Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-04-29 / 18. szám
2 TOJLNAVAriXKf&GOí. 1906. április 29. Nem kételkedünk benne, hogy vármegyénk közügyei és közérdeke iránt a legjobb szándékok vezetik, mikor a főispáni széket elfoglalja. Ha a haladás és a munka lesz jelszava, aminek jegyében bontakozik ki az uj kormánynak, főleg az ország gazdasági politikájának felkarolására irányuló programmja is, akkor a vármegye közönsége szívesen vesz majd részt ebben a munkában és csatlakozik hozzá ínunk átársub \ Mág’yaVország kapuin a népjogok, a szabadság', a felvilágosultság és a munka szelleme kopogtat. Ő Felsége a király és az ő akaratából az uj kormány első harcosai ennek a nemzeti demokrácia ügyét szolgáló munka- prógrammnak. Nyissuk ki szivünket e szellem előtt, hogy hozza össze a hazafiakat egy közös nagy táborba, melynek dolgos tagjai, kiküszöbölve az üres szóvitákat, a haladás és munka szeretettben egyesüljenek. Tolnavármegye uj vezért kapott. Az uj vezér: gróf Apponyi Géza. Kívánjuk, hogy fényes uj állásában ennek az eszmekörnek szentelje munkásságát, hogy a munka és a közjó szeretete acélozza meg erejét, hogy munkássága áldásos legyen a közre nézve és hogy sikerről sikerre vezesse vármegyéjét. — Az uj főispán életrajzi adatai: Gróf Apponyi Géza — néhai Apponyi Károly gr. és neje, szül. Klebelsberg Leopoldina grófnőnek egyetlen fia — 1853. évi február hó 16-án Bécsben született. A középiskola befejezése után négy évig jogi tanulmányokkal foglalkozott, majd átvéve a néhai Apponyi József gr. után örökölt pálfai uradalmat, annak vezetésével foglalkozott. A főrendiháznak cenzus alapján tagja és édesatyjának: Apponyi Károly grófnak 1890 évi december hó 30-án történt elhalálozása óta vármegyénk első virilistája és vezeti a hőgyészi apáthl-i uradalmakat is.. 1876 április-. 24-én megnősült, neje : Széchenyi Paula grófnő, csillagkeresztes palotahölgy, Széchenyi Kálmán gróf sopronmegyei nagybirtokos, v. b. t. t. és neje, szül. Grünne Karolin grófnő leánya Házasságából öt gyermek született és pedig : Károly gr., ki katonatiszt Bécsben és Rezső gr., ki, miután jogot végzett, otthon gazdálkodással foglalkozik. Három leánya van, az egyik Lichtenstein hercegné Bécsben, a másik Forny grófnő Bozenban, a harmadik 'Irma - grófkisasszony. — 1881-ben a kamarási méltóságot kapta. A poli- . tikai életben a néppárt megalakulása óta kezdett szerepelni és 1896-ban, mint néppárti jelölt fellépett a pincehelyi kerületben, de Ráthay László függetlenségi, jelölttel szemben kisebbségben maradt. A néppártból azonban, mert az egyház- politikai törvények revízióját és az obstrukciót nem helyeselte, még 1898-ban kilépettés 1901-ben belépett a szabadelvüpártba. Belépését a megyei szabadelvüpárt értekezletén.a.köyptkez,©. beszéddel indokolta meg : «Tisztelt értekezlet! Méltóztassék megengedni,, hogy mai megjelenésemet és a vármegyei szabadelvű- pártba való belépésemet, bár szónok nem vagyok, röviden motiváljam. Ha rövid visszapillantást vetek eddigi szerény működésemre, el kell ismernem mai megjelenésem fontosságát, amikor fölmerül a kérdés, beléphetek-e a szabadelvüpártba és működéséhez csatlakozhatom-e ? Soha aktuális politikus nem voltam, de rég időktől fogva, mindenkor meleg vonzalommal és rokonszenvvel viseltettem a nemzeti párt iránt. Később egy aktuális kérdésnek : az egyházpolitikának napirendre kerülése alkalmával beléptem a- néppártba, annak megalakulásánál közreműködtem, és 96-ban, mint a néppárt jelöltje föl is léptem. Tévedtem-e, csalódtam-e, azt most nem vitatom. 