Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-10-15 / 42. szám
1905 október 15. ■I'OI.N A.VAJPn'> 3. c helyen ujonan nyitott 15 üzleti helyiság után fizetendő községi pótadó által a létesítendő aszfaltozási költségek részben megtéríttetnek, végre, hogy a felmerülő költségek lefizetése- egyenlő 20 féléves részletekben eszközölhető és ezáltal az évi ' költségvetés aránylag csekély mértékben terheltetik meg : Határozza el a képviselő-testület, hogy a kaszinó által létesítendő aszfalt járda szélességének folytatásaként a kaszinó járdájának létesítésével egyidöben a háromméteres járda külső szélétől az úttestig terjedő városi sétányi aszfaltiroztatja. A szegély kövek s ezek lerakása a kaszinó terhét képezi. A polgármester megbizatik, hogy vállalkozóval a szerződést kösse meg s a kötelezvényt állítsa ki oly tormán, hogy a 8680 korona költség 20 egyenlő féléves részletekben lesz törlesztendő a hátralékos összeg 5°/0 kamataival együtt. A kötelezvény " jelzálogilag nem biztosítható s a mennyiben a vállalat által más intézetnél értékesíteni szándékoltatnék, azt csak hazai pénzintézetnél eszközölheti. Mindig csak a hátralékos részlet követelhető s egyes részletek be nem fizetése az egész összeget esedékessé nem teszi. A villamos ivlámpának felállítását, ha a felszerelés költségein kívül nagyobb költséget a városnak nem okoz, a képviselő- testület szintén elhatározza. A határozat jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjesztendő. Elsőnek Totth Ödön szólalt fel, ki a város haladása és szépítése okából a javaslatot elfogadásra ajánlotta. Erre a terem utolsó padjában ülő polgártársak némelyike hangos zúgásban nyilvánította ellenmondását, mire Hirling Ádám dr. polgármester, a hely komolyságára való hivatkozással, erélyesen rendreutasitotta a zajon- gókat. Steiner Ferenc Markvárt ellenezte a javaslat elfogadását, viszont Tóth Károly lelkes és magvas szavakban szólt a javaslat mellett. Erre megejtetett a névszerinti szavazás. A tanács javaslata mellett, tehát igennel a következő bizottsági tagok szavaztak: Boros Zoltán, dr. Leopold Kornél, Tóth Károly, dr. Steiner Lajos, dr. Káldi Gyula, Leicht Lajos, Wolf Henrik, dr. Drágíts Imre, Totth Ödön, Pirnitzer Antal, dr. Pirnitzer Béla, Stann István, Ágoston István, dr. Martin Ferenc, Bognár Albert, Hauk Antal, Schmideg Mór, László Lajos, Dicenty László, Leopold Sándor, Stokinger János, Kiss Károly, Singer Viktor, Fekete Mihály, Reich Ármin, dr. Spányi Leó, Zsigmond Ferenc, Bodnár István, Friedmann Mór, Salamon Armin, dr. Fent Ferenc, Fischhof Mór, dr. Müller Ferenc, Uj János, Nagy János, Nagy György, Székely József, Wilhelm Ede, Horváth Vince, Ferger Mihály, Vaczek László, Pekári József, Prantner Antal, Tóth Ferenc, Dorogi István, Dorogi Mihály, Ditrich Mihály, Csötönyi István, Hája Béla, Schneider János, Horváth Ignác, Haudinger Károly, Hornok József, Koczó József, Grüner János, Török Pál, Kalmár János, Majsai István, Szá- szi N. Janosits Károly, Matzon Béla, Nikitics Imre, Konstancer László és dr. Török Ottó. Ellene, vagyis nemmel a következők szavaztak : Takler Ferenc, Bakes Mihály, .Steiner János, Steiner Ferenc, Pollermann Ferenc, Veszter- gombi Antal, Prantner Márton, Horvát Szabó József, Steiner József, Neiner József, Ferger Mátyás, Mutschenbacher Lipót, Orbán József, Föglein Ferenc, Mészáros Károly, Csánk Ferenc, Hauszknecht Ferenc, Bors József, Föglein János, Kővágó István, Kováts János, id. Csépi Sándor, Csötönyi Antal, Kovács József. Eszerint a javaslatot 65 szavazattal 24 ellen elfogadták. A határozat városszerte örömet okozott, feltűnt azonban, hogy a képviselőtestület gyűléséről az intelligencia számos tagja távol maradt. Más tárgy nem lévén, a polgármester a gyűlést bezárta. HÍREK. — Személyi hír. Gróf Széchenyi Sándor vbtt. főispán Budapestről, hol 3 napig időzött, folyó hó 12-én érkezett haza Nagydorogra. — A főrendiházból. A folyó hó 10-én megtartott főrendiházi ülés alkalmával az ország- gyűlés elnapolását rosszaló két indítvány adatott be. Az egyiket, a szelidebbet, Beöthy Zsolt, a másikat, az erősebbet, báró Prónay Dezső