Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-08-05 / 32. szám

4 _____

szekszárdi számtiszt kis fia, István meghalt Budapesten 5-ik évében. —Néha Bajomi herenc özvegye : Stöckel Fanni meghalt Bátaszéken 69-ik évében. — Benkő Erzsi, a sióagárdi menedékház vezetője, meghalt.

— Ev. reí. papi eyülés A tolnamegvei ev. ref. egyházmegye évi rendes közgyűlését folyó hó 2-án tartották meg Szekszárdon. A közgyűlés kiemelkedőbb részét Rátay Endre duna- szentgyörgyi pap, ujonan választott espeies beiktatása képezte. Délben 80 terítékű bankett volt a Kaszinóban. Délután 3 órakor a közgyűlést folytatták, melynek gazdag tárgysorozatát csak az esteli órákban merítették ki.

A közgyűlésről térszüke miatt csak jövő számunkban adhatunk kimerítőbb tudósítást.

— A f. hó 14 én tartandó vármegyei közgyűlés tárgysorozata csak a jövő héten kerül kiosztásra. A főbb tárgyak közül említendő az úthálózat ügye, mit iapunk más helyén ismer-, tétünk, továbbá: az alispán évnegyedes jelentése, Bártól Bélának ismeretes indítványai, melyek kulturális és közgazdasági életünk legéletbevagóbb kérdéseire vonatkoznak, Kovarc József indítványa Kossuth Lajos arcképének megfestésére és nagyszámú idejét múlta törvényhatósági levelezés, úgy szintén községi ügyek. Megemlítjük, hogy a közúti költségvetés ez alkalommal nem kerül tárgyalásra.

— Orosz hírlapíró letartóztatása Schächter Mózes oroszországi hírlapíró a zsidóüldözés miatt menekült Magyorországba es Budapesten telepe, ett le. A napokban Dunaföldváron időzött egy ismerősénél, midőn a fővárosi államrendőrség egy detektive lépett a lakásba, letartóztatta és még az éjjeli hajóval fölvitte a fővárosba. Itt rövidesen tudatták vele, hogy 20 napi elzárásra ítélték, mert a bártfai rendőrkapitány egész Magyarországból kitiltotta. Dr. Schächter Miksa budapesti orvos unokaöccse érdekében meglette a szükséges lépéseket, mert a rendőrség Oroszországba akarja visszatoloncoltatni. (Még éppen az hiányzik, hogy ily menekülteket visszatoloncoltassunk 1)

— Az írástudatlanok ellen. Valamikor, nem is olyan régen, valamely ország kultúrájának fokát a szerint találgatták, hogy' mennyi szappant fogyaszt az illető ország népe. Nagyon praktikus szempont ez, mely meglehető- tősen érvényesült is, bár tagadhatatlan, hogy a szappanfogyasztás nagyon aránytalanul oszlik meg az ország különböző fajú népessége, például az erdélyi mócok és az alföldi magyar között. Újabban a kultúrát a lakosság irni- olvasni tudasa szerint mérik és nagy gyönyörűséggel hánytorgatják, hogy például a francia nemzetben is közel 40 százalék az Írástudatlan, mint a kis magyar nemzetben. Különösen Anglia és Északamerika népe nézi le az írástudatlanokat és bizonyosra vehető, hogy Eszakameriká- ban azért oly nagy az ellenségeskedés a magyar- országi kivándorlók iránt, mert ezek között igen sok az irni-olvasni nem tudó ugynevezet analfabéta, ami nem is csoda, mert a kivándorlók csaknem kivétel nélkül a legalsóbb néprétégből valók és ezek között is túlnyomóan tótok, horvátok és oláhok. Az angol-szászok idegenkedése azért oly nagy az analfabéták ellen, mert ezeknek értelmi színvonalát egy rangba sorozzák a dolgozó baroméval és féltik tőlök országuk kultur-szinvonalát, amiben van is valami. Legújabban Délafrika is jónak látta, hogy kínai falat emeljen az analfabéta kivándorlók ellen és a belügyminiszter rendeletileg tudatja az országgal, hogy Orange és Transzval országokba az irni-olvasni nem tudó kivándorlókat nem bocsátják be. Ugyanilyen intézkedés várható legközelebb az északamerikai egyesült államoktól is. Jól teszik az illető országok, midőn megválogatják, hogy kiket eresztenek be maguk közé. Bár mi is igy járnánk el. Legjobb lenne, ha minden kivándorolni készülő magyart itthon fognánk; nálunk is elkél a dolgos kéz és meg is tud élni. A kormánynak gondoskodni kell róla, hogy okvetetlen megélhessen. De ezzel, a fontos kérdéssel — sajnos — senki sem ér rá nálunk foglalkozni.

