Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-01 / 14. szám

XVI. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket ős hirdetéseket a kiadó- kivatUon kívül elíogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkcroskedése Szekszárdim. Egyes számok ugyanott kaphatok. lSSKV “ 14. szám. Szekszárd, 1906 április 1. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-jelen ínindon vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szí i’kesztcségi telefon-szám (3. — Ki a d ó h i w at a I i telefon-szám IS. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: f1 őmunkatárs : Wr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁR! MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak.: A lap szellemi részét illető kő lemények, valamint az előn/e tések és a hirdetések is a sze kesztőséghez intézendők Hirdetések mérsékelten megállapít' árszabály szerint számíttatnak. or Vízvezetéket Szekszárdinak. Végre valahára a mi «porban íetrengő» városunkra is felvirrad tálán a «vízvezeték», harmatos hajnala s vele mindaz, amit a kultur-ember a vízellátás gyökeres meg­oldásától remélhet'?! Mindenesetre nagy es fontos lépéssel közeledtünk ezen égető kér­dés megoldásához.’ A varos részéről kérel­mezett minisztériumi szakértő ugyanis Pazar István vízépítési igazgatósági mérnök sze­mélyében íolyó hó 23-án városunkba érkez­vén, a polgármester folyó hó 24 én d. e. 10 órára értekezletre hívta egybe a leg­utóbbi közgyűlés által kiküldött bizottságot, hogy a kormány szakemberének bő tapasz­talatokon alapuló tanulságos előterjesztését meghallgatva, definitiv véleményt alkothas­son a kérdésről. Pazar István mérnök közel egy óra hosszáig tarló előadásában kimerítően ismer­tette az egész országban szerzett tapaszta­latokból leszűrt véleményét és az egyes bizottsági tagok közbevetett kérdéseire is a legnagyobb készséggel szolgált pontos és szakszerű felvilágosításokkal. Előterjesztésé­nek a lényege a következőkben foglalható össze : Talajviszonyaink egyaránt alapos ki­látást nyújtanak akár egy artézi kút sike­res fúrására, akár pedig egy magas nyo­mású vízvezetéki telep létesithetésére. Artézi vizre azonban csak 350 —400 méternyi mélységben számíthatunk és egy ilyen kút előállítási költségei mintegy 10—12.000 koronára tehetők. Artézi kút azonban csak a varos legmélyebb fekvésű területén — körülbelül a vasút táján volna lehet­séges. Óriási hátrányai vannak azonban az ártézi kútnak ! Ilyenek, hogy 1. ezen az utón egy varos vizkérdését véglegesen és gyökeresen megoldani nem lehet, mert nem egy, de 5—6 kút sem lehetne elegendő a vízszükséglet fedezésére s hogy 2. éppen a magasabban fekvő város­részeket ezen az utón nem lehetve vízzel el­látni. Artézi kút csak arra vol a jó, hogy a város mély fekvésű részén egy jó ivó- vizit közkút létesüljön, ahonnét n indenkinek magának kellene elhordatni az ivóvizet, mert olyan erős viznyomás, ami a magasabb feKvésü utcákba is felhajtaná azt önerejéből, teljesen kizártnak tekinthető. Ezenfelül a vízmennyiség sem lenne semmiesetre sem annyi, hogy öntözés vagy tűzoltás és ipari célokra is elég teilen ék belőle; ez csakis ivóvizet adhatna, csakis egy kisebb terület­nek és csak korlátozott mennyiségben. Egész­ben véve tehát oupán ideiglenes, hézagpótló megoldást képezhetne addig, amig a város egy rendes vízmű építésére szánná el magát. A kútfúrás egyébként - ha a város mégis ezi választaná — pályázat utján volna ki­adandó. A pályázatnak a kormány által kötelezőleg megállapított módozatait s előirt nyomtatványait i é ismertette a miniszteri kiküldött s a mintákat is elhozta és közölte a bizottsággal az ország legmegbízhatóbb 15 vállalkozójának címét is. Ezzel ellentétben egy vízvezeték építése számos előnnyel bir és csak egyetlen egy hátránnyal: t. i. nagyobb beruházást igényei, ez azonban mindenütt megtérül, ahol kellő alapossággal és körültekintéssel járnak el. Nem tartja szükségesnek, hogy városunk mindjárt olyan vízgyűjtőié: epet és olyan kiterjedt csőhálózatot létesítsen, amelyik az egész várost s am.k minden mellékutcáját is. felöleli ; egyelőre elegendőnek veiné akkora telep s olyan csőhálózat létesítését, ami a belváiost ts a többi főbb utcákat látja csak el és pedig annál inkább, me -1 úgy a telep, mint a csőhálózat is bármikor fokozatosan kiterjeszthető, illetve kibovit- hető, ha ezt a varos fejlődése kívánja. Egy ilyen vízvezeték, ami egyelőre teljes en meg­felelne s a későbbi tervszerű kibővítésnek is rnagvát képezhetné, kutak-, szivattyú te lép­és csőhálózattal együtt nem kerülne többe ioo.ooo koronánál, ha pedig az egészet mindjárt kezdetben is kissé tökéletesebbre terveznék, mintegy 200,000 K-ba kerülne. Az utóbbit véve számításunk alapjául, ennek év amortizációja kitenne legfelj. 