Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-08 / 28. szám
1906. Julius 8. 5 vizsgálatra augusztus 15-ig lehet jelentkezni. A rendes tanulók tartoznak a beiratkozáskor 18 korona 30 fillért fizetni s a második félévben ismét tandíjul 8 koronát. Rendkívüli tantárgy tanulásáért 20 korona fizetendő. Az igazgatónő figyelmezteti végül a szülőket, hogy gyermekeik iakásválasztása alkalmával vegyék igénybe az igazgatóság utasítását. Kívánatos volna, hogy a polgári leányiskola mihamarább uj otthonba vonulhasson és mostani szűk, egészségtelen helyiségeit végre a modern igényeknek megfelelő uj helyiséggel cserélhesse fel. A szekszárdi állami főgimnázium értesítője. Előttünk fekszik a szekszárdi főgimnáziumnak 1905—1906. évről szóló értesítője, melyet Wigand János igazgató bocsátott ki. Az értesítő beszámol az intézet 10 évi pályafutásáról és leírja annak évről-évre való erősbödését és szép erkölcsi eredményt fölmutató számadatait, amennyiben az eddig négy ízben tartott érettségi vizsgálatra bocsátott, összesen 80, matu- rándus közül csak 7 vettetett vissza s ezek is csak javitóvizsgálatra, úgy, hogy az intézetnek eddig még egy növendéke sem veszített teljes évet. A segélyalap, habár csak szerény eszközökkel rendelkezik, 3000 koronát bocsátott eddigelé szegény tanulók segélyezésére és 3100 könyvet osztott ki ezek között. Ez alap tőkéje 4200 korona, mely összeg nagyobbára az ifjúság által rendezett előadások és tornaversenyek eredménye. Az elmúlt tanévben a tanári karban változás nem történt. A tanév megnyitása a rendes időben, szeptember 4-én történt, beiratkozott összesén 224 tanuló, 6-tal több mint az előző tanévben. A tanulmányi eredmény az év végén kedvező volt, amennyiben 209 vizsgálatot tett tanuló közül 33, tehát 15'8 százaléka bukott s ezeknek is jelentékeny része javitóvizsgálatra bocsáttatott. Érettségire jelentkezett 24 tanuló, ebből jelesen érett 3, jól érett 9, egyszerűen érett 8, 4 pedig javitóvizsgáiatra utasittatott. Föltűnő gyenge a hetedik osztály, hol 14 közül 5 nyert elégtelen osztályzatot, a többi, is alig középszerű. Az intézet báró Eötvös József önképzőkörének tanárelnöke László Géza volt, a tanulók részéről Stolpa József volt az elnök. A Kör tagjainak száma 135 volt. A kitűzött pályatételekért jutalmat kapott Polgár Imre, Leicht Vilmos, Burger Móric VIII. és Strasser Dezső VII. osztályú tanuló, azonkívül Kramolin Vilmos VIII. osztályú tanuló, mint legszorgalmasabb és legtehetségesebb szavaló, könyvjutalomban részesült. Az ifjúság testi fejlődését BrebovszJcy Elemér tornatanár ismerteti, az általa fölvett méretek alapján. így a legkisebb tanuló volt az intézetben Fein Ármin I. osztályú tanuló 123 és fél cm., legmagasabb tanuló Leopold Elemér VIII. osztályú tanuló 179 cm. A téli hónapokban menetgyakorlatokat, tavaszszal pedig kirándulásokat végeztek az egjms osztályok. Az intézet egészségügye fölött dr. Sztanó Sándor őrködött gondosan. Az I. osztályban tiszta jelesen: voltak: Áldor László és Ifjú János, a II. osztályban senki, a III. osztályban Haidekker Lajos, Hercher Ádám, Simon/sits Béla, a IV. osztályban senki, az V. osztályban senki, a VI. osztályban László József, a VII. osztályban senki, a VIII. osztályban Őrffy Lajos, Stolpa József, Szabó Dezső. A pécsi Porger-féle nyilvános felső kereskedelmi iskola értesítője. Az igazgatói jelentésből megtudjuk, hogy a beiratások szeptember hó első napjaiban történtek. Beiratkozott összesen 129 növendék, ami a múlt évihez képest 3 emelkedést mutat. A tanári testület uj taggal szaporodott, dr. Günther Mihály, a pécsi kereskedelmi és iparkamara Il-od titkára a jogi ismeretek tanítását vállalta el. Az ifjúság hazafias érzületének fejlesztése céljából iskolai ünnepélyek tartattak. Az évzáró vizsgálatok junius 19-én vették kezdetüket és 23-án értek véget. A jövő iskolai évre a beírások szeptember 4 első napján történnek. MULATSÁGOK. • 6QLNA VÁRMEGYE. — Könyvnyomtatók mulatsága. Társadalom jólétben csak úgy virágozhat, ha annak tagjai egymást megbeesülik, kincs gyanánt őrzik az emberszeretetet és a munkásban éppen úgy, mint a földesurban megbecsülik az embert. A mely társadalomban a fenhéjázás, a gőg dominál, az nem halad a korra], hanem a régi copf nyűge alatt peshed. — Tolnavármegye főispánja : Apponyi Géza gróf vasárnap megjelent könyvnyomtatóink mulatságán és közel két órán át tartózkodott körükben s igazán leereszkedő nyájassággal vett részt a mulatságon. Alig volt valaki, kihez mondani valója ne lett volna. Az ólomportól sápadt arcok kipirultak s a főispán nem várt megjelenése általános megelégedettséget keltett. Mikor a főispán megérkezett, a rendezőség sorompóba állott s ezek nevében Rádidy Sándor — lapunk tördelője — a következő szép beszédet intézte hozzá: Méltóságos főispán ur! A mulatságot rendezők egyik tagjának, nékem jutott a szerencse, hogy üdvözöljem Méltóságodat szerény körünkben. Üdvözöljük Méltóságodat teljes szivünkből az emberszeretet nevében és ama szellemben, hogy akad Tolnavármegyében egy nemes gondolkozasu férfiú, ki a munkát és a munkást becsüli. Kétszeresen jól esik ez, mert különösen nekünk, a szellemi munka megrögzitőinek, fájdalmas a társadalom föltűnő mellőzése, kik verejtékkel fáradozunk azon, hogy a gondolatnak szárnyat adva, szellemi táplálékkal szolgáljunk a nagy közönségnek. A mai napot Méltóságod a munkás- becsülés hajnalhasadásává, ünnepévé avatta. Fogadja Méltóságod hálánkkal telt ragaszkodásunkat. Egy szívvel és lélekkel kiáltsuk mindannyian : Éljen Tolnavármeg}^ főispánja: Apponyi Géza gróf! Az éljenzések elhangzása után a főispán következőket mondotta : Tisztelt barátaim ! Örömmel vettem meghívásukat s szívesen jelentem meg mulatságukon ; azonban ez a nem várt szép fogadtatás meglep engemet és meggyőz arról, hogy Önök a társadalom támogatására igazán érdemesek Kívánom, hogy a borús fellegek vonuljanak el az ég kárpitjáról s derült időben, jó kedvvel mulassanak tovább. Este 7 óra körül — Rill József vármegyei várkapitány kíséretében — a Rákóczy-induló hangjai mellett távozott a főispán, ki emlékezetes nappá tette könyvnyomtatóink mulatságát. A műsor elég tartalmas volt. Konfetti, Serpentin, világposta, amerikai árverés, a tüdővész sikeres gyógyítása, mindezek végig derült hangulatban tartották a közönséget. Nagy tetszései fogadták Mtr Anton Piskur gyorsrajzoló torzképeit, a ki öt perc alatt kb. 10 képet rajzolt meg zeneütemre. A mulatság jól sikerült. Tiszta jövedelem 158 K 64 fillér volt. Egy jelenvolt. Jegyeiket megváltották: Gróf Apponyi Géza 20 korona, dr. Leopold Kornél 4 K, Szabó Károly országgyűlési képviselő (Alsónyék), ifj. Leopold Lajos, Goldzieher papirkereskedőcég (Budapest), Almássy Lajos 5—5 K, Molnár Mór, Kaszás Sándor, Borzsák Endre, Bodnár Isván 3—3 korona, Rácz Pál, Horváth Ignác, dr. Rubinstein Mátyás, Hoffmann Sándor, Franek János, Schneider János 2—2 K, Janosits Károly L60 