Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-06-24 / 26. szám

— Rendben a múzeum. A szekszárdi múzeum szép palotája az utóbbi 8—10 hónap alatt nagyobb szabású renováláson ment keresztül. Ezen idő alatt az igazgatóság a látogatásokat beszüntette, amennyiben az egyes osztályokat újból rendezték. A múlt héten teljesen, végeztek már az említett munkákkal s a múzeum ismét megtekinthető vasárnap délután 2—5-ig ingyen más napokon pedig 50 fill, belépő-dij mellett.

— Rovancsolás a postán. A szekszárdi m. kir. posta és távirdahivatalt a héten meglátogatta Halusz László pécsi posta és távirda- igazgatósági titkár és ott rovancsolást teljesített. A tapasztalt rend fölött Ács Vendel postafőnöknek elismerését fejezte ki.

— Dombóvár újabb vásárt kér. Dombóvár

nagyközség julius hónap 23-ára kért vásár- tartási engedélyt de ebbe több község nem egyezett bele. Most Dombóvár julius hónap 24-re kér vásártartási engedélyt, amihez Kaposvár hozzájárulását kéri. Kaposvár ebbe is éppúgy beleegyezik, mint a másikba.

— Lopás a városházán. Szekszárd r. t. város gazdasági tanácsosának hivatalában a pénzes fiókot feltörték és onnan a hivatalos pénzből mintegy 260 koronát elloptak. A lopást vasárnap, délután, vagy hétfőn a kora reggeli órákban követhették el, amikor a még ismeretlen tettes észrevétlenül lopódzhatott föl az emeletre.

— Mulatságok. A szekszárdi könyvnyomdászok évi szokásos táncmulatságukat julius hó 1-én tartják meg a Mutschenbacher féle kertben. — A szekszárdi «Polgári Olvasókör» pedig szokásos nyári zeneestélyei sorozatát ma, vasárnap kezdi meg. Belépő dij nincs.

— Névmagyarosítások. Budinkity Gyula bátai születésű bajai lakosnak a belügyminiszter megengedte, hogy vezetéknevét «Sebők»-re változtassa. — Strasszer Salamon dombóvári születésű budapesti lakos nevét «Szabadosára magyarosította — Schwartz Márk pécsváradi születésű bonyhádi néptanító nevét «Szini»-re magyarosította.

— A magyar-horvát-szerb barátság legszebb diadalát üli Lipik fürdőn, hol a magyarok a délszláv nemzetiségekkel a legjobb viszonyban élnek és békés egyetértésben élvezik az évszázados fürdő gyógyhatását.

— A holt szezon vagy ugoka-idény lassan- kint ismeretlen fogalommá válik. Evek sora óta épen nyáron történnek a legszenzációsabb események. Nincs is már intelligens újságolvasó, aki a mezei munkák vagy fürdőre utazás címén akár csak egy hóra is abban hagyná az ujságjáratást. Mert teljesen fölösleges is volna ez mikor a kiadóhivatal mindenkinek utána küldi a lapot akár külföldre is akár minden héten máshova is ; úgy, hogy ma m r nem kell az olvasónak megszokott lapját nélkülözni még utazás közben sem. Azért nem mulaszthatjuk el olvasóink figyelmét a «Pesti Hírlap»-ra felhívni, mely kedvelt napilapunk a félévi forduló alkalmából érdekes dolgokat igér. így uj regényt Gárdonyi Gézától, ma legnépszerűbb, legkiválóbb szépirodalmi írónktól ; novellisztikus tárcákat Tóth Bélától, aki évek óta hűtlen e műfajhoz s most visszatér első szerelméhez; tárcákat, elbeszéléseket, rajzokat továbbra is Szabóné Nogáll Jankától, Lux Terkától, Heltay Jenőtől, Kazár Emiltől, Szomaházy Istvántól, Abonyi Árpádtól, Szántó Kálmántól, stb. A jövő félévi előfizetők megkapják karácsonyi ajándékul a Pesti Hírlap 1907-ik évi naptárát is és féláron fizethetnek elő a Divat-Salon kitűnő divatlapra. A Pesti Hírlap előfizetési ára félévre 14 korona, negyedévre 7 korona, egy hóra 2'40 K. A Divat- Salonnal együtt negyedévre 9 korona. Kívánatra mutatványszámokat is küld a kiadóhivatal: Budapest, V. Váci-körut 78.

