Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-10-14 / 42. szám
.M P e XVI. évfolyam. 42. szám. Szekszárd, 1906 október 14' Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket c» hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdim. Egyes számok ugyanott kaphatok. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. elen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiaJóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon - szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főrounkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak! A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. ii itiBinii--------nmrir Ho l legyen az uj dunai közúti hid? Köztudomású, hogy Szekszárd, mint vármegyei központ, forgalmi szempontból milyen mostoha viszonyok között tesped. Nincs meg a kellő összeköttetésünk sem a fővárossal, sem a vármegye kisebb központjaival. Pedig helyes vasúti összeköttetés nélkül manapság város már nem igen fejlődhetik. Személyforgalmunk vérlázitó állapotaival lapunk utolsó számában kimerítően foglalkoztunk. De kérdjük: ahol a személy- forgalom ily hátramaradott viszonyok között senyved, lehet-e ott jó a teherforgalom ? Különben is: teherforgalomról Tolnavármegyében beszélni anakronizmusomért hiányzik a megyei központot a járási székhelyekkel összekötő vasúthálózatunk. Ha Szekszárdból és a vármegyéből a kereskedelem és ipar terén valamit akarunk csinálni, okvetetlen ezt a vasúti hálózatot kell megteremtenünk. Ez tagadhatatlanul nagy munka, de már régen a tervezés, a vajúdás állapotában van. Meg kell tehát .fogni minél előbb a dolog végét, ha csak végleg elmaradni, mások által tulszárnyal- tatni és mint magával jótehetetlen gyarmat kizsákmányoltatni nem akarunk. Addig is, mig ez irányban valami történik, sürgős szükségét érezzük, hogy vasúti összeköttetésünk hiányait más utón pótoljuk és pedig, miután erre a lehetőség megnyílt, a Duna túlsó partjával való közúti hid- összeköttetés utján, ami To In a vár me gyének már amúgy is évek előtt nyilvánított óhajtását és akaratát képezi. Most, hogy a baja—bátaszéki vasúti hid munkálataihoz már hozzáfogtak, méltán fölvethető a kérdés, hogy hol lesz az e vasúti híddal együttesen terveit, de Baja— Bátaszék között meg nem valósítható közúti Dunahid. Fölemlítve azt, hogy eddig Mohács és Kiskőszeg léptek föl, mint versenytársak, erősködve, hogy őket illeti meg az uj hid, amelyet a vasúti hid mellett Baja is nagyon szeretne, érdekes, hogy újabban Győr szab. kir. város is kért közúti dunai hidat, de a kormány tudtára adta, hogy miután a Duna felső :-zakaszán már három helyen: Esztergom. Komárom és Pozsony mellett van közúti áthidalás, bármily fontos volna is a győr—medvei kért uj áthidalás, arról mostanában szó sem lehet, mert Budapesttől lefelé az egész közép és alsó Dunáit egyetlenegy közúti hid nincs és mindaddig, mig az alsó Dunaszakaszon a közforgalom és országos érdekek szempontjából is szükséges áthidalások kiépíthetők nem lesznek, a Duna felső szakaszán újabb közúti hid kérdését a kormány nem fogja fölvetni. A kereskedelmi kormány e nyilatkozatából kitűnik, hogy a Duna középszakaszán is több áthidalás céloztatik, ami szükséges is. De kitűnik az is, hogy Budapesttől Bajáig és Mohácsig lefelé a távolság oly nagy, hogy a közbeeső folyamszakasz sem lehet el közúti hid nélkül. Ha tehát az uj közúti hid Bajánál technikai szempontokból nem létesíthető, az semmi esetre se vihető el lefelé, hanem csak íölfele, Szekszárd irányában. Szerintünk az uj dunai közúti híd legcélszerűbben úgy helyeztetik el, ha Keselyűsnél, illetve Gemencznél léte sitté tik, honnan Szekszárddal már kész kitűnő csinált ut kötné össze, mig a Duna túlsó partján a hídtól csak a Sükösdig vezető, aránylag igen rövid utat kellene létesíteni és megvolna a kitűnő kész köves ut fölfelé Kalocsa és lefelé Baja irányában. Ily módon a közúti áthidalásból Tolnavármegye székvárosa is megkapná a maga hasznos összeköttetését a Duna balpartjával. Fölvetjük ez eszmét már csak Szekszárd szempontjából is, de meg azért is, mert azt hisszük, hogy ha a közúti hid Gemencznél létesül, csekély áldozattal a hajóállomást is visszakaphatjuk, illetőleg kierőszakolhatjuk a Dunagőzhajózási Társaságtól, aminek óriási haszna lenne forgalmunk fejlesztésére, másrészt az is bizton remélhető, hogy ha e hid létesül, a szekszárd—keselyüsi törvényhatósági utat, melyből az 5 kilométeres gemenczi szakasz még kiépítendő, az állam a maga kezelésébe veszi át. Tegyünk tehát ez irányban lépéseket, hisz mások is Heget mozognak saját érdekeik gondozására. A baja—bátaszéki vasúti hid ugy is elterel Szekszárdtól