Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-21 / 16. szám

1 >07 április 21

TOLNA VARMEGYE.

3

zik (Belügymin. 124036|906). — A gummi- puskával való lövöldözés kihágást képez (belügyminiszter 4-8751905). — Az a körülmény, hogy valaki a községi választók névjegyzékébe felvéve nincsen, az illetőt községi elöljáróvá való megválaszthatóságától meg nem fosztja. (Közigazg. bíróság 34261| 1906). — Az ev. re/. lelkészi íöldek jövedelme nem esik IV. oszt. kereseti adó alá, akár a lelkész fizeti a földadót, akár nem (Közig, bíróság 149011906). — A csónaktartás és annak magáncélokra való használata vámos kompok közelében sem képez kihágást (keresk.' min. 83299,906). — A vasárnapi ' munkaszüneti rendelkezések hatálya a házalók árusitásárá is kiterjed (Keresk. min. 64635|906).

KÖZSÉGI ÉLET.

— Högyész község a januári országos vásár helyett, pótvásár engedélyezését kérte, a keresk. miniszter azonban a kérelmet elutasította, mert azóta már a község tartott márciusban országos vásárt. — Izmóny község a közvágóhíd tartásának kötelezettsége alól fölmentést kért a földmivelési minisztertől. — Tevelen a lépfene föllépett. — Bonyhádon az ebzárlat megszűnt. Kiirtatott 14 kutya. — Gindiicsalád község területén a sertésorbánc föllépett. — Báta- széken az ebzárlat megszűnt. Kiirtatott 8 kutya. — Czikón a lemondott Reisz György biró és Fáth Jakab esküdt helyébe Hahn József biró, Papp János esküdt és Palatincsán a lemondott Máriusz kdám biró helyébe Schrott Ádám választatott meg. — Alsónyéken az ebveszettség megállapittatott.

A szakcsi választás epilógusa.

Szakoson tudvalevőleg nemrég folyt le a választás szokatlan izgalm ik között. Két választás is volt és Hainrikííy Pál függetlenségi jelölt csak a pótválasztáson győzött a néppárti Huszár Károly fölött.

A választás izgalmai nyomot hagytak a pártéletben is. — Hencz Károly néppárti képviselő interpellációt jegyzett be a szakcsi választás ügyében, de azt nem tartotta meg. Egy keresztény szociálista újság a szakcsi választásról írva, a következőket mondja:

«Papírra leírni mindazt, a mi a szakcsi választáson történt, nem lehet. Az a kilenszáz- hetvennégy szavazó, az a csaknem ezer becsü— Tőled, ajánlatodra mindent elfogadok . . . Utasítsd hozzám George Sandodat!

E jó híreket rögtön megírtam Jean Séguin- nak, kérve őt, hogy azonnal küldje el a kéziratot, melyet a Revue sürgősen vár, Nagy meglepetésemre a fiatal leány se nem jött, se nem felelt. Ismételten írtam neki, mire a következő sürgönyt kapjam:

— Bocsásson meg és ne foglalkozzék többé könyvemmel. Atyám nagy beteg s igy egy percre sem hagyhatom el . . .

Azután több, mint egy hónap telt el s az igazat megvallva, már nem is gondoltam . Jéan Séguinre, midőn egy reggel Constant ismét behozta kártyáját. A fiatal leány belépésekor csodálkozva vettem észre, hogy mennyire megváltozott. Szinte megöregedettnek, kimerültnek és fáradtnak látszott.

— Ugyebár, megváltozottnak talál ? kérdé.

— Kissé kimerültén néz ki, — mondám. Végre nyugalma van már ?

— Nem egészen. Atyámnak szívbaja van és a bosszúságok fuldóklást okoznak neki. Az borzasztó . . . E percben azonban minden veszélyen túl van.

— Nem hozta el a «Mortelle Epreuve»-t ?

