Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-16 / 38. szám

2 TOLWAVJlRMEGYE. 1906 szeptember 16. A közegészségi állapot elég jó volt. Difteritisz volt 19, kanyaró 5, vürheny 33, tifusz 22, sza­márhurut 18, trachoma 3, gyermekágyiláz 1, fültőlob 6. — Tamásiban a vörheny nagyobb számban lépett föl és az iskolák megnyitása elhalasztatott. Orvosrendőri hullavizsgálat volt 6, boncolás. 5, Élelmi szerek és italok 07 eset­ben, közhelyiségek 28, gyárak 7 esetben vizs­gáltattak meg orvosrendőrileg ; lakásfertőtlenités volt S esetben. A vármegye területén levő- 1 áll. gyermektelepen 627 elhagyott gyermek van gon­dozás alatt. . — Hét éven alól elhalt gyermek gyógykezelésének elmulasztása miatt. 12 esetben tétetett följelentés. A Ferenc-kórházban ápoltatott 492 egyén, elbocsáttatott gyógyultan 118, javultan 45, gyó- gyulatlan 9, meghalt 6. A pénzügyigazgatósághoz beérkezett 3279 ügydarab, elintézendő, volt 5510, ejintéztetett 4228; hátralék 1282. Vagyonátruházási végzés beadatott. 614. Ideiglenes házbéradó mentesség engedélyeztetett 16 esetben. — Befolyt: egyenes adó 568,082 K, hadmentességi dij 3255 K, szesz- fogyasztási adó 24,572 K, bor- és húsfogyasztás. 45,629 K, söradó 8 K, ellenőrzési illeték 66 K, bélyeg jövedék 1180 K, dij-jövedék 1262 K, bé Tyeg és jogilleték 94,81 1 K, dohányeladás 105,506 kor. Összesen 844,375 korona, a múlt évinél kedvezőül) 4-t9,945 koronával. Az útépítési munkálatok ügyében tartott árlejtés ügyében, amidőn is a vállalkozók köz­tudomásúlag felülfizetést kértek, — minthogy“ nagyon kívánatos, hogy e munkák még a folyó évben és pedig minél előbb megkezdessenek, abban történt megállapodás, hogy azok az aján­latok, melyek 10%-on alóli felülfizetést tartal­maztak, elfogadtatnak, mig a többiekre vonat­kozólag uj árlejtés fog kiíratni —- Ez alapon kiadatott a paks—kölesdi szakaszon a Paks melletti és a kclesd — tengelici állomás és Kőlesd közötti rész, végül a Bikács és Fehérmegye közötti útszakasz; e munkálatok még a fc vő hónapban meg fognak kezdetni. Az. állategészségügy kedvezőtlen volt. A sertésvész nagy károkat okozott; 28 község van fertőzve. A sertésorbánc megszűnt. Ragadós száj és körömfájás föllépett Szálkán. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 82 egyén. Feltételesen szabadságra bocsáttatott 3 egyén. — Elv! fontosságú katározatotL Állam­vasúti dijnokok a dijnoki fizetésükre kivetett I. osztályú kereseti adó utáni községi, törvény- hatósági és útadó alól nem mentesek. (Közig, bíróság 4789905. — Ruggyantagyárak vegyé­szeti gyáraknak tekintendők és létesitésökhez iparhatósági telepengedély szükséges. (Keresk. min. 6647/906.) — Szatócs (vegyeskereskedő) a családtagok által háziiparszerüleg sütött ke­nyeret üzletében elárusíthatja. — Az év nagy részén át naponta kétszer és 12—14 drb. kenyér sütése és üzleti árusítása háziiparnak már nem tekinthető, hanem rendes iparűzést képez, mely­hez iparigazolyány szükséges. (Keresk. min. 5034/906.) — Géplakatosok úgy'az általuk elő­állított, mint a másutt'.beszerzett gépek előállí­tásával külön iparigazoívány nélkül is. foglal­kozhatnak. (Keresk. min. 4484(906.) VÁROSI ÜGYEK. Városi közgyűlés. Tisztújító közgyűlésre gyűltek össze csü­törtökön d. e. 10 órakor a szekszárdi város­atyák Döry Pál alispán elnöklete alatt, hogy határozzanak a mérnök-számvevői és állatorvosi állásra beérkezett pályázatok ügyében. Mindenek előtt a kijelölő-bizottság tagjait jelölték, illetve választották meg és pedig: a .mérnöki állásra: Hordát Ignác, Mayor Antal, Vtsztergoznbi Antal és 77oda Vilmos, — az állat­orvosira: Wosinsky Mm, Boda Vilmos, Kramo- lin Gyula dr. és Tóth Károly biz. tagokat. Mig a kijelölő bizottságok tanácskozása tartott, az ülés fölfüggesztetett, csakhamar azon­ban az alispán újból megnyitotta a gyűlést és jelentette, hogy a mérnök-számvevői állásra be­érkezett két pályázó közül egyik