Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-01-01 / 1. szám
2 tálán működésének érdeke többé nem nélkülözheti; tágítani k ellene tehát a fennálló kötések magyarázatá n s végrehajtásuk eddigi gyakorlatán, ami azonban a korona álláspontja szerint a fels égjogokat érintené. Az ebből szár mázott éles ellentétek kölcsönös harcában alkalmazásba jött taktikai diverziók úgy a parlamentet, mint a koronát az ő szabad elhatározásukban gátolják. Lent a nemzeti aspirációk és a régi sérelmek jegyében fölébresztett közszeljem fejükre nőtt a felidézőiknek és nehezíti a helyzet higgadt? mérlegelésével járó bölcs mérsékletet, iont pedig a parlamenti nagy többség akaratának figyelmen kivül való hagyásával és az országgyűlés folytonos elnapolásával az alkotmánysértésnek és a legridegebb abszolutizmusnak egyengetik az útját. Hol van itt a mentség s van-e általában? Az ó-év napján és az uj-év küszöbén az egész magyarság aggódó szívvel figyeli hazája közállapotának rohamos hanyatlását, közviszonyainak teljes feldúltát, alkotmányos intézményeinek fölbomlását. Lázas érdeklődéssel keresi a jövő-menő napok meddő órái közül azokat, melyek kedvező jóslatok jeleit hozzák s fölhangzik százezrek ajkán a buzgó imádság, hogy a földi igazság elapadt forrását keltsék életre a harmatozó egek s a mi külön világunkban is szülessék meg az eszme, amely megváltja végre a magyar nemzetet a kétségbeesés gyötrelmeitől. Kölcsönös megértésre, jóakaratra, önfegyelmezésre és önuralomra van szükség, kikapcsolva mindent, ami az egyéni érdekeket, a megsértett egyéni ambíciót érinti, avagy a nemzeti hiúság kedvezésében keresi céljait. Sokat szenvedett és súlyos megpróbáltatásoknak kitett hazánknak és népének adjon az Isten boldog új esztendőt! VÁRMEGYE. — Elvi jelentőségű határozatok. A központi választmány elnöke a vármegye első tisztviselője, vagy annak állandó helyettese. Tiszteletbeli főjegyző elnöki teendőket ellátni nem jogosult. (Belügym. 88,470'!901.) — Az a körülmény, hogy valaki megszűnt törvény- hatósági bizottsági tag lenni, nem vonja szükségkép maga után azt, hogy az általa betöltött TARC A. Nagy gyónás. Komoly szóra hívlak ma Ti nemes barátok! Ritka ez a hangulat, Nosza használjátok! Jó szándékkal voltunk tele, S füstbe ment a jobbik fele, Hadd pirítsak rátok! Könnyít bűnös lelkeken Az őszinte bánat. Gyónjuk meg fő vétkeink’ S lesz talán bocsánat. Tévelygésünk tengerébül Fölmerülve, lelkünk épül S tisztább létre támad. Valljuk hát meg: Néha biz’ Ébren álmodoztunk, Sokszor gyöngyözött a bor, S mi inni haboztunk, Elszalajtva pásztorórát, Édes ajkak röpke csókját, Szóban áradoztunk. Hallgattunk, ha civisek Hülyén kerepeltek, Mennyei költészeten Kritikát míveltek, Mámoros szép percek ellen, Mikre büszke szív és szellem, Nagyképűn kikeltek. központi választmányi tagsági hely ez alapon megüresedettnek tekintessék. . (Belügyminiszter 104,466/1903.) — Utrendőri kihágási ügyekben egy tanú vallomása marasztaló ítélet alapjául nem szolgálhat és pedig még akkor sem, ha ezen tanú eskü alatt szolgáló utmester, vagy utkaparó. — A kihágást elkövető cseléd ellen a 6 havi elévülési időn túl a kihágási eljárás még az esetben sem indítható meg, ha az eljárás a cseléd gazdája ellen folyamatba is volt téve. (Keresk. min. 