Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-18 / 12. szám
XVI. évfolyam. 12. szám. Szekszárd, 1906 március 18. Előfizetési ár: Egész évre . . . 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-jelen minden vasárnap. Szerkesztőség es kiaJóhivatal: Szekszárdon, Var-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon - szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Főrounkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnakj A lap szellemi részét illető kör lemények, valamint az előfize , tések és a hirdetések is a szer j kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. ......................................... Kö zgyűlés előtt. Most, hogy az országgyűlést a sok törvénytelén elnapolás után a szuronyok erejével föloszlatták és a nemzeti akarat érvényesítésére hivatott törvényes fórumot elnémították — az alkotmányos élet es küzdelem a vármegyék tanácskozó termébe vonul vissza. Viharok és zivatarok fenyegetik és rázkódtatják meg a régi védőbástyák falait és most az a kötelesség hárul minden hazafira, hogy az alkotmány- védelem nehéz munkájában összetartva es együtt érezve mentsük meg mindazt, ami menthető. Törhetetlen hazafisagra van szükség, hogy az alkotmányt törvényes fegyverekkel védelmezzük és az erőszaknak teljes erővei ellentálljunk, egyúttal pedig ezekben a nehéz és válságos napokban okos belátással tegyük meg mindazt, amit tőlünk a közjó megkövetel. Ezen irányelveket tartotta szem előtt és követle azon értekezlet, melyet Döry Pál vármegyénk alispánja a politikai helyzetre es a 21-iki közgyűlésre való tekii tettel folyó hó 16-ára összehívott és amelyen vármegyénk bizottsági tagjai pártkülönbség nélkül szép számban jelentek meg. Ott voltak: Ágoston István, gróf Apponyi Géza, Bartal Béla, Bernrieder József, Bernrieder János, Boda Vilmos, Duzs Dániel, Eötvös Károly, Erdős Gábor, Grün- wald Lajos, dr. Btirling Adám, Hirsch Ignác, Jeszenszky Andor, Kovács Sebestyén Én re, Leopold Sándor, dr. Leopold Kornél, Ludvig József, Löwy Ignác, Nagy György Hangonyi, Orffy Lajos, Perczel Dezső, Perczel József, Popovics Gyula, Sass László, Szabó Károly, gróf Széchenyi Sándor, Sztankovánszky János, dr. Sclnoeiz Antal, Szondy ! István, Török Béla, Tóth Károly, Térmeg János, Ujfalmsy Imre, Vizsolyt Ákos, Zsikó János biz. tagok. Elmaradásukat kimentették: VajayIstván, Rátkay László és gróf Széchenyi Domokos. D’óry Pál alispán üdvözölvén a megjelenteket, hosszabb bevezető beszédben ismertette az értekezlet célját. Súlyt helyez arra, hogy a mostani válságos időkben tömörülve, lehetőleg egyöntetű eljárással védjék és erősítsék a megtámadott alkotmányt. A vármegyének a nyári közgyűlésen az önkéntes adók es újoncok tárgyában hazaíisággal és bölcs mérséklettel hozott határozatát a jövőben is változatlanul fentartandónak tartja, mert a tapasztalat azt Igazolja, hogy azok a törvényhatóságok, a melyek régebben ellenkező határozatokat hoztak, egymásután tér- i nek vissza a Tolnavármegye által elfoglalt helyes állásponthoz. Az értekezlet ehhez egyhangúlag hozzájárult. Elhatározta továbbá az értekezlet ugyancsak Döry Pál alispáts indítványára, hogy a vármegyénkben teljesen fölösleges és a törvényekben nem ismert «teljhatalmú» kormánybiztosnak Tolnavármegyébe történt vagy a jövőben leendő kineveztetése ellen feliratilag tiltakozik. Ugyancsak egyhangúlag elfogadták az alispán javaslatát, mely szerint a beérkezett és legnagyobb részt idejét múlt társtörvényhatósági körleveleket egyszerűen tudomásul veendőknek tartja, de egyúttal a vármegye önálló feliratban, mely a remélhetőleg mihamarább egybehívandó országgyűléshez fog fölterjesztetni, tiltakozik és óvást emel az országgyűlésnek katonai erővel és teljhatalmú királyi biztossal történt törvénytelen és alkotmányellenes feloszlatása ellen, továbbá az ellen, hogy a kormány a külföldi államokkal rendeletek utján kötött kereskedelmi szerződéseket, hogy «teljhatalmú» kir. és kormánybiztosokat neveznek ki a törvény- hatóságok önkoimányzati jogainak megsemmisítésére, hogy a kormány a sajtó- szabadságot, a gyülekezési jogot és más közszabadságokat megszorítja és hogy rendőri és katonai kirendelésekkel a vár tegyék autonómiáját megsértette. Ezután a közgyűlésen tárgyalandó megyei úthálózat kérdéséről volt még szó, amihez többen, köztük Alacs Zoltán, az államépitészeti hivatal főnöke szóltak, mire az értekezlet a legfontosabb tárgyra tért át: gr. Széchenyi Sándornak múlt számunkban egész terjedelemben közölt indítványának tárgyalására. A vármegyei tisztviselők hivatalban maradásáról lévén szó, ennél a tárgynál Döry Pál alispán visszavonult. Az értekezlet tagjai a tanácskozás vezetésére Bernrieder Józsefet, jegyzőül pedig: dr. Leopold Kornélt választották meg. Széchenyi Sándor gróf indítványa magas röptű vitát és eszmecserét provokált, amelyben igen sokan vettek részt. Elsőnek maga az indítványozó: Széchenyi Sándor gróí szólalt fel, előadván, hogy milyen okok bírták indítványának benyújtására. A tisztviselők a tömeges lemondással nem tesznek szolgálatot az alkotmánynak, sem a vármegye közönségének, magukat pedig exisz- teneiájukban teszik tönkre. Szerinte — bár lehettek egyeseknek tiszteletre méltó okaik a visszavonulásra — általában azonban nem hü katona az, amelyik végig nem harcolja az ütközetet és a veszély idején félreáll. TA RC A. Dal a szabadságról * Irta: VÁRADY FERENC. Egy szép tavasz legendája Száll hazánkban szájról-szájra, Egy szép tavasz, dicső tavasz Emléke, Melyre minden jó magyarnak Szent tűz gyűl a szívébe! A kikelet langy fuvalma Átolvadva édes dalba A természet ébredését Hirdette . . . Félálomban volt még a föld S megnyílt az ég fölötte. Leszállót! a legszebb angyai Aranyszárnyon, lángpalossal, Megcsókolta szép földünket S csókjára Kinyilt a föld, édes hazánk Legeslegszebb virága. A szabadság volt e virág — Örült neki egész világ! . . . * Mutatvány a jeles írónak legközelebb megjelenő verskötetéből. Illatára föllélekzett A magyar, Porba hullott a rabbilincs, Kardot emelt minden kar. Honfivértől hevült az arc, Nemes célért zajlott a harc, A magyar nép jólétéért, Üdvéért, Bátran vágva száz halálba Ontották a hősi vért. Vérharmat szállt a virágra, Tövét magyar vér táplálta — Hiába tört ellene dér, Fagyos szél, Édes hazánk vérvirága: A szabadság ma is él! Szabaddá lön a rabnemzet, Minden fia egyenlő lett . . . Egyenlőség, testvériség, Szabadság . . • Minden keblen ott virul e Három szinü vérvirág. Viruljon is a szép virág, fi, mig csak áll a nagyvilág! . S míg erünkből a magyar vér Ki nem vesz: Nem hervad el ez a virág — Édes hazánk szabad lesz! A férhezmenés művészete. Irta : Marcel Prévost. A kérdés, melyet fiatal leányoktól a leggyakrabban hallok, igy hangzik: «Mit tegyek, hogy- férjet kapjak ?» Mert egy fiatal leány számára, aki nem milliomosnő, nagyon is komoly becsvágy az a kívánság, hogy férjet kapjon. Aki messzibbre és mélyebben látja a dolgokat, tisztában van e jelenség egyszerű oka felől: a házasság intézménye kezd lassankint össze nem hangzani a modern kor erkölcseivel ; a házasság olyan, mint a cipő, amelyben már nem nyugszik kényelmesen a láb ; meg kell a cipőt változtatni. De azalatt, amíg várnunk kell, hogy törvénycsinálóink a változtatást megejtsék, igen sok agglegény jobbnak látja mezítláb vagy papucsban járkálni. * A mai kor szegény leányának igazán rossz a sorsa. Ha nem megy férjhez, kinevetik, lenézik — s azonfelül legtöbbnyire még az erényében is kételkednek. Ha pedig férjhez akar menni, a legkisebb hivatalnok is szépségen és minden házi erényen felül még legalább százezer franknyi hozományra tart igényt. És ha nincs meg neki a százezer frankja ? Akkor nem kap hivatalnokot. Akkor egy kézműveshez, vagy legalább is egy cim nélküli emberhez kell férjhez mennie. Önök tehát láthatják, hogy manapság szinte lehetetlen férjhez menni.
