Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-15 / 29. szám

1906. julius 15. TOLNA VARMEGYE. 3 Ez a hiány főleg onnan ered, hogy a hiz­lalást folytató gazdaságok, tekintve az uj német vámegyezseg következtében beállt értékesítési nehézségeket, várakozó álláspontra helyezked­tek és a hizó állomány pótlására szolgáló, más vármegyékben vásárolni szokott tinókat az idén még nem vásárolták meg. A tinók létszámának apadásához lényegesen hozzájárulnak még a tejszöveikezetek is, úgy az, hogy a gazdák a job­ban értékesíthető tenyészanyag előállítására he­lyezik a fősulyt. Ló van összesen 35185, 605 felnőttel keve­sebb és 81 növendékkel több mint a múlt évben. Ragadós száj- és körömfájás van Pálfán. Sertésvész van 25 községben. Sertésorbánc 4 községben. Ebveszettség 2 községben. Lépfene nincs. Takonykor van Kajdacson, Szekszárdon, Pakson. Riihkór megszűnt Bátaszéken és Felső­nyéken. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 76 egyén. Ezek közül kórházban kezeltetett 19. Feltételes szabadságra bocsáttatott 1 egyén. — Központi választmányi ülés. F. hó 19-én d. e 10 órakor a vármegyei székház kistermében Simontsits Elemér h. elnök, főjegyző elnöklésé­vel a központi választmány ülést tart. Tárgy : Az országgyűlési képviselőválasztásra jogosult választóknak 1907. évre egybeállitott ideiglenes névjegyzéke ellen beérkezett felszólamlások el­intézése. KÖZSÉGI ÉLET — Állatbetegség. Váralján a sertésvész megszűnt. Elhullott 1 drb. sertés. — Értényen a lórühkór megszűnt. — Keszőhidegkuton és Simontornyán a sertésvész járványosán megálla- pittatott. VÁROSI ÜGYEK. Városunk szervezési szabályrendelete. A legutóbbi vármegyei közgyűlésnek egyik tárgya volt Szekszárd város ujonan alkotott szervezési szabályrendeletének és ügyrendének visszautasítása. Nemcsak a jóváhagyás tagadtatott meg, hanem Szekszárd- város képviselőtestülete egy­úttal utasittatott is, hogy a véghatározatban megokolt pótlások iránt haladéktalanul intéz­kedjék és a véghatározat kézbesítésétől számí­tott 30 nap alatt a szervezési szabályrendeletet, valamint az ügyrendet terjessze föl Mert, mondja a vármegye véghatározatá­nak indokolása, melyet Szentkirályi Mihály dr. előadó a nála megszokott alapossággal készített, «eltekintve a szabályrendet és különösen az Ügyrendben előforduló azon stiláris és ortográfiái hibáktól, melyek az azokban foglalt rendelkezé­seket érthetetlenekké teszik, azok jóváhagyhatok azért sem voltak, mert sem az 1886. évi XXII. t. c. szellemének, sem a törvényhatóság által 41/889 sz. a községi szervezési irányelvek tár­gyában kiadott szabályrendelet irányitó célza­tainak meg nem felelnek. Mivel ugyanis a községi életben az ön- kormányzat egyik főszerve, az 1886. évi XXII. t. c. 55. és következő §-ai szerint a képviselő- testü’et «közgyűlése» lévén, azok idejének, számá­nak és minőségének meghatározása, úgy szer­vezetének, működési körének és határozatai jog­hatályosságának megállapítása — a hivatkozott törvény értelmében — de meg az átalakulásnak a kezdet nehézségeivel küzdő jellegét is figye­lembe véve, nem az ügyrendi, hanem a szerve­zési szabályrendelet keretébe tartozik. Éppen ezért ezen felsorolt intézkedések a szervezési szabályrendelet II. fejezetébe feltétlen felveendők és az ügyrendből pedig törlendők, illetve kihagyandók. Mihez kepest az ügyrend 1., 2., 3. és 4-ik, nemkülönban a 10., 5., valamint a III. fejezet 39., 40., 4L és 44, § ai is a szervezési szabály- rendeletbe a megfelelő fejezetek alá helyezen­dők át.» A közgyűlési véghatározat e hét folyamán kézbesittetett a polgármesternek és most már nyugodtan várhatjuk, hogy az átdolgozás mi­ként fog «eszközöltetni», ami különben nem is lesz olyan nehéz dolog, mert a vármegye vég­határozata kiterjed minden megkívánt és szük­séges változtatásra és helyesbítésre. Alkalmunk volt e véghatározattal bővebben foglalkozhatni és tekintve, hogy a város pol­gárságára nézve a képzelhető legnagyobb ér­dekkel bir az uj szervezési szabályrendelet, kö­zöljük a véghatározat indokoló részéből a fon­tosabb részeket: A szervezési szabályrendelet 7. §-a ezen ponttal egészítendő ki: «Minden a város nevében indítandó fon­tosabb per megkezdése, vagy letételének elhatá­rozása és a város érdekeit érintő egyezségek jóváhagyása.» Mert az 1886. évi XXII. t. c. szellemében ezek világosan a képviselőtestületnek mint a város legfőbb önkormányzati szervének hatás­körébe tartozóknak tekintendők. A szervezési szabályrendelet 8. és 9. § ai helyébe azért az «Ügyrend» 39., 40., 4L és 44. §-aiban foglaltak kellő szövegezésben áthelye­zendők, különösen a 8. §, melyben a tanács jogi és törvényi fogalma juttatandó határozott kifejezésre a következőképp módosítandó : «A tanács az állami és törvényhatósági közigazgatásnak felelős végrehajtó közege, a törvények és szabályrendeletek által hozzágta- sitott ügyekben pedig önálló közigazgatási ha­tóság, ehhez képest eljár mindazon ügyekben, melyek a törvény és felsőbb rendeletek által a képviselőtestületnek fentartva, vagy a törvények által a rendőrkapitányhoz és a város saját sza­bályrendeletei által az elöljárósághoz utalva nincsenek», mely módosítással a 9. § is tör­vényszerű kiegészítést nyer. Külön pontként felveendő : «Az építkezési engedélyeknek a megala­kítandó középitkezési szakbizottság véleményé­nek meghallgatása és az érvényben levő vár­megyei építkezési szabályrendelet rendelkezé­seinek figyelemben tartása mellett való kiadása.» Mert tekintettel azon jogosult magasabb igényekre, melyeket a nagyközségnek rendezett tanácsú várossá való átalakulása minden tekin­tetben, különösen pedig a város külalakjának szépészeti és építészeti fejlődése tekintetében támaszt, a középitkezési ügyet és a vele kap­csolatos építkezési engedély kiadását önkor­mányzati és jogi szempontokból inkább a több tagból álló városi tanács hatáskörébe, sem mint a rendőrkapitánynak — mint egyesnek teljesen különleges ügykörébe tartozónak ls utalandó- nak kell tekinteni. A 11. §. akként egészítendő ki, hogy az elöljáróság sorába a városi «állatorvos» is fel- veenvő. Mert bár a két évtizeddel előbb hozott 1886. évi XXII. t. c 63. §-a az állatorvost mint az elöljáróság tagját fel nem is sorolja, mégis tekintettel a mezőgazdaságnak különösen az állattenyésztésnek a törvény hozatala óta nagy mértékben kifejlődött közgazdasági jelentősé­gére és az állategészségügynek államilag is ki­váló gonddal kisért fontosságára, az állatorvost, mintegy ma már kormányzatilag is fontos és jelentős szakma képviselőjét az elöljáróság szer­vezetéből kizárni okszerű intézkedésnek annál kevésbé sem tekinthető, mert a törvény ezen hézaga már több felmerült esetben okszerüleg kormányhatóságilag is pótoltatott. A szervezési szabályrendelet III. fejezeté­nek 12. §-a a rendezett tanácsú város legelső és legfontosabb tényezőjének és sok tekintetben személyi hatóságot teljesítő főközegének : a pol­gármester állásának jog és hatáskörével foglal­kozván, annak terjedelme és lényege, de min­denek felett a törvény és jogélet követelményei­nek figyelembe vétele mellett a következőkép állapítandó meg: 1) A hivatkozott 12. §. fejezetében a «pol­gármester» állásának törvényi és önkormány­zatjogi körvonalozásául ez a szöveg haszná­landó : «A polgármester első tisztviselője a város­nak, vezetője a város önkormányzatának, végre­hajtója az állami és törvényhatósági közigaz- gatásnak a város területén. Ehhez képest az 1886. évi XXII. t.-c. ren­delkezése alapján hatáskörébe a következő ügyek tartoznak.» 