48,861/1905.) — A gazda cselédje által elkövetett kihágásért csak akkor vonható büntetőjogi felelősségre, ha a cselekmény elkövetésében részesség terheli. — Törzskönyvezetten közutakon az esetleges elszántások az ut határának bizonytalansága esetén nem büntethetők. — A kihágás alóli felmentés esetén, ha a feljelentés alaptalan nem volt, az eljárási költségek azon alap terhére állapitandók meg, melynek érdekében a feljelentés történt. (Keresk. min. 48,851/1905.) — Az 1906. évi adókivetéshez egyelőre csak az előmunkálatok teljesíthetők. (Pénzügymin. 82,477/1905.) — Az ex-lex-et megelőző időből származó adó, vagy illeték- hátralékra vonatkozó dologi végrehajtás az exlex alatt is foganatositható. (ítélő tábla 3538/905.) — Az adótartozás az ex-lex alatt is bekebelezhető. (ítélő tábla 8304/905.) — A járási főszolgabíró a község közúti ügyeiben rendelkezési és intézkedési joggal csak az esetben bir, ha a község közutai és műtárgyai rossz karban vannak, illetőleg a községet e részben mulasztás vagy hanyagság terheli. (Keresk. min. 75,175/1905.) — Az alispán által megerősített községi (közdűlő) közúti hálódat hiányában, valamely útvonal csak akkor tekinthető községi (közdűlő) közutnak, ha kétségtelenül beigazol- tatik, hogy a kérdéses útvonal az 1890. évi I. t. c. életbelépte előtt is községi közút gyanánt kezeltetett és tartatott fenn. (Keresk. miniszter 76,293/1905.) VÁROSI ÜGYEK. Szekszárd r. t. város képviselőtestületének f. hó 30-ra kitűzött rendkívüli közgyűlésén igen fontos ügyek nyernek elintézést. Első sorban az 1906 évi költségvetés tárgyalása van kitűzve. Feltűnő első sorban, hogy az artézi kút létesítésének költségeire semmi sincs előirányozva a költségvetésben. iwuxiiii. V Pugrist, ha még úgy papol, Filiszternek hívni, Bor-csatát nem gyűszűvel, Csak kupával vívni, Szerelmet nem esdni szemmel Hanem tüzes érzelemmel Duzzadt ajkról szívni! Göthe után : DÓCZ’Y LAJOS. Egy gyöngysor. Irta: Hevesi József. Monte Carlóban évek óta találkozom farsangnak évadján egy francia párral. Nem fiatalok többé, de nem is öregek. Javakorában van a férfi, a nőnek pedig már mutatkoznak ősz hajszálai. Igen disztingvált, előkelő népek. Az ember önkénytelen rokonszenvet érez irántuk első látásra, olyan kedves a modoruk, olyan finomak az allűrjeik. Igaz gyöngédség nyilatkozik minden mozdulatukban egymás iránt. A férfi szinte becéző hangon kényezteti a még mindig bájos asszonykát — hejh, milyen szép lehetett ez vagy húsz év előtt! — a nőnek szemeiből pedig szinte kiáradt a rajongó odaadás daliás szép férje iránt. Mert még mindig daliás ember, egyenes testtartással, Hogy a vizkérdés mihamarább megoldandó és hogy a vízhiányon segíteni' égető szükség van városunkban, arról már annyit irtunk lapunkban, hogy újabb argumentumokra nincs szükség. Már körülbelül egy év előtt kapott az elöljáróság utasítást, hogy az artézi kút megvalósításának ügyét készítse elő. — Az előkészítés munkája azonban abban merült ki, ezen hosszú idő alatt, hogy pár hét előtt szakértőt kértek a földművelésügyi minisztertől. Ha ilyen immel- ámmal, csigalassúsággal kezeljük ezt a kérdést, akkor 10 év alatt sem lesz Szekszárdon ártézi kút, sem pedig egészséges és elégséges ivó viz, Tóth Károly indítványát el kell tehát fogadni, a költségek egy