Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-01 / 27. szám

k ásókkal méltányosan és akkor az arató­sztrájk az anyaföld sötét méhében marad és az aratás igazi áldás lesz az egész országra. 2 . _ __________ VÁ RMEGYE. — A vármegye útépítési kölcsöne egy nagy lépéssel ment előre a megvalósulás utján. Tudva lévő dolog, hogy a folytonos ex-lex idején a kereskedelmi kormány azon az állásponton volt, hogy a vármegye vegyen föl 717 ezer koronás hozzájárulása alapján kölcsönt és abból elő­legezze az útépítési esedékes részleteket. Ezzel szemben a vármegye — tekintettel a pénzpiac drágaságára, meg a bizonytalan politikai hely­zetre — úgy vélekedett, hogy ennek a nagy. kölcsönnek nincs elegendő fedezeti alapja. A kereskedelmi miniszter leiratot intézett a vár­megyéhez, hogy igenis: e kölcsönnek elegendő fedezeti alapja van. Hát hiszen akkor se baj! A vármegye is ezt akarta és igy most már nem lesz akadálya a közúti építkezések tervszerű folytatásának. — Elvi jelentőségű határozatok. Magán- személyeknek saját céljaikra országos könyör- adománygyüjtési (koldulási) engedély nem ad­ható. (Belügymin. 56,489/906.) — Ipari kihágási ügyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező és igy ügyvédi eljárási és felebbezési költségek nem számíthatók fel. A tárgyaláson a vádlott képviseletében megjelent egyén a tényleges költ­ségek megtérítésére igényt tarthat, ha ilyen költ­ségek a vádlott személyes megjelenése esetén is fölmerültek volna. (Keresk. min. 86,877|906.) — Iparkihágási ügyekben csak a vádlottnak vagy a sértettnek van felebbezési joga. A feljelentő ipar­hatósági biztos, mint hatósági közeg, sértett félnek nem tekinthető. (Keresk. min. 23,732|906.) — Az üzletszerű beadványszerkesztés és a felek érdekébeff” a hatóságoknál való Üzletszerű el­járás csak ügyvéd által folytatható. (Keresked. min. 9177|906.) «Borgyáros» és «bornak elkeresz­telt hitvány gáncsot küldenek» kifejezések bor- kereskedővel szemben becsületsértést képeznek. (Kúria 2074|906.) — Magántulajdonban nem álló köztérnek magán egyén által, falépitésével tör­tént elfoglalása miatt keletkezett vitás kérdésben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanács határozata.) — Köz­kereseti hatósággal kötött bírói egyezség alapján nem lehet a cég beltagja ellen végrehajtást el­rendelni. (Bpesti ítélőtábla 1572j906.) a helyéből. Ellenben a feje csodaszép vala. Sötét szemeiben titokzatos szomorúság boron­gott, magas nemes formájú homlokáról pedig tragikum sugárzott. Istenfej volt egy ördögnek a törzsén. A szultán egy pillanatig ránézett, azután igy szólt: — Néked köszönöm az életemet. — Nekem, — mondá hidegen a férfi. — Tudod-e, hogy ki vagyok ? — Tudom. — A szultán vagyok, a te urad és paran­csolod. —Az vagy. — Ezért mentetted meg az életemet ? — Ezért. — Kötelességedet teljesítetted. Látszik, hogy szeretsz és becsülsz. — Gyűlöllek és megvetlek. A szultán fölugrott. Megrázkódott, mint egy tigris, a kígyó véres maradványait lerázta magáról s haraggal és bámulattal nézett a kü­lönös emberre. De inkább bámulattal, mint ha­raggal. Olyat még sohasem hallott, a milyet ez az ember mondott neki. — Ha igy áll a dolog, mégis szeretném tudni, hogy miért ölted meg a kígyót ? Az ember igy felelt: — Gyűlöllek és megvetlek, mert kegyetlen zsarnok vagy. De még jobban gyűlölöm és megvetem az emberiséget, mert ép oly kegyet­TOLNA VÁRMEGYE. KÖZSÉGI ÉLET. Jegyzői értekezlet Bátán. A központi járási jegyzői égőiét a leg­utóbbi közgyűlésén tervbe vett váMdor értekez­letét első ízben, folyó hó 23-án Bátán tartotta meg- ' ' , Ezen első értekezlet eredményéből a részt­vevők mindegyike örvendetesen konstatálhatta, hogy az ilyen értekezletek minő üdvös és a köz­célokra hasznos munkásságnak adják meg irá­nyitó hatásukat és a hol a mindennapi életet legjobban ismerő, a községek fejlődési viszo­nyait és a nép anyagi helyzetét legsikeresebben előmozdítani képes tényezők, a községi jegyzők vállvetett érővel munkálhatják tevékenységüknek — talán a földhátán legszélesebb — területét. A járásbeli jegyzők, a legtávolabb, helyről is — kevés kivétellel — már a reggeli órákban érkeztek, hogy az értekezlet megnyitásán idejé­ben jelen lehessenek. Délelőtt 10 óra körül a községház tanács­termében gyűltek össze az egyleti tagok, kik­nek soraiban foglaltak helyet a meghívott ven­dégek is. Ezek között voltak láthatók a hely­beli róm. kath. és ev. ref. egyházak lelkészei, a tanítói karnak összes és a községi elöljáróság­nak néhány tagja Pontban 10 órakor szép beszéd kíséretében nyitotta meg Purth Adolf hátai főjegyző és egyleti elnök az értekezletet. Szívélyes szavak­kal üdvözölvén az egylet tagjait, röviden vázolta azokat a magasztos feladatokat, melyeket az egylet magának ezen értekezlet tartásával kitű­zött. Köszönetét fejezi ki a megjelent vendégek­nek az egylet ezen működése iránt tanúsított érdeklődésükért, akik állásuknál fogva mind­annyian hivatottak is arra, hogy önzetlenül, tisz­tán a közjóiét érdekében teljesített nehéz mun­kájában a jegyzőnek segítő társai legyenek. A napirend előtt meleg szavakban emlék­szik meg a múltkori közgyűlés óta oly hirtele- nül elhunyt Vágner József várdombi jegyző­ről és általános helyeslés mellett indítványozza, hogy az értekezlet őszinte részvétét jegyző­könyvbe iktassa és arról az elhunyt özvegyét értesítse. Zsigmond Elemér azon sajnálatos ese­ményből kifolyólag, hogy Vágner haláláról a járásbeli jegyzők csak későn és akkor is csak a hirlapok utján értesültek, azon megállapodást ajánlja, hogy a jövőben előforduló halálesetek­nél a legközelebbi szomszéd községbeli jegyző a járásbeli jegyzőket alkalmas módon azonnal értesítse. Ehhez az értekezlet egyhangúlag hozzá­járult. Ezekután következett a napirend első pontja : A községek utcai világításának irányelveit megállapító szabályrendelet tervezetről a közgyűlés által kiküldött bizottság jelentése. Zsigmond Elemér egyleti jegyző ismer­teti a bizottság által átvizsgált és javaslatba len, mint te, csakhogy amellett gyáva és alá­való. Azért mentettem meg az életedet, mert halálod nagy örömet szerzett volna alattvalóid­nak. Pedig azt akarom, hogy épp úgy szenved­jenek, mint ahogy velem megszenvedtették az életet. Csak kínozd tovább az embereket, fa­kassz könypatakot, véráradatot és légy az én bosszulom. A szultán elhallgatott. Azután oly mosoly- lyal kérdezte, melyet a pokol is megirigyelt volna tőle : — Vannak-e barátaid? — Nincsenek. — Sohasem keltettél magad iránt szá­nalmat ? — Soha. — Hát szerelmet ? „ — Azt sem, hanem csak mindig meg­vetést. — Akarod-e, hogy részed legyen a sze­relemben ? Akarod-e, hogy homlokodat a szere­lem könnyei harmatozzák be, ajkadon csókok égjenek, nyakadat puha fehér -női karok fog­ják körül, füledbe szerelmes szózatokat suttog­janak ? Akarod-e ? Az isteni fejű és szörnyütestü ember meg­remegett, lesütötte szemeit s nem felelt. A szultán folytatá : — Mivel megsértettél, halált érdemelsz, mivel azonban megmentetted az életemet, a hozott szabályrendelet tervezetet. Előadja, hogy a községek különleges viszonyait a tervezet keretében figyelembe venni'nem lehetett, de erre szükség nincs is, miután annak különösen 1. §-a értelmében a községek teljesén önnállóan, saját helyzetükhöz mérten rendezhetik világítási szükségleteiket. Mint általában rendészeti oko­kat és célokat szolgáló ezen tervezetet azzal ajánlja elfogadásra, hogy az hasonló célból a vármegye: jegyzői