Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-01 / 14. szám

4 — Tisztelgés. A szekszárdi róm. kath. ovoda gyermekei folyó hó 24-én ünnepelték az egylet szeretett elnökének, Döry Pálné úrnőnek nevenapját. A szent Vince rendű nővérek veze­tése alatt megjelentek az elnök lakásán, kit a kisdedek nevében Plank Liliké üdvözölt szép szavakkal és virágcsokor átadása mellett. A jó elnök viszont nagy doboz cukorral ajándékozta meg az apróságokat. — Képviselőválasztók névjegyzéke. Szek- szárdon az 1907 évre érvényes képviselőválasz­tók névjegyzékének kiigazítását a városháza nagytermében f. évi április hó 5-én eszközli a bizottság. A bizottság elnöke dr. Hirling Adám polgármester. Rendes tagjai: dr. Leopold Kornél és Goldberger J. Mór, póttag: dr. Beöthy Károly. — Eljegyzések Stauber Hugó dr. mágocsi orvos eljegyezte Goldschmied József dombóvári nagybérlő leányát, Ernát. — Klein Mór simon- tornyai tanító eljegyezte Vágujhelyről Friedmann Illés leányát, Hellát. — Visszaküldött alapszabály A szekszárdi általános ipartestület rokkant iparos segély­alapjának alapszabályait a belügyminiszter a kereskedelmi miniszter meghallgatása után mint láttamozásra alkalmatlant visszaküldte, mert a szóbanforgó rokkant alap az iparos testülettel szerves kapcsolatban terveztetik, holott az ipar­testület célját a rokkant iparosok segélyezése nem képezheti és igy az ipartestület kebelében ily alapot nem létesíthet. Az ellen, hogy az ipartestület a rokkant iparosok segélyezésének méltánylást érdemlő eszméjét propagálja és e célból kezdeményező lépéseket tegyen, a mi­niszter kifogást nem emel ; a segélyezéssel azonban az ipartestület csak különálló szerve­zettel biró egyesület, vagy szövetkezet kereté­ben foglalkozhatik. — A gazdasági szerződések föltételének megállapítása ügyében a földmivel és ügyi mi­niszter egy vármegyénkből hozzá intézett pa­nasz-kérvénnyel kapcsolatban kimondotia, hogy nincs joga rendelkezni, mert az ily föltételek megállapítása a felek szabad egyezkedésének tárgya. Noha a hatóságnak, mondja a minisz­ter, nem áll jogában a munkabérek tekintetében rendelkezni, mégis helyesen jár el a hatósági közeg, ha ott, ahol méltánytalan, avagy oly föltételek kikötésének szándékáról értesül, a melyek a munkaadó s a munkások közötti jó viszony megzavarására alkalmasak, a társa­dalmi érintkezés revén bizalmas módon, közér­dekből oda iparkodik, hogy e feltételek helyett más, megtelelő módozatok állapíttassanak meg. — Kivételes nősülési engedélyt kapott: Wink Jakab alsónánai, Bár ez Henrik izményi, Zárth János kismányoki, Bendek Imre uj- dombóvári, Földesi József felsőnyéki, Tvaut- mann Henrik János varsádi, Ileinbacli Henrik nagyszékelyi, Schilling Noé nagyszékelyi, Apáti Ferenc szakcsi, Mokler János alsónánai, Berta János értényi, Gyurié a János tatabányai, Oláh Ferenc dunaszentgyörgyi, Bakó József decsi, 1 arga Ádám mözsi, Kilián János hőgyészi. Darázsi István szakcs-majori, Balog Márton gyulaji, Weichsel Peter szakadáti, Punczmann János bátai, Szabó Lajos szekszárdi, Sütkei Józsefgindlicsaládi, Beck Henrikkistormási lakos. — A Két anya előadása Mint már múlt számunkban jeleztük, a szekszárdi rk. kör kis műkedvelői a múlt vasárnap délután hozták színre Paitler Vilmos vallásos tárgyú színművét a «Két anyát». A legnagyobbrészt 10-12 éves gyerme­kekből álló műkedvelő társaság ez alkalommal is várakozáson felül állotta meg helyét. A kis szereplők Ízléses jelmezeikben igen jól festettek. A közönség sokat tapsolt az ügyes gyermek­seregnek. A sikerből az oroszlán rész Szabó Géza hittanárt, a műkedvelő előadások buzgó rendezőjét illette, aki fáradságot nem ismerve nagy ügyességgel tanította be a kör műkedvelőit. Az előadást ma délután 5 órakor közkívánatra a rendes helyárak mellett megismétlik. A póttartalékosak javára utólag ada­koztak : ' özvo Döry Vilmosné 10 kor., Szászy Lajos 9 K 90 fillért, Honig Mór 3 koronát. — Tóin? vármegye népesedési