Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-04 / 10. szám
/ 19í)6; március 4. 3LN A VÁRMEGYE. alkalommal olvastattam föl Nagyméltóságod búcsúlevelét, melyet a tisztikarhoz intézett. Mély fájdalmat keltett a tisztikar szivében e búcsúlevél és ha e fájdalomba a válás keserűsége vegyül is, mégis óhajtott a tisztikar személyesen érintkezni Nagyméltóságoddal. Közel 22 évig volt Nagyméltóságod Tolnavármegyének alkotmányos főispánja és mint ilyen : a vármegyei közönség és a tisztikar hódolatának és bizalmának szeretett és becsült központja. Nem keresem ezúttal az okokat, hogy miért, de szomorú tény, hogy szánandó sorsú imádott hazánk fölé az utóbbi idők- ban vészterhes politikai felhők tornyosultak, amelyek éppen azokat szólítottak el legelőbb helyeikről, akiket a király és nép osztatlan bizalma a legmagasabb helyekre állított. Nagyméltóságod ezen legelőkelőbbek csoportjában vált meg állásától és ránk nézve oly fájdalmas, sőt kegyetlen hirtelenséggel, hogy még búcsút sem vehettünk ; mint mikor a vihar egy mély gyökérzetii koronás tölgyet csavar ki helyéből. Ne vegye tehát közismereti! szerénysége iránti kíméletlenségnek Nagyméltóságod, hogy színe elé vezettem e testületet, melynek minden egyes tagja szivében ama tölgynek, Nagyméltóságodnak, mint alkotmányos volt főispánunknak gyökerei át és át szövődve vannak; ezt a tisztikart, amely Nagyméltóságod alkotmányos főispánságá- nak koronája alatt oly boldogító nyugalomban és avval a gyönyörteljes reménynyel végezte kisebb nagyobb körre szorított műhelyében mindennapi munkáját, hogy ezzel a vármegye közönségét szolgálva, a hazának fölvirágoztatását mozdítja elő. Búcsúzni jöttünk tehát és mély hálánkat nyilvánítani azon páratlan jóságért, melyet irántunk tanúsítani oly hosszú időn át kegyes volt és hogy megköszönjük azt a példaadást, melyet önzetlen, tiszta király- hűségben és a hazának önzetlen szolgálatában nekünk mutatott. Midőn ezt ismételten megköszönjük, egyúttal biztosítjuk Nagyméltóságodat, hogy szerencsétlen politikai viszonyaink és hazánk sorsának bármely ádáz fordulata között is büszkeséggel őrizzük meg Nagyméltóságod bölcs kormányzásának emlékét Adjon az Isten erőt Nagyméltóságodnak, hogy világitó fáklyául szolgáljon nekünk továbbra is, hogy, ha — ne adja Isten — elzáratnék is előttünk köztanácskozásaink e szentélye, Nagyméltóságod példája és buzdítása adhasson nekünk erőt, hogy a reánk szakadó sötétségben is minden körülmények között a haza szent ügyét szolgáljuk. Az alispán keresetlen egyszerűséggel előadott beszédét, melynek utolsó szavait könnyekig meghatva, elfojtott hangon mondotta, a tisztikar lelkes éljenzéssel kisérte, melynek csillapultával gróf Széchenyi Sándor a következőleg válaszolt: Tisztelt Uraim ! Kedves Barátaim ! A búcsú pillanatában nem akarok hosz- szasan beszélni. Öreg ember vagyok, kitéve az érzelmek áradatának, melyek az elmét befolyásolhatják, ízért csak röviden adok kifejezést fölfogásomnak. Legyenek meggyőződve, hogy hosszas szolgálatom ideje a .alt mindig azonosítottam magamat a vármegyei tisztikarral. Mindig arra törekedtem, hogy a tisztikart és annak tekintélyét emeljem (Éljenzés.) Ha ezt elértem, ha szeretető :et megnyertem, ennek tudata igen boldoggá tett. Jól esik ennek tudata különösen almai nehéz időkben, mert hiszen mindenki tudja, mindenki érzi, hogy ha az az eszmény, az a kitűzött nagy cél, melynek az embe életét szenteli, füstbe megy, lelkünket sz>moruság szállj a meg. Arra kérem pnöket, t. uraim, hogy irántam érzett bizamukat és hangoztatott szeretetöket tartsák