12000 koronát az évi üzemköltségek mintegy 8000 koronát, az összes évi szükséglet tehát 20,000 koronáik Ennek 1l3 — l/6 részét (a közcélú öntözések, tűzoltás stb. ellenértékéül) a városok szokták (mint közterhet) a költségvetésbe beillesztve viselni, a többit pedig a fogyasztó kö­zönség fizeti a méltányos és minden igényt kielégítő kulcs szerint számított «vizdijak» alakjában. Ezek sem szoktak túlmagasak lenni: egy hektoliter viz a közönségnek cirka 2 fillérjébe kerül, amit mindenki szívesen ad az egészséges, jó és kényelmesen lakásába jövő vízért, a város pedig — amelynek egy hektoliter viz ennyibe sem kerül — szintén jól jár vele. Az egész országban tett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy nincs egyetlen egy város sem, amelyik a vízvezetékére rá­fizetne, sőt — nagyon sok — még jó üzle­tet is csinál általa. A vízvezeték kényelmi és TÁ RC A_ _ Történet. Két par indult útra a két erdővégen Illatos sarju közt, dús tavaszi fényben Egy asszony, egy férfi itt is, ott is éppen. S mintha rejtett mágnes vonná őket egybe, Jönnek ringó lépttel, gyorsan közeledve — S összevillan most a négy pár szem keresztbe, A két férfi nézi egymást gyűlölettel, A két asszony néma, gyilkoló közönnyel, A férfi s asszony égő szerelemmel... De nem fordulnak meg, mennek az útjokra Az egyik par balra, a másik meg jobbra, Csak egy könyet ejt le a négy szempár lopva. Perc alatt egy világ kelt és omlott össze • .. A négy alak lassan elvegyül a ködbe, Menve szakadatlan tavaszból az őszbe, Amig elhullatja levelét a hársfa, Mig lefut az élet s a sir meg van asva — Némelykor hibás a csillagok jarása. M. K0RNISS ARANKA. Parbaj előtt. Irta: Tímár Szanisz'ó. Nem érdektelen dolog megfigyelni, hogy gavallér ember miképpen megy párbajra ? A duellum nobilis dolog; csak kifogástalan em­berek engedhetik meg maguknak azt a fény­űzést, hog}' bőrükön léket vágassanak, vagy golyó által leterittessék magukat. Annyira nobi­lis dolog a párbaj, hogy előzőleg elkövetett számos vagy számtalan gazságot is expiál és társaságképessé tesz olyan embert is, akit a tár­saság kizárt. Igaz, hogy ez bolondság, de mit törődött ezzel Orincsai, akit ime látunk s meg­figyelhetünk, amint párbajra készülődik.! Mindenek előtt arra gondolt, hogy ruházata rendben legyen s gallérján, kézelőjén valahogy foltot senki se fedezhessen föl. A folt a man- chettán majdnem úgy diffamál mint a folt a becsületen (sőt néha jobban is). S miután ruházata rendben volt, megnézte tárcáját van-e benne elegendő pénz. Mert csúnya dolog, ha a párbajban elesett fél zsebében pénzt nem találnak elegendő mennyiségben. Majd a tükör ele állt, különböző arckifejezéseket öltött, válo­gatván ezek közül, hogy melyik lesz megfele­lőbb ? Megállapodott abban, hogy a nyugodt fleg­matikus arckifejezés illik leginkább komoly és bá­tor férfiúhoz. Háromszor-négyszer próbát tartott s végre a legutolsó arckifejezést állandósította, föltéve magában, hogy azon nem változtat, akármi történjék is. Így készül el komoly és bátor gavallér a párviadalra. Előzőleg persze végrendeletet ir; hogy vagyona fölött rendelkezzék, akár van, vagyona, akár nincs. Orincsai Sándornak azon­ban nagy vagyona volt; ő a végrendeletével nem pozolt. Ezt a mostani párbaját sem tartotta gyermekjátéknak. Már készen volt az öltözködésével s még egy tekintetet vetett a nagy álló tükörbe. Mi­előtt a párbaj színhelyére ment, néhány függő ügyét akarta még elintézni. Segédei csak egy óra múlva vártak rá. Ez apró ügyek elintézé­sére volt még kellő ideje. Már indult kifelé, amikor a tükörből ész­revette, hogy a mellékszoba neszfogó szőnj'e- gén végigmegy egy karcsú, szépséges arcú nő s egyenesen szobája felé tart. — No, csak ez kell még, hogy ez itt lá­togatást tegyen — mormogta Orincsai s egy percre a nyugodt, flegmatikus arckifejnzést, melyet magára erőltetett, megváltoztatta. Nem sok ideje volt azonban a töprengésre, mert a nő már a szobájában termett. — Mit kíván Olga ? Kérem, ha lehet, ne tartóztasson. Sietős dolgom van. A flegmatikus kifejezés már ismét ott volt az arcán. — Tudom. Önnek sietős dolga van. Meg­akar ölni valakit, vagy meg akarja öletni ma­Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hosiv * hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents