Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-12 / 19. szám

4 TOLNA VÁRMEGYE. em'itenem: nevelni fogja vallásosságra, Isten félelmére. Ez az iskola tanítani is iog s nevelni is, nevelni szellemileg is — testileg is. És hű fog maradni ez az iskola abban is a hagyományos szellemhez, hogy száműzve lesz innen a felekezeti egyoldalúság, szűkkeblüség, elfogultság. Ez felekezeti iskola, annyiból, hogy a felekezet lelkes áldozatkészsége hozta létre. Á szekszárdi zsidó hitközség itt a művelődés­nek emelt hajlékot. Bármilyen vallásu ember­társunk, aki gyermekét ebbe az iskolába akarja adni, tárt ajtókra s tárt karokra fog itt találni. A másvallásu növendékek vallási ügyeibe ez az iskola nem fog avatkozni, de türelemre, be­csülésre s szeretetre fogja oktatni a maga val­lásu növendékeit is a másva'lásuak iránt, kiktől a belső érzelmi világnak csak egy módo­sulása választja el őket, de akikkel testvérek az emberszeretetben s a haza szeretetében, hű szolgálatában. íme ez célja a mi iskolánknak. Hajlékot építettünk itt az emberi művelődésnek, úgy a hazaszeretet ápolásának . . . Szent iskolánk, nemescélu iskolánk, áldo­zatkészséggel, lelkes buzgalommal, művészi tu­dással s odaadással megépített iskolánk, fel­avatlak im, átadlak magasztos rendeltetésednek. Folyjon benned zavartalanul a kis lelkek s szi­vek megművelésének dicső munkája. Válj su­gárzó fényforrásává az ide sereglő kicsiny, szűzi ■ értelmi s érzelmi világoknak, kikben itt dereng föl legelőször a megismerés világa, hogy értelemben meggyarapodott, érzelemben meg- nemesült fiák s leányok kerüljenek ki falaid közül. Legyen rajtad Isten áldása. Járvány, betegség ide be ne férkőzzön, ép számmal, amiképpen ide kerültek s épségesen is távozza­nak tőled a te kicsiny, vidor látogatóid, akiken aggódva függ a szülők szeme. Legyen Isten áldása a benned működő tanítótestületen, le­gyen sikeres, áldásos az ő munkásságuk. Legyen isten áldása a javadat szolgáló iskola­széken, képviselőtestületen. Legyen isten ál­dása a hitközségen, melynek áldozatkészsége, buzgósága, lelkessége téged létesített. Legyen Isten áldása a városon, melynek ime egyik ékessége, a művelődés munkájában egyik se­gítőtársa, tényezője vagy. Legyen Isten áldása a hazán, melynek talaján épültél, melynek rögéből lettél, melynek értelmi haladásához, habár egy porszemmel, te is hozzájárulsz, melyet értelmes, okos, józan, íelvilágosodott honfiakkal s honleányokkal gazdagítani akarsz, gazdagítani fogsz. Úgy legyen! A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Tihanyi Domokos kir, tanfelügyelő szólt röviden, de igen talpraesetten : Tisztelt ünneplő közönség ! Amint a napnak sugarai éltetőleg hatnak a növényzetre, éppen úgy hat ezen iskolai épü­letnek az ifjú nemzedék részére a mai napon történt átadása as én lelkületemre, mert ez fényes bizonysága annak, hogy mégis vannak gondos apák, kik önkényt palotát emeltetnék gyermeke­iknek, hogy abban a tudomány elemeibe vezet­tessenek be. De ezzel kárpótolva is érzem magamat, az életemben előforduló csalódásokért, hogy most a törvény kényszerítő szakaszának alkalmazása nél­kül akadok egy oly világító toronyként fénylő hitközségre, mely a leghívebben teljesíti hazafiul kötelességét. Midőn tehát a szekszárdi izr. hiiközségnek ezen önfeláldozó ténykedéséért, a Közoktatási Kormány nevében köszönetemet nyilvánítom, egyben azon kívánalmamnak adok kifejezést, hogy ezen iskolaépület képezze a jövő nem­zedéknek azt a Nébó hegyét, melyről biztosan megláthassa az igéretföldét, vagyis édes hazánk­nak boldogságát! Éljen az áldozatkész hitközség! Végül a tantestület nevében Kelemen Ká- r >ly tanító mondotta el a következő lelkes be­szédet : Tisztelt ünneplő Közönség 1 A nagyérdemű hitközség csak önmagához maradt hű, midőn elemi iskolájának ezen fényes és díszes otthont emelte, intézményeinek mind­egyike a kor színvonalán álló, hirdetve, hogy a hitközség nemcsak megérti a kor szavát, de azt méltányolni is tudja és amint arról győző- 1 itt meg, hogy iskolája a kor várakozásának már meg nem felél, habozás nélkül, bár nehéz áldozatok árán is, sietett annak a