Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-09 / 23. szám
>vo7 junius 9 tüluavaejobqye. 3 mely szórványos jeleggel lépett föl, megszűnt Elpusztult 5 sertés. — Bikácson a sertésvósz megszűnt. Elhullott 1 drb. sertés. — Hanton alépfene megszűnt. Elhullott 1 drb. szarvasmarha. — Reflölyön a lépfene megállapittatott. Egy főszolgabíró ünneplése. A dombóvári járás jegyzőinek egylete a nagyközönség bevonásával junius 2-án ünnepelte Nagy István főszolgabíró 25 éves szolgálati jubileumát, aki már 11 éve vezeti a járást s ez idő alatt különösen a székhelyért nagyon sokat tett, — amennyiben pl. nagyrészt neki köszönheti Dombóvár, hogy járdája, villanyvilágítása és sétatere van, — s a ki különösen a nemzeti ellenállás nehéz napjai óta tényleg általános rokonszenv részese. Ennek hatása alatt az ünnepély tetemesen túlszárnyalta a hasonló eseteknél megszokott kereteket. A jubileumon részt vett az egész járás közönsége. Maga Dombóvár, ahol különösen szeretik a járás létesítése óta ott működő főszolgabírót, járt elől, de a járás valamennyi községe nagyszámú küldöttekkel, a polgárság szine-javával képviseltette magát a mindvégig lelkes hangulatban lefolyt ünnepélyen. A jubileumi nap előestéjén a szolgabirói hivatal tagjai köszöntötték főnöküket s emlékül egy aláírásaikkal ellátott szivarkatáskát nyújtottak át neki, mire a főszolgabíró vacsorára hívta meg őket. Vacsora közben a dombóvári nép impozáns lampiónos menetben vonult a ház elé: a dalárda énekelt, Nyárády Aladár plébános beszédet tartott, mire a menet zeneszóval végigvonult a városon. Vasárnap reggel 10 órakor ünnepi mise volt, mely után a jegyzői egylet szép közönség jelenlétében diszgyülést tartott. Illés Gyula döbröközi jegyző gyönyörű beszéd kíséretében, mely alatt nem egy számpár lábadt könnybe, egy a jegyzők képeit tartalmazó nagyértékü albumot nyújtott át, majd pedig Nagy István főbíró féléletnagyságu képét, melyet a jegyzők a hivatal számára megfestettek. A gyűlés után egymásután tisztelegtek a róm. kath. egyház, izraelita hitközség, protestáns leányegyház, m. kir. csendőrség, a hivatalok, testületek, egyletek s végül a járásbeli bérlők, akik egy diszmagyarboz való igen ízléses kivitelű ésértékes emlékül ékszerkészletet adtak a népszerű íöszolgabirónak. Utána lefotografálták az egész egybe- gyült közönséget, mely a fehér női ruhák, magyar díszruhák, a csendőrségi egyenruhák, az öt városi huszár feltűnően szép libériája, a tüzAz utolsó teremben igy szólt a mester egy beteg előtt: — Kedves uraim! Itt egy felette érdekes és különös esettel állunk szemben! Amennyire megértettem — Írja Mirbeau — egy irtózatosan fájdalmas bélbántalommal állunk szemben. Végigtapogatták a beteget, mind kitapogatták a fájdalmas testrészt, amig az elájult a gyötrelmektől. Mirbeau azzal fejezi be cikkét, hogy a modern orvos nem orvos többé, de tudós, kutató, aki előtt nincs beteg többé, csak kísérleti anyag. (Az amerikai nő tisztessége ) A newyorki sikkasztás ellen biztositó társaságok éppen most tették közzé statisztikai kimutatásaikat. Ezekből az tűnik ki, hogy a férfiak sokkal könnyebben adják magukat a sikkasztásra, mint a nőtisztviselők. Amerikában épp annyi férfit alkalmaznak az üzleti vállalatok, mint nőt, de a most megjelent statisztika amellett bizonyít, hogy ä sikkasztások és csalások nagyrészben a férfiak rovására esnek. Azonkívül az Egyesült-Államokban aránytalanul nagy többségben vannak a női pénztárosok a férfiak felett. Az áruházak és kereskedőcégek pénztáraikat nőkre bízzák, s mégis a sikkasztó nők és sikkasztó férfiak között 1 : 100 az arány. oltók, postások és vasutasok uniformisai