Reám nézett. Ajkait harapdálta, zavartnak

látszott s miután kissé erőszakoskodtam, egyszerre keserves zokogásba tört ki • •

letes magyar ember, a ki Huszár Károlyra szavazott, a politikai jogokból kizárt többi sok ezerrel együtt ökölbe szorított kezekkel utálta meg az ui korszakot, függetlenségi pártostul, Kossuth Ferencestül és Andrássy Gyulástul cakundpakk. Mert ha Kossuth Ferenc neve alatt ilyen politikai betyárkodást el lehet követni, ha Andrássy belügyminiszterkedése alatt ilyesmi megtörténhetik, ott ugyan 'bizalom nem lehet, mert ott1 megtörténhetik minden, a minek politikai svihákság a neve.1

És ezek után csak egy dolgon csodálkozunk. Mit keres a néppárt még ezután is a koalícióban ? Kilép-e azonnal ebből a szabadelvű bandából ? Vagy legalább is akar-e oda hatni, hogy a szakcsi választáson korteskedő jegyző' és szolgabiró urakat kirúgják hivatálukból, (Erre az otromba támadásra csupán annyit jegyzünk meg, hogy tudtunkkal a kerület köz- igazgatási tisztviselői semmiféle meg nem engedett fegyverhez nem fordultak, ellenben a néppárt kortesei valósággal fanatizálták a választókat. A szerk.) a melyben a magyar nép ad nekik meg nem érdemlett, de zsíros kenyeret ? Mert ha a néppárt nem okul és korpa közé keveredik, mi ugyan nem követjük, mert nem akarunk elpusztulni a politikai förtelemben.»

A függetlenségi körökben nagyon meg- botránkoztak ezen a szokatlanul éles hangú cikken, a melyik ilyen durva hangon ir a koalícióról és annak vezéreiről.

Függetlenségi körökben egyébként azt hiszik, hogy a néppárt komoly elemei nem azonosítják magukat ezzel a cikkel.

Markos Gyula függetlenségi képviselő azt állítja, hogy Hencz Károly egyik kortesbeszédében nagyon súlyosan nyilatkozott Kossuth Ferencről. Hencz Károly a néppárt hivatalos lapjában tagadta ezt. Azonban tanuk je lentkeztek egy Markos Gyulához intézett levélben, amely igy hangzik:

«Nagyságos Markos Gyula országgyűlési képviselő urnák Budapest.

A tegnapi Alkotmány cimü lapban Hencz Károly néppárti képviselő letagadja, hogy ő azt mondta volna, hogy Magyar- országot úgy be nem csapta még ember, mint ezt Kossuth Ferenc tette.

Tagadni ugyan könnyű, de épp ezen Hencz Károly által tett nyilatkozatra vannak elég tanuk. Az illető képviselő folyó évi március 13-án délután tartott beszédében ezen gyalázatos nyilatkozatát is belefoglalta és csakis annak köszönhette ép bőrrel való megszabadulását, hogy néppárti hívei vették körül.

Ezen állításomat esküvel is bizonyit_ Vége van . . . örökre . . . többé nem

ad

hatom ki ... — hebegte könyei között.

Midőn fájdalmának e kitörése kissé csillapult, könyeit letörölve, bizonyos elszántsággal folytatá:

— Bocsásson meg uram . . . nevetséges vagyok ... De ön oly jó volt irántam . . . Magyarázattal tartozom. Nem akarom, hogy hóbortosnak tartson, bár a legnagyobb titoktartásra kérem . . . Igazi nevem: L . . . Georgette.

Oly név hangzott el előttem, mely mindnyájunk előtt ismeretes, bár viselőjével, az öreg Íróval a mi generációnknak kevés összeköttetése volt. Elődeink azonban jól ismerték az önmagával meghasonlott embert, ki, miután tehetsége nem részesült kellő elismerésben, lelkében keserű irigységgel a mások sikerei és diadalai miatt, régóta elkeseredetten és visszavonultan él. Most leanya tartja őt.

Azután megtudtam, hogy miért nem kaptam meg a «Mortelle Epreuve» kéziratát s hogy miért nem fog az soha többé napvilágot látni. L . . I épp oly irigy és rosszakaratú volt otthonában is, mint irótársaival szemben. Leányát folyton gúnyolta Írói tehetségéért.

