Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-09-30 / 40. szám
TOLNA VABMEGYK 1906 szeptember 30. nem a főrendiházban. Elfogadtatott, hogy a kamarákba bevonassanak a mezőgazdaságon alapuló iparvállalatok is, de kihagyattak a földhitellel foglalkozó pénzintézetek. Épen igy mellőztetett az indítványnak az a része, hogy a mezőgazdasági kamarák szerves összeköttetésbe hozassanak a kereskedelmi és iparkamarákkal és hegy a mezőgazdasági előadói, a kereskeJelmi és iparkamarai titkári és a gazdasági kamarai előadói teendők egy kézben központosittassanak. Úgy a gazdaközönség, mint az egész közvélemény teljes megnyugvással nézhet az itt ismertetett szervezési tervezet elé. melyre vonatkozólag csak egy észrevételünk van, nevezetesen, hogy tekintettel a meglévő kereskedelmi és iparkamarákra, a mezőgazda- sági kamarákat is épen abban a keretben kell létesíteni, mert csak igy érhető el, hogy e kamarák ne egymás ellen és rovására, hanem vállvetve működjenek a gondjaikra bízott helyi és országos érdekek előmozdítására, amelyek egymással ellentétesek nem lehetne és józan észszel szembe nem is állíthatók. * * * Ezek után áttérünk a választmányi ülés tárgyalásának bővebb ismertetésére, mely nagy vonásokban a következő : A választmányi ülést Jeszenszky Andor elnök délelőtt 9 óra után nyitotta meg a megyei székház kistermében. Jelen voltak; Széchenyi Sándor gróf és Perczel Dezső vbt. tanácsosok, Széchenyi Domokos gróf, Sztankovánszky János, BartoX Béla, Perczel József, Leopold Sándor, Döry Pál, Simon- tsits Elemér, Wilczek Sándor, Kelecsényi Ambró, Kohlmann és Blaschcsok uradalmi intézők, Ált- dorffer Lipót. A vármegye átiratára, hogy a megyében mutatkozó nagyarányú kivándorlás ellensúlyozására munkaalkalmak nyujtassanak a népnek, hosszabb vita után Bartal Béla elnöklete alatt egy albizottságot küldtek ki, hogy megfelelő tájékozódás után javaslatot terjesszen be. A bizottság tagjai: Széchenyi Sándor és Domokos grófok, Bezerédj Pál, Jeszenszky Andor, Perczel József, Leopold Sándor, Wilczek József. Teljes megnyugvással látjuk a bizottság kezében ezt az ügyet, amelynek érdekében e lap hasábjain annyiszor szálltunk síkra. A siker el nem maradhat, csak mozogjunk, csak dől* gozzunk. Magán értesüléseink szerint a megye csaknem minden vidékén akadnak vállalkozó szellemű férfiak, akik egy-egy mezőgazdasági telep létesítésére, vagy már meglevő ipartelepeik fejlesztésére készek. Csak nem kell visszariadni a kezdetiül, ha az mindjárt kisszerű is, mert azzal tisztában kell lennünk, hogy 4—500 munkást foglalkoztató nagy telepeket alig létesíthetünk, de 6—10 munkást foglalkoztatót annál többet és annál könnyebben. És nem szabad elfeledni, hogy csak 10 uj ipartelep létesítése is mennyi munkát adna nemcsak az állandó telepmunkásoknak, hanem az építő iparral foglalkozó összes kereseti ágaknak is. Tolnavármegye lakossága az ország népességének közel ' és V2 százalékát képezi, illő tehát, hogy a meglévő és a még alapítandó gyáripari telepekből is létesítsük a reánk eső 1 és V2 százalékot, hogy a nemzeti munkából mi is kivegyük a magunk részét. A földművelési miniszternek lapunkban már ismertetett, a házi ipar fölkarolására vonatkozó rendelete alapján az egyesület megkeresi a vármegye alispánját, hogy adjon kimutatást, mely községekben foglalkoznak háziiparral és ez alapon javaslattételre a föntebb kiküldött bizottság kéretik föl. E tárgygyal kapcsolatban Bartal Béla a cementből készített háziiparszerü tárgyakra