Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-05-20 / 21. szám
pest, minisztertanács tehát törvényesen csak Budapesten tartható. Ha a kormány tagjai bárhol máshol összegyűlnek — igy hangzott a további érvelés — ez csak a minisztereknek személyes gyülekezete, mert a magyar állam ügyeiben csak a magyar állam területén tanácskozhatnak Magyarország alkotmányos és törvényes miniszterei, föltéve, hogy nem szolgái az osztrák császárnak, hanem a magyar királynak felelős miniszterei. Ebből pedig nem következik más, mint hogy igaz marad a latin mondás : Si duo faciunt idem, non est idem, vagy amint Horatius még szebben mondja: Si vis me flere, dolendum est primum ipsi tibi. * * * Bocsánatot kérünk, hogy ezekkel az ártatlan kis észrevételekkel talán disszonáns hangot vegyitünk a kormány és az uj rend dicsőségét zengő és egekig csapkodó himnuszokba. Kitesszük magunkat annak a nevetséges, de divatos vádnak, hogy mi az uj rend helyett a haladópárt uralmát kívánjuk vissza, noha a haladópárthoz soha sem volt semmi közünk és politikailag és mindenképen távolabb állottunk tőle, mint Makó Jeruzsálemtől. Azonban éppen, mert egyik párthoz sem tartozunk, őriztük meg pártatlanságunkat és elfogulatlanságunkat, — amire manapság nagy szükség van — és bármennyire egész lelkűnkkel örvendünk is az abszolutizmus eltemetésének és a bekövetkezett kibontakozásnak, mégis a dicsőítéssel várunk mindaddig, amig az «uj rend» kitűnőségét nemcsak a személyekben, hanem a tettekben, vagyis a lényegben történt előnyös és értéket változások is fogják bizonyítani. VÁRMEGYE Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye t'orvényhatósaga folyó évi junius hó 6-án rendkívüli közgyűlést tart. — Közigazgatási bizottsági ülés. A legközelebbi, vagyis junius havi közigazgatási bizottsági ülés junius hó 13-án lesz. — Elvi fontosságú határozatok. Álattulaj- donos ama cselekménye, hogy a tehervonat által adott jelre állatait a vasúti átjárón a vágányokról el nem távolította, kihágás tényálladékát foglalja magában, melynek elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanácsi határozat.) — Venerikus betegek kórházi költségeit akkor is az államkincstár viseli, ha az illető beteg külföldi honos. (Közig, bíróság 3665/905.) — Ha foglalkozás és vagyon nélküli egyén előállittatik, a kihallgatási jegyzőkönyvben feltüntetendő, hogy mily okból veszélyes, illetőleg gyanús a közbiztonságra. Ennek megállapítása nélkül se csavargás, se koldulás miatt nem Ítélhető el és ellene eltoloncolási, illetőleg kitiltási határozat sem hozható. (Belügymin. 46694/905. — Az egyház terhére, ha az adómentes templomon kívül más ingatlana nincs, II. oszt. kereseti adót kivetni nem lehet. (Közig, bíróság 2643/905.) — A dohányárusok részére szállított dohánygyártmányok állami javaknak nem minősíthetők; az ily szállítmányok vámkötelesek. (Keresk. min. 933/906.) KÖZSÉGI ÉLET. — Állatbetegségek. Ujdombóváron a sertés- vész szórványos jeleggel föllépett. — Högyészen a lépfene megállapittatott. Elhullott 2 ló. — Bölcskén a sertésvész szórványos jelleggel megállapittatott. — Szárazd községben az ebzárlat elrendeltetett. — A Kánya községhez tartozó Kilátó és Remete pusztákon a ragadós száj- és körömfájás megszűnt. Elpusztult egy szarvas- marha. — Szekszárdon a sertés vész szórványos jeleggel föllépett. — Sárszentlörincen a sertésvész föllépett. — Pakson a takonykor föllépett. Kiirtatott 4 ló. A szekszárdi pótválasztás. Kedden, folyó hó 15-én zajlott le Szekszárdon a második képviselőválasztás, mely Szabó Károlynak 183 szótöbbséggel történt győzelmével végződött. Verőfényes szép idő kedvezett a pártok