bizonyos forgalmat Baja javára; ennek ellensúlyozására nagyonis méltányos, sőt szükséges volna, hogy Szekszárd megkapja a közúti híddal a bácskai és a Duna-balparti kocsi és gyalogos forgalmat. Ez irányban már tétetett is kezdeményezés Simonisiís Elemér vármegyei főjegyző részéről, aki ez összeköttetés nagy jelentőségét fölismerve, a baja—bátaszéki vasúti hid tárgyalásai alkalmával jegyzőkönyvbe vétette, mint Tolnavármegye kiváltságát, hogy a közúti hid Gemencznél épüljön. Első sorban Szekszárd város elöljáróságának és polgárságának kötelessége, hogy ez irányban lépéseket tegyen és pedig annál sürgősebben, mert a mohácsiak küldöttségét Kossuth e közúti hid ügyében folyó hó 23-án fogadja. Lépjünk hát mi is sorompóba. És kérjük erre vármegyénk országgyűlési képviselőit is, első sorban pedig Szekszárd képviselőjét. Itt az alkalom, hogy igazi érdemet szerezzünk Szekszárd és az egész megye fölvirágoztatása körül. F. M. VÁRMEGYE. Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Van szerencsém a törvényhatósági bizottság t. c. tagjait folyó évi október hó 17-én délelőtt 10 órára a vármegyei székház nagytermébe rendkívüli vármegyei közgyűlésre meghívni ; egyszersmind az állandó választmány tagjait értesíteni, hogy az állandó választmány ülése ugyanazon napon délelőtt 9 órakor fog a közigazg. bizottság üléstermében megtartatni. Szekszárd, 1906 október 9. Gróf Apponyl Géza, Tolnavármegye főispánja. Tárgysorozat: A m. kir. miniszterelnök ur leirata a II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmából rendezendő országos ünnepségeken való részvétel tárgyában. . Szekszárd, 1906 október 9. Döry Pál, Tolnavármegye alispánja. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 10-én tartotta október hónapi ülését Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Simontsits Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fink Kálmán kir. tanácsos pénzügyigazgató, Tihanyi Domokos kir. tanácsos tanfelügyelő, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Sigora Lajos törvényhatósági állatorvos, Kovács S. Endre, Török Béla, Sass László, Boda Vilmos, Bernrieder József. Elmaradásukat kimentették : Széchenyi Sándor gróf, Perczel Dezső, Perezd József, Jeszenszky Andor, Krcsmarik Pál, Hányd Ignác dr. Az egyes elintézett ügyekből ismertetjük a következőket: Knip Antal börzsönyi, Polczer György dunaföldvári, Horváth József kiskajdacsi lakosok cselédügyben beadott felebbezése vissza- utasittatott. A. bátaszéki átkelési szakasz kőburkolattal való ellátása céljából folyó hó 20-án tartandó versenytárgyalásra a kb. képviseletében Török Béla küldetett ki. Bergel Gyula és társai dunaföldvári lakosok az átkelési szakaszon engedély nélkül épített áteresztőnek 30 nap alatti lebontására és annak megfelelő átalakítására köteleztettek. Veszelei Zsigmond és Banschbury P. D. felebbezése elutasittatott. Engelmann Frigyes és Kiráily János települési ügyben beadott felebbezése-elfogadtatott, ellenben Kauder Jánosé elutasittatott. A Simonmajor pusztán felállítandó iskola ügyében az uradalomhoz megkeresés intézteiéit, Szekszárd város polgármesteréhez pedig fölhívás a külön szaktanitós gazdasági ismétlő iskola felállítására. Az ozorai rk. iskolaszék kérvénye államsegély tárgyában a közoktatási miniszterhez fölterjesztetett. Az egyes hivatalfőnökök jelentéséből közöljük a következőket: A kir. pénzügyigazgatóság területén beadatott 666 drb vagyonátruházási végzés. Ideiglenes házadó mentesség engedélyeztetett 80 esetben. Befolyt egyenes adóban . . 425,002 K hadmentességi dijban ..................... 7,313 K Ös szesen : 432,315 K mely eredmény a múlt év hasonló időszakában befolytnál kedvezőbb 306,748 koronával. Az adóhivatalnál előfordult sikkasztás következtében a rovancsolás múlt csütörtökön megkezdetett. Az eddigi vizsgálat a számadások szerinti összegekben hiányt nem állapított meg, kivéve a fűtési átalányt 761 K 39 fillérben és a vármegye által portó költségre kiutalt összegből 75 K 68 f. készpénzt. Nagyon valószínű azonban, hogy a Lindtner Ármin adótárnok által bevallott 10,700 koronánál nagyobb összeg sik- kasztatott el; de ez csak a pénzügyminisztériumból leérkezendő zárószámadások összehasonlítása után lesz megállapítható. Az állatbetegség javulást mutat. A ragadós száj- és körömfájás megszűnt, a sertésvész is tetemesen kevesbedett. A lépfene Báta- széken járványszerüen föllépett és a teljes határzár elrendeltetett ugyan, de a földmivelésügyi miniszter Döry Pál alispán sürgős fölterjesztésére megengedte, hogy a községbeli lovak mezei munkákra a határból kihajthatók legyeHátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
