Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-11-25 / 48. szám
19Ü6 november 25. évek óta és annyi hazafias tűzzel és fanatikus erővel hirdette azt, hogy mint legjogosultabb nemzeti kívánalmunkat bele oltotta az egész nemzet közvéleményébe. * * * Nem akarunk hímet varrni a megboldogult szabadelvüpárt szemfödőjére. Természetes sorsát érte el azzal, hogy hosszú uralkodás után elbukott. A parlamenti váltógazdaság törvénye kívánta ezt Így. Elismerjük, hogy igen^ sokat tett az ország konszolidációja, kulturális és anyagi erőgyűjtése és előrehaladása érdekében _ de voltak nagy hibái és mulasztásai is, úgy a koronával, mint a nemzettel szemben. Azonban a politikai igazságszolgáltatásnak fejtetejére való állítása — a sajtóban, a parlamentben és az egész közéletben — a volt szabadelvüpártot egészében és tagjaiban nap-nap után nemzetron- tónak és hazaárulónak bélyegezni. A nemzet nagy ünnepén, amikor Rákóczit és bujdosó társait haza hozták, előtérben állottak és verőfényben ragyogtak a kormány tagjai, — a nemes Polónyi mint az ország jegyzőkönyvvezetője Orsován olvasott fel egy nagyfontosságu dekrétumot. A rendezők jelentek meg zajos tapsok között mindenütt, — de agyonfelejtették a szerzőt és sem azon a dekrétumon, sem máshol egy szó nem esett, egy betű nem Íródott — Tisza István grófról, aki a szabadsághősök szent hamvainak haza hozatalát és ezzel a nemzet egyik évszázados kívánságának teljesítését a királynál keresztülvitte. És elfelejtik, hogy a nemzetrontó és hazaáruló szabadelvüpártnak hosszú éveken át volt vezére, miniszterelnöke, minisztere és közkatonája úgy a mostani miniszterelnök, mint a mostani kormánynak több másik tagja és hogy a mai pártok vezérférfiai között szerepelnek, — Nagy Ferenc alkotmánypárti másodelnök stb. — még azok is, kik az emlékezetes november tizennyolcadika alatt és után is a hazaáruló szabadelvüpártnak voltak a tagjai. * *-* Az 1907. évi állami költségvetés általános tárgyalását egyetlen ülésen elintézte és befejezte a képviselőház. Az utolsó 25 esztendőben az általános költségvetési vita legalább 3—4 héten keresztül tartott és résztvettek benne az összes pártok 40—50 szónokkal. Nagyon helyes és csak örömmel üdvözöljük eme nagy időmegtakarítást, mert nagy abuzus volt és legnagyobb részben inproduktiv időfecsérlés számba ment az a rengeteg sok beszéd, mely a mostani kormánypárt szónokai részéről — mikor még az ellenzéki padokon ültek — elhangzott és amikor öt perces szünetekre pályázó két-három órás beszé2 . _____________ de kben minden lehető és lehetetlen téma aprólékos feszegetésével az ország drága idejét és pénzét nagy evőkanalakkal fogyasztották és fölemésztették. Nagy és hazafias szolgálatot tett Kossuth Ferenc az országnak, amikor arra kérte párthiveit, hogy ne sokat és ne sokan beszéljenek az általános vita alatt, hanem inkább szakszerű fejtegetésekre szorítkozzanak. De kérdjük szeretettel, ha Tisza István vagy Széli Kálmán intézte volna ugyanezt az intelmet a Házhoz és saját pártjához, váljon nem hangzott volna-e fel kórusban a mostani kormánypárt részéről Széli és Tisza ellen a vád, hogy elnyomják a szólás szabadságot, hogy a képviselők függetlenségét erőszakos kézzel eltiporják és hogy szavazógéppé degradálják a hazafiatlan szabadelvű mameluktábort ? * * * Csupán kis memento akar lenni ez a pár jegyzet, hogy el ne szakadjunk egészen az igazságtól és föl ne áldozzunk minden erkölcsi fogalmat a politikai nihilnek. Emberek jönnek és eltűnnek, áramlatok ide s tova sodorhatják a közvéleményt, de az erkölcsöt és az igazságot lábbal taposni nem