— Ezt a ronda mesterséget űzni ugyan jó gondolat 1 Szerencse, hogy amit firkálsz, annyira gyerekes és ostoba, hogy úgy sem fogják soha kinyomatni . . . Elégedjél meg azzal, hogy éretlen növendékeidnek az a, b, c-t tanítod.

hatom, de a szakcsi főjegyző ur, ki mellettem állt, kész lesz ezt bizonyítani. Hogyan jutottam hozzá Hencz Károlynak ezen gálád, minden magyar emberben vérfagyasztó beszédét meghallgatni, ezt én véletlennek köszönhetem. — Én tudniillik a Szluha-párt megbízásából voltam akkor Szakcson, igy kényszerítve láttuk magunkat ezt Nagyságos urnák becses tudomására hozni.

Dombóvár, 1907 április 12.

Kiváló tisztelettel:

Hermann József,

Szeraűn Gyula.

hirek7~

Személyi hír. Zichy Gyula gróf megyéspüspök több napi otttartózkodásra szerdán Budapestre érkezett és részt vett a püspöki konferencián.

— Kettős esküvő. Lakos Adolf kir. mérnök és dr. Gyulyás József ügyvéd Bonyhádon május hó 2-án vezetik oltárhoz'menyasszonyaikat, Fleischmann Bella, és Szidónia kisasszonyokat, Fleischmann Lipót, a bonyhádvidéki takarékpénztár igazgatójának leányait.

— Kiss József jubilál. Élő költőink egyik legkiválóbbja Kiss József ez év szeptemberében tölti be irói működésének negyvenedik esztendejét. Szeptemberben lqsz negyven éve, hogy Kiss József első költeménye megjelent. Negyven éves pályája, mely egyre fölfelé halad, a gyönyörű alkotások egész sorozatával irta be nevét irodalomtörténetünk kitűnőségei közé. A Simon Judit, Rab asszony, Ágota kisasszony és Jehova költője népszerű az egész országban, sok kisebb verse a magyar lírának megannyi gyöngye. ízig magyar költő Kiss József, a hangjában, a tárgyában és az érzésében egyaránt. Minden újabb esztendő egy-egy újabb remekkel gazdagította irodalmunkat. A legutóbbi évekből való a Tüzek, A naphoz cimü költeménye, mely mindmegannyi útjelzője a magaslatoknak, ahol költészete szárnyal. Úgy értesülünk, hogy Kiss József negyven éves irói jubileumát méltóképen készül megünnepelni az írói világ. A jubileumra megjelennek Kiss József újabb költeményei disz- kiadásban, jeles mestereink illusztrációival. A jubileumi ünnepségben bizonyára ünnepi részt vesz az a nagyközönség, mely Kiss Jócsef költészetének minden tisztelettel és csodálattal adózik.

— Áthelyezés. Ulreich Sándor dombóvári járási m. kir. állatorvos Vaálra helyeztetett át.

Pártfogoltam, levelem tartalma miatt érzett nagy örömében, hogy érdekében tett lépéseimet siker koronázta, elég meggondolatlanul, mindent elmondott apjának.

— Azt hittem, hogy megüti a guta, — folytatta elbeszélését. Egy székre hanyatlott és széttépte inggallérját . . . Néhány percig képtelen volt szólni, de midőn kissé magához tért, sértő szavakkal halmozott el és azzal vádolt, hogy szeretője lettem a Revue szerkesztőjének, a kiadónak, sőt önnek is, uram! Azután ismét fuldoklás vette elő és egy hétig a legnagyobb veszélyben forgott . . . Ekkor az orvossal, ki egyszersmind barátunk is, megnyugtatására azt a mesét gondoltuk ki, hogy az egész dolog meghiúsult, mert sem a Revue, sem a kiadd nem fogadja el a kéziratot . . . Atyám kétség- beesettnek látszott s ez jót tett neki . . . Most már jobban van, de bizalmatlanságában kulcs alatt tartja a «Mortelle Epreuve»-öt és kitartó figyelemmel lesi, vajon nem veszek-e tollat a kezembe ? . . .

— Most tehát mit tervez ? — kérdem.

— Mit tegyek? Tanítónő maradok!

Szép szemeiből nagy könyek peregtek arcára . . . Szegény írónő! Elég szerencsétlen volt, hogy első szárnypróbálgatása alkalmával Páris legirigyebb és leggonoszabb írójára akadt ... az apjára ...