— A vasúti Útátjárók ügyében döntő irányelvet mondott ki a közigazgatási bíróság, amely szerint: azokat az útátjárókat, melyeket a helyiérdekű vasútvonalakon át való közleked- hetés végett a szomszéd birtokosok gazdasági érdekei szempontjából az illetékes hatóság szükségeseknek Ítél, a helyiérdekű vasutak nem csu> ' ' 1.1 l j Í TTit ít' k"' * y V •'>.

pán tűrni kötelesek, hanem az útátjárókat létesíteni és a létesítéssel járó költségeket is viselni tartoznak ; és ez a kötelezettség nem csupán a vasút céljaira szükséges területek kisajátítása alkalmával, hanem bármikor később is megállapítható.

— A baja bátaszéki vasúti hid. A Baja állomástól Bátaszék állomásig terjedő, mintegy 19 kilométer hosszban kiépítendő vasútvonalon létesítendő összes földmunkák, az ültetvények, burkolatok, fonások, védőművek és utépitmé- nyek, továbbá úgy a nagy Dunahid, valamint az összes többi hidak és áteresztők alapozási, falazási és betonmunkái, a műtárgyak vasszerkezeteire elhelyezendő faalkotórészek, a föl- épitményi anyagoknak, valamint a kavicságyas műtárgyak vasalkatrészeinek Baja és Bátaszék állomásoknál a fölhasználási helyekre való szállítása és elhelyezésé, a fölépitmény lerakása és kavicsolása, az épületek, valamint végre a pálya- beosztás és elzárás előállítása tárgyában az államvasutak igazgatósága immár kiírta az árlejtést. A terveket, valamint a munkák végrehajtására vonatkozó 1 öl tételeket a magyar királyi államvasutak építési szakosztályában (Budapest, Terez-kórut 56. I. em.) lehet megtekinteni. Az ajánlati mintát, a pályázati feltételeket, a szerződési tervezetet, a kitöltetlen árjegyzéket és költségszámítást pedig a központi tervtárban .(Te- réz-körut 56. sz. földszint) 10 koronáért lehet megvenni. Ajánlatokat csak az összes munkákra és teljesítményekre együttesen lehet tenni és azokat e fölirással: «Ajánlat a baja — bátaszéki vasútvonal épitő munkáinak és avval kapcsolatos egyébb teljesítmények elvállalására» legkésőbb augusztus hó 30-án déli 12 óráig kell benyújtani a m. kir. államvasutak építési és pályaföntartási főosztályánál (VI., Teréz-körut 56. II. em.) Bánatpénz 100.000 korona.

— A CSÖrgetÖi fürdő a múlt héten igen nagy látogatottságnak örvendett, nagyon sokan keresték fel az üdítő hullámokat. Gróf Apponyi Géza főispán is megtekintette a kies fürdőt.

— A bajai színház építése ügyében a

belügyminiszter a kereskedelmi miniszter hozzájárulásával megengedte, hogy a színházépítés céljaira a bajai kövezet-vámjövedelemből további 10 évig évi 20,000 korona a kulturalap javára igénybe vétessék. Megjegyzi azonban a miniszter, hogy ez az utolso eset, többé ilyesmi nem lesz megengedhető. A színházépítésre vonatkozó vármegyei közgyűlési határozatot oly módon hagyta jóvá a miniszter, hogy «amig a város anyagi helyzete megengedi», monumentális színházat építhet. A tervet nem fogadta el s újabb terv készítését kéri, mert több kifogás van ellene, igy többek között a karzat s a páholyok ellen. A «Bárány» vendéglő mögötti telek ellen is kifogást emel. Ezért újabb határozathozatal felterjesztése válik szükségessé.

— Edison találmányai. A világ legnagyobb feltalálója, az amerikai Edison még egy találmánynyal óhajtja megajándékozni a világot, azután nyugalomba vonul. — Bármit fog is ez a lángelme utolsó fellobbanásakor teremteni, már most is azt a véleményt terjesztik a legelőkelőbb lapok, hogy Edisonnak kétségkívül legszebb és legbámulatosabbb alkotása a Mimeograf-készü- lék, mely nem vegyi, hanem tisztán mechanikai utón sokszorosít s igy a Mirr.eografon készített másolatok ezredik példán) a is éppen oly könnyen olvasható, mint az eredeti szöveg. E bámulatot keltő, rendkívül egyszerűen kezelhető készülék megtekinthető és eredeti árban kapható Molnár Mór könyv- és papirkereskedésé- ben Szekszárdon.