EGYLETEK és TÁRSULATOK.

— A szekszárdi tnlipánkert hölgybizottsága f. hó 19-én a rk. ovoda helyiségében gyűlést tartott Döry Pálné elnöklete alatt. Első sorban a bizottság pénztárnoka számolt be a junius 4-én rendezett mulatság bevételeiről és kiadásairól. Bevétel volt 737 K 58 fill., hozzá a polgári iskolai növendékek által rendezett ünnepély jövedelme 70 kor., a pozsonyi színtársulat tagjai által rendezett hangversenyből adomány 10 K, összes bevétel 817 K 58 fill., kiadás 307 K, 44 fill., maradt tiszta jövedelem 510 korona 14 fillér, mely összeg takarékpénztárilag kezel6 ____________________

te

tik. A hölgybizottsag felkérése folytán Ács Lipót főgimnáziumi tanár ismertette a központ által leküldött alapszabályokat, ezek alapján meg fog alakulni a szekszárdi tulipánkert 'fiiók-, egyesülete is. Az alakuló gyűlés julius hó 1-én lesz.

— A «Szekszárd-vidéki róm kath. nép- tanitó-egylet» 1906 junius hó 26-án Dunaföld- váron, az iskola egyik tantermében rendes közgyűlést tart, melyre a cim tisztelettel meghiva- tik. Tárgy: 1. Reggel fél 9 órakor a gazdasági telep megtekintése és Butyka Károly ur'szak- előadásááak meghallgatása. 2. Ennek végztével gyászmise Gever Ádám néhai paksi kántor- tanitóért. 3 A közgyűlésnek elnöki megnyitóval leendő megkezdése. 11 óra körül. 4. Jegyzőkönyv felolvasása. 5 Konrád Jakab ur előadása a törtekről. 6. Pénztárnok jelentés. 7. Bíráló bizottság jelentése, jutalmak kiosztása, és egyidejűleg újabb tételek kitűzése. 8. Indítványok. Mindazok kik már az előző napon oda utaznak jelentsék be e szándékukat Jéhn Győző ottani taanitó urnái, ki az elszállásolásról gondoskodni szives lesz. Akik pedig aznap érkeznek, ne menjenek be a városba hanem a gazdasági telepnél szánjanak le. Fekete Ágoston prépost- plébános, elnök.

— A szekszárdi Kath. Legényegylet a

múlt vasárnap tartotta nyári mulatságát. A fám coló párok csak a reggeli órákban kezdtek oszladozni. Jegyét megváltotta: gróf Apponyi Géza 10 koronával. Felülfizettek: Wölfel Ferenc 2 K, Bikán Ármin és Vátzelc László 1 K 40 fill., Müller Károly, Csuka Mihály, Pekari János, Gyimóthy Márton 1-1 koronát, Hradek Ferenc, Balalyty Emil, Blúz András 60 fill., NN., Petrus József, Zelenka Ferenc, Kovács M., Sbhlothauer Lajos, Komjáthy Sándor, Szabó Géza, Stuksza Sándor, Koszorú András, Habli- csek Sándor és Major Antal 40—40 fill., Egri Béla és Bajomi Ferenc 20 fillért.

TOLNAVÁRMEGYE. ___

VI

DÉK

Eátaszék.

A bátaszéki önk. tüzoltó-testület a Tivoli erdőben, a telefon alap javára f. évi julius hó 1-én szerpentin és confetti csatával egybekötött juliálist rendez.

Kistengelíoz.

Csak múlt számunkban adtunk hirt arról, hogy Kistengelicz pusztán Schweigert Fülöp és Csontos Lajos közös birkaistállója leégett s már tudósítónk uj tűzesetről — mely a negyedik ott rövid 1 hó leforgása alatt — tesz jelentést. F. hó 16-án reggel 1 órakor kigyulladt F. Szabó György és Térmeg György közös sertésóla. Miközben a tüzet szították, valaki nevezettek pajtájának — hol 12 drb. állat volt elhelyezve — ablakát benyomta s egy skatulya égő gyufát dobott az ott felhalmozott széna közé. Ezt azonban idejében észrevették és sikerült a tűz kitörését megakadályozni. A tüzek keletkezését illetőleg érdekes megemlíteni, hogy mindegyik egy-egy pöreset tárgyalásának utolsó mozzanata gyanánt történt. A csendőrség erélyesen nyomozza a tetteseket.

TAN ÜGY.

— Tanítók a gazdasági tanfolyamon. Az

állam által rendezett gazdasági tanfolyamokra, melyek 4 hétre terjednek s csak oki. tanítók vehetnek részt, a felvételek már megtörténtek. Tolnavármegyéből ezidén hatan vesznek részt a tanfolyamon, és pedig : Károlyi Károly tolnai áll. tanító, Györváry Imre ozorai, Kring Ödön gyönki, Welsch Károly németkéri, Szijjártó László szakcsi és Párti József dombóvári felekezeti tanítók. Előbbi négy Lúgosra, utóbbi kettő pedig a Hódmezővásárhelyen rendezendő tanfolyamra vétetett föl.

KÖZGAZDASÁG

Tehén és üsződijazás.

A földmivelésügyi m. kir. minisztérium támogatásával a «Tolnamegyei Gazdasági Egyesület» a múlt vasárnap tartotta meg Hőgyészen a tehén és iisződijazást. A minisztert Szily Tamás orsz. tejgazdasági felügyelő képviselte. A bíráló bizottság elnöke pedig gróf Apponyi Géza főispán volt.

A teheneket bíráló bizottság tagjai voltak: Perózel József, Apdth Alajos, ifj. Bernrieder József, ifj. Leopold Lajos és DÖry Hugó. ’Az

1906. junius 24.

üszőket bíráló bizottság pedig a következő tagokból állt: Bernrieder János, Altdorfer Lipót, Fejér Zoltán, Jagicza István és Wilczek Sándor.

Fölhajtottak a gazdák 260 tehenet és 240 darab üszőt. A bírálat eredményéhez képest tehénért az első díjat,' 140 koronát ifj. Kehi Lajos kistormási lakos nyerte el. 100—100 K

II. dijat nyertek: Klem János mözsi, Verner Henrik murgai, Kirchner Jakab kistormási, Schönberger András diosberényi lakosok. 60—60 korona Ill-ik dijat nyertek: Vicze János Döbrö- közi, Krämer János szakadáti, Braun János felsőnánai,, Dór Ferenc mözsi, H. Németh István tamásit, Stier Adám teveli, idősb Kehi Lajos kistormási, Penes András hőgyészi, Horváth Márton gyulaji, Penes Károly hőgyészi lakosok. 40—40 korona IV. dijat nyertek : Pekl Adám mözsi, Kiefer Péter kakásdi, Aiher János teveli, Bruckbacher János zombai, Kirchner Jakab kistormási, Folkmann Ferenc hőgyészi, Májer János teveli, Vigand János varsádi, Goldmann János murgai, Hoffmann Ádám nagymányoki, Verner János murgai, Neller Ádám murgai lakosok.

Az első dijat, 140 koronát üszőért Klapp Adám mözsi lakos nyerte el. 100—100 korona IL dijat nyertek: Seidler Mátyás mözsi, Tóth János szakályi, Fogier Ádám nagymányoki, Kirchner Jakab kistormási lakosok. 60—6(:J~kor.