szabad. Egyébként örülünk a békének és az állami rendnek és minden hazafinak kezet kell fognia, hogy a béke és a rend mindnyájunk közös érdekében tartós maradjon. KÖZSÉGI ÉLET. TOLNA VÁRMEGYE. — Gindlicsalád község képviselő-testülete elhatározta, hogy a segédjegyző jövőre az «aljegyző» címet viselje és mint ilyen az elöljáróságnak és képviselő-testületnek is tagja legyen. — Sióagárd község képviselő-testülete el-- határozta, hogy a belrendőrök fizetését 200 koronáról 300 koronára fölemeli, úgy azonban, hogy fizetésüket az I. és IV. évnegyedben 50 koronánként, a II. és Ill-ad negyedben pedig 100 koronánként kapják. Igen helyes intézkedés, mert különben a «belrendőrök» a nyári munkaidőben elmennek napszámosnak. — Állatbetegség. Dörypatlanon a lépfene föllépett. — Gerjenben és Faddon a sertésvész megállapittatott. — Szakoly községben az ebveszettség megszűnt. Kiirtatott 8 kutya és 1 macska. — Pakson a sertésvész megszűnt. Elhullott 76 drb. sertés. Ugyancsak Pakson az ebzárlat föloldatott. Kiirtatott 1 drb szarvasmarha. — Felsönánán a sertésvész megszűnt. Elhullott 39 drb sertés. Ugyanitt az ebzárlat elrendeltetett. — Nagydorogon a sertésorbánc, Györköny- ben pedig a sertésvész lépett föl. — Nagy- szokoly községben a sertésvész megszűnt. Elhullott 155 drb sertés. Iparművészet Szekszárdon. A milánói nemzetközi iparművészeti kiállításon, melyen a magyar műipar világra szóló sikert aratott, nagy elismerés jutott osztályrészül Staig Flórián szekszárdi fazekasmesternek, aki kiállított cseréptárgyaiért az ezüstérmet kapta,, mig Ács Lipót főgimnáziumi rajztanár, akinek rajzai és tervei után e dísztárgyak készültek, az aranyéremmel tüntették ki. A kitüntetést adó zsűri Ítélete szerint Staig Flórián kiállított agyagműves tárgyainak értéke abban rejlik, hogy ezeknek a magyaros — egyéni — jelleg erős kidomboritása mellett modern jellegük is van, formáik, ornamentikájuk, színeik tetszetősek és változatosak. A zsűri ítélete csak méltó eredménye annak a nagy feltűnésnek, melyet a derék «Staig bácsi» szép cserepei a milánói kiállításon keltettek és amely tárgyakat túlnyomóan külföldi művészek és hozzáértő műpártolók vették meg. Ezen a kiállításon Steig Flórián 3 szállitmány- nyal vett részt. Az első szállítmány már a megnyitás napján elkelt, a második szállítmány legnagyobb részt elégett a magyar osztály elham- vadásakor, a harmadik szállítmány pedig az Iparművészeti. Társulat megrendelésére készült. Igazi örömmel veszünk e kitüktetés- ről, mely kitartó, szorgalmas munka eredménye Staig Flórián részéről, aki nem riadva vissza a nehézségektől, a kezdetleges műhelyberendezés akadályaitól, híven követte művész lelkű tervezője és irányitója: Ács Lipót jóakaratu útmutatásait, fényesen beigazolva, hogy szorgalommal és megfelelő szellemi vezetéssel minden iparág — a legnehezebb és legkezdetlegesebb viszonyok között is — fejleszthető. Éppen igy tervszerű és szorgalmas munka eredménye Áes Lipót rajztanár kitüntetése, aki elismert szép képességeit és művészi tudását évek óta rendszeresen fordította a magyar agyagművesség fejlesztésére, modernné tételére, úgy azonban, hogy a magyar fazekasmesterség hagyományait mindenkor szem előtt tartva, úgy a formáknak, mint a díszítéseknek : az ornamentikának magya“ ros jellegét megóvja és fejlessze. Horti Pállal, Gróh Istvánnal működött ez irányban Ács Lipót az agyagművesség terén, akik azonban már teljesen beszüntették e nemű munkásságukat, mig Ács Lipót szívós kitartással áldozik még ma is eszményének és mint a milánói zsűri bizonyítja : fényes sikert is aratott. Az ő Útmutatásai