hívja föl a figyelmet és ez iparágnak nagy jövőt jósol. A mezőrendőrségi törvény revíziójára vonatkozólag Perczel Dezső és Simontsits Elemér fölszólalására elfogadtatott Bartal Béla indítványa, hogy a tagok fölszólitandók, hogy a revízióra vonatkozó észrevételeiket november hó 20-áig tegyék meg. Következett az Országos Mezőgazdasági Egyesület átirata a gazdasági érdekképviselet szervezése lárgyában, melyre vonatkozólag Molnár József titkár ismertette és elfogadásra ajánlja a nagyváradi gazdakongresszus ismert határozatait. Bartal Béla az ország ezer éves fennállását annak tulajdonitja, hogy hazánk orsz. szervezete összeesett a föld szervezetével. Nem a nemesség gyakorolta itt a jogokat, hanem a föld, mert ez volt a nemességi jogosítványok alapja. 1848-ban megszakadt ez az összeköttetés; a jobbágyság felszabadítása jogilag kimondatott és a széttépett régi összeköttetés helyébe uj organikus szervezet nem létesittetett. A föld- birtokos elem szervezetlensége addig, mig más osztályok nem szervezkedtek, nem volt baj, de ma már a többi osztályok részéről a szervezkedés megtörtént. Szervezve vannak az ügyvédi kamarák és talán épen ez a szervezettség hozta meg az ügyvédi jkarnak azt a nagy befolyást, melyet élvez és amely a törvényhozásban egyenesen tultengésbe is ment már. Igen üdvös volt a kereskedelmi és iparkamarák szervezkedése is és ha ennek dacára a kereskedő osztálynak nem lett oly nagy befolyása, ennek oka az, hogy nálunk e téren nem voltak oly szakerők, mint Ausztriában és nincs képviseletük a törvény- hczúcban, mint Ausztriában, ahol az. ipari és kereskedelmi érdekek nagy súlyúkat épen ennek a törvényhozási képviseltetésnek és befolyásnak köszönhetik. A kereskedelmi osztály szervezettségének hátrányos befolyása is volt, az, hogy nálunk még nem szabalyoztaiolt a termény-börzén a háiariöő-;átek. Óriási kára volt ebből a gazda- osztálynak és ped:g csak’s azérl mert nem voltunk szervezve. Azért nekünk teljesen hasonló szervezkedésbe kell állnunk. Követeli ezt a szociális osztály-kérdés is, ameiy már szinte veszedelmes arányokat vesz. Látjuk, hogy a tanítók, orvosok, bírák, tisztviselők, Vasutasok s'th. szervezkednek és láthatjuk azt is, hogy mindegyik osztály szervezkedésével a terhein akar enyhíteni. — Budgetünk 1000 millióról rövid néhány év alatt felszökött 1300 millióra, de teher visel öképes ségünk semmiben sem emeltetett. Most még ehez jön az általános választójog kérdése, amit okvetetlen meg kell valósítani. E reformnak nagy közgazdasági visszahatása is lesz ; ezzel azonban nálunk senki sem törődik, holott e reform még eddig mindenütt, ahol behozták, az állami kiadások aránytalan folem»V;cdhév\ járt. ami nálunk túlnyomóan a mezőgazdaságra nehezedik, a mi hitelünk pedig már most is ki van merítve. Ezekből az okokból tartja ő szükségesnek a gazdatársadalom szervezését és ebben ne csak a gazdák vegyenek részt, hanem a mezőgazda- sági alapon álló iparvállalatok, nem különben a gazdasági hitellel foglalkozó pénzintézetek is. A megalkotandó mezőgazdasági kamarák szerves összeköttetésben legyenek a kereskedelmi kamarákkal, mert vannak közös érdekeink, ezen kívül összeköttetésben legyenek a megyével. Hogy szakértelem fejlődhessék, szükséges, hogy a mezőgazdasági előadó, a kereskedelmi kamarai titkár és a gazdasági kamarai titkár hivatala egy kézben legyen. Összeköttetést kell újra létesíteni a közép- osztály és a parasztság között. Újabb időben milliókat adnak ki iparfejlesztésre, ami