Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-29 / 31. szám

0 ft 27. Dunaszentgyörgyi újabb építkezés. 2P. Pécs- váradi építkezés. 29. Madocsai templom re'no- váció. 30. Szekszárdi kiskurátor választása. 31. Egyházkerületi képviselők. 32. Időszaki bíróság. 33. Köszönet a gyülésteremért. 34- Tanitó-egylet jegyzőkönyve. 35. Gyűlés berekesztése. 3b. Hite­lesítés, MULATSÁGOK — Diákmulatságok. A szekszárdi közép­iskolai tanulóifjúság folyó évi augusztus - hó 4- én a Tulipánkert javára a Mutschenbachei- féle kerthelyiségben zártkörű- nyári tánc- mulatságot rendez. Belépő-dij személyenkint 1 korona, családjegy 3 korona. Kezdete délután 5 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Kedvezőtlen idő ese­tén a mulatság augusztus hó 1 ; -én ' tartatik meg. — A dombóvári diákok folyó hó 28-án a «Korona Szálloda» összes termeiben hangver­sennyel egybekötött táncmulatságot íendeznek. Belépő-dij : személyjegy 2 korona, családjegy (3 személyre) 5 korona, diákjegy 1 korona. Kezdete 8 órakor. A mulatság tiszta jövedelmét a Dombóváron telállitandó Kossuth-szobor költ­ségeihez csatolják. Felülfizetéseket a hazafias célra való tekintettel köszönettel fogadnak és hirlapilag nyug áznak, Kossuth Jelvények a pénztárnál kaphatók. — Műsor: 1. Prolog. Előadja Sugár Mancika. 2. Cinka Panna. Melo­dráma. Szavalja Móric Imre. Zongorán kiséri Pigmond Margitka. 3. A kis kiváncsi Monológ. Előadja Laendler Stefiké. 4. Liszt 11. Rapsodiája. Zongorán előadja Friedenthal Mancika. 5. Az ut--1 só honvéd. Farkas Imrétől. Szavalja Balog Móric. 6. Magyar nóták. Énekli Goldschmied Erzsiké. Zongorán kíséri Lexa Károly. 7. Kos­suth nóta. Előadja a zenekar. — Tűzoltói zászlószeutslési ünnepély. A «Decsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület» folyó évi augusztus hó 20-án, Szent István napján zászló- szentelési ünnepélyt rendez, mely alkalommal a vármegyei tűzoltó szövetség is ott tartja Uodoy Vilmos elnöklete alatt évi nagygyűlését. — A Kölesdi Polgári Olvasókör Kölesden a nagyvendéglő nyári helyiségében, az olvasó­kör könyvtára javára folyó évi augusztus hó 5- én dijtekézéssel egybekötött táncmulatságot rendez. Személyjegy 1 kor. 60 fill. Családjegy 4 korona A tekézés kezdete délután fel 6 óra­kor, a tánc kezdete este 8 órakor. Felülfizeté­seket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyug­tázunk. Kedvezőlen idő esetén a táncot a nagy­vendéglő nagytermében tartjuk meg. — A munkásügy rendezése annyira ége­tővé vált, hogy annak szükségességét mindenki érzi. A folyton növekvő sztrájkok ellen védekezni kell, de csakis az erőszakolt és jogtalan bér­harcok ellen. E reform sürgősségének kérdésé­ben nincs eltérés, de annál nagyobbak ezek e kérdés megvalósításának módjában. Fehérvár­megye nagyon különös módját találta ki annak, miként lehetne a munkásügyi reformokat meg­valósítani. Olykép akarja a kérdést rendezni, hogy a magyarországi földmunkások szövetsé­gét föl kell oszlatni és pedig a fiókjaival egye­temben. A munkaviszonyok törvényileg rende- zendők az eddigi alapon, olyképp, hogy a munkaadó és munkás között létrejött szerző­désnek föltétlenül érvény szereztessék. Ezt a propoziciót a törvényhozás elé akarja vinni Fehérvármegye, azért megküldte azt a társ­megyéknek is pártolás végett. Ilyen módon, a legszigorúbb radikális eljárással a munkások ellen és a legkedvezőbb konzervatív fölfogással a birtokosok irányában, nem lehet a munkás­kérdést megoldani. Vagy talán az egyesületi jog megszorítását is az államérdek követeli ? Hisz a mostani törvény maga a legnagyobb abszur­dum. Közigazgatási hatóságoknak ad jogot arra, t óLiív V f í.'10 V K, 19u6. julius 29. hogy hónapokra terjedhető elzárással sújtsa a legfőbb kereső időben azt az egyént, aki egy magánjogi kötelezettségenek nem tett eleget. Egész más irányban kell a megoldás kulcsát keresni, ha azt akarják, hogy az helyes legyen. A Fehérvármegye által ajánlott mód azonban bizonyára nem jó és nem helyes. E fölirat középkori szellemét sohsem ismerheti el törvény- hozásunk jogosnak és ha ennek érvényt sze­reznének — amiről azonban szó sem lehet úgy csak jobban elvadítanák az amúgy sem jó mai helyzetet. A munkások emberi jogát elis­merni, munkáját tisztességesen díjazni, megél­hetését biztosítani, értelmi színvonalát emelni kell és akkor — nem kell félni a munkáskér­déstől ! — A közúti Duna-hid létesítése ér e ében múlt kedden reggel Ambrozovich Lajos bajai főispán Weisz Nándor tanácsnok és Rauschen­berg er Ferenc mérnök kíséretében Dunaszekcsőre utazott hogy az önnállóan létesítendő közúti Duna-hid érdekében a baranyai vezető körökkel és az elsősorban érdekelt Dunaszekcső elöl­járóságával érintkezésbe lépjenek. Ehhez a kér­déshez Tolnavármegyének is van és lesz szava és hisszük, hogy nem eredménytelenül. De mo­zogni kellene egy kicsit, nehogy elkéssünk. — Uj vasút. A baja—bezdán—apatin — palánkai vasút érdekében a héten értekezlet volt Baján a városházán. Az uj vasút építése már biztosítva is van, amennyiben Bács-Bodrog vármegye kilóméterenkint tízezer koronányi hoz­zájárulást biztosított számára. A községek is megszavazták a hozzájárulási összegeket. Ebben eluljárt Apatin, amely község 200.000 korona hozzájárulást szavazott meg. A vasút közigaz­gatási bejárása f. évi julius hó 30 án fog meg­történni. Az engedményesek pedig legkésőbb f. évi októberben akarják az építést megkezdeni, úgy, hogy jövő őszre a vasút már átadható lenne a forgalomnak. Baja város a hozzájárulást illetőleg még nem határozott — Német tudós a balatoni borokról. Dr. Worhmann Gyula porosz szőlőszeti és gyümöl- csészeti intézeti igazgató Geissenheimban, az európai hirü borszakértő, kölönösen a meszes talajba ojtvánnyal és hazai vesszővel telepitett szőlők és azok borainak tanulmányozása szem­pontjából bejárta hazánk bortermelő vidékeit. Járt Balatonfiireden is a Balatonvidék szőlő és borgazdaságának megtekintése céljából. Hoz­zája csatlakozott Tus Antal tapolcai m. kir. vincellériskolái igazgató. A német tudós több nevesebb szőlőt, borpincét látogatott meg és Ízlelte borainkat. A legnagyobb elismerés hang­ján nyilatkozott hazánk szőlőkulturájáról ami úgymond — az európai országok közt az első helyet foglalja el. — Ezzel szemben pince- és borkezelésünk nagyon elmaradottra többi európai bortermelő országoktól. Nem győzte eléggé dicsérni fajborainkat. Csodálkozott, hogy bora­ink árai oly alacsonyak, holott náluk e faj­borokból hektoliterenként 200 - 300 márkáért bármennyit is szívesen megvennének. Szerinte a legsilányabb minőségű kadarka boraink is jóval különbek, mint az ott házasitás céljaira kénytelen-kelletlen vásárolt, aránylag drága olasz, spanyol és francia tömegborok. Tehat most csak rajtunk magyarokon múlik, hogy az ott nem igen kedvelt franciák borait az utolsó csöppig hamarosan kiszorítsuk a német piacokról. Kellemes bizsergés fog el bennünket. így megdicséri borainkat a német, egy európaszerte ismert tudós. Dagad a keblünk a^ büszkeségtől, hogy lám, milyen elsőrangú boraink teremnek a Balaton partján. Hát nem kötözni való bolond, a ki külföldi bort iszik, mikor itthon ilyen első­rangú borok teremnek. Nemcsak a honi termék­pártolás hazafias kötelessége ellen vét, aki kül­földi bort fogyaszt, hanem hibának kell nála lenni a gondolkodás körül is, mert tudva rosz- szabbat, silányabbat drágább pénzen okos em­ber nem vesz. Amit a német tudós mondott, egyébként régi igazság. A magyar borok elsőrangú minő­ségének hire és tudata, korábbról datálódik, mint a mióta magyar ember pincéjébe szűrik a hegy áldott levét. A szerémí borok, a Pécs környékén fekvő hegyek borai az ókorban is­mertek voltak s a szérémi borok jó féle ó faler- numival együtt kerültak a római Caesarok finyás népének asztalára. A balatoni borok is, mióta csak szőllő- kultura van a Balaton partján, keresett, első­rangú borok voltak mindig. A tokaji, egt i. szekszárdi, villányi stb. bo­rokról, melyeknek immár világhírűk van, nem is kell szólnunk. És ennek dacára a f. cv első négy hónap­jában 3 millió 171 ezer 860 K értékű bort hoz­tunk be Ausztriából, melynek tulajdonképpen, alig van elismert borvidéke. Értse, aki tudja. A Byrtina utca i3l5. szám alatti házban 2 _} egy 4, illetve 5 szobás (5043} megfelelő mellékhelyiségek és kerttel évi október i-ére bérbeadó. ind. érk S4Ö 3°u 822 I á BUDAPEST , i 3o 1 722 615 ! I02 435 1l39 I érkezik indul 1 I22 343 1 l32 456 SÁRBOGÁRD 1 l55 522 \ * indul érkezik I 100 350 Ilii 2oi 62! 055 Nagydorogh 938 215 922 243 62! 721 Kölesd-Tengelic 05 }S5 9” 3.3 722 741 Hidja-Apáthi 842 |04 822 358 7i7 1 810 Tolna-Mözs 8 19 1220 822 417 822 82« érkezik indul SZEKSZÁRD 750 U46 82! 4*7 822 8 40 indul érkezik 7 30 1 1 16 711 45;' 822 652 Őcsény 7 '« 1 1W 72! 5;o 812 9ui Decs 703 1052 7!2 581 921 9; 1 Pilisberek 65,. 10­721 ö,A 922 10°2 Bátaszék tí3« I0’9 622­1122 1129 Bonyhád i 5'« ."700 — 1 05 !48 DOMBÓVÁR [ 3'2 230 — 8'° , 722 * BUDAPEST ™ 830 — 815 érk. ind. \z es le 6 órától reggeli 6 óráig érkező é indul i vonatoknál az ick> percei • ekete vonallal vannak aláhúzva

Next

/
Thumbnails
Contents