Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-03-19 / 12. szám

1 >05. március 19. TOLIKTA VARMEGYE. Sudár István közgyám választatott meg, ennek helyébe pedig Berki István. — ugyanezen köz­ségben a lépfene szórványos jelleggel föllépett. _ Szék szárd területén a takonykor és bőrféreg sz órványos jelleggel föllépett. — Ugyanitt a ló rühkór, melyben egy db. ló pusztult el, meg­szűnt. — Ma.jsamiklósváron a ragadós száj •és körömfájás, mely járványosán lépett föl cs melyben 8 db. szarvasmarha, 7 juh és 50 db. sertés elhullott — megszűnt. Konyhád nagy­község régi, rozzant községházát árverésen eladta. A vevő Hánstein János és neje bonyhádi lakos. — A hőgyészi ipartestület békéltető bizottságának alapszabályait a kereskedelmi mi­nister jóváhagyta ; a felsői regi és pincehelyi ipartbstület békéltető bizottságának alapsza­bályait pedig pótlás végett visszaküldte. Képviselőtestületi ülés. Folvó hó 16-án Szekszárd város képviselő­testülete Nagy György biró elnöklésével ülést tartott, melyen a képviselőtestület tagjai igen nagyszámban jelentek meg. Napirend előtt Leopold Kornél dr. jelentkezett szólásra és . megemlékezvén arról, kogy előtte való napon volt ötven éve annak, hogy Bezerédj Pál a selyemtenyésztés terén való áldásos és köz­hasznú működését megkezdette, indítványozta, hogy Szekszárd városa, mely színhelye Beze­rédj nagyarányú .tevékenységének s hatalmas munkásságának, ebből az alkalomból intézzen üdvözlő feliratot Bezerédjhez, kinél önzet­lenebb, hasznosabb és munkásabh polgára ailg van az országnak. A képviselőtestület az indítványt egyhangú helyesléssel fogadta el. A napirend első tárgya Eri Márton dr. és társai­nak a Bartina-hegyen építendő tisztviselői te­lep létesítése tárgyában beadott kérvénye volt. A képviselőtestület többek felszólalása után egy­hangúlag elfogadta Hirling Adám dr. főjegyző javaslatát, mely szerint a város örömmel üd­vözli a tisztviselőtelep eszméjét s annak meg­valósítását anyagi erejéhez képest előmozdítani hajlandó. Eszerint a város az érdekeltségnek a költségek 1I3 részével való hozzájárulása esetén,' kikövezted a nyolez méternyire kiszélesítendő utat, amely a Béla-tértől a Török Béla-féle szőlőig vezet, továbbá a telep és ut kivilágítá­sáról is fog gondoskodni. A tervezet szerint egyelőre tiz villaszerű épület emelkednék a bajuszt. Rózsi ! micsoda szemek ! ilyen szeme egy hittanáromnak sem volt — s ilyen bajusz­szál még Schwester Filoména sem dicsekedhetett. Pedig — tudod egyszer gyöngéd célzásképpen Schwester Filoména szobájába egy doboz bajusz­pedrőt loptam be. Szerencsémre a dolog nem sült ki reám •— de nem tartottam tanácsosnak megismételni 'a tréfát. De hagyjuk ezt. Tehát ő - hogy mit mondott — azt nem tudom, mert oly zavart voltam, hogy nem láttam mást mint egy felém nyújtott keztyüt. És akkor újra és Isten tudja hányadszor éreztem, hogy a szaker-kőri zárdái nevelés nagyon hiányos. Hisz azt soha sem magyarázták nekem, hogy mit kell ilyen esetben tenni, amire meg ott ta­nítottak, annak soha sem vettem hasznát. Soha senki sem kérdezte tőlem hogyan kell törtet tölttel osztani s mi a visreigének a passzedefi- nije. Végié valami köszönet félét rebegtem s elvettem a keztyüt. A francia óra alatt aztán elfelejtettem az összes igék passzedefinijét s eszem nála, a szép ismeretlennél járt. Rózsi: \ ajh ki ő s merre van hazája ? Lily : Ez a kérdés foglalkoztatott engem is délelőttig, mikor Margitot mentem el megláto­gatni, hol -- képzeld csak — őt találtam! < Rózsi: Persze isméc csak véletlenségből! Úgy látszik a szaker-kőri zárda nevelés még sem oly hiányos. Lily : De Rózsi! Szavamra mondom, hogy véletlenségből. Nem ismertem volna