K, Rill József, Mutschenbacher Ödön és Mehrwerth Andor 1—1 koronával. Felülfizettek : Ifj. Schwerteczky István 4’20 K, Sántha Antal 2 K, Dömötör Sándorné, Schiszler Károly és Démann János 1 — 1 K Mutschenbacher Jenő 60 f, Polgár Ignác papir- kereskedő, Grószbauer Béla, Polgár Ignác festő, Laczó Sándor, Popper Simon, Sztélék Ferenc, ifj. Müller Bernát, Dusenszky Simon 40—40 f, Borovicz László, N. N. 20—20 f. A rendezőség ez utón is hálás köszönetét nyilvánítja mindazoknak, kik szívesek voltak tombolatárgyakat ajándékozni, valamint a nemes- szivü felülfizetőknek. Köszönetét mond a rendezőség továbbá Molnár Mór urnák a díjmentes nyomtatványok és a konfetti, világposta kedvezményes árban való számításáért, úgyszintén a Báter-cégnek a díjmentes nyomtatványaiért. Egyletek Intézetek. — A dombóvári takarékpénztár r. t. 80 ezer K alaptőkéjét 160 ezer K-ra emeli. A 400 drb.. 200 K n. é. uj részvényt 400 K árfolyamon bocsátják ki, a 80 ezer K felpénzt a tartalékhoz csatolják. Rendkívüli közgyűlés július 15 én lesz. — Egyleti Ügyek. A «Paksi és Paksvidéki Keresztény Munkás-Egylet» alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — A Simontornyán megalakult «Földművelő Munkásképző-Egyesü- let» bemutatott alapszabályait a belügyminiszter nem hagyta jóvá, mert kitűnt, hogy a megalakítás célja nem az alapszabályokban megállapított célok megfelelő szolgálata, hanem más be nem vallott célokra való törekvés. — A földművelésügyi miniszter a «Felsőnyéki Gazdák Szövetsége alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. — A «Dunaföldvári Athletikai Céub» julius hó 1-én tartott tisztújító közgyűlésén elnökké Péter Károlyt, tikárrá Rátkay Endrét, pénztárossá Horvát Józsefet, gazdává Lápé Lászlót, jegyzővé Wesselák Józsefet választották meg. VIDÉK Zsibrik Zsibrik község a hidasdi körjegyzőséghez tartozik és területe úgyszólván bele van ékelve Tolnavármegye területébe. Már 1898-ban azzal a kérelemmel fordult Baranjmvármegye közönségéhez, hogy tekintettel területi viszonyaira, a vármegye egyezzék bele abba, hogy Baranya- vármegyétől elszakadva, Tolnavármegyéhez csatlakozzék. Baranyavármegye már akkor ellenezte a községnek ezt a kérelmét s most, mikor újra megismételte kérelmét a község, — az állandó választmány újra azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ezt a kérelmet ne teljesítse. KÖZGAZDASÁG Tengerre — magyar ... de hogyan?* Irta : BARTAL BÉLA. Kossuth Ferenc a Duna-Tisza-csatorna értekezleten a galaci útirány mellett a fiumei exportirány fejlesztését, a vukovár —samaci csatorna és a fiumei karszt-szakasz villamosítását, esetleg alagúttal való javítását helyezte kilátásba. Mind olyan dolog, metynek már régen meg kellett volna történni. A vukovár—samaci és a Duna—Tisza-csatornára a hatvanas években már a zseniális Bontoux is rámutatott. Csak a sorrendre nézve kell itt nagyon disz- tingválni. Nagyon sajnáltam volna, ha a kereskedelemügyi miniszter, mint ez ankéten mondott beszéde sejteti, első szándékát, hogy tudniillik mindenek előtt a fiumei vonalat fejleszti, megmásítva, a Duna—Tisza-csatornára költené a legelőször szabaddá lett összegeket. Mert bármennyire értékeljük is a Duna- csatorna jelentőségét, a fiumei összeköttetés javítása a) a középdunai áthidalás a baja—báta- széki hid által, b) a károlyváros—fiumei szakasznak a Károlyváros környékén felállítandó nagy vízmű által való villamosítása, * Megjelent az Újság julius 3-iki számában.