elismeri, hogy szép és üdvös dolog, de kérdi: adtak-e már valamit arra, hogy a parasztosztály jobb — Persze, hogy nem! . . . Ezt igazán nem tilthatod meg. De figyelmeztetlek, édesem, hogy az az úgynevezett fiirt játék nagyon veszedelmes. Minden családi dráma első felvonásának a cime: fiirt. — Csáládi dráma ! Te mindjárt olyan súlyos szavakat használsz. Mondom, hogy ártatlan flirt az egész . . . Baranyay szeret a társaságomban lenni, szeret velem elmókázni, szeret velem táncolni, szeret velem zongorázni, szeret... — .Szóval szeret . . . — De kérlek, Kamilla, te nagyon szigorú vngy! Csak nem bújhatok el minden férfi elől azért, hogy férjem van. Ezt még az uram sem kívánja. — Eh, mit, a férfiak mind ostobák. Csak akkor jön meg az eszük, mikor már kész a baj. Sőt néha még akkor sem. Én a saját érdekedben figyelmeztetlek. Annuskám, ne játszál a tűzzel. — De ismétlem, hogy — — Ne játszszál a tűzzel . . . Te nem tartozol azok közé a léha asszonyok közé, akik kalandok után vágyakoznak. Kissé izgat, kiváncsivá tesz, érdekel egy más férfinak az udvarlása — ezt meghiszem. Hiszen szép, fiatal, Váltók leszámítolása •• Kölcsön- ingatlanokra •• Előleg árukra, sorsjegyekre, értékpapírokra •• Jelzálogkölcsönök konvertálása kívánatos asszony vagy. De vigyázz ! . . . Vigyázz a családi boldogságodra. Egyetlen botlás .. , és vége egy egész élet boldogságának. Anna hirtelen fölegyenesedett a hintaszékben és kissé izgatott hangon mondá: — Botlás! Eh, csak nem hiszed tán, hogy erre képes volnék 1 . . . Kamilla a kezével legyintett: — Mit tudod te ? . . . Azt mondják, hogy a női hűség nem egyébb, mint az — alkalom hiánya 1 Kérlek, Annuskám, ne vidd messzire azzal az emberrel. Egyszer az alkalom kínál* kozni talál és akkor . . . phü 1 A szép menyecske egyet fújt . . . mintha hulló virágszirmokat fújt volna tova szép piros ajkairól. Annát kissé bosszantotta ez a makacs leckéztetés. Kissé élesen jegyezte meg: #• — Te úgy beszélsz, mintha tapasztalataid volnának 1 — Igenis, szólt Kamilla kissé komolyan, tapasztalatból beszélek. — Ah, mondá Anna meglepetten — és te nekem erről nem szólottái soha! — Nem volt vele mint dicsekednem 1 — És . . . és . . . a . . . a . . . kalandod . . . izé, hogy is mondjam csak . . . komoly volt ? — Bizony a legkomolyabb következmények lehettek volna . . . egész életemre, ha — — Nos, ha . . . Kamilla egy pillanatig habozott. Látszott, hogy tusakodik önmagával. Végre megszólalt. — Elmondom neked. Intő példa gyanánt mondom el. Okulásul. Figyelmeztetésül. * — Tudod, hogy mindig olyan hóbortos, szeleverdi leány voltam, akinek a sok regény egészen elcsavarta a fejét, meg a józan eszét. Anya nélkül nevelkedvén föl, az édes / apam mindenben a kedvembe járt és felőle azt tehettem, amit akartam. Persze, az én fiatal, bohó regényes leányeszemmel mindig képtelen kalandokon törtem a tejemet. Mindig a rendkívüli, a szokatlan, a merész dolgok izgattak. Nagy szerelmi szenvedélyekről álmodoztam. Júliáról vagy Baucisról. Nagy és izgalmas drámák hősnője szerettem volna lenni. Vagy legalább is úgy férjhez menni, hogy egy daliás levente megszöktessen. Hála istennek, semmi ilyesféle nem történt meg velem. Az életben csak kivételek a nagy s zekszárd, Széchenyi-utca 648-ik szám Távirati cim : Generáli, Szekszárd 9940. sz. cheque-számla a m. kir. postatakarékpénztárnál A Trieszti Általános Biztositó Társaság (Generali) kötvény- kiállítási joggal felruházott ---■ ■ főügynöksége ...........—