felvonulásának. Szekszárdon már korán reggel talpon volt úgyszólván az egész város, kíváncsian lesve a felvonuló pártokat. Már 7 óra előtt nagy lovas bandérium és fehér ruhás lányok nagy csoportja virágcsokrokkal és muzsikaszóval vonult a felső utcából a vasúti állomás elé, hogy a bátaszéki vonattal érkező Szabó- párti választókat üdvözöljék. A bátaszéki vonat a rendes időben érkezett meg. A sárközi községek és Bátaszék választói családtagjaikkal együtt igen nagy számban érkeztek. Velük jött a jelöltjük : Szabó Károly is. A vásártéren történt a gyülekezés. Ott megvárták a hatalmas kocsisorban megérkezett tolnaiakat is, akikkel egyesülve impozáns tömegben együttesen vonultak fel a városháza elé. A felvonulás valóban ritka szép látványt nyújtott. A Szabó-párton igen nagy lelkesedés uralkodott. A Boda-párt nagy része: a szekszárdi választókból állott, kik a polgári olvasókör előtt gyülekeztek igen nagy számban. Hasonlóképen szép volt az agárdiak bevonulása, kik egy szálig Boda mellett kitartottak. A bevonulás után már nemcsak azzal lehettünk tisztában, hogy nagy mérkőzés lesz, hanem azzal is, hogy Szabó-pártiak vannak többségben, mert a Sárköz ezúttal még nagyobb számban jött le és Tolnán is szaporodtak Szabó hívei, pedig már a múltkor is meglepő nagy számban jelentek meg a Szabó-párti tolnai választók. Meglepetést különösen két község keltett és pedig Mözs és Bátaszék. Az előbbiről a Boda-párt legalább 100 szavazatot remélt, pedig 71-et kapott, miglen Szabó, kiről azt hitték, hogy Mözsről alig kap pár szavazatot, 48 szavazatot kapott. Bátaszéken is lényegesen emelkedett a Szabó-pártiak száma és a múltkori 84 helyett 128-an szavaztak le Bátaszékről Szabó mellett, mig Bodára csak 74 bátaszéki szavazat A sárközi községek teljes számban állítottak be Szabó mellett, sőt Decsen 45 szavazattal (összesen 200-at) többet kapott Szabó, mint a múltkor. Szekszárdon megmaradtak a régi arányok, Bodára 561, (múltkor 555) Szabóra pedig 181 (múltkor 167). Pont 9 órakor nyitotta meg Totth Ödön választási elnük az uj szavazást, ki az egész választást mintaszerű rendben és pártatlansággal vezette. AJínd a két helyen a Szabó-párt kezdte a szavazást. Miután Tolna leszavazott, Szabó állandóan nagy előnyben volt, mert a városházán Bvda előnyét hamarosan leszorították a sárközi szavazatok. Délután, mielőtt Agárd leszavazott, Szabó többsége meghaladta a 400-at, a záróra kitűzésekor pedig Szabó tiszta többsége 293 volt, amit a Boda-párt a záróra alatt már be nem hozhatott. A zárórát a polgári iskolánál, hol kevesebb volt a választó, már fél 3 órakor kitűzte dr. Beöthy Károly küldöttségi elnök fél 5 órára. A polgári iskolánál leszavaztak: Bátaszékről Bodára 74 Szabóra 128 Tolnáról 38 308 Bátáról 83 25 Mözsről 71 48 Várdombról 14 17 Simonmaj orról 8 — Összesen leszavaztak a polgári iskolánál Bodára 288-an, Szabóra 526-an. Itt tehát 238 volt Szabó többsége. A városházánál Szekszárd kezdett szavazni. Szekszárdról kapott a záróra előtt Boda 412, Szabó 148 szavazatot. A városházánál 6 óra 10 perckor tűzte ki Totth Ödön a zárórát 8 óra 10 percre. Ekkor a városházánál Bodának 590, Szabónak 645 szavazata volt, tehát Szabó itt is 55 szavazattal volt előnyben. A záróra alatt sűrűn jelentkeztek a Boda-páxti szavazók, úgy hogy Szekszárdról a záróra alatt 149 szavazatí esett Bodára, ami azonban nem volt elég Szabó többségének ellensúlyozására, sőt, ha az összes le nem szavazott szekszárdi választók leszavaztak volna Bodára, még akkor sem győzhetett volna Boda, olyan nagy számú szavazatot nyert Szabó Tolnáról, a Sárközből és Bátaszékről. 