inkább sajnáljuk Kossuthot és Apponyit, akik a legjobb szándéktól telítve léptek be a kor­mányba, akik eddig is több mélyreható gaz­dasági és kulturális törvénynyel igyekeztek az országnak hasznot hozni és akik nem szolgáltak rá, hogy saját pártjuk, mely an­nak idején helyeselte kormányprogrammjukat, dezavuálja és kellemetlen szituációkba so­dorja őket. * 4c cfc Szerencséje Lengyel Zoltánnak, hogy a Polónyi-ügy miatt (pedig ezt nem érdemelte meg Polónyi) kizárták a pártból, mert most, hogy az önálló magyar hadsereg megvalósí­tása érdekében nyújtott be sürgős indít­ványt, ezért bizonyára kizárnák őt is, mint Bozbkyt, jóllehet, hogy az önálló magyar had­sereg régi kardinális elvi követelése és dia­dalainak egyik alapvető eszméje volt min­dig a íüggetlenségi pártnak. Az sem utolsó játéka a nemezisnek, hogy a tisztelt függet­lenségi pártot mennyire megrendszabályozza a saját Házelnöke. Soha simábban nem foly­tak a parlamenti tárgyalások, mint a jelen kormány alatt, melynek ellenzéke is alig van. Az obstrukciónak se hire, se hamva. Költségvetést, újoncokat, közösügyi kiadá­sokat, indemnitást és más fontos javaslato­kat napok alatt gőzerővel intéz el a képviselő­ház. Minden úgy megy bent a Házban, mint a karikacsapás. De azért 40 év óta nem volt képviselőházi elnök, aki megközelítőleg ilyen vasszigorral és kérlelhetetlen erély\yel kezelte a házszabályokat, mint Justh Gyula. Ha valamelyik szónok egy hajszálnyira eltér a tárgytól, a tárgyalás alatt álló paragrafustól, ha egy hasonlata akad, idézni kíván stb. stb., rögtön elhangzik a rendreutasítás, a szómeg­vonás. Soha, esztendőkön át annyi leckéztetés, rendreutasítás, szóelvonás nem történt. mint Justh óta egy-egy hónap alatt. Helyesen, okosan és bölcsen teszi, hogy ennyire, való­ságos szőrszálhasogató módon ragaszkodik a merev házszabályok precíz betartásához. De tisztelettel kérdjük, mit csinált volna a mai többség azzal a szabadelvüpárti házelnökkel’ aki igy alkalmazta volna a házszabályokat ? A szent szólásszabadság nevében mennyi dör­gedelmes felszólalással és zárt üléssel fenyi- tette, üldözte és inzultálta volna a mai többség az ilyen elnököt. Mégis csak a politikában sokszor érvényesül a humor és a szatíra. 4c * jÉ A függetlegségi párt nyugtalan lovag­jai hagyjanak fel az indítványaikkal és ne okozzanak se zavart, se válságot. Elég baja van a kormánynak a horvátokkal, a nemzetiségekkel, az osztrákkal, a koro­nával — ne nehezítsék meg helyzetét saját j párthívei, akik utóvégre is annak a prog- I rammnak az alapján kerültek a parla­mentbe, amelynek megvalósítását a kormány célozza. Mi nem tartozunk a koalíciós kor­mány párthívei közé, — de azért nincs bennünk káröröm. Az ország békéje és nyugalma, íejlődése és haladása a most egyedül lehetséges kormánynak megerősödé­sét, nem pedig bukását teszi szükségessé. Elég volt már a múltban a zavarokból és válságokból. A korona merev és makacs álláspontja a mi nemzeti aspirációinkkal szemben és az osztrák kormány kapzsi és ravasz magatartása a tiz év óta áldatlan tárgyalások között vajúdó kiegyezés kérdésé­ben, eléggé megnehezítik a kormány helyzeté­in hova vezet, ha legfőbb támasza: a par­lamenti többség intrikus kísérletekkel kompli­kációkat idéz elő a pártok között és a par­lamentben ? VÁRMEGYE. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 12-ikén tartotta junius havi ülését gróf Ap- ponyi Géza főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Döry Pál alispán, Kurz Vilmos árv. elnök, Győrbiró Benő kir. pénz­ügyigazgató helyettes, Tihanyi Domokos kir. tanácsos tanfelügyelő, Alacs Zoltán kir. főmér­nök, Sass László közgazdasági előadó, Orffy Lajos, Szabó Károly országgyűlési képviselő, Tőrök Béla, Jeszenszky Andor, Perczel Dezső vbt. tanácsos, Boda Vilmos, dr. Hangéi Ignác t. főorvos, gróf Széchenyi Sándor vbt. tanácsos, Kovács S. Endre, Tótth Ödön t. ügyész, Simontsits Elemér vármegyei főjegyző. Elma­radását kimentette : Beke Ferenc kir. alügyész. Az elintézett főbb tárgyakból megemlítjük a következőket: A völgységi árok tisztogatása ügyében kiadott földművelési min. rendelet az érdekel­tekkel közöltetik. Döry József cselédügyben beadott felebbe- zése elutasittatott. A bonyhádi villammilágitási vállalat felül­vizsgálatot elrendelő kérelmének — hatáskör hiányában hely nem adatott. Szilágyi Ferdinánd felsőiregi lakos pa-

Next

/
Thumbnails
Contents