Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-10-14 / 42. szám
1906. október 14. TOLNA VARMEGYE. — K — f. kiadás, 68 K leírás és 2749 K 80 f. követeléssel helyes ek talált 1904 évi mille- niumi ösztöndij-alap számadást elfogadja és Hesz Pál számadó egyleti pénztárnok a felmentvényt — a szokott óvás fentartása mellett — megadja. 8. Az 1907. évi költségvetés megállapítása. A közgyűlés a költségvetést 1907. évre: a) a központi egyletnél minden tag után fizetendő évi tagsági dij 1 korona . . 95 K b) A milieniumi ösztöndíj alapba minden tag után fizet. 2 K hozzájárulás 190 K c) utazási költségekre . . . . 120 K d) nyomtatványokra, portó és előre nem látható költségekre ..........................165 K Összesen : 570 K kiadással szemben 95 egyleti tag mindegyikére kivetendő 6 korona tagsági díjból befolyó............................................... 570 K be vétellel megállapítja. 9. A jegyzői nyug dij-szab ály rendelethez készített magyarázat és kezelési szabályzat bemutatása és az erre vonatkozó választmányi gyűlési javaslat. Niefergall Nándor indítványozza, hogy a magyarázat és kezelési utasítás a nyugdij-sza- bályrendelettel egy füzetben nyomattassék ki. Klimes Antal addig, mig a nyugdíj-választmány a tervezetet el nem logadja, ezt nem találja kivihetőnek, a nyugdíjszabályzat pedig előbb nyervén jóváhagyást mintsem a magyarázat és kezelési szabályzat elfogadtatnék, korábban fog kinyomatni s igy együttesen nem adható ki a szabályrendelet és magyarázata. Fürt Adolf egyl. alelnök tekintettel a tárgyalás alatti magyarázat és kezelési szabályzat nagy szorgalmat bizonyító terjedelmére, szépségére, a szerzőnek az ügy iránti előszeretetére és önzetlen lelkesedésére, indítványozza, hogy a közgyűlés a munka szerzőjének : Klimes Antal egyleti 1. jegyzőnek munkájáért fejezze ki elismerését és hálás köszönetét és bízza meg őt, hogy mint a kérdésben teljes jártassággal biró tisztje az egyletnek, az ügy végleges befejezéséig tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a nyugdíj szabályrendelet mielőbb jóváhagyást nyerjen. A közgyűlés úgy a választmány javaslatát, mind Part Adolf indítványát egyhangúlag elfogadja. A közgyűlés a községi- és körjegyzők nyugdij-szabályrendeletéhez készített magyarázat és kezelési szabályokat az uj nyugdij-szabályrendelet életbelépte után a járási egyleteknek észrevételeik megtehetése végett kiadja, azután pedig a tervezetet a vármegyei nyugdíj- választmányhoz terjeszti fel. Megbízza az egyleti elnökséget, hogy a nyugdij-szabályrendelet mielőbbi jóváhagyása, illetve a jóváhagyást akadályozó ellentétes álláspontnak összeegyeztetése iránt sürgősen terjessze fel a közgyűlés előtt felolvasott és .elfogadott emlékiratot a belügyminisztériumhoz. Egyben a jegyzői nyugdij-szabályrendelet újra alkotása alkalmából felmerült nyomdai költségeket és egyéb kész kiadásokat az egylet pérztárából kiutalványozza. Az egyleti elnökséget megbízza, hogy kérje fel a központi jegyzői egylet elnökségét, hegy mindazon vármegyékről, amelyek a nyugdíjazás kérdésében a viszonosság elvét elfogadták, vagy ezután elfogadják, nyilvántartást készítsen és mindaddig, amig minden vármegye a viszonosság elvét el nem fogadta, a nyilvántartást évenként minden egylettel közölni szíveskedjék. Közölje egyben az elnök a központi egylettel, hogy Tolnavármegye községi- és körjegyzőinek nyug dij-szab ály rendeletére a viszonosság elve már kimondva van. Klimes Antal egyleti I. jegyzőnek a jegyzői nyugdij-szabályrendelethez készített magyarázat és kezelőszabályzatért, méltányolván kiváló szorgalmát, meleg ügyszeretetét az ügy iránti lelkesedését és annak fáradtságot nem ismerő előtanulmányozását — elismerését és hálás köszönetét fejezi ki a közgyűlés és megbízza őt, hogy a nyugdij-szabályrendelet jóváhagyásáig a szükséges lépéseket tegye meg. 10. A völgységi járás jegyzői egyletének indítványa a községi- és körjegyzők, úgy a segédjegyzők évi rendes szabadságidejének rendezése tárgyában. A közgyűlés az indítványt magát mint helyeset elfogadja, mégis a kérdést nem egy a vármegyei törvényhatósági bizottság által alkotandó szabályrendelettel véli megoldandónak, hanem a központi jegyzői egylethez indítványt terjeszt fel, hogy a községi törvény és ügyvitel küszöbön álló rendezése alkalmával a központi egylet hasson oda, hogy a köz*ségi és körjegyzőknek évenként legalább is hat heti, a segédjegyzőknek pedig két heti rendes szabadságidő biztosittassék. 