sem felel meg a törvény megkövetelte képesítésnek, miért is ez állás jelenleg be nem tölthető. Minthogy azonban ez állás, munkaköre igen fontos a vár rosra nézve, ajánlja az alispán, hogy addig is, mig uj pályázat utján alkalmas egyén jelentke­zik, a legközelebb tartandó rendes közgyűlésen helyettesítéssel történjék intézkedés ez állás ide­iglenes betöltésére vonatkozólag, egyúttal meg­jegyezte az alispán, hogy kívánatos lenne az állás javadalmazására szánt fizetést fölemelni, mert 1000 korona évi fizetésért képesített em­ber pályázatára nem számíthatunk, amely kije­lentés általános éljenzéssel fogadtatott. Az állatorvosi állásra két pályázó jelentke­zett, akiknek úgy elméleti, mint gyakorlati minősítésük elég jó. Minthogy azonban a pá­lyázati hirdetmény csak a megyei hivatalos lap­ban közöltetett, a megfelelő szaklapokban pedig — költségkímélés szempontjából, nem — java­solja a kijelölő bizottság, hogy uj, nagyobb körű pályázat hirdettessék ez állásra. Horváth Ignác szerint, minthogy a pályázók teljes képesítéssel rendelkeznek, az állás régen üres és betöltése nagyon kívánatos, nem kell a választást elhalasztani, mely fölfogást számos bizottsági tag helyeselvén, az alispán kijelen­tette, hogy ez esetre a kijelölő bizottság első sorban, mint helybeli származásút, Eisler Manót, másod sorban pedig Székely László mezőhegyesi állatorvost jelölte. Minthogy a bizottsági tagok sűrű éljenzéssel , hangoztatták Eisler nevét, az alispán a szavazás mellőzésével Eisler Manót megválasztott városi. állatorvosnak jelente!te ki. Ezzel a tisztújító közgyűlés tárgysorozata ki lévén merítve, a polgármester két kiváló jelen­tőségű tárgyban tett előterjesztést. Az el-ő a szekszárdi posta-palotára vonatkozik. A jelenlegi postaépület helyiségei ugyanis már régen elégtelenek úgy a személyzethez, mint a forgalomhoz viszonyítva. A bér-szerző­dés jövő évi május 7-én jár le. A kereskedelmi kormány már régen foglalkozik megfelelő posta­palota létesítése ügyével, erre vonatkozólag már ajánlatot is kapott magánosoktól, kik építenének is, de 4800—60.00 K évi bért kérnek; árle;;és is Íratott mar ki e tárgyban, de a nyilvános ver­seny sem járt más eredménnyel, mert azon is a már ismert ajánlattevők jelentkeztek. A keres­kedelmi miniszter nagyon sokallja úgy.a 4.800, mint a 6000 korona évi bért és fölhívta a fő­ispánt, hasson oda, hogy vagy a város, vagy magán egyén létesítsen megfelelő posta-épületet 3000 korona évi bér biztosítása mellett. A mi­niszter annál is inkább figyelmébe ajánlandónak tartja ezt az ügyet a városnak, mert ha nem sikerül megfelelő posta-helyiség biztosítása, a miniszter az állami postahivatalt kénytelen lenne heszüntetni (melynek keretében most 12 tiszt, 3 gyakornok és 3 szolga működik) és vissza­térni a postamesteri rendszerre; Jó izü, széles mosoly terült el a varos­atyai arcokon e fenyegetés hallatára, de azért a szivek mélyén ott volt a bosszúság is és pedig jogosan, mert az már igazán hallatlan, hogy a mai modern korszakban épen a magyar keres­kedelemi minisztérium részéről hangoztattassék ily esetlen fölfogás, mely nemcsak logikailag, hanem különösen ethikailag teljesen tarthatatlan. Az államnak a szekszárdi postából arány­talanul nagy pénzügyi haszna van. Ne sajnálja tehát a posta-épületre a pénzt, mert az nemcsak szükséges, de hasznos befektetés is. Az államnak kötelessége megfelelő posta-helyi­ségekről gondoskodni, nem szabad tehát azt várnia, hogy valaki, város, vagy magánfél könnyítsen az ő terhén, hanem kötelessége a megfelelő helyiségek illő árát megadni. Az érdekes miniszteri levélre a polgár- mester azt indítványozta: mondja ki a kép­viselő-testület, hogy teljes erejével közreműkö­dik, hogy a posta palotát egy magánvállalkozó fölépítse, minthogy azonban a jelen évben épi­büszkén vándorolhatok a világot jelentő desz­kákon. Most már nem pillantanak oly megve­tően