Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-01-14 / 3. szám
2. s palackokban való paszterizálása által termésünk egy részét azonnal forgalomba hozhatjuk, egy uj értékesítési módot vezetve be, mely a borértékesítés nehézségein köny- nyiteni lesz hivatva. * A kiviteli piacok megszerzésére irányuló áldozatokat meg kell hozni mielőbb a társadalomnak, kormánynak egyaránt, annál is inkább, mert már útban vagyunk vámterületünk önállósítása felé. Fel kell használnunk 1917-ig produktiv munkálkodással az időt az export-kereskedelem szervezése iránt. Azon országokban, hol exportra számíthatunk, létesítsünk kereskedelmi ügynökségeket, a konzulátusokhoz osszunk be magyar tisztviselőket, kiknek a magyar termékek kivitelének előmozdítása lenne kötelessége, biztosítva nekik a független működést a kereskedelmi összeköttetések utjának egyengetésében. — Főispán nélkül- A belügyminiszter a vármegyei és városi közigazgatás zavartalansága érdekében, ott, ahol a főispánság ezidőszerint betöltetlen, a vármegyék alispánjait és a városok polgármestereit fogja felruházni a főispánok ügykörébe tartozó különböző hivatali, de tisztán adminisztrátori természetű jogok gyakorlásával. Ennél okosabb és helyesebb intézkedésével, illetve elhatározásával a belügyminiszternek még nem találkoztunk. Nagyon helyes, hogy uj főispáni kinevezésekkel és installációkkal nem zaklatja fel a vármegyék közönségének nyugalmát és a szenvedéseket. Különösen örülünk a mi vármegyénkben, ahol szintén megüresedett a főispáni állás és ahol egy főispáni installáció szintén nagy kavarodást és a kedélyek felizgatását idézné elő. December 20-ika óta ugyanis annyiban nagyot változott a helyzet, hogy a kormány ezidőtől kezdve a parlamentáris és alkotmányos formáknak még csak a látszatát is elterelte magától. Addig úgy állott a dolog, hogy a kormány újabb kineveztetése után egy programmot adott, amelynek, a parlamentben leszavaztatván, választások utján, tehát alkotmányos módon ígért többséget szerezni. Ebből az ígéretből azonban nem lett semmi. A kormány pro grammját nem is terjesztette a parlament elé, hanem a népképviselet jogainak elkobzásával és a parlamenti ellenőrzés kijátszásával, a. képviselőházban meg sem jelenve, az országgyűlést újból elnapolta s a választásokra nézve pedig semmiféle intézkedést nem tett. A kormánynak imparlamentáris és alkotmányellenes jellege ezekután minden kétséget kizáró módon domborodik ki. Ezen kormány által kinevezendő főispánok ellen tehát, ha nem is fütykösök és záptojások alakjában, de komoly és tisztes formában a bizalmatlanság általános. Nálunk annál kevésbbé volna indokolt az uj főispán mostani kinevezése, mert D.öry Pál alispán, mint helyettes főispán, bár testestől-lel- késtől disszidens, a szigorú törvényesség útjáról magát semmiféle áramlat kedvéért semmiféle körülmények között leszoríthatni nem engedi. Vármegyénk egyébként túlzásokba soha sem ragadtatta magát és amikor a nyári közgyűlésen a legélesebb szavakban fejezte ki bizalmatlanságát a kormány iránt, egyúttal a meg nem szavazott adók behajtásának eltiltását és az önkéntesen jelentkező újoncok kiállításának megtagadását a törvényes alap hiányában el nem határozta. VÁRMEGYE. TÖLNAVARMEGYE. A közigazgatási bizottság ülésé. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 10-én tartotta január havi gyűlését Döry Pál alispán elnöklete alatt. Jelen voltak : Simontsits Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Totth Ödön tiszti főügyész, dr. Hangéi Ignác tiszti főorvos, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Fink Kálmán pénzügyigazgató kir. tanácsos, Krcsmarik Pál főügyészhelyettes, Sass László közgazdasági előadó, Bernrieder József, Jeszenszky Andor, Orffy Lajos, Perezel József, Török Béla. Elmaradásukat kimentették : Perczel Dezső és Torster István. Az egyes hivatalfőnökök jelentéséből kiemeljük a következőket: Az alispáni hivatalba beérkezett 1046 ügydarab, a hátralékkal elintézendő volt 1221. El- intéztetett 846. Közgyűlési tárgyalásra hagyatott 88. Elintézetlenül maradt 269. Fegyelmi eljárás és rendbírságolás előfordult 1 — 1 ízben. A közigazgatási bizottság ügyforgalma volt az egész évben 3688 ügydarab. Elintéztetett 3578 ügydarab. Áthozatott 1906-ra 110 hátralék. A közegészségügy állapota valamivel kedvezőbben fejlődött. A hevenyfertőző betegségek apadtak, de az influenza által előidézett bajok szaporodtak. Difteritisz volt 10, vörheny 28, kanyaró 84, gyermekágyi láz 3, szamárhurut 4, hasi hagymáz 29 és pedig ez utóbbi 21 községben. Törvényszéki boncolás volt 3, hullavizsgálat 7. Gyárvizsgálatok tartattak a dunaföldNem sokkal azután, hogy hazatért szülővárosába, megismert Garnoteau egy jól nevelt, fiatal személyt, ki se szép, se csúnya nem volt, de nagy és sovány. Íme a szív misztériuma! A kerek nimfák festője beleszeretett ebbe a sovány nőbe. Persze a sovány nő atyja gazdag limo- gesi haris^yagyáros volt. Garnoteau megkérte a leán}T. Az anya nehézségeket csinált. Művész! Es még hozzá mindig meztelen nőket fest. A harisnyagyárosnak ez éppen nem tetszett, de Celestine kisasszony szerette a művészt, hát mégis eljegyzés lett a dologból. Egy napon Celestine félrehivta a vőlegényét és pirulva kérdezte : — Igaz az, hogy az ön képeit . . . amint mondják ... fel nem öltözött nőkről festi ? — Természetes, szivem. — Es mondja . . . nem festhetné meg képeit . . . modell nélkül . . . emlékezetből ? Garnoteau kijelentette, hogy az lehetlen. — Hát akkor nem festhetne felöltözött embereket, hiszen van sok más szép festői dolog is. .Szegény emberek temetése vagy katonák hazatérése. — Amit ön mond Celestine, az már nem volna művészet; akkor le kellene mondanom a nagy művészetről. Aztán meg ... értse meg. . . a meztelenség nekem specialitásom. Az ember nem változtathatja meg a zsánerét. Ez bántaná a közönséget. Szóval Garnoteau olyan határozott hangon beszélt, hogy Celestine kénytelen volt beleegyezni a változhatatlanba. De az esküvő estélyén, az első bizalmas eg3'Tüttlétkor Celestine eltakarta az arcát a karjával és igy szólt: — Édes barátom ígérje meg, hog3^ megteszi, amit mondok. Garnoteau megígérte; az ilyen percekben mit nem ígérne meg az ember. — Nos hát —igy szólt Celestine halkan — én gondolkodtam a dolgon és beleegyezem, hog3^ más nők legyenek önnek modelljei, az arc, a karok, a kezek ... a nyakak, sőt ha kell, felső női testek számára. De minden egyébre csak én legyek a modellje. Ne ellenkezzék. Megfogadta, hogy megteszi amit kérek. Meghalnék a kétségbeeséstől, ha nem tartaná meg a szavát. Nem bírnám elviselni a gondolatot, hogy eg3mdiil van műtermében egy idegen teremtéssel. Meghalnék ! Garnoteau megnyugtatta. Nem tudta akkor előre, milyen rettenetes következményei lesznek ígéretének. Szerette Celestinet, azt hitte, hogy elég kövér. Közbevágtam. — Honnan tudod ? — Garnoteau maga beszélte el bizalmasan legjobb barátjának, Petrus Carbonnelnek, ez Chichonettenek mondta el, egy kis modellnek, aki elpletykázta mindenkinek. De folytatom: — Garnoteau hü maradt ígéretéhez, kellett is, mert Celestine nagyon ügyelt. Csak a milói Vénusz kosztümjéig engedte a modelleket. Gyakran váratlanul lépett a műterembe s mikor a szegény Garnoteau két-háromszor megszegni próbálta szavát, olyan szcénákat csinált Celesztine, hogy