Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-18 / 12. szám

H-M16. március 18

T O LNA V AF V

5

— linev»zések. A pénzügyminiszterÄonio Pál volt szekszárdi pénzügyi számgyakornokot a miskolci pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez számtisztté nevezte ki. — Az i igazságügyi m. kir. miniszter Csizmadia Géza dr. trvszki joggyakornokot a szekszárdi kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki.

— Uj bíró a péc*l kir. táblán. A király Náray Szabó Géza szegedi ítélőtáblái bírónak a pécsi kir. ítélőtáblához saját kérelmére leendő áthelyezését megengedte.

— Nagybőjti felolvasás. A szekszárdi kath. kör ma délután tartja a nagyböjti felolvasások utolsóját. Ez alkalommal Varga Ferenc főgim. tanár előadása a szabadságharcból, teszi érdekessé a műsort, mely többi részében is méltó- a többihez. Március 25-én Gyümölcsoltó-Boldog- asszbny ünnepén a kór kis műkedvelői alkalmi elősdást tartanak. Színre kerül a „Két anya“ cimü vallásos népszínmű. Ez is mint a felolvasó estéjek 5 órakor kezdődik. Belépődíjak 1 K 60 üli., 40 üli., és gyermekjegy 20 üli. Április 1-én az előadást megismétlik.

— IJsküVŐ. Wolf Sándor budapesti nagyiparos f. hó 20-án vezeti oltárhoz Stärk Mariska kisasszonyt, Stärk Ignác simontornyai kereskedő leányát.

— Egyházmegyei hírek Gaál János m. széki segédlelkész Kisasszonyfára küldetett a beteg plébános kisegítésére. Dudanovics Vince harkanoveii segédlelkész Magyarszékre küldetett hasonló minőségben, végre a harkanoveii segédlelkészi állomás egyelőre betöltetlen maradt.

— Jutalom adóbehajtásért. Az útadó sikeres behajtásáért a múlt számunkban már megemlített Szüts szekszárdi nyilvántartón kívül a következő jegyzők részesültek jutalomdijban : Virányi Károly sióagárdi jegyző 60 K, Grelin- ger József simontornyai jegyző 80 K, Pesthy Ferenc györkönyi másodjegyző 50 K, Szabó Zoltán koppánszántói jegyző 40 K, Albrechto- vics Imre szakadáti jegyző 35 K, iíj. Lágler Sándor nagyszokolyi jegyző és Marosa Gyula szárazdi községi jegyző 30—30 koronát.

— Áthelyezés. Rónay Viktor m. kir. pénzügyi számtiszt Temesvárra és Kenézi Árpád

m. kir. számellenőr Szekszárdra helyeztetett át.

— Múzeumi felolvasás. Folyó hó 25-én Wosinsky Mór apátplébános folytatja felolvasási ciklusát. Sorra kerül: «A jégkorszak, diluvium és vízözön.* Továbbá felhívjuk az érdemes közön-ég figyelmét arra, hogy a tolnamegyei muzeum-egylet husvét hétfőjén és kedden a «Szeks'zárd-S'zálló» nagytermében az «Ober- ainergaui passziójáték»-ot eredeti képeivel fogja bemutatni.

— Uj presbiterek A dunaszentgyörgyi ev. ref. egyházközség hátai Endre lelkész esperes elnöklete alatt, f. hó 1 1-én közgyűlést tartott, a mely alkalommal az egyház községi tanács tagjaivá 12 éves mandátummal Takács Gyula községi főjegyző, P. Dömötör Lajos, Hajdú Sándor, Oláh István, Tibai Sándor, Tóth János Hócseg, Dubics János, Régi István községi pénztárnok, Oláh Ferenc és ifjú Haypál László választattak meg. Egyidejűleg 3 éves mandátummal kurátor Pintér János, dékán pedig ifjú Tibai Lajos lett. Az uj presbiterek folyó hó 25-én tesznek esküt.

— Nyomtatvány-kiállítás. A főváros egyik legjelesebb mesterszedője •— Primer Arnold — nyomtatványai márcus 25-én d. e. 9 órától déli 12 óráig a polgári fiúiskola rajztermében lesznek kiállítva. Ezek a nyomtatványok már azért is érdemesek a megtekintésre, mert a hazai nyomdaipar fejlődését és a külfölddel való versenyképességét igazolják. Egytől-egyig művészi színvonalon állanak ezek a nyomtatványok s mindegyike szedőjének mély értelmiségéről és finom érzékéről tanúskodnak. Belépődíj 20 fillér.-- A számonkérő szék ülése f. hó 20-án kedden d. e. fél 9 órakor lesz a vármegyei székház kistermében.

— A tolnamegyei iskolák magyarosodása.

A tolnavármegyei kir. tanfelügyelőség területén 241 elemi népiskola van. Ez iskolák közül tisztán magyar a tannyelve 236-nak, tehát csak 5 nem tisztán magyar tannyelvű népiskolánk van ezidőszerint, ezek közül 4 görög keleti szetq iskola, de ezekben is tanítják a magyar nyelvet. Az utóbbi 10 év óta 82 iskolában lett a tannyelv tisztán magyar. Ez aztán eredmény, amelyre méltán lehet büszke Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő, de Tolnavármegye közigazgatási bizottsága, valamint az a két iskolaszék és a derék tanítók is.

