Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-08-06 / 32. szám

4. OLNAYÁRMEGYE. 1905. augusztus 6. — Tanitóválasítások. Bátán f. hó 2-án ejtették meg nagy érdeklődés között a kántor- tanitó és egy osztálytanító választását. Az előbbire volt 23, az utóbbira 33. pályázó. A kántortani- tói állásra pályázók próbaéneklést tartottak, mely után az iskolaszék megejtette a választást. Kántortanitónak Szabó Gyula zamárdi tanitó 10 szavazattal Gáspár^Gyula 3 szavazata ellenében, osztálytanítónak pedig Márton János bátaszéki helyettes tanítót választották meg. A választást Pártos Zsigmond esperesplébános vezette. Mi­után zavargásoktól lehetett tartani, Bajó Pál főszolgabíró, Stolcenberg Vilmos csendőrhadnagy több csendőrrel a választás színhelyén meg­jelentek. — Az alsónánai ág. ev. kántortanitói állást Fritz Lipót ujkéri tanitó nyerte el. — Eljegyzés. Bergmann József székesfő­városi vasárukereskedő, földink, eljegyezte Buda­pestről Lindtner Emma kisasszonyt. — Arató Ünnep. Manapság, midőn lépten- nyomon arató sztrájk rontja meg )azt a szép összhangot, mely eddig a földművelés különféle ágazataiban megnyilvánult és a földbirtokost és a gazdasági munkásokat egymás ellen sorakoz­tatja, kétszeresen jól esik az arató ünnepekről olvasnunk. Ilyen szép ünnep volt a napokban Zombán, hol a jól sikerült aratási munkálatokat Spitzer Gyula nagybérlő úgy fejezte be, hogy munkásainak arató ünnepet rendezett. Az ara­tók, számszerűit 160-an a bő lakoma után, me­lyet zene is fűszerezett, a kastély elé vonultak és a bérlőt és nejét nagy ovációkban részesí­tették. Nagyon lélekemelők az ilyen arató ünne­pek. Óhajtandó, hogy a régi szép szokás föl- elevenitése általánossá váljék. — Téglaégető telepengedély. A kereske­delmi miniszter Galandauer Gyula, Mész János és Martai János bonyhádi lakosoknak tégla­égető telepükre kapott engedésüket jóváhagyta azzal a kikötéssel, hogy a körkemencét fedél- szerkezettel kell ellátni, és hogy a tüzelést tel­jesítő munkásokat az időviszontagság ellen meg­kell védeni. — Megőrült úrasszony. Néhai Molnár János volt szekszárdi főgimnáziumi tanár öz­vegye szül. Szabó Gizella nem tudott beletörődni férje halálába, buskomor lett s ez nap-nap mel­lett nagyobb mérvet öltött, mig végre a héten férje utáni bánatában megőrült. A szerencsétlen úrnőt beszállították a lipótmezői elmegyógy­intézetbe. * * Világos, melegjotthoAvolt a kis hivatalnok szobája. Az asztal terítve, ^mindjárt odaültünk. Ott ismertek már engem, valaki beszélt itt rólam sokszor, tudták, hol vagyok és mit teszek. Talán vártak is reám . . . * Este van, szigorú tél odakint. Milyen bol­dogság ilyenkor az otthon az édes meleg fé­szek, az, ami az enyém. Ülök az asztalnál, egy könyv van előttem és nézem a feleségemet amint szoptatja a mi kicsin} fiunkat. Csendesen szólok hozzá : — Miért sütöd le a pillád. Hadd látom a a szemeidet! Az asszonyka int a kezével : — Csendesen, ne szólj, mindjárt elalszik. Hanem a gyermek még csak gőgicsél, be­hunyja a szemeit meg-meg kinyitja. Édes mu­latság ez és olyan öröm az asszonynak. Felém fordított szemeiből az öröm és boldogság ra­gyog rám és szinte {.megolvaszt tiszta tüzével. Le kellett hajtani fejemet az asztalra hogy ne lássa a szemembe tóduló kövnyeket. Olyan jó igy behunyott szemmel gondolkozni a ben­nem és körülöttem eláradó boldogságról. Csak érzem a világosságot, de karjaimba temetett fejemmel nem látok semmit. Elképzelek egy- egy jelenetet a tegnapból, a mából és magam elé akarom idézni a feleség szépséges szemeit, amint most mellettem alvó gyermekét nézi. De nem tudom, csak nem tudom, hiába kényszerítem magam. A régi tekintet villog előttem. Amit világosan látok: laz a két nagy szürke leányszem méla és különös tekintete, \ rejtelmes, megigéző nézés, mely még mindegyre \atyv, von, bűvöl maga után. — Életmentés Tolnán. Csak a minapában történt Tolnán, hogy két alkalommal egy-egy fuldoklót a vízből kimentettek s máris újabb ily eset adta elő magát. S eh war ez Márkusz, tolnai kereskedő Frigyes nevű 10 éves fia für­dés közben oly helyen ugrott a vízbe, a hol feneket nem kapott. Segélykiáltására Glosán József 12 éves fiú a vízbe ugrott, hogy kimentse ; de a fuldokló annyira belé kapaszkodott, hogy képtelen volt az úszásra. Ennek láttára Vas Mihály szabólegény a vízbe vetette magát, hogy kihozza a fuldoklókat. Mindhárman ott lelik halálukat, ha nem sikerül Vasnak nagy meg­erőltetéssel a fenyőkhöz jutni. Épen akkor ér­kezett oda Stern Miksa fakereskedő, aki mind­hármukat a fenyőkre felhűzta. Nagy része van a helyi hatóság nemtörődömségének — elég enyhe a kifejezés — abban, hogy gyors egy­másután három ily eset történhetett meg. A gyere­kek a tolnai dunaág mentén a hatóság ellenőrzésé­nek hiánya folytán egész nap a vizet bújják és folytonos kiabálásukkal, jajgatásukkal állandó rettegésben tartják a Dunamentén lakókat és a sétáló közönséget. A hatóságnak kötelessége lenne egy oly sekélyebb helyet a fürdőzésre kijelölni, ahol minden veszély lehetősége ki van zárva. Eme intézkedés kivitelére állandóan rend­őrt avagy csendőrt kellene a Dunapartra kiren­delni, de ezt is csak kezdetben, mert, amint az uj rend állandóvá lenne a rendőr avagy csendőr feleslegessé válnék. Vagy tán mindez, a ható­ságot nem érdekli, avagy alkalmat akar nyúj­tani arra, hogy a tolnaiak az életmentésben gyakorolják magukat? Ha ez utóbbi eset áll, akkor legcélszerűbbnek tartjuk, ha a hatóság életmentő tanfolyamot létesít. A felettes hatóság- bölcsen cselekszik, ha ezekben a dolgokban rendet csinál! Felhívjuk ez ügyre Bajó Pál fő­szolgabíró figyelmét is. — Megjutalmazott iskolások. A vármegye magyarositási alapjából megjutalmaztattak Mö- zsön : Kugler János, Mekl Mátyás, Galaba János, Szegedi András, Novák József, Kurnacker Er­zsébet, Klein Éva, Scheidler Teréz, Vargä. Ka­talin, Szegedi Ilona, Schauber Márton, Föglein János, Marok János, Lehóczki János, Markovics András, Krutki Ilona, Mittler Mária, Schneider Kata, Doszpod Kata, Kvanduk Kata, Born János, Glaub Ferenc, Kneller János, Lizák József, Marovics György, Kirchner Teréz, Szászi Ger­trud, Kvanduk Erzsi, Hegedűs Anna, Varga Juli. — Kivételes nősülési engedélyt kapott Pencz János eszéki Markó János faddi lakos. — A munkásközvetités portómentes. A földmivelésügyi miniszter f. évi 40456. sz. ren­deletével portómentessé tette a munkásközve- titést. Eddig a nehézség az. volt, hogy ha a törvényhatósági, vagy községi munkásközvetitő valamely munka alkalomról értesült, nem volt módjában portómentesen kérdést intézni az il- illető munkaadóhoz, viszont ennek sem volt módjában a kért felvilágosítást megadni. A mi­niszter most portómentes levelezőlapokat adott ki, (zöldet és rózsaszínűt) hogy a törvényha­tósági munkásközvető.k (zöld) és a községi munkásközvetitők (rózsaszín) közvetlenül érint­kezhessenek a munkaadókkal. — Tolnavármegye törvényhatósága 1905. augusztus 10-én d. e. 10 órakor, a vármegyei székház gyüléstermében nyári rendes közgyü- i lést tart, melynek tárgysorozatából a következő­ket adjuk: Az alispán időszaki, jelentése. A számonkérő székről felvett jegyzőkönyv. A Korbonics Dezső halálával üresedésbe ött árvaszéki ülnöki állásnak, — valamint az ennek betöltése folytán netán megüresedő egyéb állásoknak választás utján történendő betöltése. A völgységi járásban megürült szolga- birói állásnak választás utján eszközlendő be­töltése. Az előző két pont értelmében megej­tendő választások következtében netán eszköz­lendő előléptetéseknek választás utján történendő- megejtésé. Az esküdtbiróságokról szóló 1897 évi XXXIII. t.