szerint Staig Flórián kétféle kivitelben készít cserép edényeket : vésett diszszel és e nélkül, mely esetben az edények sokszínű márványozást kapnak; készülnek: korsók, vázák, kulacsok, tányérok, hamutartók, esernyőtartók stb. használati és dísztárgyak 132 féle formában, 30—40 féle legváltozatosabb színben. Remélhető, hogy e méltán megérdemelt kitüntetés Ács Lipótra nézve »gradus ad Parnassum« lesz, amit szivünkből óhajtunk ; épen igy óhajtandó, hogy a derék »Staig bácsi«, aki egyszerű iparos létére oly szép sikert aratott, műhelye fejlesztéséhez elnyerje az állami A herceg. Még arra is rákerül a sor. Az ügyvezető. De térjünk csak vissza a tárg} ra. Képzeletben látok tehát egy rendes alakú csinos palackot egy vignettával . . . De még ki kell gondolnunk. (A herceghez.) Önre kell emlékeztetnie. Van egy eszmém ! A siker elmaradhatatlan, csak . . . A herceg. Nos, beszéljen. Az ügyvezető. Vignettául az ön arcképét. A herceg. (Kissé meglepetve): Nem, ez lehetetlen. A barát. Miért volna lehetetlen ? Az ügyvezető. Ha egyszer ideadja a nevét. A barát (a herceghez.) És tudják, hogy Ön az! Az ügyvezető (a herceghez.) S a pezsgőt Mandragorenak hívják. A herceg. Az mindegy, arckép valami brutális dolog . . . nem ... Az ügyvezető. Csinos metszet van Beers festménye után. A herceg. Őn őrült. Az ügyvezető. Csak a fejet, herceg, csak a fejet. Biztosíthatom, elragadó volna. Az ön szép arca, finom, értelmes francia vonásai. Ez volna clou, higyje el. A herceg. Majd meglátjuk, még nem tudom. Attól függ... Az ügyvezető. Mitől ? A herceg. Öntől, uram, az előzékenységétől, majd beszélünk róla, ha a dolog pénzügyi részét elintézzük. Az ügyvezető. Most a festészetről van szó, a művészet is fontos. Ami amazt illeti, oty emberrel, mint ön herceg, nem lesz nehéz megegyezni. A herceg. Gondolja meg, hogy köztünk rangbeliek közt bizonyos megállapodás van . . . A barát. Eh, mit megállapodás. Gondoljon a haszonra. Az ügyvezető (a herceghez.) Tehát beleegyezik az arckép dolgában ? A herceg. Majdnem. Az ügyvezető. Hála Istennek.* Nem fogja megbánni. Tudja mennyibe fog e pezsgő kerülni ? A Mandragore, carte clanche, édes tiz frankba; carte rouge, sec, tizenkét francba, végül a kitűnő pezsgő az ön arcképe nélkül tizennyolc frankba. A herceg. Ah! Az ügyvezető. De a vignettán az ön címere a hercegi koronával. ' A herceg. Ah ! Az ügyvezető. És arany betűkkel az ön jelszava : Dieu l’a voulu ! A herceg. Nem, az lehetetlen. Az ügyvezető. Már megint aggodalmaskodik ? A herceg. Ezúttal jogosan. Az ügyvezető. De . . . A herceg. Dieu 1’ a voulu ! Egy pezsgősüvegen ! Oly férfiak jelszava, akik Bouillon Gottfried oldalán küzdöttek! Uram, gondolja meg! Az ügyvezető. Mindent meggondoltam. Nincs abban semmi helytelenség. Bocsásson meg, de ön nem helyes szempontból tekinti a dolgot. Az én pezsgőm az ön őseit és jelszavát nem alacsonyitja le, de az ön jelszava megnemesiti boromat. S ebben egy vagyon rejlik. (Meghajolva.) S nemcsak nekem, értse meg jól. A herceg. Hát ha ön nem lát benne helytelenséget, jobb szeretném, ha ma hagynók ezt a dolgot. Az ügyvezető. Ne várasson soká, herceg, mert ha nem fogadja el ajánlatomat, mást keresek. A herceg. Hisz nem is lépek vissza, de Váltók leszámítolása •• Kölcsön- ngatlanokra •• Előleg árukra, jorsjegyekre, értékpapírokra •• leizálogkölcsönök konvertálása SzekszárdiSzéchenyi-utca 648-ik szám Távirati cim : Generáli, Szekszárd 9940. sz. cheque-számla a m. kir. postatakarékpénztárnál A Trieszti Általános Biztosító Társaság (Generali) kötvény- kiállítási joggal felruházott főügynöksége :■■■ . 1
