Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-25 / 13. szám
iLN a v Arme gye 1906. március 25. széssel és tapssal fogadta a bejelentést, éljenezve Simontsits Etámért, aki csakhamar szólásra jelentkezett, Hogy megindokolja lemondását és kelló világításba helyezze eljárását. Nem sze- ‘ íetné, ha bárki is annak adna hangot, hogy őt eljárásában az állásához való görcsös ragaszkodás vezette. Az ő álláspontja az volt, hogy abszolu- j tizmus alatt nőm szolgál. Kijelentette ezt már novemberben, azon a megyei értekezleten, mely 1 az ő toispáni kineveztetése érdemében tartatott, amidőn az ő egyéni érdekét habozás nélkül alá rendelte a vármegye közönsége óhajának. Az országgyűlés feloszlatása után, bár nyílt abszolutizmusról csak az országgyűlés összehívására törvényben megszabott határidő (április 11-ike) elmúlása után lehetne csak beszélni, de minthogy az imparlamentáris kormány abszolutisztikus tényei egymás után következtek és következnek, tett kijelentése értelmében kötelezve érezte magát a lemondásra és igy történt, hogy tisztviselő társaiétól eltérő külön lépésre határozta el magát. Ez elhatározásával szemben tegnap az állandó választmány részéről a megyei közvélemény a legünnepélyesebb formában nyilatkozott meg, midőn az állandó választmány arra kérte föl, hogy maradjon meg állásában, amely kérelemnek ő engedett, habár ez részéről következetlenségnek látszik is, de ő inkább vállalja a következetlenség vádját és alárendeli magát a megye közönsége akaratának ; megmarad tehát főjegyzői állásában. A közgyűlés a főjegyző kijelentését nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadta. Az állandó választmánynak előtte való napon tartott ülésén Perezel Dezső indítványára az állandó választmány és a tisztikar testületileg vonult a toispáni szalonban tartózkodó főjegyző elé, hol Perczel Dezső hosszabb beszédet intézett Simontsits Elemérhez, kérve, hogy egy más alkalomból kimondott nyilatkozatához mereven ne ragaszkodjék, hanem még ha áldozatába kerülne is, a következetlenség látszatának elviselésével, hajoljon meg úgy az értekezleten, mint az állandó választmányon elhangzott kívánság előtt és a vármegye közérdekét, nem különben az egész tisztviselői kar egyetemes érdekét tekintve, vonja vissza lemondási kérvényét. A főjegyző meghatva köszönte meg a megtisztelő alakban kifejezésre juttatott bizalmat és kijelentette, hogy bár nehezére esik eltökélt elhatározását megmásítania, de amint a múltban tette, hogy saját érdekét alá tudta rendelni a vármegye kívánságának, úgy ezúttal is aláveti magát vármegyéje akaratának és lemondását visszavonja. Az éljenzéssel fogadott nyilatkozat után dr. Szentkirályi Mihály aljegyző Perczel Dezsőnek hozzá intézett szavai után szintén kijelentette, hogy követi a főjegyző példáját és ő is megmarad állásában. Az állandó választmány örömmel fogadta azon közhelyesléssel találkozó megoldást, hogy a lemondással fölmerült incidens ilyen módon nyert szerencsés elintézést. Miniszteri rendelet ek. A Széchenyi Sándor gróf főispán fői mentéséről, Görbő község községi jellegének megszüntetéserői és Pincehelyhez leendő csatolásáról, a fejér- és tolnamegyei vasutak bérbeadásáról, a bölcskei tűzrendészed szabályrendelet, nem különben a tisztviselői nyugdijszabályrendelet módosítása