1) A 11-ik §. c. pontja^ helyett ezen szö­veg veendő: «Vizsgálatot rendel és az 1886. évi XXII. t. c. 92. §-a értelmében fegyelmi hatóságot gya­korol. Szolgálati engedeilenség és kisebb fokú hanyagság esetében az illetők meghallgatásával de a felebbezés kizárásával annyiszor-mennyi- szer rendbüntetést alkalmazhat, mely áll: 10 koronáig terjedhető és vármegyei községjegyzői nyugdíjalapra fordítandó pénzbüntetésből.» A 13. §. 3. pontjának utolsó szavai után a következő szöveg helyezendő : «illetőleg sürgős és tanácsi tárgyalást vagy határozatot nem igénylő ügydarabokat maga elintézi, ezekről elnöki iktató könyvet, betüso- ros névvmutatót vezettet, úgyszintén átveszi a városhoz érkező pénz és értékküldeményeket és azokat a polgármesteri letétnaplóban beve­zetve haladéktalanul a pénztárba adja.» Az 5. pontba a következő mondatrész illesztendő be: «ehhez képest legalább havonként egyszer az ügyész és számvevő köremüködésével pénz­tár vizsgálatot tart.» Ugyancsak e pont végszava után ezen mondatrész teendő : «felügyel a közrendre és intézkedik a kar­hatalom kirendelése szükségének eseteiben.» A 13. §. 16. potja e szövegezéssel ve­endő fel: «felfogadja és elbocsájtja a dijnokokat és a szolgaszemélyzetet, valamint a rendőrkapitány előzetes meghallgatásával a rendőröket is és mindezen alkalmazottak felett a fegyelmi ható­ságot gyakorolja.» A 18. pontból a «zárórák» engedélyezése törlendő és az a rendőrkapitány hatáskörébe utalandó. Mert az teljesen rendészeti kérdés lévén tehát adminisztrátiv ellenőrzést egyáltalán nem igényel. A 21. pontból ezek a szavak törlendők: és «rendőrhatóság» «rendőri». Mert amellett, hogy a szöveg azon kifeje­zésben «mint az összes városi közigazgatás fejének» a polgármester főfelügyeleti joga tel­jesen megóva van, a pont eredeti szövege könnyen hátrányos hatásköri összeütközésekre vezethetne, holott maga az 1886. évi XXII. t. c., 89. §-a is a felelősség kimondását a polgár- mesterre nézve az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehaj­tására vonatkoztatván, a többi városi hatósá­gok hatáskörét épségben hagyja. 22. pontként felveendő : A polgármester köteles a képviselőtestületi közgyűlések jegyzőkönyvét 15 nap alatt a vár­megye alispánjához felterjeszteni. Mert az 1886. évi XXII. t. c. 89. §-a sze- rivt a belügyekben tett intézkedések felett a felügyelet és ellenőrzés jogát az alispán gya­korolja. Ezt pedig hatékonyan csakis a tett intéz­kedések összességét feltüntető jegyzőkönyv bir­tokában eszközölheti. A 14., 15. és 16. §-ok helyett a következő szöveg illesztendő : forrást, mert föltétlenül g£6r|velt EjOPVb > tiszta, kellemes és olcso a^^**wmj**' ■ savanyuviz ; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógy- sóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, lég- -■ ■ cső- es húgyszervi betegségeknek. : Vegyi vizsgálatok s ajánlatok az Ágnes-forrást az orvosok előtt nagyon kedvelt gyógyszerré tették s hamarosan óriási számban kerültek ki orvosi bizonylatok : dr. Kétly, dr. Stamborszky, dr. Bér ger, dr. Naundorf, dr. Borcherdt, or. Akantisz, dr Biodig, dr. Fischer, dr. Mosetig, dr. Rust, dr. Werner, dr. Balogh, dr. Varga, dr. Szabó, dr. Scipiades, dr. Moravcsik, dr. Glaser, dr. Markos falvi, stb -éktől, akik az Ágnes-forrást a legmelegebben ajánlották : ideges gyomorbajoknál, chronikus gyomorhurutoknál, főleg karlsbadi kúra után, csontlágyulásnál, angolkórnál, vese- és hólyag betegségeknél, étvágytalanságnál, vérszegénységnél, mint óvószert fertőző oetegségek ellen (typhus, cholera stb.) Háztartások számára másfélliterestui valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidó - 'árosokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható, A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben 4952. 16—30. Főraktár : Salamon Testvérek cégnél Szekszárdion. Mit igyunk? Az elsőrendű természetes szénsavas natrontartalmu ásványvizet, a mohai ÁGNES-

Next

/
Thumbnails
Contents