reám, mint egykor, most tisztelnek és nem törődnek a hazug szépséggel. El a ra­gyogó napfénnyel, virágokkal, hangos leány­kacajokkal. Minden a rendszer hazugsága, csak én élek, létezem ; nézz ide, mindez valódi pi­szok. Végre fölfedeztetek, miután sokáig, so­káig félreismertek ; velem kezdődik számotokra az igazi művészet, mert csak a csúfság: igazság. Miután igy a szivéből beszélhetett és a költő örök hűséget esküdött, nyugodtan távo­zott. Majdnem örömpirban égett az arca, de még idejében eszébe jutott, hogy mint civilizált csúfság, netn akart következetlen lenni . . . Nemsokára újra kinyílt az ajtó és ünne­pélyes küldöttség lépett be, hogy a költőnek köszönetét rebegjen. Jött a Díszlet, a Botrány, a Divat, a Miljő és az Irány. Végül beosont a Bohóság, bukfencet vetett alevegőben és vidám akrobata mutatványokat végzett a padlón. — Én vagyok az élc-király, — mondta — uralom az egész világot, amióta öreg barátom : a Humor meghalt. Valóban a temetőben fekszik eltemetve, nem tetszhalott, valószínűleg — dok­tor kezelhette. Nevetett ezen az elcsépelt tréfáján. A költő igen udvariasan fogadta a.küldött- séget, a nőknek bókokat mondott és biztosí­totta a Botrányt és a Bohóságokat legnagyobb jóakaratáról. Büszkén vonult el a társaság, Néhány perc múlva visszajött a Bohóság, csőr- gősapkáját megzörgette és kijelentette, hogy valamiről megfeledkezett. — Miről ? — kérdezte a költő. — Megfeledkeztem — bucsu-viccet mon­dani, — jegyezte meg vidám hangon és kiröp­pent jelentékeny személyiségének tudatában. Alig ocsúdott föl a költő ijedtségéből, már újabb látogatót pillantott meg az ajtóban. — Nem ismersz, nem láttál még soha ? kérdezte egy lágy hang. _ Nem, — felelte haragos pillantást vetve a nőre. — Tudom, mert én vagyok a Múzsa, szóllott szigorúan. — Ah, a Múzsa, örvendek nagysád, még eddig nem láttam önt . . . Részemről van a szerencse, — folytatta. — Foglaljon helyet. Pa­rancsol illatos havannát, egy pohár konyakot ? A Mázsa keserűen mosolygott. — Nem tudok szivarozni, nem állok az idő magaslatán, mert már negyon öreg vagyok, — modta elgondolkozva. — Konyakot ? — Azt nem ismerem, én csak a kasztaliai forrá­sokból iszom ... És csodálom a fölületessé- gedet és komolyan kérdezem, mért nem tartasz velem? Van tehetséged, azt látom, de te vissza­élsz az adományoddal. Hírnevet szerzek neked amennyit csak akarsz, lelkesedést a szép és nemes iránt és számtalan mást . . . Mit igyunk? Az e lseire mellű Ses'méözetes szénsavas natrontar a9mu ásványvizet, a mohai Kedveli fe©rwáz! fon'r'ást, mert föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; dús szüsssag'iartalmánái fogva nemcsak biztos owszet1 ■fértSző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyogy- sóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, lég- -------- - cső- és húgyszervi betegségeknek. ===== Vegyi vizsgálatok s ajánlatok az Agnes-forrást az orvosok előtt nagyon kedvelt gyógyszerré tették s hamarosan óriási számban kerültek ki orvosi bizonylatok: dr. Kétly, dr. Stamborszky dr Berger, dr. Naundorf, dr. Borcherdt, dr. Akantisz, dr. Biodig, dr. Fischer, dr. Mosetig, dr. Rust, dr.'Werner, dr. Balogh, dr. Varga, dr. Szabó, dr. Scipiades, dr Moravcsik, dr. Glaser, dr. Markos­falvi,, stb.-éktől, akik az Ágnes-forrást a legmelegebben ajánlották : ideges gyomorbajoknál, chronikus gyomorhurutoknál, főleg karlsbadi kúra után csontlágyulásnál, angolkórnál, vese és hólyag­betegségeknél, étvágytalanságnál, vérszegénységnél, mint óvószert fertőző betegségek ellen (typhus, cholera stb.) Háztartások számara másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb ; hogy az Agnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztelek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzietben és elsőrangú vendéglőben. (4952. 25—30) JbPl a na. o n rX' e s t v é i* e k cégnél Szekszárdon.

Next

/
Thumbnails
Contents