adta be. Az előbbi mellett Gróf Apponyi Sándor főkamarás és Gróf Széchenyi Sándor főispán vbt. tanácsosok, az utóbbi mellett pedig Gróf Apponyi Géza és Gróf Széchenyi Bertalan szavaztak. — Uj királyi tanácsos. A király Fink Kálmán szekszárdi kir. pénzügyigazgató, pénzügyi tanácsost a királyi tanácsosi cim dijmentes adományozása mellett hatodik fizetési osztályú pénzügjűgazgatóvá nevezte ki. Ez előléptetés a köztisztviselői pályán évtizedek óta működő érdemes férfiút ért, aki a reábizott hatáskörben mindenkor lelkiismeretes és szorgalmas munkával felelt meg feladatának és kötelességeinek. Fink tiszteletére a kir. p énzügyigazgatóság tagjai szerdán este társas lakomát rendeztek, amelyen számos felköszöntő hangzott el a népszerű hivatalfőnökre. Másnap, csütörtökön este a róm. kath. Olvasókörben volt Fink tiszteletére bankett. Minthogy azonban ennek teljesítése a vagyonkezeléssel járó anyagi felelősség és munka szaporodás folytán a városra nagy terhet róna, másrészt pedig a kiskorúak, illetve gyámoltak és gondnokoltak vagyonának az állampénztárban való kezelése fokozott biztosítékot nyújt, azon javaslatot terjesztem a tek. képviselőtestület elé, hogy a nm. belügyi és pénzügyi m. kir. miniszter urakhoz kérelem intézését méltóztassék elhatározni az iránt, hogy a városok küszöbön levő törvényhozási rendezéséig a Szék- szárd városi gyámpénztárnak a helybeli m. kir. állampénztárban leendő elhelyezését és ez által való kezelését engedélyezni szíveskedjék. A Szekszárd szálló bérbeadása. A «Szekszárd szálló» bérbeadására megtartott árlejtésen Perler Keresztély volt a legtöbbet ígérő, ki 8008 korona évi bérössszeget ajánlott fel. Ezzel szemben Tóth Gyula szekszárdi lakos 8100 korona bérösszeget ajánlott. A tanács uj árlejtés megtartását ajánlotta. Ez elfogadtatott azzal a hozzáadással, hogy az árlejtési hirdetmény a legszélesebb körökben publikálandó. Az uj árlejtés határnapja október hó 30-ika. A városi földek bérbeadása. A megtartott árverés, mely szerint az eddig fizetett 10043 kor. 56 fill, bérösszeg helyett 16359 kor. volt a legmagasabb ajánlat, jóváhagyatott, egy részletre nézve pedig Paskusz Emil utóajánlata folytán újabb árverést Írnak ki. A telekkönyvi betétszerkesztők helyisége. A betétszerkesztők irodai helyiségének bérlésére, az iroda bútorozására, fűtésére, világítására vonatkozó megkeresés alapján ezek beszerzésével a polgármester megbizatott. Az alkalmazandó tanuk napidija 1 koronában állapíttatott meg. A kaszinó-bazár előtti tér aszfaltozása. Janosits Károly előadó felolvasta Simontsits Elemér kaszinói igazgatónak ez ügyben benyújtott kérvényét, melyre nézve a tanács a következő javaslatot terjesztette elő : «A kérvényben foglaltakat egy külön e célból öszzehivott számos tagú értekezlet megvitatván, annak egyhangú megállapodása alapján a következő javaslat tétetik : Tekintve, hogy a kérdéses terület a kaszinó által épített bazárok által a város egyik legcsinosabb részévé lett s a vasúti állomás, muzeum, izraelita templom, gőzfürdő, selyemgyár, főgimnázium és az egyetlen városi sétatér felé irányuló gyalog forgalmat bonyolítja le s igy a város összes lakosainak érdekeit szolgálja, továbbá, hogy mozgásba jöttek, vegyileg szövetkeztek és a ködtömeg, melyből földünknek kelle alakulnia, a gáznemü állapotból izzó állapotba ment át. Többé nem tapinthatatlan köd, hanem megolvadt fémek, kigyulladt gázok, felforrott lávák égő tömege volt. «Erősség», firmamentum nem űr, hanem szilárd, tömött, ellentállásra képes tér, mely a felleget fönbirja tartani. Galilei jött rá először, hog}T a levegőnek súlya van, hogy nehezebb, mint a viz párája. A víznek két párhuzamos rétege van : az, mely a tengerek, folyamok, csermelyek, források, patakok neve alatt a földön hömpölyög és az, mely felhő névvel a szelek szárnyain méltósá- gosan lebeg fejünk fölött. És a két réteg közt van a bibliának firmamentuma, erőssége, az a szilárd ellenálló valami, a mit mi levegőnek nevezünk. És Mózes nem csupán a levegőt, annak súlyát és nagy hivatását ismeré el, hanem először is egyedül ő ismerte föl a fölöttünk szállongó felhők jellegét. * És mondá Isten: <Teremjen a föld zöldelö és maghozó füvei és gyümölcsöző fát, mely gyümöl csőt hozzon neme szerint és úgy lön* *. A szárazföld alig emelkedik a vizek fölé, zöldelni kezd. Fák, rengeteg erdők borítják. A biblia állítja s a tudomány a széntermő területek fölfödözése által megállapította, hogy valóban a föld burkát képező ’őstalaj kiemelkedését buja tenyészet kora követé. A ma jóformán csak nagyitóval látható mohák százláb magasak, vannak páfrányok egy méter átmérővel, egyik-másik fűfaj a mai tölgyeink magasságát éri el. Ez az egész hatalmas növényzet a szénsavban úszik, mely elboritá a földet * Es mondá Isten : «Legyenek világítók az ég erősségén és válaszszák el a napok és éjszakák és legyenek jelül az időkre, a napokra és esztendőkre» és úgy lön és látá Isten, hogy jó.» — A hold négy negyedével a heteket, hónapokat adja; a nap a négy évszakot és az éveket, mig egyúttal fejünk fölött az égboltozat naponkint fölváltva a napokat és az órákat jelzi. * Es mondá Isten: «Hozzanak elé a vizek csúszó-mászó élő lényeket és szárnyasokat a föld felett, az ég erőssége alatt és teremte Isten nagy cethalakat és minden élő és mozgó lényt, melyeket a vizek elé hoztanak fajaik szerint és minden szárnyas állatot neme szerint és mondá: növekedjetek és sokasodjatok». A természetrajz kimutatja, hogy a halak és madarak ugyanazon a módon tojások által szaporodnak és hogy a halak a vízben, a madarak a légben, hasonlatos készülékek által gyámolitva, úsznak. Nemhiába mondá a tudós Ampere: «Mózesnek vagy oly alapos ismeretekkel kellett bírnia, mint napjaink nagy tudósainak, vagy sugalmazva volt.» A föld rétegeiben a megkövesedett állatvilág a következő sorrendben jelentkezik. A Cam- brium és Devon formációkban találjuk a legrégibb scorpiókat, a legelső csigákat, rákokat és páncélos halakat. A szén és permi rétegben találjuk az első amfibiumokat és a legrégibb szárnyasokat. Az ősmadarakból csak nagyon kevés maradványt bírunk a kőrétegekben. A Triász formációkban vannak a csontos halak és hal- gyikok. Az úgynevezett Jura formációban találjuk a viziszörnyeket es a teknősbékát, melynek egyik Argentiniában felfedezett példányát is bemutatta a felolvasó. * Mondá még Isten : «Hozzon elé a föld élő lényeket nemeik szerint, barmokat és csúszómászó állatokat és földi vadakat fajaik szerint és úgy lön és alkotá Isten a szárazföldi állatokat és látá, hogy jó». A Jura rétegek fölött későbbi rétegek vannak, pl. a gipszfélék, néha szörnyű vastagságban krétaágyak s ott találták legelőször a szárazföldi állatokat, szarvast, lovat, medvét, oroszlánt, elefántot, mammutot és egyéb ismeretlen roppant állatokat. Ezen geologiailag harmadla- gos koruaknak szintén meg volt a maga külön lényvilága. Mammutjai, mastadonjai, orrszarvújai stb. legalább is olyan hatalmas példányok voltak, mint a mai kor legnagyobb ősemlősei, számra pedig jóval túlhaladták. — Ezek között legismertebb a mammuth, mert ennek nemcsak csontváz részleteit, hanem teljesen ép példányát is reánk hagyta a különös véletlen. Szibéria jéghegyei közé fagyva találták ezt a 18-ik század végén. 1888-ban a jégbe ékelt óriási idom- talan tömeg kiolvadt és az odasereglett orosz tudósok egy mammuthot konstatáltak olyan épségben, hogy húsát a kutyák és emberek megették. A mi múzeumunkban is van megyénkből több mammuthfog, agyar és nehány lábszárcsont, Cikó, Váralja, Mányok környékéről. * És mondá Isten : «Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra és teremte Isten az embert az ő képére.» «Befejezé munkáját és megnyugodék a a hetedik napon.» íme a teremtés végszava! Ama földtani forradalmakban, melyek oly mélyen megrázkódtatják s utóvégre csak megszépítik a földet; amaz óriás páfrányokban, rengeteg erdőkben, melyek miután megtisztították a levegőt, a föld méhébe temetkeznek, hogy egykor gazdagságát képezzék, azokban a vizi és szárazföldi szörnyekben, melyek ugylátszik arra voltak szánva, hogy az ember királyságára és fönségére vessenek világot, — szinte érezzük, mint dolgozik a föld, midőn királyát keresi és készül megszülni őt — az embert.
