Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-04-01 / 14. szám
XVI. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket ős hirdetéseket a kiadó- kivatUon kívül elíogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkcroskedése Szekszárdim. Egyes számok ugyanott kaphatok. lSSKV “ 14. szám. Szekszárd, 1906 április 1. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-jelen ínindon vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szí i’kesztcségi telefon-szám (3. — Ki a d ó h i w at a I i telefon-szám IS. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: f1 őmunkatárs : Wr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁR! MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak.: A lap szellemi részét illető kő lemények, valamint az előn/e tések és a hirdetések is a sze kesztőséghez intézendők Hirdetések mérsékelten megállapít' árszabály szerint számíttatnak. or Vízvezetéket Szekszárdinak. Végre valahára a mi «porban íetrengő» városunkra is felvirrad tálán a «vízvezeték», harmatos hajnala s vele mindaz, amit a kultur-ember a vízellátás gyökeres megoldásától remélhet'?! Mindenesetre nagy es fontos lépéssel közeledtünk ezen égető kérdés megoldásához.’ A varos részéről kérelmezett minisztériumi szakértő ugyanis Pazar István vízépítési igazgatósági mérnök személyében íolyó hó 23-án városunkba érkezvén, a polgármester folyó hó 24 én d. e. 10 órára értekezletre hívta egybe a legutóbbi közgyűlés által kiküldött bizottságot, hogy a kormány szakemberének bő tapasztalatokon alapuló tanulságos előterjesztését meghallgatva, definitiv véleményt alkothasson a kérdésről. Pazar István mérnök közel egy óra hosszáig tarló előadásában kimerítően ismertette az egész országban szerzett tapasztalatokból leszűrt véleményét és az egyes bizottsági tagok közbevetett kérdéseire is a legnagyobb készséggel szolgált pontos és szakszerű felvilágosításokkal. Előterjesztésének a lényege a következőkben foglalható össze : Talajviszonyaink egyaránt alapos kilátást nyújtanak akár egy artézi kút sikeres fúrására, akár pedig egy magas nyomású vízvezetéki telep létesithetésére. Artézi vizre azonban csak 350 —400 méternyi mélységben számíthatunk és egy ilyen kút előállítási költségei mintegy 10—12.000 koronára tehetők. Artézi kút azonban csak a varos legmélyebb fekvésű területén — körülbelül a vasút táján volna lehetséges. Óriási hátrányai vannak azonban az ártézi kútnak ! Ilyenek, hogy 1. ezen az utón egy varos vizkérdését véglegesen és gyökeresen megoldani nem lehet, mert nem egy, de 5—6 kút sem lehetne elegendő a vízszükséglet fedezésére s hogy 2. éppen a magasabban fekvő városrészeket ezen az utón nem lehetve vízzel ellátni. Artézi kút csak arra vol a jó, hogy a város mély fekvésű részén egy jó ivó- vizit közkút létesüljön, ahonnét n indenkinek magának kellene elhordatni az ivóvizet, mert olyan erős viznyomás, ami a magasabb feKvésü utcákba is felhajtaná azt önerejéből, teljesen kizártnak tekinthető. Ezenfelül a vízmennyiség sem lenne semmiesetre sem annyi, hogy öntözés vagy tűzoltás és ipari célokra is elég teilen ék belőle; ez csakis ivóvizet adhatna, csakis egy kisebb területnek és csak korlátozott mennyiségben. Egészben véve tehát oupán ideiglenes, hézagpótló megoldást képezhetne addig, amig a város egy rendes vízmű építésére szánná el magát. A kútfúrás egyébként - ha a város mégis ezi választaná — pályázat utján volna kiadandó. A pályázatnak a kormány által kötelezőleg megállapított módozatait s előirt nyomtatványait i é ismertette a miniszteri kiküldött s a mintákat is elhozta és közölte a bizottsággal az ország legmegbízhatóbb 15 vállalkozójának címét is. Ezzel ellentétben egy vízvezeték építése számos előnnyel bir és csak egyetlen egy hátránnyal: t. i. nagyobb beruházást igényei, ez azonban mindenütt megtérül, ahol kellő alapossággal és körültekintéssel járnak el. Nem tartja szükségesnek, hogy városunk mindjárt olyan vízgyűjtőié: epet és olyan kiterjedt csőhálózatot létesítsen, amelyik az egész várost s am.k minden mellékutcáját is. felöleli ; egyelőre elegendőnek veiné akkora telep s olyan csőhálózat létesítését, ami a belváiost ts a többi főbb utcákat látja csak el és pedig annál inkább, me -1 úgy a telep, mint a csőhálózat is bármikor fokozatosan kiterjeszthető, illetve kibovit- hető, ha ezt a varos fejlődése kívánja. Egy ilyen vízvezeték, ami egyelőre teljes en megfelelne s a későbbi tervszerű kibővítésnek is rnagvát képezhetné, kutak-, szivattyú te lépés csőhálózattal együtt nem kerülne többe ioo.ooo koronánál, ha pedig az egészet mindjárt kezdetben is kissé tökéletesebbre terveznék, mintegy 200,000 K-ba kerülne. Az utóbbit véve számításunk alapjául, ennek év amortizációja kitenne legfelj. 