viszonyai az elmúlt január hónapban következő adatokat szolgáltatnak. A lakosság száma 1905. végén volt 255 ezer 500, vagyis 400-zal kevesebb, mint volt az 1904. év végén. Házasság köttetett 402, vagyis tetemesen több, mint az aránytala­nul népesebb Baranya és Vasmegyékben. Élve született 624; 7 éven alul elhalt 179, azon felül 363, összesen tehát 542. A születési szaporodás 82. Esett ezer lélekre házasság L57, ez ered­mény tetemesen jobb, mint Dunántúl, vagy az ország bármely törvényhatóságában; éhe születés esett 1000 lélekre 2.44; több mint Pécsett, Győrön, Komáromban, Mosonban, Sop­ronban, (az országos átlag 2-87;) halálozás esett 2’ 12 ; az eredmény jobb, mint Baranyában, Komáromban, Somogybán; (az országos átlag 211 1 ;) szaporodás esett ezer lélekrc 0-32 ; az eredmény jobb, mint Komáromban, (az orszá­gos átlag 0.76). Fertőző betegségekben elhalt 97, ezek közül gümőkórra esik 65. Kivándorolt 63 útlevéllel 83 egyén, (holott az alispáni hiva­tal 539 útlevelet állított ki.) Németországba mmt 12, Amerikába 71; magyarnyelvű volt 20. Útlevél nélkül kiment 21 ember. Visszavándorolt 20, fele Németországból, fele Amerikából, ezek ; közül magyar anyanyelvű volt 3. Az egész or­szágból kivándorolt januárban 28627 ember, vagyis több mint az előző 1905. év megfelelő idejében. Az egész 1905-ik évben kivándorolt 254,405 és pedig Amerikába 169,461, Romániába 48.553. Az utolsó 5 évben átlag minden évben kivándorolt az országból 177,351, vagyis csak­nem éppen annyi, mint az évi népesedési szaporulat. Vásár volt 6; fölhajtatott 2,920 szarvasmarha, 3264 ló, 41 sertés. Eladatott 1078 szarvasmarha, 675 ló és 12 sertés. Tűz­kár volt 6 községben 6 esetben. A szenvedett kár 2598 korona. — Rendőrkapitányunk rendelete. A mind­inkább tarthatatlan cselédmizéria ügyében váró- - sunk rendőrkapitánya a következő rendeletet bocsátotta ki : 662. kig. 906. Hirdetmény. Az 1876. évi XIII. t.-cikk 115-ik §-a a törvény áthágása esetében a törvényszerű meg­torlásra elsőfokú hatóságul rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitányt jelöli meg. Ugyan­csak a rendőrkapitány illetékes az 1879. évi 40. t.-c. 62. és 63. §-a alapján azok ellen törvény­szerűen eljárni, akik a város területén foglal­kozás vagy munka nélkül csavarognak. Miután a rendőrhatóságnak nem csupán az a feladata, hogy a már elkövetett és megtörtént kihágásokat torolja meg, hanem feladata az is, hogy preventív jogkörében a kihágások bekövetkezését meggá­tolja, felhívom mindazokat a cselédeket, akik szolgálatukat elhagyják, hogy tartózkodási helyei két — amennyiben az Szekszárd r. t. város j területén és határában van — a rendőrkapitanyi hivatalban 24 óra alatt esetről-esetre jelentsék be, a hol részükre tartózkodási engedély fog kiállíttatni, Szekszárd, 1906. március hó 27-én. Molnár Lajos rendőrkapitány. — TanitÓválaSZtáSOk. A tolnanémedii ág. ev. iskolához Németh István, a nagydorogi községi iskolához pedig Imrék Károly oki. tanítók választattak meg rendes tanítókká. — Engedély meghosszabitás Az üszög —szászvár—mázai h. é. vasútvonalra Weber Sándor egregyi lakos épitésznek adott engedélyt a kereskedelmi miniszter egy évre meghosz- szabitotta. — A kataszteri becslési helyszínelés a f. évben vármegyénk területén Harc, Paks, j (Kispaks és Faluhely) Gindlicsalád (Simonmajor) j községekben fog végrehajtatni, amint azt a ! pénzügyminiszter elrendelte. * — Névmagyarosítás. Kiskorú Wirth József 1 lelsőiregi lakos nevét - Vértesire magyarosította. ! — Megzavart betörés. Dékány Istvánná váraljai lakos lakásába a múlt héten ejjel valaki betört, hogy pénzét ellophassa. Dékánynó •azonban már otthon volt s a zörgésre fölébredt, mire lámpát gyújtott és az ablakon kinézett, a tettes elmenekült. Bejelentette az esetet a csendőrségnél, mely a betörőt Ferenci István váraljai lakos személyében kinyomozta, aki tettét beismerte. Ferencit följelentették" a, bíró­ságnál. — Lelkész választás