által tarkítva, igen szép látványt nyújtott. Délben 200 teritékü diszebéd volt, melyen az ünnepeltet dr. Roll Aladár ügyvéd köszöntötte fel, hangsúlyozva, hogy mily nehéz a köz- hivatalnoki hatalmat oly tapintattal gyakorolni, hogy az merő rokonszenvet szüljön, mint az ünnepelt példája mutatja. Kívüle még igen sokan mondtak kitűnő felköszöntőket. A megyei tisztikarból Tóttb Ödön főügyész, Jeszenszky György báró főszolgabíró, Sörös József és Fördős Mihály szolgabirók jelentek meg. A megyei jegyzőegylet képviseletében : Purtb Adolf stb. Üdvözlő táviratot küldtek gróf Zichy Gyula püspök, gróf Apponyi Géza főispán, Döry Pál alispán és még számosán. A pécsi országos kiállítás. Pécs városa szemlátomást óriásit emelkedett tekintélyben és súlyban, mióta a kiállítást létrehozta és bemutatta a világnak. A kiállítás hatalmas méreteivel, a szó szoros értelmében vett országos jellegével, a pavillonok és az egész terület szakszerű, ízléses és csinos berendezésével, gondos és díszes beosztásával és a látni valók, vagyis a kiállított anyag nagy gazdagsága méltán meglep mindenkit és csak igazságot szolgáltatunk annak konstatálásával, hogy ilyen nagy arányú és ennyi szakava- tottsággal berendezett kiállítás még nem volt Magyarország egyetlen vidéki városában sem. Igaz, hogy egyetlen vidéki városnak sincs még egy Zsolnay Miklósa, aki az ő széles látókörével, genialitásával, csodás munkásságával, nagy önzetlenségéved és nemes áldozatkészségével egész egyéniségét és minden munkáját veti latba a közérdekért, annak a városnak dicsőségéért, amelyben él és annak a szakmának : a magyar ipar és közgazdaság felvirágzásáért, a melynek, hivatását és egész tevékenységét annyi szakavatottsággal szentelte. Zsolnay Miklós a pécsi kiállításba belevitte az ő páratlan ambícióját, az ő nemesszivüi önzetlenségét és az ő hazafias, törhetetlen akaraterejü munkáját, ez a kulcsa és titka a pécsi kiállítás jelentős sikerének. * Tolnavármegye közönsége nem nézheti tétlenül a szomszéd törvényhatóság székhelyének nagy kulturmunkáját és nem szabad senkinek sem elmulasztani az alkalmat, hogy megtekintse a gyönyörű és tanulságos pécsi kiállítást és meglátogassa azt a várost, amely Zsolnay Miklós aegise alatt létrehozta ezt a kiállitást. A jó szomszédság, amelyben Tolna és Baranyavármegyék évszázadok óta Miért van az, hogy a nő tisztességesebb a férfinál ? Rosszabbul fizetik őket s a hiúság és a divat inkább alkalmas őket bűnre csábítani, mint a férfiakat. Ezenkívül az áruház női pénztárosát, aki apróbb tételeket bevételez, sokkal nehezebben lehet ellenőrizni, mint a bankházak pontosan vezetett üzleti könyveit. * A férfiak szégyene még nagyobb, ha sikkasztásaik okát vizsgáljuk. A férfiak igen ritkán sikkasztanak feleségeik kedvéért s mindössze egy ily esetről tesz említést a statisztika, mig a női sikkasztok jó részben férjeik vagy kedveseik kedvéért tértek le a tisztesség útjáról. A férfiak sikkasztásai majdnem minden esetben játékszenvedélyre vezethetők vissza. A férfi továbbá leginkább pénzt és értékpapírt, mig a nő főkép selyemharisnyákat, keztyüket, szóval divatcikkeket sikkaszt. Egyébként a statisztika a sikkasztások számának szinte ijesztő megnövekedését mutatja. Az 1905-ik évben 50 százalékkal emelkedett a sikkasztások száma az 1905. évhez képest. A bank tisztviselők csalásai megkétszereződtek s a magánvállalatoknál elkövetett sikkasztások és hasonló manipulációk még ezt a emelkedést is túlhaladták. állanak, megköveteli, hogy Tolnavármegye lakossága impozáns módon fejezze ki Pécs város és Baranyavármegye iránt érzett rokonérzését azzal, hogy tömegesen keressük fel a pécsi