pedagógiai, didaktikai és higiéniai szempontokból a legjob- h it, a kor igényeinek legmegfelelőbb hajlékot t pittetni. A mai iskolának különös súlyt kell he­lyezni azon ismert pedágogiai elvre: «csak egészséges testben van egészséges lélek», a test és léleknek harmonikus fejlesztése lehet csak a kitűzött cél, a feladat, mely iskolánkra vár, te­hát nem lehet más, mint hogy növendékeink, kik itt kapják az első oktatást, az első nevelést, a hazaszeretetnek es istenfélelemnek magvait zsenge szivökben plántáljuk, testileg és lelkileg megedzve bocsájthassúk őket küzdelemmel telt további útjukra. Az ilyen minden igényeknek megfelelő is­kolában nemcsak a tanítás intenzivitása nyer erőben, nemcsak a nevelés és testi fejlesztés válik hathatósabbá, de a tanítás mesterségét is, mely különben is testet, lelket ölő munka, meg- könnyebbiti, a tanító fizikai és szellemi erőit kiméli. Mindezekért önkéntelen is ajkamra tolul­nak a hála szavai. Úgy a magam, mint a tan­testület többi- tagjainak, valamint növendékeink­nek és azok szülőinek nevében hálát és köszö­netét mondok első sorban is a hitközség és iskolaszék nagyérdemű elnökének: dr. Leopold Kornél urnák, ki elnöki tevékenységének kezdetét méltóbb alapkővel meg nem örökíthette volna, mint éppen azáltal, hogy a vallásos érzületnek és a nemzeti kultúrának e gyönyörű otthonát megteremtő. Hálát mondunk a hitközség vezető­ségének, mely a kitűzött cél elérését oly önzet­lenül előmozdította, a nagyéidemü elnök urat fáradozásaiban lelkesen támogatta. Köszönetét mondunk még a hitközség minden egyes tag­jának, kik hálára kötelező készséggel hozták meg az erejüket meghaladó áldozatot a szent cél érdekében. A tantestület háláját tettekben fogja nyilvánítani, minden törekvésünk oda fog irá­nyulni, hogy az uj iskolához fűzött remények és várakozások teljesüljenek, hogy mindazoknál, kiknek ezen intézetben hintjük el a hazaszeretet­nek és vallásosságnak magvait, tanításaink mély gyökeret verjenek szivökben, majdan azok tere­bélyes fákká fejlődjenek, hogy az élet viharai se legyenek képesek azokat megingatni. De le­gyen szabad egyidejűleg arra kérni a nagyérdemű elnök urat és a hitközség igen tisztelt vezető­ségét, hogy a mint a múltban a tantestületnek minden jogos kérelmét, mely célunk elérését megkönnyíteni volt hivatva, teljesítette, azt a jó indulatot jövőben is az iskola számára fentartani kegyeskedjék, valamint, hogy a nagys. kir. Tanfelügyelő ur a jövőben se vonja meg tőlünk erkölcsi támogatását, akkor bizonyára Isten áldása is fogja kisérni munkálkodásunkat és az innen kikerülő iijuság a hazának hü fiai, leányai, a felekezetnek odaadó hívei, a társada­lomnak hasznos polgáraivá lesznek, hogy úgy legyen, adja Isten. Az ifjúság elénekelte még a Szózatot és pont 12 órakor emelkedett hangulatban az ün­nepély véget ért. Ezután a társaság az iskola megtekin­tésére indult és az összes megjelentek, Apponyi Géza gróf főispánnal az élükön, a legnagyobb elismerés hangján szóltak az uj iskoláról és az egész — modern és szakszerű — berendezésről. Végül pedig az egyik teremben álló buffet volt, ahol a hitközségi elnök neje fogadta a megjelent vendégeket. Egy óra körül ért véget a szép ünnepély. Délután az iskola tanulói számára külön ünne­pély volt. König Géza tanító intézett az ünnepi ruhában megjelent ifjúsághoz lelkesítő beszédet, majd az iskolaszék egyházi elnöke, a főrabbi és a világi elnök tartottak rövid beszédet. Az ifjúság éneke után a hitközségi elnök a jelentős nap emlékére kis emléktárgygyal ajándékozta és uzsonnával" vendégelte meg a vidám tanuló­sereget. Szabó Károly országgyűlési képviselő me­leg hangú levélben mentette ki elmaradását, papi funkciója ugyanis áldozó csütörtökön ott­hon tartotta. VÁROSI ÜGYEK. Képviselő testületi ülés. Május 11-én délután 2 órakor a Szekszárd Szálló nagytermében képviselőtestületi ülés lesz a következő tárgysorozattal. Tárgysorozat: 1. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére 2 tag kiküldése. 2. Az ártézi kút fúrására vonatkozó szerződés megkötése. 3. Az 1906. évi városi számadás tárgyalása. 4. A szegények pénztárá- 1906. évi számadása. 