Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-11-25 / 48. szám

19Ü6 november 25. évek óta és annyi hazafias tűzzel és fanatikus erő­vel hirdette azt, hogy mint legjogosultabb nem­zeti kívánalmunkat bele oltotta az egész nemzet közvéleményébe. * * * Nem akarunk hímet varrni a megboldogult szabadelvüpárt szemfödőjére. Természetes sor­sát érte el azzal, hogy hosszú uralkodás után elbukott. A parlamenti váltógazdaság törvénye kívánta ezt Így. Elismerjük, hogy igen^ sokat tett az ország konszolidációja, kulturális és anyagi erőgyűjtése és előrehaladása érdekében _ de voltak nagy hibái és mulasztásai is, úgy a koronával, mint a nemzettel szemben. Azon­ban a politikai igazságszolgáltatásnak fejtetejére való állítása — a sajtóban, a parlamentben és az egész közéletben — a volt szabadelvüpártot egészében és tagjaiban nap-nap után nemzetron- tónak és hazaárulónak bélyegezni. A nemzet nagy ünnepén, amikor Rákóczit és bujdosó társait haza hozták, előtérben állottak és verőfényben ragyogtak a kormány tagjai, — a nemes Polónyi mint az ország jegyzőkönyvvezetője Orsován olvasott fel egy nagyfontosságu dekrétumot. A rendezők jelentek meg zajos tapsok között min­denütt, — de agyonfelejtették a szerzőt és sem azon a dekrétumon, sem máshol egy szó nem esett, egy betű nem Íródott — Tisza István grófról, aki a szabadsághősök szent hamvainak haza hozatalát és ezzel a nemzet egyik év­százados kívánságának teljesítését a királynál keresztülvitte. És elfelejtik, hogy a nemzetrontó és hazaáruló szabadelvüpártnak hosszú éveken át volt vezére, miniszterelnöke, minisztere és közkatonája úgy a mostani miniszterelnök, mint a mostani kormánynak több másik tagja és hogy a mai pártok vezérférfiai között szerepel­nek, — Nagy Ferenc alkotmánypárti másod­elnök stb. — még azok is, kik az emlékezetes november tizennyolcadika alatt és után is a hazaáruló szabadelvüpártnak voltak a tagjai. * *-* Az 1907. évi állami költségvetés általános tárgyalását egyetlen ülésen elintézte és befejezte a képviselőház. Az utolsó 25 esztendőben az általános költségvetési vita legalább 3—4 héten keresztül tartott és résztvettek benne az összes pártok 40—50 szónokkal. Nagyon helyes és csak örömmel üdvözöljük eme nagy időmegtakarítást, mert nagy abuzus volt és legnagyobb részben inproduktiv időfecsérlés számba ment az a ren­geteg sok beszéd, mely a mostani kormánypárt szónokai részéről — mikor még az ellenzéki padokon ültek — elhangzott és amikor öt per­ces szünetekre pályázó két-három órás beszé­2 . _____________ de kben minden lehető és lehetetlen téma apró­lékos feszegetésével az ország drága idejét és pénzét nagy evőkanalakkal fogyasztották és fölemésztették. Nagy és hazafias szolgálatot tett Kossuth Ferenc az országnak, amikor arra kérte párthiveit, hogy ne sokat és ne sokan be­széljenek az általános vita alatt, hanem inkább szakszerű fejtegetésekre szorítkozzanak. De kérd­jük szeretettel, ha Tisza István vagy Széli Kál­mán intézte volna ugyanezt az intelmet a Ház­hoz és saját pártjához, váljon nem hangzott volna-e fel kórusban a mostani kormánypárt ré­széről Széli és Tisza ellen a vád, hogy elnyom­ják a szólás szabadságot, hogy a képviselők füg­getlenségét erőszakos kézzel eltiporják és hogy szavazógéppé degradálják a hazafiatlan szabadelvű mameluktábort ? * * * Csupán kis memento akar lenni ez a pár jegyzet, hogy el ne szakadjunk egészen az igazságtól és föl ne áldozzunk minden erkölcsi fogalmat a politikai nihilnek. Emberek jönnek és eltűnnek, áramlatok ide s tova sodorhatják a közvéleményt, de az erkölcsöt és az igazságot lábbal taposni nem szabad. Egyébként