12000 koronát az évi üzemköltségek mintegy 8000 koronát, az összes évi szükséglet tehát 20,000 koronáik Ennek 1l3 — l/6 részét (a közcélú öntözések, tűzoltás stb. ellenértékéül) a városok szokták (mint közterhet) a költségvetésbe beillesztve viselni, a többit pedig a fogyasztó közönség fizeti a méltányos és minden igényt kielégítő kulcs szerint számított «vizdijak» alakjában. Ezek sem szoktak túlmagasak lenni: egy hektoliter viz a közönségnek cirka 2 fillérjébe kerül, amit mindenki szívesen ad az egészséges, jó és kényelmesen lakásába jövő vízért, a város pedig — amelynek egy hektoliter viz ennyibe sem kerül — szintén jól jár vele. Az egész országban tett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy nincs egyetlen egy város sem, amelyik a vízvezetékére ráfizetne, sőt — nagyon sok — még jó üzletet is csinál általa. A vízvezeték kényelmi és TÁ RC A_ _ Történet. Két par indult útra a két erdővégen Illatos sarju közt, dús tavaszi fényben Egy asszony, egy férfi itt is, ott is éppen. S mintha rejtett mágnes vonná őket egybe, Jönnek ringó lépttel, gyorsan közeledve — S összevillan most a négy pár szem keresztbe, A két férfi nézi egymást gyűlölettel, A két asszony néma, gyilkoló közönnyel, A férfi s asszony égő szerelemmel... De nem fordulnak meg, mennek az útjokra Az egyik par balra, a másik meg jobbra, Csak egy könyet ejt le a négy szempár lopva. Perc alatt egy világ kelt és omlott össze • .. A négy alak lassan elvegyül a ködbe, Menve szakadatlan tavaszból az őszbe, Amig elhullatja levelét a hársfa, Mig lefut az élet s a sir meg van asva — Némelykor hibás a csillagok jarása. M. K0RNISS ARANKA. Parbaj előtt. Irta: Tímár Szanisz'ó. Nem érdektelen dolog megfigyelni, hogy gavallér ember miképpen megy párbajra ? A duellum nobilis dolog; csak kifogástalan emberek engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hog}' bőrükön léket vágassanak, vagy golyó által leterittessék magukat. Annyira nobilis dolog a párbaj, hogy előzőleg elkövetett számos vagy számtalan gazságot is expiál és társaságképessé tesz olyan embert is, akit a társaság kizárt. Igaz, hogy ez bolondság, de mit törődött ezzel Orincsai, akit ime látunk s megfigyelhetünk, amint párbajra készülődik.! Mindenek előtt arra gondolt, hogy ruházata rendben legyen s gallérján, kézelőjén valahogy foltot senki se fedezhessen föl. A folt a man- chettán majdnem úgy diffamál mint a folt a becsületen (sőt néha jobban is). S miután ruházata rendben volt, megnézte tárcáját van-e benne elegendő pénz. Mert csúnya dolog, ha a párbajban elesett fél zsebében pénzt nem találnak elegendő mennyiségben. Majd a tükör ele állt, különböző arckifejezéseket öltött, válogatván ezek közül, hogy melyik lesz megfelelőbb ? Megállapodott abban, hogy a nyugodt flegmatikus arckifejezés illik leginkább komoly és bátor férfiúhoz. Háromszor-négyszer próbát tartott s végre a legutolsó arckifejezést állandósította, föltéve magában, hogy azon nem változtat, akármi történjék is. Így készül el komoly és bátor gavallér a párviadalra. Előzőleg persze végrendeletet ir; hogy vagyona fölött rendelkezzék, akár van, vagyona, akár nincs. Orincsai Sándornak azonban nagy vagyona volt; ő a végrendeletével nem pozolt. Ezt a mostani párbaját sem tartotta gyermekjátéknak. Már készen volt az öltözködésével s még egy tekintetet vetett a nagy álló tükörbe. Mielőtt a párbaj színhelyére ment, néhány függő ügyét akarta még elintézni. Segédei csak egy óra múlva vártak rá. Ez apró ügyek elintézésére volt még kellő ideje. Már indult kifelé, amikor a tükörből észrevette, hogy a mellékszoba neszfogó szőnj'e- gén végigmegy egy karcsú, szépséges arcú nő s egyenesen szobája felé tart. — No, csak ez kell még, hogy ez itt látogatást tegyen — mormogta Orincsai s egy percre a nyugodt, flegmatikus arckifejnzést, melyet magára erőltetett, megváltoztatta. Nem sok ideje volt azonban a töprengésre, mert a nő már a szobájában termett. — Mit kíván Olga ? Kérem, ha lehet, ne tartóztasson. Sietős dolgom van. A flegmatikus kifejezés már ismét ott volt az arcán. — Tudom. Önnek sietős dolga van. Megakar ölni valakit, vagy meg akarja öletni maHátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hosiv * hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