98-ban az , obstrukció alkalmával kiléptem a néppártból. ■ Régi rokonszenvem, hajlamaim, meggyőződésem ismét a nemzeti párthoz vonzottak., mely mindig eszményképem volt. Mikor pedig Széli Kálmán az ő. áldásos, körültekintő, a bé.ke és békéltetés nemes szellemétől áthatott politikáját kibontotta, mikor a nemzetipárt a 99t-ik év, elején belépett a szabadelvüpártba, mi .sem állja annak útját, hogy én is kövessem a nemzetipártot. Igaz, a reviziót elvileg pártoltam, azért csatlakoztam a néppárthoz, azonban, miután megg3^őzodteni arról, hogy azok a károk és veszélyek, amelyektől az egyház- politika miatt tartottam, tényleg be nem következtek, kijelentem, hogy ezidőszerint, főleg a Széli-kormánynak , a jog, törvény és igazzág jelszavával fennen lobogtatott zászlója alatt a revízió, kérdését sem oppartu- nusnak, sem szükségesnek nem tartom. Ismétlem, azt nem kutatom, tévedtem-e, csalódtam-e, de teljes őszinteséggel elismerem, hogy azok az aggodalmak, melyeket az egyházpolitika folytán tápláltam, meg nem valósultak. Ez az én rövid nyilatkozatom, mely- nek alapján bírálatukra bizöm, lehétek-e a szabadelvüpárt tagja ? Igen,.vagy nem.! Clara pacta boni amici. Ha. igen, akkor Széli Kálmánnak és a mostani kormánynak zászlója alá szívesen és örömmel ■ sorakozom, — mert. hive vágyókká kt>í;mány békéttéfő' éé kiegyenlítő politikájának. Ezen az alapon készséggel ajánlom, föl a szabadélvüpérttal való együttműködésemet és a vármegyei szabadelvű- pártba való belépésemet. A szabadelvüpártból 1904. év végén a disszidensekkel egyidejűleg lépett ki és jelenleg az Andrássy Gyula vezetése alatt álló alkotmány- pártnak tagja. A politikával egyidejűleg a vármegye ön- kormányzati életében is kezdett résztvenni, tagja a vármegye állandó és központi választmányának, elnöke a lótenyésztési bizottságnak, úgyszintén a pécsi Kath. Körnek világi elnöke. VARMEGYE. — Elvi fontosságú határozatok. Az örökbe fogadás az örökbefogadott gyermek vallására, illetőleg annak megváltóztathatására semmi hatással nem bir. (Belügym. 25972/906.) — Ha a no a házassági életközösséget önhibáján kívül, férjének közveszélyes betegsége miatt kénytelen megszakítani, törvénjms igénye van arra, hogy gondnokság alatt álló, azonban tetemes vagyonnal biró férjétől tartást követeljen. (Kúria 207/903.) — Vámszedés jog fennállása, illetőleg vámdij- mentesség tárgyában keletkezett határozatokra az egyszerűsítési törvénynek a felebbezést korlátozó rendelkezései nem alkalmazhatók. (Keresk. min. 10932/906.) — Körbábáknak aggsági munka- képtelenség címén állásától való elmozdítása a vármegye törvényhatósági bizottsági közgyűlésének hatáskörébe tartozik. (Belügym. 15775/906.) .— A hamis tanuzgsra :,való reábirás tényálladé- kához nem szükséges az,, hogy a tanú esküt tegyen, sőt, még kihallgatása sem. szükséges. (Kúria 116/906.) — A vadászati törvény külön rendeli büntetni azt, aki tilos időben vadász és aki tilos időben vadászva vadat is ejt el. (Belügym. 