örülünk a békének és az állami rendnek és minden hazafinak kezet kell fognia, hogy a béke és a rend mindnyájunk közös ér­dekében tartós maradjon. KÖZSÉGI ÉLET. TOLNA VÁRMEGYE. — Gindlicsalád község képviselő-testülete elhatározta, hogy a segédjegyző jövőre az «al­jegyző» címet viselje és mint ilyen az elöljáró­ságnak és képviselő-testületnek is tagja legyen. — Sióagárd község képviselő-testülete el-- határozta, hogy a belrendőrök fizetését 200 ko­ronáról 300 koronára fölemeli, úgy azonban, hogy fizetésüket az I. és IV. évnegyedben 50 koronánként, a II. és Ill-ad negyedben pedig 100 koronánként kapják. Igen helyes intézke­dés, mert különben a «belrendőrök» a nyári munkaidőben elmennek napszámosnak. — Állatbetegség. Dörypatlanon a lépfene föllépett. — Gerjenben és Faddon a sertésvész megállapittatott. — Szakoly községben az eb­veszettség megszűnt. Kiirtatott 8 kutya és 1 macska. — Pakson a sertésvész megszűnt. El­hullott 76 drb. sertés. Ugyancsak Pakson az eb­zárlat föloldatott. Kiirtatott 1 drb szarvasmarha. — Felsönánán a sertésvész megszűnt. Elhullott 39 drb sertés. Ugyanitt az ebzárlat elrendelte­tett. — Nagydorogon a sertésorbánc, Györköny- ben pedig a sertésvész lépett föl. — Nagy- szokoly községben a sertésvész megszűnt. El­hullott 155 drb sertés. Iparművészet Szekszárdon. A milánói nemzetközi iparművészeti kiál­lításon, melyen a magyar műipar világra szóló sikert aratott, nagy elismerés jutott osztályré­szül Staig Flórián szekszárdi fazekasmester­nek, aki kiállított cseréptárgyaiért az ezüstérmet kapta,, mig Ács Lipót főgimnáziumi rajztanár, akinek rajzai és tervei után e dísztárgyak ké­szültek, az aranyéremmel tüntették ki. A kitüntetést adó zsűri Ítélete szerint Staig Flórián kiállított agyagműves tárgyainak értéke abban rejlik, hogy ezeknek a magyaros — egyéni — jelleg erős kidomboritása mellett modern jellegük is van, formáik, ornamentiká­juk, színeik tetszetősek és változatosak. A zsűri ítélete csak méltó eredménye an­nak a nagy feltűnésnek, melyet a derék «Staig bácsi» szép cserepei a milánói kiállításon kel­tettek és amely tárgyakat túlnyomóan külföldi művészek és hozzáértő műpártolók vették meg. Ezen a kiállításon Steig Flórián 3 szállitmány- nyal vett részt. Az első szállítmány már a meg­nyitás napján elkelt, a második szállítmány leg­nagyobb részt elégett a magyar osztály elham- vadásakor, a harmadik szállítmány pedig az Iparművészeti. Társulat megrendelésére készült. Igazi örömmel veszünk e kitüktetés- ről, mely kitartó, szorgalmas munka eredménye Staig Flórián részéről, aki nem riadva vissza a nehézségektől, a kezdetleges műhelyberende­zés akadályaitól, híven követte művész lelkű tervezője és irányitója: Ács Lipót jóakaratu út­mutatásait, fényesen beigazolva, hogy szorga­lommal és megfelelő szellemi vezetéssel minden iparág — a legnehezebb és legkezdetlegesebb viszonyok között is — fejleszthető. Éppen igy tervszerű és szorgalmas munka eredménye Áes Lipót rajztanár kitüntetése, aki elismert szép képességeit és művészi tudását évek óta rend­szeresen fordította a magyar agyagművesség fejlesztésére, modernné tételére, úgy azonban, hogy a magyar fazekasmesterség hagyományait mindenkor szem előtt tartva, úgy a formáknak, mint a díszítéseknek : az ornamentikának magya“ ros jellegét megóvja és fejlessze. Horti Pállal, Gróh Istvánnal működött ez irányban Ács Lipót az agyagművesség terén, akik azonban már tel­jesen beszüntették e nemű munkásságukat, mig Ács Lipót szívós kitartással áldozik még ma is eszményének és mint a milánói zsűri bizonyítja : fényes sikert is aratott. Az ő Útmutatásai szerint Staig Flórián kétféle kivitelben készít cserép edényeket : vésett diszszel és e nélkül, mely esetben az edények sokszínű márványozást kapnak; készülnek: korsók, vázák, kulacsok, tányérok, hamutartók, esernyőtartók stb. használati és dísztárgyak 132 féle formában, 30—40 féle legváltozatosabb színben. Remélhető, hogy e méltán megérdemelt kitüntetés Ács Lipótra nézve »gradus ad Parnassum« lesz, amit szivünkből óhajtunk ; épen igy óhajtandó, hogy a derék »Staig bácsi«, aki egyszerű iparos létére oly szép sikert ara­tott, műhelye fejlesztéséhez elnyerje az állami A herceg. Még arra is rákerül a sor. Az ügyvezető. De térjünk csak vissza a tárg} ra. Képzeletben látok tehát egy rendes alakú csinos palackot egy vignettával . . . De még ki kell gondolnunk. (A herceghez.) Önre kell emlékeztetnie. Van egy eszmém ! A siker elmaradhatatlan, csak . . . A herceg. Nos, beszéljen. Az ügyvezető. Vignettául az ön arcképét. A herceg. (Kissé meglepetve): Nem, ez le­hetetlen. A barát. Miért volna lehetetlen ? Az ügyvezető. Ha egyszer ideadja a nevét. A barát (a herceghez.) És tudják, hogy Ön az! Az ügyvezető (a herceghez.) S a pezsgőt Mandragorenak hívják. A herceg. Az mindegy, arckép valami bru­tális dolog . . . nem ... Az ügyvezető. Csinos metszet van Beers festménye után. A herceg. Őn őrült. Az ügyvezető. Csak a fejet, herceg, csak a fejet. Biztosíthatom, elragadó volna. Az ön szép arca, finom, értelmes francia vonásai. Ez volna clou, higyje el. A herceg. Majd meglátjuk, még nem tu­dom. Attól függ... Az ügyvezető. Mitől ? A herceg. Öntől, uram, az előzékenységé­től, majd beszélünk róla, ha a dolog pénz­ügyi részét elintézzük. Az ügyvezető. Most a festészetről van szó, a művészet is fontos. Ami amazt illeti, oty em­berrel, mint ön herceg, nem lesz nehéz meg­egyezni. A herceg. Gondolja meg, hogy köztünk rangbeliek közt bizonyos megállapodás van . . . A barát. Eh, mit megállapodás. Gondoljon a haszonra. Az ügyvezető (a herceghez.) Tehát bele­egyezik az arckép dolgában ? A herceg. Majdnem. Az ügyvezető. Hála Istennek.* Nem fogja megbánni. Tudja mennyibe fog e pezsgő ke­rülni ? A Mandragore, carte clanche, édes tiz frankba; carte rouge, sec, tizenkét francba, végül a kitűnő pezsgő az ön arcképe nélkül tizennyolc frankba. A herceg. Ah! Az ügyvezető. De a vignettán az ön cí­mere a hercegi koronával. ' A herceg. Ah ! Az ügyvezető. És arany betűkkel az ön jelszava : Dieu l’a voulu ! A herceg. Nem, az lehetetlen. Az ügyvezető. Már megint aggodalmaskodik ? A herceg. Ezúttal jogosan. Az ügyvezető. De . . . A herceg. Dieu 1’ a voulu ! Egy pezsgős­üvegen ! Oly férfiak jelszava, akik Bouillon Gottfried oldalán küzdöttek! Uram, gondolja meg! Az ügyvezető. Mindent meggondoltam. Nincs abban semmi helytelenség. Bocsásson meg, de ön nem helyes szempontból tekinti a dolgot. Az én pezsgőm az ön őseit és jelszavát nem alacsonyitja le, de az ön jelszava megnemesiti boromat. S ebben egy vagyon rejlik. (Megha­jolva.) S nemcsak nekem, értse meg jól. A herceg. Hát ha ön nem lát benne hely­telenséget, jobb szeretném, ha ma hagynók ezt a dolgot. Az ügyvezető. Ne várasson soká, herceg, mert ha nem fogadja el ajánlatomat, mást ke­resek. A herceg. Hisz nem is lépek vissza, de Váltók leszámítolása •• Kölcsön- ngatlanokra •• Előleg árukra, jorsjegyekre, értékpapírokra •• leizálogkölcsönök konvertálása SzekszárdiSzéchenyi-utca 648-ik szám Távirati cim : Generáli, Szekszárd 9940. sz. cheque-számla a m. kir. postatakarékpénztárnál A Trieszti Általános Biztosító Társaság (Generali) kötvény- kiállítási joggal felruházott főügynöksége :■■■ . 1

Next

/
Thumbnails
Contents