8 óra 10 perckor zárta le Totth Ödön elnök a szavazást. A nyomorgóknak, mit az ördög vett él. S az ünnepi harangok nemsokára Felzúgnak újra hálatelt imára; Félzúgnak újra, szebben, ércesebben S velük a bánat könnye tovarebben; Félzúgnak újra-újra a harangok, Az orgonák, a szent zsolozsma-hangok, Hogy dicsérjék új századokon át Az alkotót, az ég Urát. Győzött az Úr, de meddig tart nyugalma ? Az ördögöt megölni nincs hatalma. Leverte százszor: százszor újra éledt, S igy lesz az, mig eljő a végitélet. S a nagy csatán, ha minden romba dúl, Elpusztul egy a két küzdő közül, De érje ezt vagy azt a kárhozat: Az ember mindenképpen áldozat. FERKE ÁGOST. A sárga irigység. irta: Valló Albert. Meg ne ijedjen az olvasó . . . Nem akarok előadást tartani az irigységről. Nem akarok arról szólani, mily bonyodalmakra vezethet az irigység, ha gyülölséggel, bosszúval párosul. Ezen sötét gondolatok mellőzésével, a sárga irigység okozta tragédiák fejtegetése nélkül — a címbeli két fogalom: a sárga szin és az irigység között fennáll. A kérdés tehát az : miért tartja a közfelfogás a sárga szint az irigység szimbólumának és miért nevezzük sárgának az irigységet ? Milyen szerepet játszik a sárga szin a nagy természetben ? Bőven van ott képviselve, főleg a természet őszi és tavaszi tájképén és hirdetője a természet pusztulásának, hervadásának, enyészetének. A kiszáradt földön durva, sárgás rögök terülnek el. A szántóföldek kopaszak, legföllebb egy-egy sárgálló tarló ötlik itt-ott szemünkbe. A mezők és rétek tarka virágai helyén legföllebb egy-egy elsárgult kóró vagy fűszál mered égnek. Az erdők, ligetek és gyümölcsösök is meg vannak fosztva díszeiktől. Zöld, dús pázsitjuk, amely finom bársonyszőnyeghez hasonlított, elvesztette üde színét: elsárgult, halvány és fakó. A fák sudarai csupaszok, csak egyik-másik águkon látni még néhány elsárgult, összeszáradt levelet. Mindezen jelenségek a természet halálát hirdetik. Mindenütt az e'ihagyatottság, a pusztulás képét mutatja a természet akkor, amidőn viruló színeit az egyhangú, halvány és fakó sárga színnel cseréli fel. e pusztulást — mint látnivaló — mindenü t a sárga szin jelzi. Akár az elsárgult gyepet, rétet szemléljük, akár az élettelen, száraz leve eket as harasztokat, akár a korhadt fákat: arról győződünk meg, hogy a természetben a sárga szín a pusztulást, enyészetet hirdeti. Gondoljunk most az emberi betegségekre, magára a halálra. A beteg fizikum is a bőr sárga színében szokott jelentkezni. S ha nem nagymérvű is a baj, ha csak lelki bánkódás sorvasztja az életerőt, már akkor is észrevehető arcszinünk halványulása, sáppadtsága. A sárga szin ime az emberi életben is kifejezője annak a benső féregnek, amely mint betegség fizikumunkon, vagy mint kedélybaj, bensőnkön rágódik, életünket sorvasztja, emészti s végre kiöli. Érthető ez alapon, hogy a természeti műösztön indította az egyiptomiakat, midőn sárga színben gyászoltak s midőn e szint a gyász szimbólumának használták. A mmonvum ifi. nyilván nem lehetett más, mint az a benső kapcsolat, amely a természet elfonnyadá^a ember halála és ennek külső kifejezése: a s ' •. szin között fennáll. A sárga színek ezen puszt ílásra omuíkez- tető, sok tekintetben kellemetlen hatásáról magyarázható meg, a középkornak az a felfogása, hogy a sárga szint a megbélyegzés, színéül alkalmazta. Annyi tény, hogy e színnek nincs meg a földerítő, élénk, kellemes hatása, mint például a vörösnek, zöldnek, sót mondhatnók bizonyos tekintetben barátságtalan benyomást kelt, mert az enyészet színének ismerjük a természetben. De miért jellemezzük vele az irigységet Bizonyára önkénytelenül is azért, me:: ^ irigységet is az enm-ri lélek beteg -egei ek í