-cikk alapján alakítandó bizottság tag­jainak megválasztása. Bizottsági előterjesztések: A pénzügyi szakosztály előterjesztése, a törvényhatósági utmesterek fizetésemelés iránti kéielmére vonatkozólag. Ugyanannak előterjesztése a törvényható­sági utkaparók azonos kérelme tárgyában. A tisztviselői nyugdijválasztmány előter­jesztése, Csizmazia Imre vármegyei írnok nyug­díjaztatása tárgyában. U. a. választmány előterjesztése, Bajusz Géza vármegyei hivatalszolga nyugdíjaztatása tárgyában. Az igazoló-választmány jelentése, a pince­helyi, nagyszokolyi és a paksi főválasztó kerü­letben pótlólag megejtett megyebizottsági tag­választásokra vonatkozólag. Alispáni jelentések : A megyei pince bérbeadása tárgyában kö­tött szerződésre vonatkozólag. A tamási és paksi főszolgabíró hivatali helyiségeinek kibővítése, illetve ez utóbbi lakbér illetményének felemelése tárgyában. A Tolnamegyei vagyontalan tüdőbetegek szanatóriuma javára gyűjtött összegekből megyei alap létesítése tárgyában. Tolna község gazdaközönségének a ka­tonai gyakorlótér fűbérletére tett ajánlatára vo­natkozólag. A lóavató-bizottságok elnökeinek meg­választása tárgyában. Az egyes vármegyei alapok készpénz- készletének 4 százalékos magyar koronajáradék kötvényekbe leendő befektetése és gyámpénztári pénzkészletek elhelyezése tárgyában. A szekszárd—keselyüsi törvényhatósági közút kezdő szakaszának kiskocka kőburkolattal való ellátása tárgyában kötött szerződés jóvá­hagyása iránt. A szekszárd — simontornyai közút 25—26 km. szakaszán lévő hid kibővítési munkálatai­nak engedélyezése tárgyában. Kéty községnek utrészlet átengedése iránti kérelmére vonatkozólag. Jeszenszky Andor útfelügyelő urnák a hőgvész—dombóvári törvényhatósági közút 1904 évi fentartásához nyújtandó póthitelengedélye­zése iránti kérelmére vonatkozólag. Kovács Sebestyén Endre útfelügyelő urnák a paks—németkéri törvényhatósági közútra vo­natkozó hasontárgyu kérelme. Bernstein és Káldor vállalkozó cég vég­járandóságának megállapítása tárgyában. Szekszárd község képviselő-testületéne ingatlan eladás ügyében hozott határozatána utólagos jóváhagyása tárgyában. Tolna község képviselő-testületének kö; ségház építési ügyben hozott határozatára ve natkozólag. — Halálozások. Búzás József nyug. kir. törvsz. írnok f. hó 3-án hosszas betegeskedés után, 64 éves korában a szekszárdi »Ferenc« közkórházban meghalt. — Gyenei Sándor, a csörgetői fürdőnek 20 éven át volt úszómes­tere 73 éves korában Szekszárdon elhunyt. — Rosszul végződött sport. Peitler János háziszolga kerékpározni indult, midőn Benkö János 13 éves inasgyerekkel találkozott, kit — kérésére — föl is vett a gépre. A Kaszinó sar­kán oly szerencsétlenül fordultak, hogy a gép feldült, mindketten elvágódtak s Benkő lábát törte. — Játék a halállal, Kupi Gergely tamásii lakos múlt hó 25-én délután a Majsamiklósvár melletti sorompót valamivel a vonat berobogása előtt — a pályaőr figyelmeztetése dacára föl­nyitotta és a pályatesten körösztül ment. Az állomásfőnök följelentette Kupit a szekszárdi kir. ügyészségnek. Dőring Frigyes udvari községi jegyz nyugdíjaztatása tárgyában. A magyar numismatikai társulat segi lyezése tárgyában. A pécsi lóverseny-egylet támogatása tá gyában. Az egyes tisztviselők részére engedélyeze szabadságidőre vonatkozólag. — Szerencsétlenség, Sipos Pál molnár szakcsi gőzmalomban, amint a gépjárgány te gelyét kalapácsolta, a kalapácsütés követke tében félrecsuszott, a gép elkapta jobb ke2 fejét s összezúzta. — Elzüllött jegyző- Kopacsek István w jegyző és állami anyakönyvvezető a züllés \ jára lépett és lopás meg csalás miatt rabja kaposvári rendőrség fogházának. Egy várótere bői egy ezüst botot elemeit. Ezenkívül külc féle furfangos stiklivel több iparost súlyos megkárosított. A rendőrség elcsipte és letart» tatta.

Next

/
Thumbnails
Contents