tárgyában leérkezett miniszteri rendeletek tudomásul vétettek. A vármegye óvása. A Mérő János kormánybiztosi kinevezését tudató belügyminiszteri leiratra a közgyűlés az Állandó választmány javaslatára a következő tiltakozó határozatot hozta <Tolnavármegye közönsége hazafias aggodalmak között, mély megütközéssel látja, hogy a törvénytelen és imparlamentáris kormány, mely iránt bizalmatlanságának már kifejezést adott, egyedül a királyi kinevezés tányéré támaszkodva magát a törvényes és alkotmányos ellenőrzés és a felelősségre vonhatás alól kezdetben az országgyűlés folytonos elnapolásával, folyó évi február hó 19-ike óta pedig áz országgyűlésnek katonai karhatalommal történt feloszlatásával kivonja és ily módon alkotmányunknak legsarkalatosabb rendelkezéseit kijátsza s hatalmának gyakorlása közben magát alkotmányon és törvényen tulteszi. Mindezeknél fogva fokozott biz álmatlanságának kijelentése mellett ünnepélyesen tiltakozik és óvást emel az ellen, hogy a nemzetet képviselő országgyűlés tanácskozó termének szentélyébe kirendelt és oda behatolt katonai karhatalommal és törvényeinkben nem ismert «teljhatalmú királyi biztos» közreműködésével, az otromba erőszak fegyverével törvényeink, kiváltképen az 1848: III. t.-c.-nek és nemzeti büszkeségünk nyílt sérelmére az országgyűlést feloszlatta. Tiltakozunk és óvást emelünk az eilen, hogy a kormány számos külföldi aliammal ren- ' deletek utján kötött és léptetett életbe kereskedelmi szerződéseket, jóllehet az kizárólag- a törvényhozás- jogkörébe tartozik : Az 1791 : XII. t.-c. világosan rendelvén : «0 szent Felsége az országot nyílt parancsokkal, rendeletekkel és úgynevezett pátensekkel nem kormányozhatja». Óvást emelünk a magyar közjogban ismeretlen és a felelős kormányzás elveivel merőben ellenkező teljhatalmú királyi- és kormánybiztosoknak kirendelése s azoknak a törvényhatóságok önkormányzati jogainak megcsorbítására, sőt megsemmisítésére irányuló jogtalan működése ellen. Mert hiszen az 186/ : II. t. c.-ben foglalt koronázási hitlevélben királyi esküvel biztosíttattunk, hogy Ő Felsége az ország törvényhatóságait és minden rendű lakosait jogaikban', kiváltságaikban, szabadságaikban, törvényeikben, régi jó és helyben hagyott szokásaikban meg.tartandja. Óvást emelünk a sajtószabadság, gyülekezési jog és nagy küzdelmeink árán kivívott és féltékenyen őrzött egyéb közszabadságainknak mindennemű csorbítása es megsértése ellen. Mindezen tiltakozásainkat és óvásainkat az adja Isten mihamarabb összeülő országgyűlés elé felirat alakjában felterjesztjük, hol ősi alkotmányunk és legszentebb nemzeti jogaink ellen intézett sérelmeknek és merényleteknek orvoslását és megsértését, egyben alkotmányunknak újabb intézményes biztosítékokkal való körülbástyázását kérelmezzük.» L Hügyek. A kereskedelmi miniszternek a törvhatósági úthálózatra vonatkozó rendeletével kapcsolatban hosszabb vita fejlődött. Jeszenszky Andor szerint hiba csúszott be az úthálózat-tervezetbe, mert alig 4 km. távolságban két párhuzamos ut vétetett föl és pedig a Varsád—Szentlőrinci és a Kölesd—Szentlőrinci. Vagy az egyiket, vagy a másikat törlendőnek tartja. Dr. Pesthy Pál szerint mind a két ut fontos és szükséges, az egyik járási és helyi, a másik országos szempontból. Apponyl Géza gróf csatlakozik Jeszenszky