— Az Orsz Kath. Legényegyesület segéd- munkakiállitására a kiállítandó tárgyakat legkésőbb augusztus 10-éig kell beküldeni. Tanácsos azonban már előbb is, mert a későben érkezett kiálitási tárgyak esetleg nem lesznek oly előnyös helyen elhelyezhetők, mint a korábban érkezettek. A kiállítandó tárgyakat a következő címzéssel kell küldeni: «Az Orsz. Központi Kath. Legényegyesület jubileumi segédmuka- kiállitásának Budapest, VII. Városligeti iparcsarnok.» A kiállítandó tárgy mellé minden

j vu6. augusztus 5.

kiállító mellékelje a) nevét, b) foglalkozását, c) a kiállításra küldött tárgy, vagy tárgyak megnevezését, d) munkaadója nevét, e) tartózkodási helyét. Tanácsos a kiállítási tárgyakat értékbiztositás mellett föladi.

— Rendőrségünk Ügye. Mint múlt számunkban jeleztük városi rendőrségünk államosítását, illetve csendőrséggel való ellátását a minisztériumban e hétre ígérték, illetve jelezték, hogy a tárgyalásokat megkezdik Szekszarddal. E végből Matlekovits Lajos székesfehérvári c?end- őrezredes és Feri Oszkár csendőrőrnagy városunkba erkezett és szombaton tárgyaltak az e célra kiküldött bizottsággal.

— Halálozás Parragh Gyula dr. bírósági végrehajtó elhunyt; haláláról az alábbi gyász- jelentést kaptuk : Özv. dr. Parragh Gyuláné sz. Krompachi Egerer Julia, úgy a maga, valamint gyermekei : Juliska férj. Novotny Józsetné és Mariska, úgy veje Novotny József és az összes rokonság nevében fájdalommal jelenti a legjobb férj, apa és após veszprémi dr. U. J. Parragh Gyula hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. hó 27-én reggeli 3 órakor életének 75-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult drága halott hült temei f. hó 29-én d. u. 4 órakor fognak a református egyház szertartása szerint a kálvária sirkertben lévő családi sírboltba őrök nyugalomra helyeztetni. Paks, 1906. julius 27-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett!

— Elutasított panasz. A közigazg. bíróság Bősze Zsigmond tolnanémedi ev. lelkész panaszát a második tanítói állás költségeihez való hozzájárulás ügyében elutasította.

— A fürdés áldozata. Naponként hallja az ember, hogy a fürdésnek majd itt, majd ott esik áldozatul valaki, saját vigyázatlanságából. Legutóbb Gábor György ozorai lakos ment a a Sióba fürdeni, de nem tudott úszni s a hullámok között lelte halálát.

— Országos vásár Gyünkön Augusztus hó másodikán volt Gyönkön az országos vásár. — Nagyon sok állatot hajtottak fel és dacára az igen magas áraknak, elkelt 600 drb. szarvasmarha és 315 drb. ló.

— Névmagyarosítás. Kaufman Miksa hőgyészi születésű, budapesti lakos, közös hadseregbeli katona nevét «Kalmár»-ra magyarosította.

— Köszönetnyilvánítás. Községünkben, fotyó évben április hó 2-án 13 földhöz ragadt szegény polgártársunk vagyona esett a tűz martalékává. Családjaikkal együtt hajléktalanokká lettek. Ezen tönkre ment polgártársaink és családjaik érdekében vármegyénk nemes lelkű alispánjához segélyért folyamodtunk, a ki is kérelmünket meghallgatta és a gyűjtést azonnal elrendelte, ami is 423 kor. 98 fillért eredményezett. Vármegyénk atyailag gondoskodó alispánja a 423 korona 98 fillér összegyűjtött kegyes adományt hozzánk juttatta, és alulírottak a befolyt összeget a tüzkárosultak közt a kár arányában kiosztottuk. A tüzkárosultak nevében ez utc n fejezzük ki hálás köszönetünket első sorban nagys. Döry Pál alispán urnák a könyöradomány gyűjtés iránt kibocsátott meleghangú felhívásáért, másodsorban pedig a nemesszivü adakozóknak kegyes adományaikért. Báta, 1906 évi julius 31. Pirisa Mihály közs. biró, Purt Adolf közs. jegyző.

— Fizetéskiegészltés A belügyminiszter Oravszky László tolnanémedi jegyző részére 1904. és 1905. évre pótlólag 40—40 K fizetés- kiegészítést állapított meg.

— fiéselő Cigányok. Sárközi János és Kolompár János bátaszéki cigányok részegségükben összeverekedtek egymással, majd pedig kés- szurásokkal fejezték be a párviadalt, melyben mindketten súlyosan megsérültek. A késelő cigányokat följelentették a bíróságnál.

— Életmentés és hulla kifogás Arnold Lajos dunaföldvári halászmester az öngyilkos- sági szándékból a Dunába ugrott Horvát Mik- lósné született Horvát Ilona asszonyt eszméletlen állapotban kifogta és élesztési kísérlettel magához téritette. — Bach Ferenc és Eenkec Ferenc paksi lakosok a felső maíornrévben reggel 4 órakor egy ,20 évesnek látszó ismeretlen