— Mészáros Ervin legújabb győzelme.

Mészáros Ervin tolnai ulánus hagynagy utóbbi prágai győzelme, újabb bizonyítéka e jeles bajnokunk megbízhatóságának. Karddal és tőrrel lett első Mészáiros ezen versenyen, ahol pedig elsőrangú osztrák matadorok viaskodtak a győzelemért. Mészáros Ervin kettős győzelme sok eddigi diadala és bajnoksága után valóban a magyar vívó-egyéniség sikere. Ez a kiváló tudású mestervivó átment magyar és olasz elsőrangú mesterek iskoláján, volt a bécsújhelyi katonai vivótanfolyamon is. Evek óta látogatta az összes termeket, ahol erős vívókkal mérkőzhetett és művészet dolgában egyre fejlődött, a versenyeken pedig sohasem szorult le a legerősebbek első sorából. De a vívása azért ma is olyan egyéni, mint volt pár év előtt. Az ő sajátosan nyugodt, hidegvérrel számitó vivómodorát a sok tanulás és training kicsiszolta, de egyéni jellegétől nem fosztotta meg. A magyar vivóvilág nem csalódott most sem Mészáros Ervinben.

— Halálozás. Lányi Ernő m. kir. kincstári főerdész a liptómegyei törvényhatósági bizottság tagja, Hazslinszky Géza törvényszéki elnök feleségének nagybátyja és Lányi Bertalan igazságügyminiszter testvéröccse 42 éves korában Budapesten meghalt. A megboldogultnak földi maradványait Budapestről az Irgalmas* rend kórházának halottasházából Liptóhibbére szállították, ahol hétfőn délután 3 órakor a

: családi sírboltban örök nyugalomra helyezték.

I A halálesetről az alábbi gyászjelentést vettük : Jakobi Lányi Ernőné szül. Bölcsházi Anda- házy Karola úgy a saját nevében mint az alulírottak nevében a legmélyebb fájdalomtol sújtott szívvel jelenti, hogy felejthetetlen jó férje, jakobi Lányi Ernő m. kir. kincstári főerdész a liptómegyei törvényhatósági bizottság tagja folyó évi március hó 9-én, déli 12 órakor életének 42-ik boldog házasságának hatodik évében hosszú kínos szenvedés után Budapesten elhunyt. A drága boldogultnak földi maradványai folyó hó 10-én d. u. 4órakor fognak az Irgalmas-rend kórházának halottasházában meg- áldatni és Liptóhibbére szállitattván, ott .folyó hó 12-ik napján délután 3 órakor a családi sírboltban nyugalomra tétetni. Nyugodjanak békében hamvai 1 özv. Lányi Péterné született benedekfalvi Lubi Róza érdesanyja, jakobi Lányi Berta'an, jakobi Lányi Kálmán, jakobi Lányi Péter, jakobi Lányi Kamilla testvérei, bölcsházi Andaházi Géza apósa, bölcsházi Andaházy Gézáné szül, szentiváni Szentiványi Karolin anyósa, jakobi Lányi Bertalanná szül. csáfordi Csillagh Mária, jakobi Lányi Kálmánná szül. benedekfalvi Ditrich Ilona, Kregcy Józsefné szül. bölcsházi Andaházy Mariska, bölcsházi Andaházy Gizella, bölcsházy Andaházy Janka, bölcsházi Andaházi Ilona sógornői. — Súlyos csapás érte Kommandinger Kálmán decsi községi jegyzőt, 3 éves Viktor nevű fiacskája halálával.

— Névmagyarosítások. Kiskorú Weisz Ernő párii lakos családi nevének «Boda»-ra, Hebrang Mihály bátai lakos és kiskorú gyermeke Béla Dezső, családi nevének «Halász»-ra, Sterk Mózes saját, valamint kiskorú gyermekei Jenő, Gizella, Andor és Lajos dunaföldvári lakosok családi nevének «Vörös»-re, Puch Ferenc gyulaji illetőségű, ugyanottani lakos, valamint kiskorú Mária és Erzsébet gyermekei családi nevének «Polgár» ra, Gerstl Izidor szekszárdi illetőségű ugyanitteni lakos családi nevének «Gárdos*-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. Docskalik József lengyeli születésű pécsi lakos nevét *Dévai»-ra, Fresch Mihály németkéri születésű sárszenlőrinci lakos pedig «Szabó »-ra magyarosította. Kürschner Imre k. k. gyönki születésümagyarkeszii lakos nevét «Kovács»-ra, Kohn Ede nagyszokolyi születésű budapesti lakos pedig «Kelemenére magyarosította. Kiskorú Rosenfeld Miksa, Ernő és Imre dunaföldvári illetőségű budapesti lakóí sok nevöket «Radó»-ra, Frei József szekszárdi születésű zemplénmegyei lakos nevét «Füredi»-re magyarosította.