11. A központi járás jegyzői egyletének szabályrendelet-tervezete a községek Utcáinak megvilágositásáról. A közgyűlés a szabályrendelet-tervezetet Klimes Antal hőgyészi jegyző elnöklet? alatt Bereczk István, Illés Gyula es Zsigmond Elemér tagokból álló bizottságnak adatja ki véleményezés végett. 12. Véleményadás ifj. Lágler Sándor által a törvhat. bizottsághoz jegyzői fizetési alap létesítése iránt előterjesztett indítványára vonatkozólag. A közgyűlés a jegyzői fizetési alap létesítését nem javasolja, mert Tolnavármegye községeiben általában oly rendezett viszonyok vannak, hogy a községi, kör és segédjegyzők fizetéseiket majdnem minden községben rendes időben megkapják s igy sem célja, sem értelme nem volna a község által kiszolgáltatott fizetést évnegyedenként a m. kir. adóhivatalhoz előre befizetni, hogy a községi jegyzők onnan fizetésüket havonta kapják meg. A fizetés beküldésének költsége, a felvételnél járó ismételt postaköltség, utánjárás, a jegyzői fizetési alap esetleges pénzkészlet hiánya és az ebből származó kölcsön keresés, különösen a kamatok elszámolása oly sok munkát adna — nem a községi jegyzőknek, hanem az állampénztárnak és a számvevőségnek, amely nem állana arányban azon kétes értékű előnnyel, hogy a községi jegyző abban a nagyon is szórványos esetben, hogy fizetéséi nem kapja meg pontosan a rendes időben, az adóhivataltól levelezés és postaköltséggel terhelten kapja meg fizetését. De hasznosnak sem tartja a sok munkát adó fizetési alap létesítését, mert a községi pénztár fizetés képtelensége a jegyzőt a közjövedelmek behajtására serkenti. Indokolt az ilyen, a Nagyméltóságu Belügyminiszter ur által is ajánlott jegyzői fizetési alap létesítése csak olyan vármegyékben volna, amelyekben a községek rendezetlen viszonyai folytán a jegyzők sokszor évszámra nem kaphatják meg fizetésüket, ilyen eset pedig Tolnavármegyében nem is fordulhat elő. 13. Az országos központi jegyzői egylet uj alapszabálytervezetének tárgyalása. A közgyűlés a «Községi- és Körjegyzők Országos Egyesületéinek, továbbá a jegyzők Erzsébet királynéról nevezett árvahaza- es segítő intézetének bemutatott alapszabály-tervezetét a 10. § 2. bekezdésének oly módosításával fogadja el, hogy oly vármegyékben, ahol az egyleti tagok száma az ötvenet túl nem haladja, egy, ahol a tagok száma ötvennél nagyobb, de a százat nem haladja meg, kettő, ahol a százat meghaladaja, három kiküldött tag utján gyakorolják a vármegyei egyletek jogaikat, mert a vármegyei egyletek pénztárainak fölös számú képviselő-tagok kiküldésével való megterhelése nem indokolt. 14. Ludvig József kérelme felvételi dij törlése iránt. Miután Ludvig József már két ízben fizetett felvételi dijat, a közgyűlés az 1905. évre terhére előirt 4 K felvételi dijat törölteti. 15. Csornai János szemcsédi jegyzőnek az egyletből való kilépése. A közgyűlés a kilépést 1906. január 1-től kezdve tudomásul veszi és az 1906. évre netán már előirt tagsági diját törölteti. 16. Az országos központi jegyzői egylet f. évi közgyűlésére megbízott kiküldése. A közgyűlés az országos központi jegyzői egylet f. évi szeptember hó 29-én megtartandó közgyűlésére Purt Adolf egyleti alelnököt küldi ki. 17. Illés Gyula indítványozza, hogy adassák bi a vármegyei alispán úrhoz egy kérvény annak elrendelése iránt, hogy a községek a jegyzők részére a várm. jegyző egyleti gyűléseken való megjelenésük alkalmával való fuvarszolgáltatáson, vagy az utazási költség megtérítésén főiül köteleztessenek arra is, hogy ily alkalmakkor a jegyzőknek szabályrendeletileg megállapított napidijaikat is fizessék ki. A közgyűlés megbízza az elnököt, hogy a vármegyei alispán úrhoz ily értelmű kérvényt nyújtson be az egylet nevében. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Virányi Károly s. k. Purt Adolf s. k. egyleti jegyző. egyleti elnök, hitelesítők: Janoslts Károly s. k. Helfenbeln Dániel s. k. — Állatbetegségek. Nagymányokon az ebzárlat megszűnt. Kiirtatott 3 kóbor eb és 48 macska. — Szekszárdon és Decs községben a lépfene megszűnt. Elhullott 1 — 1 darab ló. — Ozorán a takonykor szórványos jelleggel meg- állapittatott. — Mayyarkeszihen az ebzárlat megszűnt. Kiirtatott 25 drb. kutya. — Kölesden a lépfene föllépett. — A földművelésügyi miniszter Szemler Mihály kajdacsi lakosnak kiirtott lováért 152 K 50 f. kártalanítást adott. — Mözsön Gerjenben és Faddon a lepfene megszűnt. Elhullott 1 — 1, illetve 2 drb. szarvasmarha. — Bonyhádon a sertésorbánc megszűnt. Elhullott 6 drb. sertés. — tizekszárdon a sertésvész megszűnt. Elhullott 3 drb. sertés. — Zombán a lépfene megállapittatott. VÁROSI ÜGYEK. Képviselőtestületi ülés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete hétfőn délután rendkívüli közgyűlést tartott dr. Hirling Ádám polgármester elnöklete alatt. Napirend előtt Molnár Lajos rendőrkapitány kért szót, felolvasván a szekszárdi vendéglősöknek hozzá intézett beadványát, amelyben főleg a szüret idején beállott duhajkodások, verekedések és az emberek testi épségét és életét veszélyeztető egyéb közbiztonsági mizériák ellen a rendőrkapitány védelmét és az állami csendőrségnek mielőbb való életbeléptetését kérik. — Molnár rendőrkapitány bejelentette, hogy a Szekszárdon uralkodó közbiztonsági állapotokért a felelősséget el nem vállalhatja, mert a csekély számú rendőrség számos tagja más szolgálatot teljesit és neki alig áll 4—5 rendőr a rendelkezésére, ezekkel pedig a közrendet biztosítani lehetetlen. Sürgős intézkedést kér. Hirling polgármester azt javasolta, hogy a képviselőtestület sürgesse meg a belügyminiszternél a csendőrséggel kötött szerződés jóváhagyását. Dr. Leopold Kornél ellene van az írásbeli megsürgetésnek, mert ez a mai bürokratikus rendszer mellett szintén hosszan tart és célra nem vezet, hanem azt ajánlja, hogy a helyzet tarthatatlanságának feltárásával személyes közbenjárással sürgettessék meg a belügyminiszternél az elintézés. A képviselőtestület igy is határozott és kiküldte a rendőrkapitányt, hogy személyesen sürgesse meg az ügyet. A városi gyámpénztár számadásainak időközönkénti megvizsgálására Bodnár István p. ü. számvizsgáló és Schneider János számellenőr bízattak meg. A báró Augusz árvaház felügyelő bizottsága a következő képviselőkből alakult meg: dr. Drágíts Imre, dr. Haidekker Béla, dr. Fent Ferenc, Nagy György Hangonyi és Szondy István. Az árvaházban három hely volt üreseMit igyunk? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvó- szer. Elsősorban az elsőreudü természetes szénsavas natrontartaSmu ásványvizet a MOHAI ÁG-N FORRAS-t, mely ideges gyomorbaj, légcső-, tüdő gyomor- és bélhurut, csontlágyuiás, és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménynyel használtaik és ragályos betegségektől, mint typhus choíera megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyet, a bacterium-mentes mohai ÁGNES--forrás vízzel éltek. Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden ketes értékű, mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az ACiJÍES-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszereshető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás ■ ■ ■ ■ ■ | eirásáoak ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzleíben és elsőrangú vendéglőben. ■ IvCOVCII ■ F" óraktár; Sal am o u T estvérek cégnél Szeközárd