meg a jövőben is. Ha megszűnt is nyugalomba vonulásommal a hivatalos kötelék, mely bennünket összefűzött, de fönnmaradt közöttünk egy ennél még sokkal erősebb' kapocs, a vármegye szeretete. (Lelkes eljenzés!) A vármegye szeretete megköveteli tőlünk a közügyek odaadó szolgálatát. Sikerül-e tovább is ezt gyakorolni ? Nem tudom ; de hiszem, hogy sikerülni fog rá módot találni Midőn visszavonulva a délvidéken jártam, úgy éreztem magam, mint a kalitkából kiszabadult vándor madár, éreztem, hogy közállapotaink súlyos viszonyok közé kerültek, hogy a hazát veszélyek környezik, melyektől óvakodnunk kell. — Haza hozott a kötelességérzés, és e terembe is az hozott, hogy mindent elkövessek, mozgalmat indítsak, hogy a veszedelmet, |ha már elhárítani nem sikerül, legalább enyhítsem. E mozgalom sikere a tisztikar és a megye közönségének fölfogásától és támogatásától függ. Nem tudom, hogy mit határoztak, vagy határoznak a tisztviselők, (gróf Széchenyi Sándor álláspontja az, aminek mi is kifejezést adtunk, hogy a tisztikarnak e válságos időkben helyén kell maradnia. A szerk.) de hiszem, hogy e két tényező közreműködése megnyugtató eredményt fog íCauiiozui, ciic aiuiioan szuKséges, hogy elhatározásainkban ne csak a fellobbanó hazafiasság, hanem a céltudatosság és megfontoltság is vezessen bennünket. Követnünk kell a jó pásztor példáját, aki épen a legrosszabb időben fordít legnagyobb gondot a gondjaira bízott nyájra. Adja Isten és hiszem is, hogy úgy lesz, hogy a tisztviselők, ha igen súlyos szolgálatokat kell is tenniök, alávetik magukat a vármegye érdekeinek és annak szorgal- mazasára mindent elkövetnek, annál is inkább, mert a megpróbáltatás mai nehéz napjai csak ideig-óráig és sokáig semmi esetre sem tarthatnak. Ború után derül az ég, a jobb időknek el kell következniük. tisztelned azzal, hogy az én szórakoztatásomra fölkérted. Hány napig tart még az a csúnya gyakorlat ? * írd meg pontosan Csókol Gizid. U. i. Utolsó leveledben említést tettél valami büntetésből való utánszolgálatról. Csakugyan tovább kell szolgálnod egy héttel ? Pá. Pá ! Édes ! Április 15. Édesem ! Igazán jól tennéd, ha néhány nappal tovább odamaradnál, esetleg kipihennéd a katonáskodás fáradalmait nagybátyád birtokán. Itthon ugyanis nagytakarítást végeztettem; még most is nagy a rumli és kényelmetlen lenne a te édes kis otthonod. Meg ezek a cselédek 1 Borzasztó nyélvesek. Kénytelen voltam mindkettőnek fölemelni a bérét. Ugy-e nem haragszol meg érte. Különben megérdemlik szegények, annyit dolgoznak. Igaz, újságot is irhatok. Somogyi ur nősül 1 Képzeld, az a csacsi ! A koncertből tehát semmi sem lesz. Drágám tudasd pontosan, hogy mikor jösz. Ölel Gizid. Április 19. Egyetlen uracskáml Most már jöjj minél hamarább, mert megöl az egyedüllét. Meglásd mily aranyos lesz a mi kis fészkünk. És ami fő, tiszta a levegő. Somogyi, az az utálatos fráter már elutazott a menyasszonyához. No hallod és én még azt hittem, hogy ez az ember képes belém szeretni, fi done! Megyek, drágám, eléd a vonathoz, hogy millió csókot cuppantsak az ajkaidra. Te ugy-e nem csókoltál meg azóta senkit sem?, Majd meglátom. Repülök elébed sírig hü Gizid. U. i. Remélem, nem haragszol meg, ha még megírom neked drágám, hogy pompás uj toalettben megyek eléd a vonathoz ; meglepetésnek rendeltem még akkor, a mikor elutaztál s képzeld : már hazahozta a szabó. Ne félj drágám, nem kerül sokba, mindössze 420 koronába. Pá édes, csókol Gizid. A másolatok hiteléül: P#lgár Géza, 3 Tartsanak meg tovább is barátságukban. Hosszas éljenzés követte a volt főispán szép