Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-08-12 / 33. szám

— A megyei közgyűlés tárgysorozata.Toina­vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 14-én d. e. 10 órakor a vármegyei székház gyüléstermeben nyári rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozatából közöljük a követke­zőket : Az alispán, időszaki jelentése. A közigaz­gatási bizottság feleves jelentése. A számonkérő székről felvett jegyzőkönyv. A közigazgatási bizottságban lemondás folytán üresedésbe jött egy tagsági helynek betöltése. A központi vá­lasztmányban üresedésbe jött két tagsági hely betöltése. Az állandó választmányban ürese­désben levő tagsági helynek betöltése. A ló­tenyésztési bizottságban lemondás folytan meg­üresedett elnöki tisztségnek és egy tagsági helynek betöltése. A völgységi járási mező- gazdasági bizottságban lemondás folytán ürese­désbe jött egy tagsági helynek betöltése. A magyarositó bizottságban üresedésben levő két tagsági helynek betöltése Az eskudtbiróságokról szóló 1897. XXXI11. t.-c. alapján alakítandó bi­zottság tagjainak megvalasztása. — Miniszteri rendeletek : Belügyminiszteri rendelet a gazda­sági munkás- és cselédlakások egészségi viszo­nyainak javítása tárgyában. Kereskedelemügyi miniszteri rendelet a törvényhatósági úthálózat megállapítása tárgyában. Kereskedelemügyi mi­niszteri rendelet az 1906—1909 évekre kiépítésre előirányzott törvényhatósági utak kijelölése tár­gyában. Kereskedelemügyi miniszteri rendelet az iparfelügyelői kerületek ujabbi beosztása tár­gyában. Honvédelmi miniszteri rendelet a törvény- hatóság által a közös hadsereg hadapród iskolái­nál létesített alapítványi helynek betöltése tár­gyában. Indítványok: Bartal Béla vármegyei bizottsági tag indítványa, az általános titkos választói jognak behozatalára való tekintettel a magyar országgyűlés reformja iránt. Ugyan­ezen bizottsági tagnak indítványa, a közép dunai áthidalás sürgős foganatosítása iránt. Ugyancsak nevezett bizottsági tag indítványa, a középiskolákban a latin- és görögnyelv taní­tásának törlése és a gimnáziumi oktatás meg­szorítása érdekében. Ugyancsak Bartal Béla bizottsági tag indítványa, az ex lex folytán felszaporodott adóhátralék behajtási sorrend­jének rendezése iránt. Szintén ezen bizottsági tag indítványa, a Budapesten átmenő Indiai, postára is alkalmas vasúti világvonal létesítése iránt. — Kovarcz József bizottsági tag indít­ványa, Kossuth Lajos arcképének a vármegyei székház gyülésterme számára leendő megfeste- tése iránt Bizottsági előterjesztések : A tiszt­viselői nyugdíjalapra felügyelő választmány ja­vaslata, özv. dr. Pót Radoné bonyhádi lakos nyugdíj iránti kérelmére vo^atkozolag. Ugyan­ezen választmány javaslata, Tolnay János völgy­ségi járási írnoknak rendszeresített dijnoki ál­lasban eltöltött szolgálati idejének nyugdíj jogo­sultságába leendő beszámítása iránti kérvényére vonatkozólag. Körlevelek, megkeresések és kér­vények: Pest-Pilis Solt-Kis Kunvármegye kör­levele, az 1902. évi III. t.-c. hatályon kívül helye­zése és a volt vármegyei számvevőség és pénz­tárak visszahelyezése tárgyában. Pozsonyvár- megye hasonló tárgyú körlevele. Kolozsvár- megye ugyané tárgyú körlevele. Győr, Vas, Liptóvármegyék és Kolozsvár szab. kir. város körlevelei az alkotmány védelme tárgyában. Temesvármegye körlevele, a képviselőválasz­tások alkalmával űzött nemzetiségi izgatások fékezése iránt. Borsódvármegye körlevele, Buda­pesten egy m. kir. katonai intézet felállítása tár­gyában. Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület megkeresése, melyben a kóborcigányügy kérdésében a m. kir. kormányhoz intézett fel­iratának támogatását kéri. Fejérvármegye közön­ségének a Székesfehérvár—adony - Szabolcs — paksi h. é. vasút bérbeadása tárgyában hozott határozala. Szekszárd—bátaszéki h. é. vasút részvénytársaság IX. évi rendes közgyűlése és az ezt követőleg tartott igazgatósági ülésnek jegyzőkönyve. Pallós Ignác és társa budapesti lakosok kérvénye a pécs—pécsvárad—bátaszéki h. é. vasút segélyezése iránt és Pécs szab. kir. város vonatkozó átirata. Alispáni jelentések, árvaszéki előterjesztések és tiszti ügyészi véle­mények — A gerjeni iskola. Gerjen községben a közoktatásügyi miniszter állami iskolát akart szervezni ; a község azonban az iskola fentar- tásához semmivel sem akart járulni, amiért a miniszter az állami iskola szervezését Gerjen- ben elejtette, és a meglevő felekezeti iskolában el nem helyezhető tankötelesek részére szüksé­ges községi iskola szervezését elrendelte azzal, hogy a község a községi iskolát 1906. évi szeptember havában rendeltetésének átadni tar­tozik. — A Duna halottja. Ifj. Csepregi János madocsai legény fürdés közben a hullámok közt lelte halálát. Hulláját harmadnapra találták meg a halászok. 19U6. augusztus 12. — Lelkészválasztás. A keszőhidegkuti és belecskai ág. hitv. evang. egyházközség f. hó 5-én Tomka Gusztáv alesperes elnöklete mellett tartott lelkészválasztó közgyűlésén a néh.Bauer Adolf t. b. főesp. elhalálozása folytán megürese­dett lelkészi állásra egyhangúlag és lelkes közfel­kiáltással Perl János lelkész választatott meg, a ki f. é. febr. óta mint helyettes lelkész működött az egyházközségben és mint jó szónok, jó pap és nemesszivü emberbarát a közelismerést meg­nyerte. A választás után szeretett lelkipászto­rukat a hivek közül számosán üdvözölték. Az ünnepelt meleg szavakban mondott köszönetét az osztatlan bizalomért. — A szekszárdi muzeum tolvaja. Fein Artur kereskedő inas arra használta föl a szek­szárdi muzeum látogatására engedélyezett sza­bad bemenetet, hogy álkulcsokkal fölnyitotta a pénzgyüjteményeket tartalmazó szekrényeket és azokból két Ízben 29 ezüst és 29 aranypénzt kiszedett. A rossz útra tévedt fiú a helybeli aranyműveseknél adott el több darab pénzt, néhányat pedig a rendőrségre vitt, hogy ő azokat találta. A rendőrségen gyanúsnak tűnt föl a dolog és a megejtett nyomozás kiderítette a lopást. Részünkről csak azt csodáljuk, hogy a szekszárdi aranyművesek nem tartották köte­lességüknek, hogy a tömeges régi arany és ezüst pénz árusítóját a rendőrségnél följelentsék. — Váltóhamisitok. Neizer László és özv. Neizer Bernátné lápafői lakosok többrendbeli összesen 5—6 ezer koronáról szóló váltókat hamisítottak s azokat a «Somogymegyei Taka­rékéban értékesítették. Most végre rájöttek a manipulációra és a nevezetteket tömegesen fel­jelentették a bíróságnál. — A dolnyi-miholjáci Drávahid munkála­taival a megtartott versenytárgyalás alapján a kereskedelmi miniszter a Schlick féle vasöntő és gépgyár részvénytársaságot bízta meg. A hidmunkálatok kivitele 524.800 koronába kerül. Ennek a hídnak rendeltetése, hogy az eddig ott működött repülő komp helyett állandó szárazföldi összeköttetést létesítsen a Dráván át Slavónia és Baranyavármegye között. Nagy jelentősége van ez összeköttetésnek nemcsak közlekedési és kereskedelmi szempontokból, hanem magyar faji tekintetekből is. E hid utján ugyanis a baranyai és az anyaországi magyar­ság állandó és gyakori összeköttetésbe jön a Slavóniában elszigetelten élő magyarsággal, amely ott őslakosságot képez, amint a mai Slavónia is ősmagyar terület, mely soha nem tartozott Horvátországhoz, hanem mindig az anyaország területe volt, mint akár Tolna, vagy Heves vármegye. A magyar törvényhozás egy önfeledt pillanatában, a magyar-horvat kiegye­zés elfogadásával lemondott e 3 szép magyar vármegyéről, Szerén:, Verőce és Pozsega me­gyékről és ezeknek ősmagyar lakossága azóta egyre pusztul és az erőszakos horvátosiiás brutálitásai alatt folyton senyved. Ezt a szlavó­niai magyarságot erős szálak fűzik még hoz­zánk és pedig: a katolikusoknak a pécsi egyházmegye ad néhány parochiában papot, a reformátusokat pedig egyházi autonom szerve­zetük tartja úgy, ahogy együtt. A miholjáci drávai hídon át föl kell keresnünk elszakadt, elhagyott, megtagadott véreinket és bármibe kerüljön is: meg kell őket tartanunk magyar­ságukban a magyarságnak. Nem engedhetjük, hogy magyarok horvátokká, oláhokká fajulja­nak. Ez arculcsapása volna az államalkotó magyarságnak. Ebben a faji küzdelemben úgyis kenyértörésre kell a dolognak kerülni előbb- utóbb. Mentői előbb, annál jobb. — Eltűnt pénzestárca. A szerdai hetivásár alkalmával Molnár Józsefné megdöbbenve vette észre, hogy pénzestárcája hiányzik zsebéből. Azonnal keresésére indultak a tárcának, mely­ben 15—20 korona volt, azonban hiaba — Betörés. Szombatra virradó ejjel isme­retlen tettesek behatoltak dr. Szászy Endre szekszárdi ügyvéd házába, feltörtek pincéjét s onnan bort és élelmiszert loptak el, majd pedig a baromfiólat ürítették ki. A rendőrség nyo­mozza a vakmerő betörőket. TOLNAV A_K flüh: 3 Y — A vármegyei tisztviselői nyugdíjvá­lasztmány hétfőn tzrtott ülésében Pót Radó dr. völgységi járásorvos özvegyének nyugdiját 814 koronában állapította meg. — Névmagyarosítások. Kiskorú Szünder Péter belaci lakos nevét «Szentesi»-re kérte magyarosítani. Kőim János várpalotai illető­ségű szekszárdi lakos nevét «Kovács»-ra ma­gyarosította. — Gyógyszertár átruházás. A belügy­miniszter Lakner Lajos és László Géza oki. gyógyszerészeknek közös kérelme folytán az 1876. évi XIV. t. c. 131. §-a alapján megengedte, hogy a Szí. Józsefhez címzett tamásii gyógy­szerár személyes üzleti joga Lakner Lajosról László Géza oki. gyógyszerészmesterre átru- háztassék. A somogyvármegyei függetlenségi párt elnöke Kapotsffy Jenő volt, aki azonban főis­pánná neveztetett ki. Helyébe a párt Széchenyi Aladár grófot választotta meg elnökéül. Kez­detben az volt a terv, hogy Kapotsffy főispán megtartja tovább is a pártelnökséget és erre föl is kérték a derék somogyiak, gondolván, hogy ha Kossuth Ferenc és Darányi Ignác mint miniszterek lehetnek egyúttal pártelnökök, mért ne maradhatna pártelnök a főispán is. Az utolsó órában mégis visszariadtak ettől a mo­dern politikai szecessiótól. Igen okosan. Jobb egy bolondságról eleve lemondani, mint annak jóvá tehetetlen következményeit gyógyitgatni. — Megdrágult a szikviz A szekszárdi szikvizgyárosok — tekintettel a mindenoldalú drágaságra — kartellt kötöttek egymás közt és augusztus 15-ikétől kezdve 1 üveg szikviz árát 6 fillérben állapították meg. — Öngyilkos ezredes Kömlődön, mint a «Somogyi Hírlap» írja, Schlippenbach Ödön nyu­galmazottezredes agyonlőtte magát. Tettét pilla­natnyi elmezavarban követte el. — Eladott templom és parochia. A kapos­vári ev. ref. hitközség árlejtésen eladta templo­mát és lelkészlakát. ígértek érte 31,000 koronát. A hitközség kevesli ez összeget és utóárverést rendelt el. — A barcsi ártézi kút. Barcson, hol a Dráva árterében nincs jó ivóvíz, ártézi kutat fúrtak. 260 méter mélységben bőséges és jó vizet laláltak, mely azonban a föld felszíne fölé csak 20 centiméterre emelkedik. — Ennek oka, hogy a fűrást emelkedettebb ponton kezdték meg és a bajon úgy segítenek, hogy akút kö­rül 2 méter magasságban a földet lehordják. Többet észszel, mint erővel. — Állatbetegség. Szabályon és Bölcskén a sertésvész megállapittatott. — Kölesden a lép- fene szórványosan föllépett. — Murgán a ser­tésvész szórvá yos jelleggel megállapittatott. — Modocsán és Koppány szántón az ebveszettség megállapittatott. — A székesfehérvári iparfeiügyelőség hi­vatalos helyisége A székesfehérvári m. kir. kerületi iparfelügyelőség, melyhez Tolnavár­megye is tartozik, felkérte lapunkat annak köz­lésére. hogy az iparfelügyelőség hivatalos helyi­sége augusztus 1-től József-(Zöldfa)-utca 3. sz. a. házban van. — A második sorozás. A honvédelmi mi­ni zter intézkedése szerint az idei második soro­zás október hó 10. és november 30-ika között fog megtartatni. — Vasuten’edély A kereskedelemügyi miniszter a Pallós Ignác és Fekete Adolf enged­ményesek által tervezett pécs—pécsvárad—báta­széki vasút előmunkálati engedélyét egy évre meghosszabbította. — TŰZ. A Bátaszék község közelében levő Kecskeméti-csárdában e hó 3-án tűz ütött ki a félsze ben. Már-már a lakóházba is belekapott a láng, azonban az összesereglett embereknek sikerült a tüzet elfojtani. A kár néhány száz korona Biztosítva nem volt. — Szerencsétlenség. Molnár József gyári munkásnak, a fácánkerti szeszgyárban, a vas­csövek összeforrasztása a kalmából a forró gyanta kezére esett s mindkét kezét össze­égette. 5

Next

/
Thumbnails
Contents