felmenni Margithoz ha tudom, hogy ő ott van. Rózsi : Értem. Lily : Képzelheted zavaromat. Kissé megvi­gasztalt az, hogy ő is látható zavarban volt. Haidekker és Horváth-féle szőlőkből megvá­sárlandó területen, ami egyrészt nagyban elő­mozdítaná . városunk fejlődését, másrészről pedig segítene a Szekszardon malkodo lakás- mizériákon. Ezután a kaszinónak Simontsits Elemér ügyvezető-igazgató által ben\ ujtott kéi- vényét tárgyalták, amelyben a Kaszinó ingyenes terület átengedését kéri a várostól és pedig abban az irányban, amely a Kaszinó sarkától a sétatér irányában húzandó egyenes vonal kiegészítéséig szükséges. Erre a területre a vá­rosnak jelenleg szüksége nincsen, . viszont a Kaszinó az általa ugyanott építendő bazárszerü üzlethelyiségek számára annak nagy hasznát vehetné. A Kaszinó ezzel szemben hajlandó a város tulajdonába ingyen átengedni a Garay- szobor-alap tulajdonát képező also sétákét tct. A képviselőtestület érdemlegesen nem tárgyalhatta az ügyet, mert ingatlan-elidegenítésről lévén szó, az 3Ó napra kitűzendő ülésen lesz csak tárgyalható, de kétségtelen, hogy a Kaszinónak méltányos kérelmét a város teljesíteni fogja. Tárgy altatott még Dícenty G}uiláné kérvénye, szintén telekátengedés iránt. A Dicenty-féle háznak a szabályozási vonalba való építéséhez szükséges területnek □-ölét 20 koronával en­gedi át a város. A Ferenc közkórháznak régóta húzódó utcarendezési ügye ezúttal sem nyerhetett el­intézést. Illetékességi ügyek és fogyasztási adó- kérvények tárgyalásával az ülés véget ért. >Iárciii8 1.1-ike. Március 15-két miként az országban min­denütt, Szekszárdon is nagy kegyelettel ülte meg a polgárság. A vármegyeházán és egyéb középületeken, számos magánosok házain is nemzeti szin zászlót lebegteti .a kissé csípős márciusi szél. A tanintézetekben iskolai ünne­pélyek keretében emlékeztek meg e nagy és szép évforduló jelentőségéről. Az összes fele­kezetek templomaiban diszistentisztelet tartottak, a katholikusban Szabó Géza hittanár, a refor­mátusban Borzsák Endre lelkész, az izraelitá­ban Rubinstein Mátyás rabbi tartott hazafias egyházi szónoklatot. A Kereskedelmi Kaszinó 15-én este hal­vacsorát rendezett, melyen a tagok nagy szám­ban, 48-an vettek részt. A magas szárnyalásu A társalgás meglehetős feszesen indult meg köztünk — csak Margit volt feltűnően vidám. Ő csakhamar búcsúzott — felém alig mert pil­lantani, mig Margitra jelentősen nézett. Mikor később Margittól elbúcsúztam, azt súgta, hogy a délutáni posta meglepetést fog hozni. Nos, a meglepetés itt van — a rózsaszín levél. Rózsi : (olvassa.) Egy kicsit szentimentális, egy kicsit limonádé izíi. Te, Lily ! nem Hidvéghy Zoltán a régi szőkéd irta ? a vers rávallana. Lily : Isten ments ! Oh én szivem azt súgja hogy ez az ő írása. Rózsi: Adja Isten, hogy igazad legyen. Te belátod ugye, hogy amiért ezt a lassú históriát türelmesen végig hallgattam, megérdemlek annyit, hogy megmondd az uj ideálod nevét. Lily : A nevét ? Jó. Egy feltétel alatt. Előbb halljam a tiedét. Rózsi : Előbb nem mondom. De tudod mit ? Mondjuk ki egyszerre, mire hármat olvasok. Egy, kettő, három ! (egvszerre.) Darvasy Laczi! Rózsi: Rózsi : (felpattanva) Darvasy Laczi ? Lily : (ijedten.) Darvasy Laczi ? Rózsi : Hát neked is ő az ideálod ? Lily : Nagyszerű ! Nekem is !! Két nappal előbb lett ideálom — tehát nem nekem is __ hanem neked is ? Rózsi: Az elsőség mégis az enyém, mert egész délután velem tenniszezett. Lily '■ Nos én velem nem teniszezhetett, mert nem voltam ott. Rózsi. Oh, biztosítalak, hogv nem hiányoz- tál neki ! Ha olyan nagyon óhajtott volna látni, ünnepi poharköszöntot Földvári Mihal\ nio n dotta. A lakomán mindvégig emelkedett