Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-26 / 21. szám

19ü7 május 26

TOLiIvA v AUJWJStjY k.

3

javaslat beterjesztésére és ennek sürgős tárgyalását kérem:

Szekszárd r. t. város képviselőtestülete a Szekszárd Szálloda nagytermének megfelelő átalakítását szükségesnek jelenti ki és az átalakítás módozatainak megállapítására 15 nap alatti javaslattétel kötelezettsége mellett 7 tagból álló bizottságot küld ki.

Szekszárd, 1907. május 21-én.

*

Molnár

rendőrkapitány.

Minthogy a nagyterem átalakítása feltétlenül szükséges és minthogy az átalakítás köny- nyen, csekély költséggel megvalósítható és pedig ügy, hogy a színpad szétszedhető legyen és áttétessék a mai karzat helyére, mely esetben öltözőkről is lehet gondoskodni és a díszletek is könnyebben kezelhetők, — reméljük, hogy a városi közgyűlés hallgat a szükség szavára és nem tér ki az átalakítás elöl, mely különben is csak hasznos befektetés, melynek költségei a nagyterem bevételeiből amúgy is bőségesen megtérülnek.

— Az a bizonyos felebbezési láz. Szekszárd r. t. város rendőrségi szervezési szabályrendeletét, mely éppenséggel nem sorolható a legtökéletesebb irodalmi és közigazgatási termékek közé, a vármegye közgyűlése tudvalevőleg nem hagyta jóvá és abba bizonyos pótlások fölvételét rendelte el. Ez ellfen a város polgár- mestere felebbezést adott be, amelyben a közgyűlés rendelkezését a városi önkormányzatra nézve mélyen sértőnek mondja. Igazán nem értjük, hogy hogyan szolgált rá a vármegye közgyűlése erre a megbélyegzésre. A közgyűlésnek esze ágában sem volt és nincs is Szekszárd város autonom jogát sérteni, de arról már igazán nem tehet a megyei közgyűlés, ha Szekszárd város polgármestere nem akarja ismerni az önkormányzati jogokkal egy tőből sarjadzó kötelességeket, melyek a törvények és rendeletek, nemkülönben a hatásköri elkülönítések tiszteletben tartását követelik. Nem tudjuk megérteni, hogy ha valaki polgármester lehet, miért akar mindenáron a rendőrkapitányi teendőkbe illetéktelen ingerenciát gyakorolni ? Ez helytelen dolog és nem is járja. Mi azt kívánjuk, hogy a polgármester tisztán polgármester legyen, a rendőrkapitány pedig csak rendőrkapitány, mert

úgy fantáziái, mint a férje. Mit tegyen. Végre elszánja magát: A kerületi orvoshoz!

Ismét sötétség. Hideg éjszaka. Jég és hó. Reszket a teste és lelke. Inkább ezerszer vén leány marad, mint hogy egyetlen ily éjszakát éljen át.

Azután ismét látja a sötét alapon, hogy férjének minden tavasszal pénzt kell fölvennie, hogy a kamatokat fizethesse annál a banknál, ahol a jószág el van zálogosítva. A férje sem alszik, ő sem alszik, egész éjjel azon tanakodnak, hogy mint kerüljék el a végrehajtó látogatását.

Azután gyermeket lát. Örökös félelemben él a vörhenytől, difteritisztől, meghűléstől. Öthat kis gyermek közül biztosan meghal egy.

Azután a férj és feleség sem halhatnak meg együtt. Akárhogyan is, az egyiknek végig kell nézni a másik temetését. S Nelly látja, hogy mint hal meg a férje. Ez a borzalmas szerencsétlenség előtte áll minden részleteivel. Látja a sirt, a gyertyákat, az egyházfit, sőt még azokat a lábnyomokat is, miket a koporsót csináló asztalosok hagynak az előszobában.

— Miért ? — kérdezi, tompán belebámulva holt férjének az arcába.

S férjével eltöltött egész élete nem egyéb, mint előszó a halálhoz . . .

Valami leesik s végiggurul a földön. Nelly

fölriad s nagy szemeket meresztve ugrik föl. A tükör ott hever a lábai előtt. Fölemeli, belenéz s egy kicsit halvány arcot lát benne. A szürke alap eltűnt.

— Azt hiszem, elnyomott az álom ... — gondolja magában s megkönnyebbülve föllélekzik.

csak igy lehetnek felelősek vállalt tisztökért* Mert felelősek ám, akármennyi felebbezés adódik is be és a felelősségre vonás nem íog elmaradni !

