Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-01-01 / 1. szám
XVI. évfolyam. I. szám. Szekszárd, 1906. január 1. • ________ _______ El őfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kiviil elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. jVieojelen iniaden vasárnap. Szerkesztőség és kia.Jóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18.''— K i a d ó h i v at a I i telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Förounkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak! A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ielhivás! 1906. évi január hó 1-vel lapunk tizenhatodik évfolyamába lép. A híven teljesített kötelesség megnyugtató, tiszta öntudatával tekinthetünk vissza az elméit évekre. Lapunk iránya, törekvése, színvonala mindvégig megmaradt olyannak, amilyennek azt Ígértük első naptól fogva. Komoly, tárgyilagos, tisztes hírlapnak, mely a közérdeknek és közjónak szentelte minden erejét. A közérdek szerény harcosai voltunk, azok maradunk továbbra is. Fegyverünk: az igazságnak szeretete és a lelkesedés, melyet munkánkba beleöntünk. Közleményeink igazi zsurnalisztikái színvonalon állanak, melyekben alaposságra és pártatlanságra törekszünk és a melyeknek csak a jó ízlés és ildom szab határokat. A politikai téren és minden irányban^ mások meggyőződését tiszteletben tartva, az igazi szaöadelvtiség jelszavát irtuk zászlónkra, mert erős meggyőződésünk, hogy hazánk jólétét, nagyságát, nemzeti egységét csak szabadelvű kormányzat és szabadelvű intézmények, csak a Alytonos haladás úgy a szellemi világban, mint a gazdasági életben biztosíthatják. „Vármegye“ cimü rovatunkban a vármegyei és községi közigazgatás terén fölmerülő összes fontosabb mozzanatokat, nemkülönben a törvényhatósági közgyűlések, Összes bizottságok és szakosztályok üléseinek határozatait, úgyszintén a m. kir. közigazgatási bíróságnak és a minisztériumoknak elvi jelentőségű határozatait közöljük. Vezércikkelyeink a politikai, vármegyei, községi és társadalmi élet kérdéseit és eseményeit vitatják meg, miközben az egyoldalú párt és felekezeti szempontok teljes kizárásával, a legszigorúbb tárgyilagosságra törekszünk. Gyorsan és alaposan értesült hírrovatunk a bét eseményeit, melyek a vár- megye székhelyén és egyéb községeiben előfordulnak, élénken csoportosítja. Van külön szépirodalmi, törvénykezési és tanügyi rovatunk, a melyek szakszerűségük mellett általános érdekli tartalomra törekesznek. „Közgazdaság“ cimü rovatunkban nemcsak a ,,TohiamegyeÍ Gazdasági Egyesület“ tevékenységét ismertetjük, hanem egyéb, a gazdaközönséget közvetlenül érdeklő közgazdasági közleményeket is nagy számban közlünk. A fontosabb .országos eseményekről rendkívüli kiadásokban értesítjük olvasóinkat. Kérkedés nélkül hivatkozhatunk ama sikerekre, amelyeket lapunkkal fennállása alatt elértünk. A sikereknek egyik legfőbb tényezője: Toinavármegye müveit közönsége, a mely lapunkat támogatásával és rokonszenvével kezdettől fogva megajándékozta. h orró köszönetét mondunk e támogatásért és rokonszenvért, a melyet továbbra is kiérdemelni legfőbb törekvésünk leend. Lapunk csinos kiállításban, legkevesebb 8 oldalnyi terjedelemben jelenik meg, nagyobb fontosságú, országos jelentőségű eseményekről rendkívüli kiadásokban adunk hirt. Előfizetési Föltételek : egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. Ajánljuk lapunkat továbbra is Tolnavármegye művelt közönségének szives ! jóindulatába és pártfogásába. Hazafias tisztelettel: A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala. A nemzet megváltása. Miként az egyes emberek életében, úgy egyes nemzetekében is vannak kuszáit viszonyok és vigasztalan állapotoknak oly időszakai, melyek abszolút sötétségét a reménynek még leghalványabb sugara sem enyhíti. Nem látszik a kibontakozásnak egyetlen csapása és képtelen gondolat a javulásnak még csak lehetősége is. A kétségbeesés zsibbasztó hatása fekszik a lelkek világára és ellenállhatatlan erővel érvényesíti szörnyű hatalmát a végzet, mert útját szegnie nem születik világgá a — megváltás eszméje. Oh hányszor hangzott föl a századok során a római világuralom rabszolgaságba sülyedt aerája óta a nyomorgó népek magasba törő fohásza: >Harmatozzatok Egek!« Hányszor emelte szemeit a kétségbeesés a túlvilág végtelensége felé s hányszor kereste, várta onnan a megváltást csodaképen, midőn hite megtört a földi lét erkölcsi törvényeinek hatalmában s az emberi szellem azon teremtő erejében, mely mindenkor megszüli s a kaotikus viszonyok zavaros hullámai fölött diadalra juttatja az — igazságot. Ki ne ismerne rá e sorok sötét hátterében szegény magyar hazánk mostani sorsára!? Voltak, igaz, szomorúbb napjai is ezen nemzetnek, midőn a tűz és a vas végig dúlta az országot egyik szélétől a másikig s a nép önönmaga ellen fordította a visszavonás fegyverét; de alig képzelhető korszak, melyben a tanácstalanságsivárságára, az útvesztőbe került vergődés tehetetlenségére sűrűbb ködét borította volna az általános fogalomzavar, mint amilyenbe alkotmányos nemzeti életünk most merült. Mert kétségtelenül minden bajunk forrása onnan ered, hogy a törvényhozás két faktora, a parlament és a korona nem értik meg egymást, ennek következtében a végnélkül húzódó törvénytelen állapot s annak nyomában járó fejetlenség és anyagi romlás mind közelebb hozza a közállapotok teljes elzüllésének katasztrófáját. E végzetes versengésből pedig hiányzik a kölcsönös gyűlölet, hiányzik a rosszhiszeműség, a gonosz indulatok kajánsága ; ellenben fönnáll a haza- szeretet, a kölcsönös lojalitás és a jóra való készség és — vitetünk ellenállhatatlanul a romlás örvényébe. Istenátok ez, mely ránk nehezedik? vagy csak gonosz varázslat, mely a megváltó eszme születését várja, hogy elmúljék s boldogabb idők beálltát tegye lehetővé ? Valósággal a legerősebb hitnek meg kell rendülnie annak tudatában, hogy a lelkek inerciájából származó veszedelmet sokszorosan súlyosbítják a helyzettel járó nehézségek s az amúgy is kuszáit közjogi viszonyok ellentéteinek alig áttörhető szövevénye zárná el a kibontakozás útját még akkor is, ha a nemzet földerüln szerencsecsillag a be világítaná azt s az erő és akarat az ő hiva- tottságában vállalkoznék a kivezető ösvény megnyitására. Magyarország és a magyar nemzet a közel négy évtized óta tartó fejlődésében odajutott, hogy a teljes államiság követelményeit, valamint nemzeti létének biztosítékait fokozottabb mértékben igényli s azokat az állami szervezet további zavar-