2728/905.) — Utügyre vonatkozó határozatok. A törvényhatóság első tisztviselője a kormányhatóságilag jóváhagyott közúti költség- előirányzat keretein belül, utalványozási jogát Latin: .............................. Görög: ................................... Magyar irodalom: .... Német irodalom: .... Földrajz és történet: . . . Mennyiségtan: . . . . . Természettanok: .... . . jeles. Bölcsészettan: ... . . jeles. Énekben: . . . írásbeli dolgozata: Elmulasztottt órák száma: — A bizonyítvány általános osztálya és helyzeti száma: jeiesrendü, ötödik tanuló. * Ha abban a tudós Pallér Kelemen főtiszte- I«ndő urnák nem volt igazsága, hogy Weker- lének a számok országában csak közepes jártassága van, Mészáros Ámánt is tévedett, amikor azt hirdette növendékéről, hogy nem foglalkozik elégggé a szép kultuszával. Sőt. Annyira bele- melepedett ennek ápolásába, hogy nem volt nálánál külömb diák-gavallér messze vidéken. Akkoriban még nem volt minden úri háznál külön tánciskola, hanem «Marosi bácsi» tágas szálájában találkozott az úgynevezett «finomabb polgári elem* zsengébb része. Ide járt Wekerle is. A daliás termetű, választékosán elegáns külsejű fiú bizony tömeges gyújtogatást vitt véghez a kisasszonykák szive körül, meghitt barátjával Brunkala Lászlóval együtt. (Most fővárosi ügyvéd, tragikus hőse volt egy országosan ismert bönpörnek.) Wekerlének, mint előtán- cosnak minden leányt meg kellett forgatni egyik estén úgy, mint a másikon. A kellemes beszédű, bátor fellépésű gavallérral szívesen évődött a sok rózsaszál, kivévén egyet. (Kegyelmes ur: fekete volt a haja, fekete a szeme, nem alacsony, se magas, darázsdereku, bár kissé neki gömbölyödött formákkal — em- lékszik-e rá?) Nos ez az egy hidegen bánt vele s akárhogy próbálta is, nem tudott vonzalmat ébreszteni maga iránt. Az elkényesztetett fiút bántotta a fagyosság s egyszer gúnyosan megjegyezte : — Nem mer a szemembe nézni, mert szeret. Titokban eped utánam. Nagy sirás lett persze a vége. A leány zobogva menekült haza és — másnap már együtt sétáltak a Zichy-liget platánjai alatt. Egy hete sincs, hogy Wekerle diákéveinek ezt a regényes jelenetét fölelevenitette előttem az egykori «ideál». — Az érettségije után megkérte kezemet, — említette meg mosolyogva. — Hogy lehetnék a maga felesége ? — kérdeztem csodálkozva, — hiszen én zsidólány vagyok. — Majd segít rajtunk a szerelmesek véd- szentje, — mondta bizalmasan. És úgy történt, hogy belőle vált a véd- szent. Hanem akkor már ezüstös volt a holló haja az «elérhetetlen»-nek a halántéka körül s már az unokáinak cincogott a hoppszpolkához az örökéletü Marosi bácsi hegedűje. — Gyönyörű szeme m egykori lovagomnak és még szebb kék mellénye — tréfálkozott a régi emlékeken a diák Wekerle egykori Júliája. * Wekerlével együtt harmincán érettségiztek egyszer a kiegyezés esztendejének nyarán s amint az alábbi bizonyítvány mutatja, ő volt közöttük a legeslegelső. És jó szerencse, hogy igy esett, mert különben a szigorú zirci atyák irgalmatlanul elküldték volna máshova vizsgázni egy csinyje miatt. így is hármast kapott magaviseletből, holott minden tantárgyból kitűnője volt. Mindössze egy kis tréfáról van szó, egy pompás csattanó furfangos ötletről. Wekerle bizonyos Linzer vaskereskedőnél lakott Brunkalával és Kukurelli Mihály diáktársával együtt. Hogy-hogysem, bizonyára már ők maguk sem tudják, az történt, hogy a kenyeres pajtásai úgynevezett legénymajálist rendeztek vidám nőcskékkel a rózsabokros Cantuzzi-kertben s erre őt nem hívták meg. Gyönyörű májusi est volt a romantika minden kellékeivel: holdsugárra], madárdallal, csókkal, virágillattal és az öreghegy tüzes borával vegyítve. Az ihajos fiatalság már túl volt a nyolcadik osztálybeli vizsgán, de érettségin még innen. Egyszer csak ajkukra fagyott a nóta. Magas, nyúlánk alak állott előttük a ciszterciták fehér reverendájában. Amint később kiderült, Wekerle volt, aki igy ugrasztottá szét a róla megfeledkezett társaságot. Ezt megtudta a tanári kar s kemény tör-