hangulat uralkodott és azt számos felköszöntő fűszerezte. Pohárköszöntőket mondtak : Gulyás József dr. Salamon Ármin Rubinstein Mátyás dr. Rramolin Gyula dr. Müller Ferenc dr., és dr. Leitersdorfer Aurél. A lakoma során elénekelték a Szózatot és Hymnuszt. A minden izében fényesen sike­rült lakoma jóval éjfélután ért véget Ugyancsak ez időben társas vacsora volt a polgári olvasókörben 60 résztvevővel. Haza­fias beszédeket tartottak Roda, Vilmos, Török Ottó Horváth Ignác Franek János, Tumó Antal Volker Mihály* Plmk Gyula, Szuny ogh Zol­tán, Vinkovics Vince, és Frei János. Horváth Ignác indítványára Kossuth Ferencnek és Ap- ponvi Albertnek üdvözlő sürgönyöket küldöttek. — A szekszárdi elemi, polgári fiú és leányiskolák és az állami főgimnázium tanuló ifjúsága iskolai ünnepélyt rendezett március 15-én. Reggel 9 órakor a belvárosi templomban Szabó Géza főgimn. hittanár nagymisét mondott, melyen Szekszárd összes tanulói tanáraik taní­tóik és tanítónőik vezetése mellett résztvettek. Az elemi és polgári iskolákban mise előtt tartottak iskolai ünnepélyt, melyen hazafias énekek, szavaltatok voltak, továbbá március 15-ének méltatása. Fél 11 órakor pedig a főgimnázium ifjúsága tartotta ünnepélyét a torna- csarnokban, nyilvánosan, melyen nagyszámú közönség vett részt és lelkesült együtt az ifjú­sággal. Elsőnek az ifjúsági zenekar játszotta a Kossuth-indulót. 2-szor a Himnuszt énekelte az intézeti dalárda. 3-szor Szondy István VIII. o. t. tartotta tartalmas, hatalmas páthosszal elő­adott ünnepi beszédét. 4-szer Ábrányi Emil »Március 15«-ét szavalta hatásosan Német Pál Vili. o. t, 5-ször az ifjúság férfikara elénekelte »Tavasz elmúlt . . ,« kezdetű hazafias éneket. 6-szor Petőfi »Nemzeti dalát« szavalta gyönyö­rűen, érzéssel Wagner Lőrinc VII. o. t. 7. »Talpra magyar«-t énekelte a férfikar: 8. »Erős hit« Ábrányitól. Szavalta Kesserü Zoltán nagy készültséggel és szép orgánummal. Majd a da­lárda a »Szózat«-ot énekelte és végül az ifjú­sági zenekar játszotta a »Marseiiles«-!. A részt­vevő közönség a tárgysorozat minden egyes pontjának előadóját lelkesen megtapsolta. — A szekszárdi polgári fiú- és leány­iskolában szintén szép és hazafias ünnepélve­ugy nem marad egész délután a teniszen, hanem eljön azt lesni, hogy nem ejtegeted-e a keztyüidet — úgy véletlenségből. De elhiheted, hogy eszébe se jutott otthagyni engemet s a tenniszt. Nos és ha választani kell kettőnk közül, azt hiszem tudod kié az előny ? Lily: Szerénységem tiltja kimondani. Kü­lönben minden vitatkozás felesleges, kezeim között a győzelmi jel — e rózsaszínű levél. Bözsi : S a bizonyíték, hogy ő irta ? Lily : Ki irta volna más ? Rózsi : Megnézted a bélyeg alatt ? Lily: (bámulva.) A bélyeg alatt ? Mit ? Rózsi: Oh, szent Cecilia! Hát azt sem tanították a szaker-körben, hogy az ilyen titkos imádók a bélyeg alá írják a nevöket5 Vedd csak le szépen vigyázva s ha Darvasy Laczi neve van alatta —- egy kiló töltött csokoládét kapsz tőlem. LHy '■ (leveszi a bélyeget.) Változatlan imá­dója : Hidvéghy Zoltán. Rózsi : Haha ! a győzelmi jel ! Egy limo­nádé izü szerelmes levél Hidvéghy Zoltántól ! Még mindig tiltja szerénységed kimondani, hogy kié a diadal ? Lily: Nos, ez csak azt bizonyítja, hogy I Hidvéghy Zoltán az én imádóm, nem pedig, hogy . Darvasy Laczi a tied. S hogy egészen bizonyos légy a győzelmem felett, hát tudd meg, hogy az említett keztyiipár már is szerelmi kapocs kö­zöttünk. Mert azért nemcsak ti gimnazista leá­nyok vag}hok ám ügyesek — hanem mi szerény zárdanövendékek is értünk valamit. Az egyik kezt3;ümet délelőtt ott felejtettem Margitnál — ez egyszer nem véletlenségből — de mert az

Next

/
Thumbnails
Contents