Andor nézetéhez ; mert akkor, amikor oly sok községnek nincs a megyében útja, nem tarthatja megengedhetőnek, hogy csekély távolságra párhuzamos utak fussanak SztankOTillSlky János a leghatározottabb állást foglal amellett, hogy a már felvett törvény- hatósági utak ne hagyassanak ki. Emlékeztet arra, hogy ezelőtt 25—30 évvel mily siralmas állapotban voltak utügyeink. Örülnünk kell, hogy e viszonyok némileg megjavultak; a már fölvett utakat az aránylag igen csekély költséggel gondoznunk, föntartanunk kell, mert ha valamelyiket elejtjük, visszaesünk a régi tarthatatlan állapotba. Fölszólalt még Klimes Antal a hőgyész- dombovári ut érdekében, Ludwigh József Mis.la, Nagyszékely és általában a simontornyai járás útviszonyai javitása mellett, mit a közgyűlés igen rokonszenvesen fogadott és az alispán elismerve az előtte szóló által felhozottaknak jelentőségét, a szónokot felkérte, hogy a fölvételi eljárást indítsa meg, Stauber Antalnak pedig kijelentette, hogy a kért Herczegfalva- Dunaföldvári utaz úthálózatba fölvétetett. Figyelmeztette azonban a közgyűlést, hogy éppen az úthálózat kiépítésének biztosítása ügyében az szükséges, hogy a már megállapított hálózaton változtatás ne tétessék, mire az el is fogadtatott, a vármegye előbbi határozata fentartatni határoztatván; a közúti alap terhére felvenni szándékolt 700,000 koronás kölcsön pedig Hirsch Ignác fölszólalása után — aki az utakon már teljesített földmunkák megmentése céljából az alapozási munkálatok végeztetése mellett tört lándzsát — az úthálózat teljes megállapításáig függőben hagyatott. Bizóttsú gi előtérj esetések. A községjegyzői magán munkálatokról szóló szabályrendelet, Káldi Gyula dr. szekszárdi közjegyző beadványának figyelmen kívül hagyásával, a jegyző-egylet javaslata szerint módosítva elfogadtatott. — Decsen a felállítandó gyógyszertár és Pakson a 11-ik gyógyszertár engedélyezésére benyújtott kérvények élutasittattak. Körlevelek, megkeresések, kérvények. Az e cim alatt foglalt tételekkel a közgyűlés, mely derekasan dolgozott, hamarosan végzett. Mindannyit tudomásul vette ; a megyei gazdasági egyesület és a lótenyésztési bizottság segélyeit azonban az alispánnal utalványoztatta. Alispáni előterjesztések. Az alispáni előterjesztések mind elfogadtattak ; ezek közül megemlítjük, hogy Lemle János dijnok idegen nyelvű ügyiratok fordításáért 50 korona díjazást kapott; ifj. Schulz Gusztáv szekszárdi lakos kézi zálogüzlet nyitására nyer t engedélyét helyben hagyták azzal a kiigazítás al, hogy értékpapírok után 7 százalék, ékszerek után 10 százalék és egyéb ingóságok után 15 százalék kamatot szedhet, Szakcs község vízlevezető árokhoz 60 köbméter terméskövet, Kismányok község 400 korona útépítési segélyt kapott. Arvaszéki előterjesztések. A dunaföldvári Weidenberger-féle örökség kiadatott. Az 1904 gyámtári mérleg jóváhagyatott. Tiszti ügyészi vélemények. A tiszti ügyészi vélemények, melyeknek száma légió volt, mind elfogadtattak. A tárgy- sorozatban fölvett és jóváhagyott tételeket mellőzve, itt csak az érvényen kívül helyezett községi határozatokat említjük meg és ezek : Báta építési hátralék leírása, Sióagárd gőzfertőt- lenito gép beszerzése, Szakcs község iskola- felállitása, Szakály községi szülésznő fizetés fölemelése, Bedegi rk. tanítók