országos kiállitást. HÍREK. — Személyi birek. Döry Pál alispán, mint a vármegyei tisztviselők országos egyesületének választmányi tagja, a kiküldött bizottsággal csütörtökön délelőtt tisztelgett Wekerle miniszterelnöknél, kitől a vármegyei tisztviselői kar érdekében az országos Egyesületnek nyere- ménykölcsön engedélyezése utján való támogatását kérelmezték. — A koronázási jubileum- Városunkban Ő Felsége megkoronáztatásának 40-ik évfordulóját szintén megünnepelték. A középületeket fellobogózták. A belvárosi templomban délelőtt 9 órakor szentmise volt, amelyet dr. Fent Ferenc plébános végzett nagy segédlettel és a melyen megjelentek az összes hatóságok és a tanuló ifjúság. Disz- magyarban voltak : Döry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Hirling Ádám polgármester, Török Ottó városi ügyész. Katonai díszben: Gyenes József törv. biró. Az izraelita templom, ban délelőtt 11 órakor tartották a hálaadó isteni tiszteletet, ahol szintén részt vettek az összes hatóságok. A templomi kar egyházi dalokat, majd a Himnuszt és a Szózatot énekelte kitünően, Rubinstein Mátyás dr. főrabbi pedig a nap jelentőségét méltatta igazán remek beszédben. — A szekszárdi u] belvárosi plébános. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint kegyur, a Wosinski Mór elhunytával megüresedett szekszárd-belvárosi plébánosi állásra dr. Fent Ferenc ujvárjsi plébánost nevezte ki. A kinevezés által nos rokonszenvvel találkozott. Dr. Fent Ferenc már 9 év óta működik, mint újvárosi plébános városunkban és ezen idő alatt úgy buzgó és korrekt lelkipásztori tevékenységével, mint pedig a társadalmi és a közügyek terén kifejtett működésével köztiszteletet vívott ki magának. Meg vagyunk róla győződve, hogy díszes állásában hű marad majd nagynevű elődjének nemes tradícióihoz. Az uj belvárosi plébános életrajzi adatai a következők: SzületettVajszlón, 1861 december 21-én.Gimnáziumi tanulmányait Pécsett végezte. Elöljárói kiváló tehetséget látva benne, papi kiképzés céljából a bécsi «Pázmáneum»-ba küldték. 1886-ban szentelték pappá. Rácpetrén és Baranyanádasdon volt káplán és 1889-ben a pécsi papnövelde tanulmányi felügyelőjévé nevezte ki a püspök. Ugyanekkor az egyházmegyének segédtanfelügyelőjévé lett kinevezve. 1890-ben hitoktató is lett, 1894-ben a papnövelde nyilvános rendes tanára és 4 esztendőn keresztül a szentirás tanára volt. 1898-ban b. e. Hetyey Sámuel Szekszárd—újvárosi plébánossá nevezte ki. 1906-ban szentszéki tanácsos lett. — A szekszárdi uj kir. ügyész. A Krecs- marikPéd nyugalomba vonulásávafmegüresedett szekszárdi kir. ügyészi állás áthelyezéssel töltetett be, amennyiben az igazságügyminiszter Fischer Imre zalaegerszegi kir. ügyészt helyezte ide át hasonló minőségben. — Áthelyezés. Goldberger Arnold szekszárdi vasúti főmérnököt áthelyezték, illetve szolgálattételre berendelték a kereskedelmi miniszterhez. — A pénzügyminiszter Bajkay József dévai számellenőrt a szekszárdi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez helyezte át. — Kitüntetés. A királyi kegy méltó kitüntetésben részesítette gróf Apponyi Géza főispán főtisztjét, Kollmann Gyula hőgyészi inspektort, kinek a mezőgazdaság terén félszázadon át szerzett érdemei eliismeréséül a király a koronás arany érdemkeresztet adományozta. — Garay szoba Szekszárdon. Garay János halhatatlan költőnk leánya, Garay Gizella a szekszárdi muzeum részére felajánlotta a nagy költő Íróasztalát, könyvesállványát, könyveit, karosszékét és nagybecsű kéziratait, ezüst serlegét és több más értékes tárgyat, hogy a költő, szülővárosában Szekszárdon a vármegye múzeumában Garay-szobát rendezzenek be.