III. dijat nyertek : Penes András hőgyészi, Mercz János murgai, Glöckner Fülöp kistormási, Gutt- mann Henrik gyönki, Senk János izményi. Eichart Simon teveli, Dürr Henrik kétyi, Verner János murgai lakosok. 40—40 kor. IV. dijat nyertek : Ruppert Konrád kalaznói, Schmidt János kétyi, Braun Márton teveli, Glöckner János kétyi, Szőnyi István szekszárdi, Kuncz Károly hőgyészi, Zeisz János teveli, YVeisz József hőgyészi, Fábián Ferenc szakályi, Vikkcrt János szárazdi, Müller Ádám kurdi, Villek János szárazdi lakosok.

A dijak kiosztása után d. u. 2 órakor társas ebéd volt a hőgyészi kaszinóban.

A felhajtott tehenek és üszőkből csak néhány darabot adtak el, mert rendkívül magas árakat kértek. Ennek illusztrálására megemlítjük, hogy Kern János mözsi gazda első dijat nyert tehenét kerek 2000 koronára tartotta. A vásárra Somogyból báró Inkey, Szlavóniából egy tiszttartó, a délvidékről pedig 15 gazda jelent meg, azonban nem vettek egy darab marhát sem.

— Az 0. M. &. E előterjesztése az adóbehajtás tárgyában. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés előterjesztéssel fordult a pénzügyminiszterhez az exlex megszűntével megindult adó behajtása tárgyában. A pénzügyminiszternek az indemnitásról szóló 1906 évi

II. törvénycikk alaján kibocsátott 2018 számú körrendeletében tudvalevőleg az exlexet megelőző adótartozásokra nézve az adóhatóságok csak az esetben engedélyezhetnek fizetési halasztást, ha ezt az adózók külön kérelmezik. Ennek folytán az adó behajtás megindulásával különösen a kisebb adófizetők a legközelebbi időben háromféle adófizetési kötelezettséggel állanak szemben és pedig az 1905 január 1 -ét megelőző időből származó, az exlex idejéből eredő és az 1906 év második negyedének 15-én lejáró és negyedik negyedének november 15-én lejáró adótartozással.

A fizetési kötelezettségnek ez az összetorlódása igen érzékenyen sújtja főleg az ex-lex ideje alatt szakadatlanul tartott gazdasági válság folytán nagy kárt szenvedett kereskedőket és iparosokat. E súlyos teher némi enyhítése céljából azt kéri az OMKE a pénzügyminisztertől, hogy a hátralékos adók befizetésére vonatkozólag kibocsátott körrendeletét oly irányban egészítse ki, hogy az 1905. január 1 -ét megelőző időből eredő adóhátralékok, épp úgy, mint az 1905-ik évből és 1906-ik év első negyedéből származó adótartozások, felerészben 1906 október végéig, felerészben pedig 1907 végéig tetszés szerinti részletekben legyenek befizethe- tők anélkül, hogy eziránt külön folyamodni kellene. Az OMKE e javaslatát avval támogatja, hogy egyrészt az adóbeszedés körül nyilvánuló méltányosság azon célzata, hogy különösen a kisebb adózóknak minél messzebb menő köny- nyebbség nyujtassék csak uzy lesz elérhető, ha az 1905. év előtti adókra már rendeletileg szintén ugyanolyan fizetési határidők engedélyeztetnek, mint az ex-lexbeli adótartozásokra másrészt, hogy az 1905-ik év előtti ma még fennálló adóhátralékok az összadó hátralékkal szemben nem képviselnek túlságosan nagy arányú összegeket és javaslat teljesítése esetében is csak arról van szó, hogy ezen összegnek csupán felét nem követelheti az idén az államkincstár, hanem csak a jövő év folyamán. Kifejti továbbá az előterjesztés, hogy a pénzügyminiszternek a javaslat szerint való intézkedése, illetve az 1905-ik év előtti hátralékoknak az exlexbeli adótartozásokkal az engedélyezendő fizetési halasztások tekintetében egyenletes eljárás alá vonása lényegesén könnyebbé tenné és egysze- •rüSitébé a’’kezerést.