5. Br. Augusz árvaház alapítványának számadása. 6. Tüzipénztár 1906. évi számadása. 7. Gyámpénztár 1906. évi szám­adása. 8. Néhai Ferdinánd Ádámné szegényala­pitványának 1906. évi számadása. 9. Régi fo­gyasztási adó múlt évi számadása, 10. Községi közmunka múlt évi számadása. II. A főgymná- ziumi hozzájárulás elengedése iránti kérvénye- zésnek elhatározása. 12. A városi tisztviselők fizetésének rendezése tárgyában kiküldött bizott­ság javaslata. 13. Az esküdtképesék lajstromá­nak elkészitéséhez 2 tag kiküldése. 14. A betét szerkesztő bizottság megkeresése Német György né Veisz Mátyás, Búzás János és Ferenc, úgy a tanulmányi uradalom tulajdonát képező, de te- lekkönyvileg a város nevén levő ingatlanok át­adása iránt. 15. Vesztergombi Antal és Föglein Ferenc kérvénye terület átadása iránt. 16. Prantner János Vas hasontárgyu kérvénye. 17. Dr. Éri Márton és társai kérvénye, a tisztviselő telepen a lámpák szaporítása és a telepnek a belterü­lethez leendő csatolása iránt. 18. Szabó József és társai községi rendőrök kérvénye kárpólás iránt. 19. Illetőségi ügyek. 20. Fogyasztási adó elengedése iránt beadott kérvények. 21. A Szek­szárd Szálló épületében levő két bolthelyiség kiadásának jóváhagyása. Szekszárd, 1907. évi május 7. 1907 május 12 Orvosgyülés. Az «Országos Orvosszövetség Tolnamegyei Fiókja» folyó'hó 9-én délelőtt 9 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését a szekszárdi Ferencz- közkórház bábaképző tantermében. A fiókszövet­ség 51 tagja közül Berde Mózes, Boszkovitz Mór, Drágíts Imre, Freund Ignác, Grünfeld Adolf, Grünwald Elek Dezső, Hangéi Ignác, Herczegh Gyula, Kapp Viktor, Kis Miksa, Kramolin Gyula, Láng Frigyes, Pécsvárady József, Schall Kálmán, Sschützenberger Endre, Somogyi Zsigmond, Spitzer Manó, Stollár János, Sztanó Sándor, Tanárky Árpád, Varga Pál és Zavaros Gyula tudorok, vagyis összesen huszonketten jelen­tek meg. Dr. Hangéi Ignác fiókszövetségi elnök megnyitván az elég népes közgyűlést, a kimerítő elnöki és pénztárosi jelentések után dr. Schützen- berger előadó ismertette a munkásoknak beteg­ség- és balesetre való biztosításáról szóló tör­vényt és a pénztári orvosoknak ezzel kapcso­latos szervezkedési mozgalmát. Világos áttekin­téssel foglalta össze az orvosi kar érdekeire oly sérelmes törvényjavaslat ismeretes hiányait, részletezte az országos szövetség állásfoglalá­sát az orvosok sérelmeivel szemben és egyhangú csatlakozásra szólitá fel a fiókszövetséget. Beható eszmecsere után, melyben Tanárky, Herczegh, Boszkowitz, Grünfeld, Kramolin, Drágíts, Grünwald és Pécsvárady doctorok — részben ismételt — felszólalásokkal vettek részt, az elnök kihirdethette végre azon hatá­rozatot, hogy a fiókszövetség — csatlakozva a központhoz — elvben a szabad orvosválasztás mellett foglal állást s megbízza a választmányt, hogy a közelebbi részletekre nézve — annak idején a pénztárral tárgyalásokba bocsájtkoz- hassék. Ezután a községi és körorvosokat érintő s az 1876. XIV. t.-c. módosításáról szóló tör­vényjavaslat megvitatása következett, melynek több pontját a fiókszövetség is csak örömmel vehette tudomásul, bár számos fontos kérdést, mint pl. az elhagyott falvakba száműzött orvo­sok lakásának kérdését még mindig rendezet­lenül hagyja. Egy elhalt kartárs nyomorgó özvegyének segélykérvényét pártolólag terjeszti fel a fiók- szöveiség az országos központhoz, Ellenbogen Fülöp dr fi ók szövetségi alelnöknek ezen állá­sáról való és hosszas betegsége által indokolt lemondását pedig őszinte részvéttel és sajnála­tának jegyzőkönyvi kifejezésével vette tudomá­sul ; helyette alelnöknek dr. Drágíts Imre tb. főorvos közfelkiáltással választatott meg. Az erre következő tisztujitás az összes eddigi funkcionáriusoknak újbóli megválasztá­sával igen sommásan ért véget, amit azonban az illetők kipróbált lelkiismeretessége és ügy­buzgalma teljes mértékben indokol; hiszen egyik tag — dr. Schützenberger — az egész ország körorvosi adatainak összegyűjtése'és a központ részére eszközölt feldolgozásával oly óriási és fárasztó munkát végzett, ami a az egész szövet-

Next

/
Thumbnails
Contents