részéről már a jövő évi költségvetésben kell gondoskodni és körültekintő eréllyel mielőbb dűlőre kell vinni ezt a kérdést. Azt is elhatározta a város, hogy a rendőrségi szolgálatot részben csendőrséggel akarja ellátni. Ezen, a minisztériumnál valószínűleg akadályokba nem ütköző reformok megvalósításához szükséges költségekről szintén nem történt gondoskodás a költségvetésben, mely a rendőrség létszámát és fizetését a régi arányban állapította meg. Ha azt akarjuk, hogy Szekszárdon végre megszűnjenek a napirenden levő szurkálások, bicskázások és betörések, ha a közrendészet és közbiztonság igényeit a jelenlegi ázsiai állapot helyett némileg figyelembe venni kívánjuk, akkor az egész rendőrséget újból kell szervezni, mert azt jelen alakjában továbbra is fentartani abszurdum és valósággal merénylet a város fejlődése és a lakosság biztonsága ellen. Az átalakítás természetesen költségbe kerül, de inkább kerüljön jelentékenyebb újabb kiadásokba, semhogy a mosdani tarthatatlan állapot, — mely a vele járó eddigi csekély költséget sem éri meg — továbbra is fenmaradjon. Az átalakítási költségek vagy azok egyrésze — bár pontosan azok összege még nem tudható — okvetetlenül beilleszten- dők a jövő évi költségvetésbe. A jelenlegi rendőri közegeknek fogalmuk sincsen magáról rendészetről és hivatásuk legelemibb teljesítéséről. Az eddigi keretben falu helyen működhetnek, de a legszerényebb városkában sem felelhetnek meg ama kötelességeknek, amelyeknek elintézése törvény szerint is reájuk tartozik. A közönség a hasznos és célszérü be________________._ L%6. január 1. rug anyos járással, izzó, fekete szemekkel. A haja azonban már galambősz, noha az arca majd kicsattan a fiatalos egészségtől. Mondom már évek óta találkozom ezzel a szép párral, mely valahányszor megpillantom — mindig fölkelti érdeklődésemet. Az idén egy szerencsés véletlen úgy akarta, hogy megismerkedjem velük. A Condanincban tavasszal kiállítást rendeztek. Motoros csónakok versenyét. Az apró canotok szédítő gyorsasággal szelték az ultramarin hullámokat és fehér tajték mutatta az utat, melyen végigsiklottak. A kiállításon megpillantottam az én francia páromat is, a galambősz fiatal férfit és az ő életének hűséges párját, amint nagy érdeklődéssel nézték a csol- nakok vizrebocsájtását. Különösen lekötötte figyelmüket egy furcsa öltözetű amazon, aki igen sokat szorgoskodott a csolnakok körül. Nadrágban és csizmában járt, a válláról széles mantilla lógott alá, a fején férfias sipka fehér ernyővel, de erről a sapkáról hátul fehér fátyol lengett alá, mint aminőt az angol turisták szoktak viselni. Az én párom csak találgatta, vájjon ki is lehet ez a különös asszonyság, akinek obyan férfias a föllépése és aki olyan nagyon lelkesedik a vizi sport iránt. A férfi hozzám fordult nagy udvariassággal és megkérdezte, nem ismerem-e azt a hölgyet ? Hogyne ismertem volna, madame de Gastot a merész sportladyt, ki nem egyszer játszott már az életével merész sportok gyakorlása közben. — Ah, madame de Gast! szólt a férfi és hálásan billentett a kalapjával. Istenem, hogy mindjárt meg nem isrrtertem. Kérünk abszolueiót S ígérjük tehátlan, Mind csak arra törni, mi Dűs, erős, hibátlan; Gyáva fél-erényt megvetni, Épet, szépet, jót szeretni S ennek élni bátran.