— A rakoncátlan utcai suhancok fegyelmezése ügyében Molnár Lajos rendőrkapitány a következő hirdetményt bocsátotta ki: Miután általános a panasz, hogy a gyermekek és inasok a házfalak sarkait leütik, a falakat befirkálják, bemocskolják, sőt késsel is megfaragják, a házaknál alkalmazott csöngőket húzogatják» miáltal a háztulajdonosokat és 'akókat folyton háborgatják, úgyszintén több esetben tétetett panasz az iránt is, hogy ugyancsak a gyermekek és inasok a sürgöny- és villanydrótokat kővel dobálják és más módon megrongálják,

— ismételten szigorúan figyelmeztetem a szülőket, hogy gyermekeiket, valamint az iparosokat, hogy tanoncaikat az ilyen tettek elkövetésétől a legkomolyabban és legszigorúbban tiltsák el, mert akitcnek gyermekét vagy inasát az ily tettek elkövetésén rajta érnék — amennyiben a gyermekek felelősségre vonhatók nem lennének

— a szülők vagy az érdekelt iparosok fognak szigorúan felelősségre vonatni. Akik pedig az ilyen tettek elkövetésén valakit rajta érnek, kötelességüknek ismerjék az illetőt bejelenteni. Szekszárd, 1907 május 23-án. Molnár rendőrkapitány.

I

Garay János özvegyének halála.

Oaray János jeles költőnk Özvegye, született Babócsay Mária pünkösd első napján, Főherceg Sándor-utca 28. szám alatt levő lakásán meghalt. Ötvennégy esztendeig viselte az özvegyi fátyolt s kilencven esztendős korában hunyt el. Aggságában leánya ápolta gyöngédséggel, szeretettel.

A költő özvegye 1817-ben született Nagykárolyban. Atyja a Károlyi-uradalmak jószág- kormányzója volt. 1837-ben, húszéves korában Garay Jánoshoz ment nőül, aki már akkor neves költő volt. Házasságuk a költőnek -1853-ban bekövetkezett haláláig igen boldog volt. Házasságukból kétgyermek származott, Gizella és Dezső, fiikor a költő elhunyt, a vigasztalhatatlan özvegy visszavonult csendes magányában s életét gyermekei felnevelésére szentelte Özvegysége küzdelmes volt mindaddig, amig fia Dezső befejezte tanulmányait. Amikor fia a birói pályára lépett, derű és csendes boldogság költözött be hozzá. Garay Dezső törvényszéki biró korában 1894-ben halt meg. Az özvegyet ezután leánya, Gizella ápolta haláláig.

Az igaz kegyelet megnyilvánulása mellett kisérték kedden délután a kerepesi-uti temető halottas csarnokából utolsó utjara a halhatatlan emlékű költőnek, Garay Jánosnak,.özvegyét : Babócsay Máriát. A végtisztességen az Otthon részéről ott volt Rákosi Jenő elnök, főrendiházi tag, Révész Gyula titkár; a Magyar irók segélyegyesületének képviseletében Kozma Andor titkár; ott voltak továbbá: Beöthy Zsolt főrendiházi tag, Kövér Ilma Írónő, Garay Ákos festőművész, a Garay- és Parall- családok tagjai, stb., stb. Az elhunyt matrónát Krizsán Mihály pápai praelátus szentelte be; ezután a XXIY. parcellában, a Deák-mauzoleum közelében, a főváros tanácsa által adományozott diszsirban helyezték örök nyugalomra; a mellette levő sírba pedig nemsokára átszállítják az 54 év előtt elhunyt férjét is.

Az elhunyt leánya a következő gyász- jelentést adta ki: Garay Gizella mint az elhunyt leánya mélyen megtört szívvel jelenti, hogy forrón szeretett édesanyja özv. Garay Jánosáé szül. Babócsay Mária úrnő f. évi május hó 19-én délután B órakor, életének 90-ik évében, rövid szenvedés után az Urban csendesen elhunyt. A drága halott földi maradványai folyó hó 21-én délután ja4 órakor fog a kere- pesi ut melletti temető halottasházában, a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és ugyanezen temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat az

elhunyt lelki üdvéért folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor fog a józsefvárosi plébániatemplomban az egek Urának bemuttatni. Budapest, 1907 évi május hó 20-án. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett 1

HÍREK.