— Iskola látogatás. Pártos Zsigmond esperes-plébános, egyházmegyei kér. tanfelügyelő f. hó 14-én meglátogatta a szekszárdi belvárosi és bátaszéki utcai rk. elemi iskolákat s mindenütt a tapasztalt szép eredmény fölött megelégedését

i fejezte ki.

— Beszüntetett vizsgálat. A pécsi püspöki szentszék a Bugyács Ignác volt naki kántor- tanitó ellen elrendelt vegyes fegyelmi vizsgálatot beszüntette.

— Lemondott ügyvéd. Dr. Abay János j szekszárdi ügyvéd az ügyvédségtől önkéntesen : visszalépett es a pécsi ügyvédi kamara lajstromából töröltette magát.

— Iparkatósági biztos. Kovács Dávid polg.

I isk. tanár, volt iparhatósági biztos helyére Szek- I szárd r. t. város tanácsa dr. Albersz Rezső ügyvédet nevezte ki.

— A posta köréből. Winkler Ferenc postatiszt Keszthelyről Kaposvárra, Probst Ferenc gyakornok Kassáról Dombóvárra helyeztetett. — A pécsi kerületben Váralján és Parancson postamesteri állásra pályázat van hirdetve.

— A szekszárd—bátai ármentesitö és

belvizszabályozó társulat védtöltésének alsó szakaszán töltésemelési munkálatokat akar lete- siteni 100.000 korona költséggel úgy, hogy ez összegből évenként 20,000 koronát fordítson. A budapesi m, kir. folyam mérnöki hivatal az engedély megadását véleményezte.

— Tavaszi lószemle. A szabadkai 4-ik honvéd huszár ezred lóbiráló bizottsága tegnapelőtt tartotta meg Szekszárdon a városháza udvarán rendes tavaszi lószemléjét a kint levő honvéd lovak fölött.

— Roskadozó templom címmel megírták laptársaink, hogy a závodi templomot hatóságilag bezárták, mert oly nagy mérvű repedéseket vettek rajta észre, hogy a hívők élete veszélyben forgott. A hatóság sürgős megkereséssel utasította az államépitészeti hivatalt, hogy a templomot vizsgáltassa meg. K. Komjáthy Sándor kir. épitész-mérnök e célból Závodon megjelent s a megejtett vizsgálat alapján a templomot ismét átadhatónak véleményezte. Igen sok repedés észlelhető ugyan a templom falain és mennyezetén, de azért nem közveszélyes a megrongálás, ami ugyan régebbi keletű, de a závodiak csak a múlt havi földrengés után vették észre, amikor a repedések nagyobb mérvben mutatkoztak. A templom falazata úgy hosszában, mint körösztben vaskapcsok alkalmazásával lesz biztosítva.

— Elbocsátás Kraczl János paksi illetőségű bécsi vasúti kalauz nejével és 4 kiskorú gyermekével a magyar állam kötelékéből elbocsáttatott.

— A sárközi Utak. A vármegyei törvény- hatósági közutak hálózatának megállapítására vonatkozólag ismertettük annak idején a kereskedelemügyi miniszter leiratát, mely a sárközi utakkal ugyancsak mostohán bánt el. Ez ügyben Alacs Zoltán kir. főmérnök, az államépitészeti hivatal főnöke, véleményes jelentést adott be a vm. alispánjához, amelyben állást foglal a sárközi utak mellett, kívánva, hogy az Ocsény, Decs, Pilis községeken át Várdombig vezető községi közút a megfelelő vasúti elágazásokkal a közúti hálózatba vétessék föl és az erre vonatkozó közgyűlési határozat fentartásáról a a miniszterhez fölirat intéztessék, mert ez ut, eltekintve attól, hogy általános közforgalmi érdeket is képez, ősszel és tavasszal a szó szoros értelmében járhatatlan és pedig nedves időjárásban sokkal inkább, mint a vármegye bármely kiépítetlen útja. E mellett e községek határa egyike a legtermékenyebbnek, termékeiket azonban kellő időben — ut hiányában — ki nem szállíthatják, ami reájuk nézve nagy kárral jár. Hozzá járul, hogy az említett három község lakosainak száma 7556, akik évenként" 9671 K 70 f útadót fizetnek, köves ütjük pedig semmi, leszámítva pár méternyi vasúti előteret- kópező kavicsolt utat, amit részünkről a lehető legnagyobb és okvetetlen orvoslást kívánó méltánytalanságnak, sőt igazságtalanságnak tartunk. — Döry Pál alispán, ki a sárközi utak kiépítését a legmelegebben óhajtja, szintén nem nyugszik bele a miniszter döntésébe, hanem, mint azt a pénteken megtartott megyei értekezleten közhelyesléstől kisérve bejelentette, a miniszteri leirat ellen a vármegye nevében újabb feliratot fog a miniszterhez intézni, amelyben ezen utak jelentőségét kidomborítva a vármegyei határozat helybenhagyását fogja kérni.