egyletnek küldessék meg. Behatóbb vita után az értekezlet a terve­zetet a kivilágitás módozatainál tett ' javaslatok figyelembe vételével egyhangnlag elfogadta és azt a vármegyei jegyzői egyletnek megküldeni rendelte. A tárgysorozat második pontja értelmében Purth Adolf egyleti elnök a kölcsönös állat­biztosításról tartotta meg felolvasását. Mindenek­előtt általánosságban kifejtette azokat a nagy- fontosságú gazdasági okokat, a melyek az állat- tenyésztést a kisgazdák és igy a falusi lakos­ság zömének egyedüli létkérdésévé teszik, majd behatóan ismerteti az állatbiztosítás előnyeit és azokat a módosatokat, melyekkel ,az a közsé­gekben meghonosítható lenne. — Bemutatja és pontról-pontra tárgyalja a Bátán már behozott állatbiztosítás szabályzatát, valamint az ügy­kezelés összes ágait. A mindvégig érdekes és tanulságos előadást az értekezleten jelen voltak a legnagyobb figyelemmel hallgatták és annak befejezésével előadónak a legőszintébb elisme­résüket és kőszönetüket fejezték ki. Végül az értekezlet a legközelebbi Őszi tanácskozásnak helyéül Decs községet jelelte ki. Ezzel az értekezlet az elnök lelkes élteté­sével délelőtt 11 és fél órakor véget ért. Tanácskozás után az értekezlet tagjai és a megjelent vendégek Bokányi Antal vendéglő­jében ebédre gyűltek, a melynek első fogása az ez alkalommal is csak jó hírnevét növelő bátai halpaprikás volt. Mi természetesebb, mint az, hogy a mindjobban emelkedett hangulatot a toasztok özöne követte. Az első felköszöntőt Purt Adolf mondotta, melyben a járási jegyzői egylet működésére kívánt áldást. Zsigmond Elemér harci jegyző az elnökre emelt poharat, kit kartársai szeretetéről és ragaszkodásáról biztosított. Ezután Rozmanits tanár a járási jegyzőket, Kardos István alsónánai jegyző pedig a vendégeket üdvözölte. Beszéltek még Virányi, Komándinger és Öllé jegy­zők, Szakáts Imre mórágyi ev. ref. lelkész és még számosán. A társaság a legjobb hangulatban csak az esti órákban oszlott szét. Mindenki magával vitte egy szép nap kellemes emlékeit, no meg — a mit elől kellett volna említeni, — az értekezlet­nek odahaza értékesíthető tanulságait. — Állategészségügy. Dunaföldváron és Alsó- tengelicz pusztán a sertésvész megállapittatott. — Mucsiban a sertésvész megszűnt Elhullott 16 drb sertés. — Dunaszentgyörgyön a sertés­vész megállapittatott. — Ozorán veszettség kö­vetkeztében az ebzárlat elrendeltetett. 1906. Julius 1. legnagyobb jutalmat megérdemled. Én azonban türelmes vagyok és igazságos. E pillanatban fekete felhő födte el a napot s távoli menydörgés morajlott végig a látó­határon. Mintha a természet is elfödte volna az arcát s bedugta volna a füleit, hogy ne lássa és ne hallja ezt a nemes érzékkel dicsekvő szörnyeteget. Nemsokára ezután előkerültek a szultán emberei is. — Fogjátok meg ezt az embert s gondo­san takarjátok be a sátorom vásznával, hogy senki meg ne lássa. De baja ne essék. — Rak­játok elefántra s vigyétek haza. Ez a szörnye­teg az életemet mentette meg s ezért meg akarom jutalmazni. De egy szót se arról, amit láttatok s hallottatok. Ha csak egy szót is ki­fecsegtek, mind halálnak halálával haltok meg. Mikor az éj beállt, a szultán és kísérete a kutyákkal, lovakkal és elefántokkal beért a városba s kürtszó mellett vonult be a palota remek ivezete alá. Leszállt az édes fenséges éj. Sötétkék volt az ég sátora, ezüstösen ragyogott a hold s szikráztak a csillagok, a firmamentum örök világai. A palota egyik kertjében mély árkot ástak s mellette katonák tartották azt az em­bert, kivel a szultán türelmességét s igazságos­ságát akarta éreztetni. A szultán hidegvérrel nézte a készülődést. Mikor a gödör már elég mély volt, az áldoza-

Next

/
Thumbnails
Contents