illetményeinek beszedése, Várdombi vízlevezető árok gyalog- uttá alakítása, Mucsi helyiérdekű vasút segélyezése, Pálfa szolgai állás rendszeresítése, Gyönk szabályrendelet alkotása, (pótlásra vissza küldetett) Dombóvár, Szakcs, Mucsi, Döbrököz, Kocsola szülésznők fizetésének megállapítása, Döbrököz községház átalakítása, Gyönk bikaistálló elhelyezése. Fölszólalás egyedül a dunaföldvári képviselőtestületnek közsegélyezést megtagadó határozatánál volt, amely kérdésnél Bodor György, Stauber Antal és Tamási Mihály is fölszólaltak, ám a közgyűlés a határozatot érvényen kivül helyezte, a dunaföldvári ártézi kút építésére vonatkozó tiszti ügyészi véleményt pedig jóváhagyta. Póttárgysorozat. A számonkérő székről fölvett jegyzőkönyv tudomásul vétetett. Schwetz Antal dr. indítványát, melyet már előzőleg ismertettünk, rövid beszéd kíséretében miután indítványát, melynek célja az volt, hogy a nemzet és korona között közeledés jöhessen létre, az állandó választmány nem fogadta el, visszavonta Özv. Csizmazia Imréné nyugdija 720 koronában megállapittatott; Varga József erdőőr nyugdijfelvételi kérelme elutasittatott; Csepke Gábor, aki mint nyugalmazott állatorvos szolgálatot vállalt, e szolgálatáról lemondván, előbbi nyugdíjigényébe visszahelyeztetett. Ifj. Lágler Sándornak jegyzői fizetési alap létesítésére vonatkozó, lapunkban már ismertetett indítványa kiadatott a körjegyzői egyesületnek véleményezés végett. Dőring Frigyes udvari jegyző munkaképtelenné válván, nyugdíjazása hivatalból elrendeltetett. A Koleszár Ferenc és neje faddi lakosok által tett 2100 korona jótékony alapítvány tárgyában hozott községi képviselőtestületi határozat jóváhagyatott és az adományozóknak köszönet nyilvánittatik, valamint Bischitz Mór családja részéről Ozorán tett 6000 koronás alapítványért is. Érvényen kivül helyeztetett: Koppány- szántó rendőri állások betöltése, Döbrököz rét bérbeadása, Kisdorog községi fuvarozása ; Felső- ireg pásztoriak bérbevételére vonatkozó határozata föloldatott. A jegyzőkönyv hitelesítésére : Kurz Vilmos, Leopold Kornél dr. és Bodnár István küldetett ki. Ezzel a közel 150 pontból álló tárgysorozat véget ért es az alispán délután 2 órakor bezárta a közgyűlést. — A központi választmány ülése A központi választmány pénteken délelőtt 10 órakor Döry Pál alispán elnöklésével ülést tartott. Az íilésen jelen voltak: Boda Vilmos, Kurz Vilmos, dr. Leopold Kornél, Őrffy Lajos, Simontsits Elemér, Török Béla és" Száváid Oszkár biz. tagok, utóbbi mint előadó. Tárgyaltatott az 1905. évi összeíró küldöttségek megalakítása. A vármegye hat választókerületében csekély kivétellel az idén is ugyanazon tagokból álló összeíró küldöttségek fognak működni, mint a múlt évben. Adóalapul a kereseti adónál a törvényen kivül való 1905. évre való tekintettel, az 1904. évre megállapított adó fog szolgálni. — Elvi jelentéséit határozatik A közigazgatási hatóságok ingatlanra vonatkozó végrehajtás elrendelésére hatáskörrel nem bírnak. (Nagyváradi ítélőtábla határozata.) — A volt úrbéresek érdekeinek képviseletére alakult,^ törvényes szervezettel nem bíró bizottság kártérítési kötelezettségének megállapítása bírói útra tartozik. (Földmivelési miniszter 3070/905. — A közúti költségelőirányzat kereteit meghaladó kiadások engédélyezése és fedezése a
