Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-10-21 / 43. szám
43. szám. Szekszárd, 1906 október 21 XYI. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Klőflr.eté»ekot é» hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egye* izámok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasár-nap. Szerkesztőség és kiaJóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Ki a d ó h i v at a I i telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főnsunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak} A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Iparunk jövője. Az első érdemleges törvényjavaslat, melyet Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter a képviselőhaz elé terjesztett, uj korszakot jelent a magyar iparfejlesztés terén. A javaslat megokolása abból a gondolatból indul ki, hogy Magyarországnak az önálló gazdasági berendezés felé kell céltudatosan törekedni és iparpolitikáját ehhez a kitűzött célhoz alkalmazni. Ez a sarkalatos gazdasági elv eddig semmiféle törvényjavaslatban sem volt ily apodiktikus bizonyossággal oda állítva. Ezért az uj törvényjavaslat ebben az irányban tényleg erőteljes haladást jelent és hatalmas bázis a magyar ipar önállóságának biztosítására. Az eddig érvényben volt három iparfejlesztési törvény nem volt egyéb, mint eszköz, mely az ujonan alakuló iparvállalatok számára állami és községi adókedvezményeket biztosit. A mostani törvényben ez a biztosíték majdnem mellékes kedvezménnyé degradálódik. Ellenben törvénybe iktatja az uj javaslat az uj vállalatok állami segítését. És ez a segítség nem lesz többé titokzatos, homályos, hanem nyilvános ellenőrzés alatt íog állani, amelyről a kormány a parlamentnek évről-évre beszámolni tartozik. Az egyes iparágak, melyek a kedvezményeket vagy segítséget igénybe vehetik, nincsenek tételenként fölsorolva. A kereskedelmi miniszter cselekvési szabadsága nincs korlátozva; de ez a szabadsága mégis bizonyos elvi keretek között mozog főleg azáltal, hogy. a miniszter minden egyes segélyadománya parlamenti ellenőrzés alá kerül. Ez a legmesszebbmenő garancia arra nézve, hogy az ilyen segítség ezentúl csak valóban megokolt esetekben íog engedélyeztetni. A direkt segítségeken kívül igénybe- velieti az ipari közügy a kisajátítási jogot, a vasúti és útügyi kedvezményeket, sőt ez utóbbiak a már létező hazai fontosabb ipartelepekre is kiterjeszthetők. Fontos újítás az, hogy egyes iparágak (és nem egyes vállalatok) erdekeire való figyelemmel a kedvezményeket ki lehet terjeszteni, még olyanokra is, melyeknek telepei az eddigi törvények alapján a kedvezmények makszimumát már igénybe vették. Fontos és messzeható intézkedése az uj törvénynek, hogy a létesítendő uj ipartelepekkel kapcsolatos munkás lakóházak 20 évi adómentességet élveznek, ami a szociálpolitikának az iparfejlesztéssel való egyenes összekapcsolását jelenti. Oly egészséges és modern gondolat, melyért a kezdeményező és e téren úttörő minisztert teljes elismérés illeti. A legnagyobb vívmánya a javaslatnak a hazai iparpártolás elvének törvénybe iktatása. — Kötelezi ugyanis az összes uj ipari létesítményeket, hogy szükségleteiket (anyag, gépek, szerszámok, stb.) a honi ipar utján fedezzék, de rendezi egyúttal a közszálli- tásokat és megköveteli, hogy az állam, a hatóságok, a közegek, valamint az ezek által létesített, föntartott, avagy csak segélyezett intézetek és intézmények, végre a közforgalom hazai vállalatai (vasutak, hajózási vállalatok) összes szükségleteiket a hazai ipar által fedezzék. És ezt nemcsak megköveteli, hanem gondoskodik róla, hogy ez az elv következetesen vitessék keresztül és hogy azok, akik ezt nem követik, büntethetők legyenek, akik pedig a honi ipar örve alatt visszaéléseket követnek el, azok ellen a megtorlás eszközei foganatosíthatók legyenek, úgy, hogy például azok, kik ilyen visszaéléseket elkövetnek, esetleg az összes hazai közszállitásokból kizárassanak. üzek röviden fontosabb alapelvei annak a törvénynek, melyet Kossuth Ferenc a parlament elé terjesztett és melyben megvalósítva látjuk annak a nagyértékii programúinak jórészét, melyet Kossuth tárcája átvételekor kifejtett és melyet hárinonikusan kiegészítenek azok a többi javaslatok is, melyeket ezekkel egyidejűleg mutatott be a képviselőháznak. Valamennyi javaslat közül azonban magasan kiemelkedik az iparfejlesztési törvény- javaslat, mely a külföldi és belföldi vállalkozási kedvnek újabb tág teret nyit és melytől egymagában sokkal több eredményt várunk, mint az eddigi bátortalan és szűk keretbe szorított szárnypróbálgatásoktól összevéve. VARMEGYE. A vármegye közgyűlése. A szerdai rendkívüli vármegyei közgyűlésnek egyetlen tárgya a II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmából a törvényhatósághoz intézett miniszter- elnöki leirat tárgyában hozandó határozat volt. Apponyi Géza gróf főispán a közgyűlést 10 óra után megnyitva, üdvözölte a nem nagy számban összegyűlt bizottsági tagokat és lelkes szavakban emlékezett a tárgysorozat egyetlen, TA RC A. Homérosz. Ki, ki e világból, mely elfojtja mellem, Hol alig merem már fejem fölemelnem, Hol csak vigasztalan sivatagot látok, Mintha megfeküdné egy Iszonyú átok. Ki, ki e világból, hol nincsen barátság, Hol egymásnak sírját rokon kezek ássák, Hol a hős trónjára az élelmes lépe, S alkuszok tolongnak bajnokok helyébe. Ki, ki e világból . . . jövel jó Homérosz, Éledjen lantodon a sok dicső hérosz, Félistenek harcán, fenséges küzdelmén Hadd kapjon erőre röghöz tapadt elmém! Rettentő\ Achillesz tűnj újra elébem Az igaz levente fényes tükre képen : Inkább dűljön össze az egész mindenség, Semhogy szent jogodon mákszem csorba essék. Agamemnon gőgje telkedről lepattan, A te önérzeted vár, megvihatatlan, De mint jég tavaszszal, termő vízzé lágyul A baráti érzés meleg sugarátul. Hogy zúgott gerelyed! Hogy megforgott dárdád! Haragod villáma Hektoron hogy járt át! Milyen ádáz dühvei teperted a porba, Patroklus paizsát a ki elrabolta ! Az égig csapott fel a te bosszúd lángja, Maga az Olimposz rettegve csodálta, De hogy agg Priamosz sírva lép elédbe, Szánalomra indít öreg szüléd képe. Mert ember is voltál, nemcsak büszke dalja! Költő a te sorsod méltán magasztalja: Szerettél, gyűlöltél — győzelem kisére, Ragyogó éltednek hőshalál a bére ! De mint hajnalcsillag, hogy ha elsötétül, Felkel a teli nap az ég peremérül, Úgy lebeg elém most Ulisszes alakja, Rám lövellve fényét arany sugarakba. Ha ifjúhoz illik, hogy heve kicsattan, Férfiúnak dísze áll vasakaratban, Az vad zuhatagként önvesztébe rohan Ez szíriét kerülő célratörő folyam. Hatalmas erődet miért pazarolnád, Ha a dánaoknak diadalt faló ád? Mért döntsenek vészbe csábitó szirének, Ha betömött fülbe el nem hat az ének ? Mért támadnál órjást szörnyű viadallal, Ha legyőzöd játszva bóditó itallal, Kezedbe a fegyvert oktalan mért vennéd, Ha fortélyod könnyen, biztosabban megvéd ? De azért ha kellett, hej! hogyan forgatód, Hej! hogyan felverted a kérők csapatát Hogy kiontád vérit a léha bitornak, Tűzhelyed ellenit hej! hogy letiportad! . . . Földön járt istenek! Ó hogy irigyellek, S őket is, kik küzdtek oldalatok mellett . . Egy se volt közöttük aljas, közönséges, Még öreg kondás is erényekkel ékes! S ó hü Penelope, drága Nauzikája! - Az acháji nőknek sincs azóta párja. Imádat tárgyául vajon kit válaszszak, Hisz kellemben, bájban mind egyenlőn gazdag! . . . Homérosz hősei, asszonyi, lednyi, O mily gyönyörűség körötökbe szállni: Csupa nemes pálmát, tündérrózsát látok, S elfelejtem e csúf, csenevész világot! Lenkei Henrik. /