beszédét, mely után Széchenyi gróf magán- beszélgetésben is a mellett tört lándzsát, hogy a tisztviselők maradjanak meg állásukban és ezzel a bucsuzás véget ért. Mérő János kormánybiztos levele. Mérő János kir. tanácsos, Tolnavármegyébe kinevezett, de lemondott kormánybiztos a következő levelet intézte lapunkhoz : MÉRŐ JÁNOS Bpest, 1906 febr> 24. kir. tanácsos, ügyvéd A <Tolnává-rmegye* tek. Szerkesztőségének. Tekintetes Szerkesztőség 1 A kormánybiztosságról tényleg lemondtam. Lemondtam, mert mélyen sértett az előlegzétt, de meg nem érdemelt ellenszenv nyilvánítása, melynek hire eljutott hozzám. Nagyon bántott a jogosulatlan felháborodásnak az a nagy mérve, amely inzultusra és talán személyes megtámadta- tásra vezetett volna. Pedig én a legjobb szándékkal voltam eltelve; a mindnyájunk által óhajtott békét, nyugalmat és rendet óhajtottam polgártársaim közt helyreállítani, mindenkor a törvényesség határán belül. Én Szelcszárdon születtem és igy szülővárosomnak és megyémnek óhajtottam hazafias szolgálatot tenni. Engem semmiféle érdek nem vezetett, mert én vagyonilag teljesen független vagyok, tiszta múlttal bírok; 32 éve működöm a közügyekben polgártársaim bizalmából. Tetteim rugója tisztán a hazaüság lett volna s azon önzetlen szándék:, hogy állásfoglalásom által szeretett hazámnak, királyomnak, szülővárosomnak és megyémnek tegyek hazafias szolgálatot. Tisztelettel Merő János s. k. Mérő urnák «hazafias* lelkiismerete bátran megnyugodhatik és a királyi tanácsos ur megmaradhat továbbra is a «közügyek» szolgálatában. Azt a célját ugyanis a volt kormánybiztos - ur, hogy «békét, nyugalmat és rendet* teremtsen polgártársai között, teljesen elérte, mert mihelyt köztudomásra jutott, hogy a kormánybiztosságról lemondott, a béke, nyugalom és rend városunkban és az egész vármegyében rögtön helyre állott. «Hazafias és önzetlen* szándékát tehát, hogy szeretett hazájának, szülővárosának és vármegyéjének a béke és rend helyreállításával szolgálatot tehessen, mesés gyorsasággal elérte. Arról, hogy Mérő ur Szekszárdnak szülötte, eddig a legkevesebben bírtak tudomással. Kár és nagyon sajnáljuk, hogy szülővárosa iránt érzett szeretetének dokumentálására hosszú közszereplése óta csak a mostani zord időkben, az alkotmányt felfüggesztő abszolutizmus idejében és szolgálatában gondolt először és hogy ezideig oly gondosan eltitkolta szülővárosa és vármegyéje iránt érzett meleg rokonszenvét. Ebből a rokonszenvből, szeretetből és «hazafias szolgálatból» azonban ezentúl sem kérünk. — Tavaszi rendes közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága idei rendes tavaszi közgyűlését — előreláthatólag — folyó hó 20 án tartja meg Dory Pál alispán elnöklésével. A közgyűlés fontos tárgyaira való tekintettel előzetesen értekezlet lesz Szekszárdon, hogy a közgyűlésen lehetőleg egységes eljárás mellett egyöntetű határozatokat lehessen hozni, mert a mai alkotmányellenes, válságos időkben legfontosabb és legcélravezetőbb az egyetértés és Összetartás. — A községi pótadóhátralék késedelmi kamatai. Az egyik vidéki város képviselőtestülete egyebek mellett elhatározta, hogy a községi pótadóhátralékok után késedelmi kamat szedessék. xA határozatnak ezt a részét a vármegye közönsége feloldotta és kimondta, hogy a községnek nincs joga a pótadóhátrálékok után késedelmi kamatot szedni. Á belügyminiszter a vármegye közönségének ezt a határozatát a város képviselőtestülete részéről beadott feleb- bezés folytán felülvizsgálván, azt megváltoztat .a és a város fentebb említett határozatát emelte érvényre. >