— 25 éves jubileum- Nagy István, a dombóvári járás íőszolgabirája ez évben érte meg közszolgálati működésének 25-ik évfordulóját. Ez alkalomból a járási jegyzők egyesülete a nagyközönséggel együtt junius 2-án ünnepséget rendez, melynek sorrendje ; 1. Délelőtt 10 órakor ünnepi isten- tisztelet a róm. kath templomban. 2. 10 112 órakor a jegyzői egylet diszgyülése a főszolgabírói hivatal tanácstermében. 3. fél 12 órakor küldöttségek tisztelgése. 4. Délután fél 2 órakor disz- ebéd a Korona Szállodában. A rendező bizottság elnöke Rolf Aladár dr. Kétségtelen, hogy e szép ünnepen nemcsak a dombóvári járás, hanem az egész vármegye résztvesz, hogy lerója az elismerés adóját a vármegye egy érdemes, kötelességtudó főtisztviselője iránt, akinek munkabírásától és ügybuzgalmától a közügy még sok jó szolgálatot remélhet.

— Tolnavármegye központi választmánya f. hó 25-ikén délelőtt 10 órakor ülést tartott, melynek tárgya a Tolna községben 1908-ban érvénnyel bírandó képviselőválasztók névjegyzékének megállapítása volt.

— Áthelyezések és kinevezések. Bán Zsig- mond bonyhádi kir. járásbiró törvényszéki birói minőségben áthelyeztetett a szekszárdi kir. törvényszékhez. — Apponyi Károly gróf közös- hadseregbeli főhadnagy, főispánunk fia áthelyeztetett Lembergbe. — Dömötör József közös hadseregbeli hadnagy főhadnaggyá lépett elő.

— Érettségi vizsgálatok elnökei. A szekszárdi főgimnázium ezidei érettségi vizsgálatához elnökül a közokt. miniszter az orsz, tanáregyesület elnökét, dr. Négyessy László egyetemi magántart küldte ki, — Wigand János szekszárdi főgimnáziumi igazgatót pedig a zalaegerszegi áll. főgimnáziumhoz hasonló minőségben.

— Eljegyzés. Boross Zoltán cs. és kir. tartalékos hadnagy, báró Schell József uradalmi intézője, özv. rákosi Boross Gyuláné szül. jákoi Szabó Mária fia, pünkösd hétfőjén jegyezte el tótbakai Bakay Dezső, gróf Széchenyi Sándor uradalmi főtisztjének és neje szül. nagymagyari Magyary Gizella leányát, JucikátNagydorogon.

— Uj jogtudor. Balogh János, Balogh Károly pécsi kir. táblai elnök fia a kolozsvári egyetemen jogtudorrá avattatott.

— A kartársak elismerése- Az országos - ipartestületnek pünkösd napján Budapesten tartott közgyűlésén André István, a szekszárdi ipartestület elnöke alelnökül választatott meg.

— Helyettes anyakönyvvezető. Apponyi Géza gróf főispán Antal György majosi tanítót helyettes anyakönyvvezetővé nevezte ki korlátolt hatáskörrel.

— Vasutvonolak elsőrangusitása. A keresk. miniszter a Máv. Szabadka—bajai és bátaszék— dombóvári vonalának elsőrangusitására vonatkozó munkálatok közigazgatási bejárását elrendelte. A bejárást Hegyeshalmy .Lajos müosz- tálytanácsos. vezeti, az eljárás megkezdésének határideje: junius 11-ike, d. e. 9 órakor, az összejövetel helye Szabadkán a városi székház. Érdekelt községek: Szabadka és Bácsalmás. A bejárás folytatása junius 12-én Baján lesz; érdekelt községek Borsod, Bikity, Baja; junius

13- ikán Bátaszéken a községházán; érdekelt községek: Bátaszék, Alsónyék, Mórágy, Mő- csény, Szálka, Zsibrik, Czikó, Palatinca; junius

14- én' Hidas-Bonyhádon, az állomásépületben; érdkelt községek: Nádasd-Hidas, Kismányok, Nagymányok, Váralja, Máza, Császta,Szászvár; junius 15-ikén Ujdombőváron, az állomásépületben ; érdekelt községek : Vékény, Kárasz, Köblény, Szalatnak, Nagyág, Mocsolád, Geré- nyes, Csikós-Töttős, Kaposszekcső, Ódombövár,

I Ujdombóvár, Mágocs.