szegény fiúnak elment a kedve a. további kísérletektől. Innen a diszvári és központi járásokban és Szekszárd rendezett tanácsú városban, Piaci élelmiszer vizsgáltatott 48 esetben, mészárszék 27, vendégi' és bormérés 18 esetben, pékműhely 22 esetbe Megvizsgáltatott 52 iskola és fertőtlenittetett lakás. A Ferenc-kórházban két alorvosi á’ — pályázó hiányában — üresedésben van. E kórházban ápoltatott 487 beteg, ezek közül elbocsáttatott gyógyultan 95, javultan ■ 39, gyó- gyulatlanul 17, meghalt 11. A pénzügyigazgatóság területén beadatott 1029 birtokátruházási végzés. Ideiglenes házadómentesség engedélyeztetett 7 esetben. Befolyt decemberben egyenes adóban .....................162213 K — f. hadmentességi díjban . . . 5740 » — » szeszfogyasztási adóban . . 54115 » — » bor és husfogyasztási adó és italmérési illetékben . . . 34251 » — » ellenőrzési illetékben . . . 200 » — » bélyegjövedékben . . . . 1536 » — » dijjövedékben . 789 » — » bétyeg és jogilletékben . . . 78496 » — » dohány eladásból...................... 91049 » — » Összesen 488392 K — f, mely eredmény a múlt évi decemberinél kedvezőtlenebb 94904 koronával. Az egész 1905-iki évben befolyt Egyenes adókban .... 1822158 K 56 f. Fogyasztási adókban . . . 894966 » 50 » Jogilletékekben..................... 496674 » 37 » Dohán yeladásból .... 1199667 » 09 » Bélyegjövedékből .... 25421 » 79 » Dijjövedékből.......................... 13693 » 22 » Hadmentességi d ijban . . . 22112 » 88 » Összesen 4474694 K 41 f, mely bevételt összehasonlítva az 1904 évi 6.452,023 korona 03 fillér bevétellel, az eredmény kedvezőtlenebb 1977,333 kor. G2 fillérrel. A kir. tanfelügyelő 6 iskolát és 1 kisded- óvót látogatott meg és pedig: Furkó-pusztán, Bátán és Őcsén3*ben, ahol az eredményt kielégítőnek találta. A szekszárdi és paksi polgári iskolákban magánvizsgálatra jelentkezett 8 tanuló, kik közül elbukott 1. Az állami és kiépített törvényhatósági közutak állapota kielégítő volt. A rossz időjárás folytán mindennemű építkezési munkálat szünetelt. A kavicsszállitások befejezést nem nyertek, de a kavicsbeágyazás, amennyire az időjárás megengedte, eszközöltetett. A szekszárd—ke- selyüsi közúton a kiskő-burkolati munka — i 906. január 14. harmónia gyönyörű felső testű és szikár-lábu nimfákon. De hát hires festő volt, a közönség eltűrte e diszharmóniát. A nimfák vékony lábszárait elegánsnak mondták. Eg3^ nagy kritikus egy napon felfedezte, hogy poétikus, boticelliszerü dolog ig3^ festeni a nimfákat, a művész nyilván szűziessé akarta tenni e módszerrel a meztelenséget; a szivet tisztítja, a tömeg lelkét felemeli ez a művészi rendszer. E kritika bejuttatta Garnoteaut az lnsti- tutbe. De Celestine egyre vénült, egyre sová- nyodott, a nimfák is egyre sovámmdtak. Hogy pótlékot adjon, ösztönszerüleg mennél dusabb és kívánatosabb felső testet adott Garnoteau a sovái^ lábakhoz. Végül észrevette a közönség az ellentétet. Kezdték képeit nem vásárolni. Ekkor Garnoteau más műfajjal próbálkozott meg, a zsáner festéssel. Felöltözött leányokat festett, de nem volt sikere. Erre az az ideája támadt, hog3y sziréneket fest: ily módon kikerülte azt, hogy lábakat fessen. De a szirének sem kellettek senkinek. Celestine erősen követelte, térjen vissza a nimfákhoz. Tetszett neki a modelli hivatás, nem untatta egy csöppet sem. De bizony egyre botticelliszerübbek lettek lábai. Azért Garnoteau nimfái ezentúl is specialitások maradtak, kezdték venni az uj, még oly soványlábujnimfákat is. — Ezt nekem köszönheti — emlegette Celestine. És ha véletlenül dicsérte valaki a sovány- lábú nimfákat, szemlesütve, de |mosolyogva mondogatta Celestine:
