Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-01-29 / 5. szám

2.

VÁRMEGYE.

— Közigazgatási bizottsági ülés.

Jövő hó 8-án tartják meg a február havi megyei közigazgatási bizottsági ülést.

Közigazgatási bizottsági ülés volt f. hó 23 án gróf Széchenyi Sándor főispán vbtt. elnöklete alatt. Jelen voltak : Dory Pál alispán. Kurtz Vilmos árv. elnök, Fink Kálmán pénzügyigazgató, dr. Hangéi Ignácz tiszti főorvos, Totth Ödön tiszti ügyész, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Krcs- marik Pál kir. főügyész helyettes, Podhoránszky Géza kir. főmérnök, Sass László közgazdasági előadó, Perczel Dezső, lőrék Béla, Jeszenszky Andor, Sigora Károly kir. állatorvos Perczel Lajos, Wo- sinszky Mór. Elmaradásukat kimenteték Bernmeder József, Perczel József, Kovács S. Endre és Orjfy Lajos.

Az egyes jelentésekből közöljük a következő, adatokat:

Közegészségügyi állapot deczember hónapban nemvolt kedvező. Föltűnő nagy számban fordultak elő az influenza által okozott betegségek; a novemberinél nagyobb számban léptek föl a hevenyfertőző betegségek is, difteritisz volt 47, vörheny 42, kanyaró 231, szamárhurut 14. járványos fül ő mirigy lob 12, gyermekágyi láz 3, hagymáz 23. Orvostörvényszéki bonczolás 5, orvosrendőri hu lavizsgá- lat 4 teljeslttetett. A gyárak hatósági orvosi vizsgálata alkalmával 2 szódavizgyárnal tisztátlanság konstatáltatok. Ragályos betegség lefolyása után 32 lakás és 4 iskolahelyiség fertőtlenittetett. Hét évnél fiatalabb gyermek gyógykezelésének elmulasz tása miatt 17 följelentés tétetett. A dombóvári állami gyermekmenhely orvosi teendőivel Kovács Rezső, a dunafoldvárival dr. Lévay Dezső bízatott meg. A Ferencz kóiházba deczemberben fölvétetett 184 beteg, ápoltatott a régiekkel együtt 603, gyógyultan elbocsáttatott 115, javultan 58, gyógyu- latlanul 13, meghalt 22.

A pénzügyigazgató jelentése szerint: vagyonátruházási végzés érkezett 1240, ideiglents házadó mentesség engedélyeztetett 41 esetben.

Deczember havában befolyt:

egyenes adóban...................... 258,354 K. 49 fill

hadmentességi adóban . . . 20,623 « 29 <

szeszfogyasztási « . . . . 56,147 « 14 «

bor, hús fogyasztás, italadó . 30,712 » 79 «

ellenőrzési illeték

.... 248 « 19 «

bél

yeglövedékben . . . . . 1,329 « — «

dij jövedékben......... 5,603 « 45 «

bél

yeg és joggilleték . , . 60,003 « 95 «

dohány eladásból.... 90,277 « 63 «

Összesen 523,297 K. 03 fill, mely bevétel a múlt év megfelelő 'dőszakában befolytnál kedvezőbb 15628 K. 26 fillérrel. Az egész elmúlt évben befizettek Tolnavármegye adózó polT OL.lv AV AlviUE am

gárfi 6.452,028 K. 03 fillért, ami az 1903. évi eredménynél kedvezőbb 1,077.684 K. 21 fillérrel.

A törvényszéki fogházban le volt tartóztatva 94 egyén, ezek közül fegyházra volt Ítélve 5, börtönre 45, fogházra 25, elzárásra 2, vizsgálati fogságban volt 14, felebbezés alatt ^ állott 3. A fógházi kórházban kezeltetett 5 egyén, ezek közül felgyógyult 2, feltételes szabadságra bocsáttatott 2 egyén.

Elvi jelentőségű határozatok: Közös lakásból való eltávolítás miatt após és vő között felmerült panasz elbírálása bírói útra tartozik. (Belügym. 108468/94. sz. h.) —- A mészáros az izraelita hitközség engedélye nélkül a hitközség székhelyén kívül fekvő fiók községekben sem vághat, illetőleg nem árulhat. (Belügym. 3344/904 sz h,) A községi bíró a helytelen könyvelésből származó károkért, ha a bevett adót a kir. adóhivatalba beszállította nem felelős. (Közig, bíróság. 10557/903 sz. h.) — A hadsereg részére a gazdák által tett vételi ajánlatokhoz szükséges termelői bizonyítványok bélyeg és díjmentesen állhandók ki. (Belügym. 64028/904 sz. h.) — Jogszabály, hogy a nő férje vagyoni viszonyainak megfelelő ellátást van jogo-itva férjétől követelni; de jogszabály az is, hogy a feleség férje sorsában rendszerint osztozni tartozik. (Curia 539/903. határozata.) — Horvát-szlavon országok kö ségeiben illetőséggel bíró betegek kórházi fölvételekor a jegyzőkönyvben az illetők házszáma is megjelölendő, (Belügym. 1 18498/904. sz. r.) — A községi bíróság a 40 koronát meg nem haladó értékű ügyekben a járásbíróság iészéről fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtás foganatosítását meg nem tagadhatja, (Belügym. 121852/904, sz. r.

A képviselőválasztások.

— A bonyhádi kerületben nagyon izgatottak voltak a kedélyek nemcsak a választás tartama alatt, hanem azt megelőzőleg is, mert az ellenzék jelöltje és kortesei ugyancsak próbára tették a polgárok nyugalmát és türelmér.

Reggel pont 8 órákkor nyitotta meg a válasz tást Forster István választási elnök, kons'atálta, hogy 2 jelöltre adatott be szabályszerű ajánlat, és pedig Perczel Dezsőre és Mészáros Dánielre. A szavazást Bonyhád kezdte meg és pedig Perczel Dezsőre. A szabadelvüpárti választókat több községben az el'en- zékiek annyira megfélemlítették mindenféle fenyegetésekkel, hogy c-ak katonai fedezettel vállalkoztak a bevonulásra. Perczel állandóan többségben volt, délután 1 órákkor e több-ég 200 főnyire ru■ - i9u5. január 29.

gott, mely azonban 3 órára 151 -re, a záróra kitü- nésekor pedig már 71-re apadt.

Képzelhető, hogy mily izgatottság uralkodott mindkét táborban, mikor az esélyek ily nagy hullámzásokat mátattak. Este 8 óra után hirdette ki Forster elnök az eredményt, mely szerint leszavazott 0‘szesen (a 2805 szavazóból) 2227 választó, ezek közűi Perczel Dezsőre 1139, Mészáros Dánielre 1088. Perczel Dezső tehát 51 szótöbbséggel választatott meg, amely hír a Perczel pártton óriási lelkesedést keltett. A győzelmes jelölt ez időben nem volt othon, hanem Budapestről pénteken reggel érkezett Bony iádra, ahol a mandátumot pénteken délelőtt Forster István választ, elnök küldöttségileg adta át az uj képviselőnek, aki azt keresetlen, de hálás szavakban köszönte meg. Mészáros nem bírt választói jogosul sággal.

— A paksi kerületben a választás eredménye mindenkit meglepett. Azzal tisztában volt a szabadelvüpárt az első percztől kezdve, hogy igen erős küzdelemnek néz elébe, és hogy komoly, mérkőzés várható, mert Szluha István az ő ismeretes választási metódusával mély gyökeret vert a paksi kerületben. Azonban a paksi kerület választói olyan vehemesen ostromolták meg a szabad- elvüpártot jelöltért, olyan nagy lelkes érdeklőd és mutatkozott, főleg a 740 vá’asztóval biró Danaföldvár részéről a szabadelvüpárt ügye iránt, annyi melegséggel és r-igaszkoddással fogadták a kerületben a szabadelvüpárt kitűnő jelöltjét,< ki személyes és családi összekö tet sénél fogva nagy népszerűséggel birt a kerületben, hogy a győzelemre reáfis számitás mellett is komoly kilátás volt. Duna- földváron a társadalom össses vezető intelligens elemei \e\kes táborban tömörültek és magában Duna- földváron 300 szabadelvüpárti választó szavazatára volt az utolsó nap g kilátás. Komoly férfiaknak, komoly és öntudatos fáradozása után a választók részéről történt ígéretek és jelentkezések alapján 300 dunaföldvári szabadelvüpárti választóra lehetett számitani. Ez a szám 24 óra alatt bizonyos machi- nácziók következtében a harmadára olvadt le. A szabadelvüpártot az utolsó órában igy hagyták cserben a jó dunaföldvári hazafiaknak egy politikai erkölcsökben diszlő gárdája. Ezekután a bukás nem volt elkerülhető.

Simontsits Elemér nem szívesen és csak a szabadelvüpárt vezetőinek és a kerület egész értelmiségének kérelmére ment bele a küzdelembe. Amit csak egy jelölt a zászló diadala érdekében alkotmányos fegyverekkel harezba vihet, azt, a teljes mértékben érvényesítette. Mindenki, azt hisszük még az összes ellenfelei is, tisztában van azzal, hogy

könyvtára, Borghese-\döu.gv{‘kx, bécsi udvari könyvtár (kettős példányok közül), Firm/n-Didot (világhírű gyűjtő) Lord Hopeoun, Ruggieri, Kar agán stb. könyvtárakból. Egyik gyűjtemény, melyből szintén került könyv az Appouyi gyűjteménybe, kiválóan érdekel minket : Kálnoky Gusztáv egykori gyűjteménye. A néhai államférliu finom ízlésű könyvgyűjtő, könyvkedvelő volt. Néhány száz érdekes ritkái könyvet gyűjtött össze s a hetvenes évek elején Párisban eladatta. «Mikép is tudott e szép könyv ktől megválni ...» — sóhajt föl kegyeletes megemlékezésében régi bar átjárói Appouyi gróf. A felsoroltakon kívül egész sereg könyvárverésen kellett jelen lennie s vásárolnia Apponyi Sándor grófnak, hogy összegyűjtse könyvtárát.

Hogy micsoda szeretettel, minő roppant áldozatokkal és pénzen került össze ez a könyvtári arról alig-alig lehet egy adatot megkapnunk, de, aki ismeri, hogy külföldön s kivált Angliában mily drágák a régi könyvek, az elképzelheti.

A régi ujságlapok, relációk közt, egy nyolclapos Zeitung, egyetlen kis röpirat 121 korona árban került a könyvtárba. Olcsóbb volt Verbocy- nek 1517-ben Bécsben nyomatott Tripartitum a, mert ezt a szép példányt a gróf 1862-ben Londonban egy akción egy sillingért vásárolta, de később árának több mint százszorosáért köttette Frantz B auzz one Z-nél, kék marokénbe. Hit még a többi kötetek, melyek már az 1882-ik évi könyvkiállitás- nál elragadtatásba hozták a szakembereket. Angol és francia mintaszerű remek kötések ékesítették a drága könyveket — bizonyos, hogy ezeket a disz- kötéseket, köztük eredeti középkori kötéseket, óriási

lehetett, mikor a gróf lengyeli könyvtárából 51 becses és szép régi könyvet, valamennyi ritkaság, pompás kötésekben állított ki.

De maradandó nevet állított könyvtárának s magának a bibliograuísi irodalomban is Apponyi Sándor gróf abban a nagy művében, mely — mint említettük — eddig két kötetben jelent meg és részletes leírását tartalmazza páratlan hnnganka gyűjteményének. A két kötetben, mely ötvenkét nyomtatott ivre terjed, 1538 müvet sorolt elő és ismertet Apponyi gróf. Valamennyit (egy kettő kivételével, mely még dédőse gyűjteményéből való) maga gyűjtötte s valamennyi a lengyeli könyvtár gazdag kincseinek csak egy részét teszi: a tizenötödik századtól 1730-ig terjedő időben megjelent műveket. A harmadik kötet, mely azóta talán nyomtatás alatt is áll, mert anyaga teljesen készen volt, a nemes grófnak 1720-ou innen datált könyveit és újabb szerzeményét tartalmazza.

Ez a nagy munka a teljes képét adja a lengyeli könyvtárnak s gazdájának. »A hatvanas esztendőkben Londonban, Párisban, Rómában szedtem össze első könyveimet, irja előszavában. Szerecsém volt, hogy ellentálltam sok mindenféle csábításnak, hogy magyar dolgokra vetettem magamat. És minthogy külföldön magyarorszagi, vagy magyar nyelvű nyomtatványokra vajmi ritkán akadtam, gyüjtemé: nyem köre eleve meg volt szabva. Gyűjtöttem tehát: magyar szerzőknek nem magyar nyelven irt, a haza határain kívül megjelent munkáit és idegen íróknak Magyarországra vonatkozó, vagy magyarokhoz ajánlott, küllőiden nyomtatott műveit.« Tegyük hozzá, hogy ilyen tartalmú könyvtár megalapítása nemcsak szerencse arra nézve, a ki évtizedeken át ily vasszorgalommal folytatta, hanem halhatatlan érdem is. A könyvtár catalogue raison- né-je, melyről szólunk, immár nélkülözhetetlen köny ' a magyar bibliográfiái irodalomban. Minő kincseket fenyegetett a láng s borított el a viz! 1470-ből való a gyűjtemény legrégibb darabja, Aquinói Ta- más-nak egy - Rómában nyomtatott könyve. Csak a tizenötödik századból 56 ősnyomtatvány van (s azóta bizonyosan szaporodott) a könyvtárban. A következő századokból pedig a legritkább müvek egész serege. Csak egykorú ujságlapok : relációk, utleirások történelmi irás, mind nagy számban. És tudós gyüj'őjük leírván szeretett könyveit, némelyik mellé terjedelmes értekezést fűz, mely mindeuképen magában is becses. A könyvnyomtatö művészek közül Aldus Manutius, Koburger, Frohcnius, p/antin és mások munkái teszik még becsesebbé nyomtatványaik magyar vonatkoz tsát. A tizenötödik századbeli humanisták müveiből, levélgyüjteményéből gazdag tárhazat talál a renesszánszkor kutetója a kis tolnamegyei falu, fájdalom,* most megrongált könyvtárában. Nagy munka volt e könyveket ösz- szeszedni s összeválogatni.

A nagyobb könyvtárakból ezek elárusitása: aukciój i alkalmával Ehetett csupán sok becses müvet a lengyeli könyvtárba szerezni. íme, egy- pár könyvtár, melyekből — bizony nem kis áldozatok árán — könyvek kerüllek a lengyeli hunga- rika gyűjteménybe : A buxhvimi klastrom könyvtára Magi ionégyűjtemény, Syston-park könyvtára, Sunderland könyvtár, Hamilton könyvtár, Manzoni- gyüjtemény, milánói Archmlo-könyvtár, Mircse J.