Az üresedésben volt pálfai ev. ref. lelkészi állást Patkó Károly litári káplánnal töltötték be, kinek beigtatási ünnepélyét múlt hó 18-án tartottak. — Betörés a kath. lagényőgyjsfiletbe. A szekszárdi kath. legényegyesület helyiségébe — eddig ismeretlen tettesek — március 28—29 napjai között behatoltak és onnan, miután az ifjúsági dékány pénzes fiókját vésővel föl feszí­tettek 16 koronán felüli egyleti pénzt vittek el. Mivel az egyleti helyiséget csak hétfő, csütör­tök, szombat este és vasárnap látogatják a tagok, a betörést Bajomi Ferenc egyleti gond­nok csak csütörtökön este vette észre. A betö­rés bejelentetett a kapitányságnál, mely a nyo­mozást megindította. — A hidegkút—gyönk—pécsvárad— pécs— bródi vasút építésére, a melynek műszaki mun­kálatait az engedményes dr. Hudomel József budapesti orvos megbízásából Nagy József budapesti mérnök teljesiti, legutóbb Siklós nagy­község 100.000 korona hozzájárulást szavazott meg. A közel 200 km. hosszú vasúti vonalra az érdekelt községek ezideig már 2 és fél millió korona hozzájárulást szavaztak meg. — Tolvaj kéregetŐ Zujevics Béla zombori illetőségű kovácssegéd, munkanélküli csavargó, koldulás közben a könnyen hozzáférhető tár­gyakat elemelte. A «Szekszárd Szállóban» is kéregetett, miközben a bérszolgának szobájából egy pár iérficipőt lopott el, mellyel e'menekült. A lopást azonban hamarosan észrevették s bejelentették a rendőrségnek, amely csakhamar elcsípte a tolvaj csavargót. — A bátai országos vásár ügyében a község a vásárnak április 9-ről május 7-érc való áthelyezését a miniszternél kérelmezte, mert különben a bátai vásár a szekszárdi virág­vasárnapi vásárral összeesett volna. — Államsegély állatdijazásra. A fóldmi­velésügyi miniszter a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnek állatdijazásokra 2000 korona ál­lamsegélyt adományozott. — Szurkáló cigányprímás Kolompár Józsefi dunaföldvári cigányprímás édes anyja vadházasságban élt Dankó Gábor muzsikus cigánnyal, amit Kolompár régóta ferde szemmel nézett. Többször kérte anyját, hogy hagyja ott Dankót es térjen hozzájuk vissza. Anyja azon­ban egészen jól érezte magát az uj férj oldala mellett, miért is nem hajlott fia kérésére. A múlt napokban' Kolompár ismét beállított részegen Dankóékhoz és édesanyját erővel rá akarta bírni a hazatérésre. Ekkor Bankóval összepör- lekedtek, kit a veszekedés hevében késével összeszurkált. A szurkáló cigányprímás ellen a a szekszárdi kir. ügyészség megindította a büníenyitő eljárást. — Apagyilkosság. Nagyon durván bánt Nagy Ferenc simonfai gazda a családjával. Feleségét, gyermekeit minden ok nélkül sok­szor úgy elverte, hogy hetekig tartó sérülése­ket ejtett rajtuk. A napokban ismét íeleségere támadt s azt véresre verte. Látva ezt Ferenc nevű fia, anyja pártjára kelt, apjára fegyvert fogott s agyonlőtte. A gyilkos fiút elfogták s bekísérték az ügyészség fogházába. . — Rendőri hírek. Gyújtogató kisfiú. Decsen a múlt héten Laezó István házánál tűz ütött ki, amit a közeli szomszédok azonnal észre vettek és csakhamar elfojtottak. A tüzet Laezó unokája, a 6 éves kis Bárdos János időzte elő, ki a sertés-ólat felgyújtotta. — Be­törés Nagyon megszomjazott a borra Fülöp Ferenc tolnai lakos, pénze nem lévén, föltörte Pusztai Béla házigazdájának borpincéjét s onnan bort lopott. Fülöpöt följelentették a bíróságnál. — Lopás. Kovács István dunaföldvári szabó­segéd megtakarított 100 koronáját eddig ismeret­len tettes ellopta. A tolvajt a csendőrség nyomozza. — A lakosság minden rétegében ismeretes, hogy az orvosi kitűnőségek egyhangú el; önerő nyilatkozata tette a Zoltán-féle kenőcsöt híressé, mert kiderült a Londonban, Berlinben, megej­tett vizsgálatok alapján is, hogy a csusz es köszvényes betegek az eredmény biztos remé­nyében használják e kenőcsöt, mely üvegenként 2 koronáért kapható Zoltán B. gyógyszertárában Budapest, V., Szabadság-tér, 1906 április 1. i

Next

/
Thumbnails
Contents