Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-15 / 16. szám

TLNAVÁRMEGYE, 3 Varsádon egy emberen az ebdüh kitört és meg­halt. Az illető az ebmarás után még januárban a Pasteur intézetbe fölszállittatott és ott 21 na­pig kezelték, de amint látszik, eredménytelenül. Fertőtlenittetett 17 lakhelyiség; 7 éven alól elhalt gyermekek közül 17 nem részesült gyógy­kezelésben. A Férenc-kórházban ápoltatott 552 beteg; elbocsájtatott gyógyultan 118; javultan 76; gyógyulatlanul 20; meghalt 14. Az árvaszéknél elintézendő volt 3084 ügy­irat. Elintéztetett 2327 és igy a hátralék 757. A pénzügyigazgatóság területéről beérke­zett 1229 vagyonátruházási végzés. Házadómen­tesség adatott 19 esetben. Befizettetett; egyenes adó 30487 K, had­mentességi adó 313 K, mely eredmény a múlt év megfelelő idejére esőnél kedvezőtlenebb 8398 koronával. A kir. tanfelügyelő megvizsgált 37 iskolát és 10 óvó intézetet és pedig; Pálfán, Alsó- medgyes pusztán, Csibrákon, Düzson, Döbrö- közön, Hőgyészen, Kisszékelyen, Koppányszán- tón, Kurdon, Lengyelen, Mászlony pusztán, Mözsön, Mucsin, Murgán, Nagykonda-pusztán, Nakkon, Nagykónyiban, Nosztány-pusztán, Pári- ban, Ráczegrespusztán, Sütvénypusztán, Szakos majorban, Tüske-pusztán, Várongon, Závodon, Lápafőn, Felsőnánán, Kétyen, Szekszárdon ; az elért eredmény kitűnőnek és elégségesnek talál­tatott. A fonomimikai hangutánzó módszer al­kalmazását a tanfelügyelő az olvasás tanításá­ban kitűnő eredményűnek találta. Óhajtandó, hogy az összes tanítók ez előnyös módszert alkalmazzák. A gazdasági munkálatok befejezését a márciusi hideg, szeles időjárás akadályozta. Egyenlően kikelt szép tavaszi vetés csak el­vétve látható. Az őszi vetések átlag szépek, erősek, jól fejlődnek. Lapi szőlőkben a reg­geli fagyok sok kárt tettek A szarvasmarha l^fcfeslet nem oly nagy, mint a múlt év őszén ^olt. A hizlalt marha ára hanyatlott. A községek bikaszükségletüket nem a vármegyei gazdasági egyesület közbejöttével szerzik be, hanem a vásárokon, ami által gyen­gébb minőségű és a tenyésztési célnak kevésbé megfelelő állatokat szereznek be. Ennek oka az, hogy a földmivelési kormány az eddigi ked­vezményt a gazdasági egyesülettől megvonta. Most, hogy Darányi Ignác lett a földművelés­ügyi miniszter, remélhető, hogy e szűkmarkú 1906. április 15. És vitt, 'emelt magával a nagy gondolkodó. Megértettem a hitet a természettörvényekben. Éreztem a magasságot és a világosságot. Jó volt odafent — nem szédített. A vén János bácsi botorkált oda hozzám az ajtóból: — Jó reggelt, urfikám, hát már sohase taszítsam ? Rámosolyogtam az öregre. — Nem János bácsi, máskép repülök én már. A szegény, vén kocsisnak beesett, öreg szeme könnyes. Egyik nagy átlátszó csepp, amint kicsordul, követi szépen arcának mély barázdáit, aztán előrehajló áliáról egyenest a sárga fövényre hull. Keservesen, szomorúan mondja: — Nem is tudnám én már taszítani, urfi­kám, öreg vagyok én már. Megveregettem a vállát az öregnek. — Szeretem én azért magát János bácsi! És a kezébe nyomok egy újdonatúj brittanikát. Földerül a ráncos képe, aztán öreges, támolygó lépteivel visszabotorkál az istálló küszöbére. Én meg folytatom a munkát. Már nem kell a János bácsi, hogy taszítson. És nemsokára nem kell az a nagy gondolkodó sem, hogy támogasson. Látni akarok a saját szememmel ; odavágyom a gondolkodás magaslataira a magam erejéből. És megsejtem, hogy ezért a vágyért odaáldozok mindent, tavaszt, leányt, virágot, ifjúságot . . . Magasabbra száll a nap s a hajnalka meg a kisasszony virág félénken vonja össze a kelvhét. és szűk látkörü kormány-intézkedés hamarosan vissza fog vonatni. A munkásviszonyok nem kedvezők. A dombóvári és tamási járásokban a munkások az aratási szerződéseket nem fogadták el és a nagyobb gazdaságok e miatt kénytelenek voltak idegen munkásokat fogadni és arató gépeket beszerezni. Az állategészségügy kedvező volt. Raga­dós száj és körömfájás van: Kányán, Majsa- miklósváron, Bölcsken ; sertésvész ;. Pakson ; sertésorbánc Ladományon; ebveszettség Alajo­son ; lépfene Kétyen és Bonyhadvarasdon ; hó­lyagos kiütés Nagykónyiban, Szakoson ; rühkor Felsőnyéken, Kétyen, Decsen, Bátaszéken. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 149 egyén. A kórházban ápoltatott közü­lök 8 beteg. Törvényhatósági közgyűlés Döry Pál alis­pán folyó hó 10-re rendkívüli vármegyei köz­gyűlést hitt egybe, melynek egyetlen tárgya az országgyűlést folyó évi május hó 19-re egy­behívó király leiratnak kihirdetése. Központi választmányi ülés. A ékpviselő- választások határnapjának kitűzése és a válasz­tó-bizottságok megalakítása tárgyában Döry Pál alispán f. hó 20-án d. e. 9 órára összehívta a központi választmányt. — Elvi jelentőségű határozatok Az ut­cán közbotrányt okozó szemérem elleni vét­ség elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tar­tozik. (Minisztertanácsi határozat.) A községi közutak hálózatának meg­állapítása körül fölmerülő összes költségek a községet terhelik; azok fedezete a községi kép­viselő testület feladata. (Keresk. min. 87694j905.) A községi közmunka leszolgálása kér­désében a főszolgabíró még akkor sem illeté­kes, ha erre a vármegyei szabályrendelet föl­hatalmazza. Az ily szabályrendeletek módosi- tandók. (Keresk. min. 83242|905.) A közigazgatási bizottságnak adó ügy­ben illetéktelenül hozott határozata hivatalból is képezheti felülvizsgálás tárgyát. (Keresk. min. 2695|906.) A törvényhatósági közgyűlés a községi közmunka váltság árát megállapítani nem ille­tékes. (Keresk. min. 6818(906.) Utmegnyitás ügyében harmadfokon ho­zott véghatározat ellen felebbvitelnek helye nincs. (Keresk. min. 88396(905.) KÖZSÉGI ÉLET. — Szedres községben a ló-rühkór föllé­pett. — Börzsöny községben a lépfene meg­szűnt. Elhullott 2 drb szarvasmarha. -- Bony- hádvarasdon a lépfene szintén megszűnt. El­hullott 2 drb szarvasmarha. — Szakályon a lépfene szórványosan föllépett. — Értényben a ló-rühkór megállapittatott. — Báta község kép­viselő testületé elhatározta, hogy községi híd­mérleget állít föl. Képviselőválasztások Tolna vármegyében. Az 1906—1911-iki országgyűlés egybe- hivását tartalmazó királyi meghivó-levelet a 19-iki közgyűlésen hirdetik ki, másnap pedig összeül a központi választmány, hogy a vár­megyénk területén megtartandó képviselőválasz­tások határnapját kitűzze. Valószínűleg május első napjaiban lesznek a választások, hogy a jelölteknek programmbeszédek tartására legalább két vasárnap álljon rendelkezésökre. Az előjelek után ítélve, nem várhatók izgalmas választások, mert más, mint a koalíció körébe tartozó jelölt, úgy sem lép fel. Lesznek egyhangú választások is. A szekszárdi kerületben a függetlenségi és 48-as párt husvét hétfőn délután 2 órakor tartja Szekszárdon, a Szekszárd-Szálló nagy^- termében kijelölő-ülését, amikor is előrelátható­lag a kerület eddigi képviselőjét, Boda Vilmost jelölik majd. Megválasztása bizonyosra vehető. Kora, tisztes múltja és a helyi érdekek felkaro­lása körül szerzett jelentős érdemei biztosítják számára a kerület mandátumát. A pincehelyi kerületben Rátkay László, a paksi kerület­ben pedig Szluha István föltétlenül egyhangú megválasztásnak néznek elébe. Rátkay igen nagy népszerűséggel bir a kerületben és az ő egyhangú megválasztása nemcsak párt és poli­tikai, hanem személyi okokból is egészen bizo­nyos. Szluha Istvánnak is megdönthetetlen gyökerei vannak a paksi kerületben. A kölesdi kerületben nem tartjuk való­színűnek, hogy Benyovszky Rezső gróf ambi­cionálja a jelöltséget. Neki nem kenyere a poli­tika. Az utolsó választások alkalmával is csak immel-ámmal, választóinak erős biztatására és kérelmére fogadta el a jelöltséget. Azóta, bár nagyon izgalmas és eseményekben gazdag volt a politikai élet és a közélet, ő abban nem vett aktiv részt, hanem visszavonulva, a csen­des munkának, családi körének és kiterjedt gazdaságának élt csupán. (Szegény jó Pichler Győző, ki maga volt az élet és a derű, a szív és a szellem, ha megérte volna még ezt a pár esztendőt és látta volna Kossuth Ferencet, ki­nek ő volt az első és pedig hűséges és lelkes titkára, a miniszteri bársonyszékben, nála nem lett volna boldogabb ember széles e világon !) Ha tehát Benyovszky Rezső gróf nem vállalná el a jelöltséget, igyekezzenek a kölesdi kerület választói egy olyan politikust meg­nyerni jelöltül, kinek egyéni és politikai súlya használna első sorban a parlamentnek, de hasz­nálna a kerület és a vármegye érdekeinek is. Ugyanezeket a nagy és általános szem­pontokat ajánljuk a szakcsi és bonyhádi kerü­letek t. választóinak figyelmébe is, mert a kép­viselői állás jelentősége és dísze megköveteli, hogy lehetőleg a társadalom és a közélet ki­tűnőségeit küldjük a nemzet nagy érdekeinek munkálására hivatott parlamentbe. HÍREK. — Személyi hírek. Döry Pál alispán a húsvéti ünnepeket családjával együtt Tüskén Tölti. — Simontsits Elemér vármegyei főjegyző aldunai utazásából alig egy heti távoliét után haza érkezett és átvette hivatala vezetését. —- Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök csa­ládjával csütörtökön több napi tartózkodásra Budapestre utazott. — A Baranya , Somogy- és Tolnavármegyék erdészeti és vadászati egyesületének elnökéül, mint értesülünk, előre láthatólag gr. Széchenyi Bertalan somogymegyei nagybirtokost, a fő­rendiház jegyzőjét választják meg, ki iránt leg­nagyobb mértékben jelentkezik az egyesület tag­jainak bizalma. — Uj főispánok. A vármegyénkkel szom­szédos törvényhatóságok a következő uj főis­pánokat kapják. Baranyában Gróf Benyovszky Móric, Somogybán Kapotsffy Jenő, (esetleg Széchenyi Aladár gróf) Komáromban Kál­mán Rudolf, Fejérben gróf Széchenyi Vik­tor, Pestben Gulner Gyula lesznek főispánok. Ezen kinevezéseket pénteken terjesztette gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a király elé és azok már néhány nap múlva megjelennek a hivatalos lapban. A tolnamegyei főispánsággal még nem foglalkozott, illetve a kinevezendő személyében még nem állapodott meg a miniszter- tanács. Kívánatos, hogy a kormány kinevezése kielégítse a közhangulatot. Erről más helyen szólunk. — Kinevezés. Az igazságügy miniszter dr. Petrits Elemér nyíregyházi kir. közjegyző he­lyettest Petrits Ferenc volt orsz. képviselő fiát, közjegyzővé nevezte ki Tenkére. — Előléptetés A pécsi kir. főügyész Ma­darász János szekszárdi fogházőrmestert az első fizetési osztályba léptette elő.

Next

/
Thumbnails
Contents