Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-02-26 / 9. szám
1905. február 26. OLNAV Arme gye. Álhir a munkásnép között. A napokban a megye több pontján lelkiismeretlen emberek azt a hirt terjesztették, hogy angol vállalkozók munkásokat toboroznak D é 1 a f r i k á b a, a búrok földére, ahol nagy munkabér mellett igen sok ember talál könnyű alkalmazást. Elhitették a néppel, kogy az angolok 2000 K. évi bért adnak és pedig 600 koronát azonnal, mint előleget az illető családja számára és ezenkívül ők fizetik a szállítási és utazási dijat is, más hirlelés szerint pedig az útiköltséget a munkások fizetik 40 koronával. E híresztelés alapján csapatosan keresték fői a napokban a falusi emberek az aüspáni hivatalt, kérve, hogy adjanak nekik fölvilágositást és útbaigazítást, mert ők szerencsét akarnak próbálni a búrok földén. Ez értesülések alapján D ö r y Pál alispán szigorú utasítást adott ki a járási főszolgabiráknak, hogy a Délafrikai kivándorlásra csábítás ellensúlyozására a legerélyesebb intézkedéseket tegyék és általában a kivándorlási láz csökkentésén munkálkodjanak Valóban itt is van az ideje, hogy e téren valamit tegyünk. Alkalom is van reá, épen csak a mpokban dőlt el a megye területén a f. évben létesítendő utmunkálatok sorsa, melyek sok száz munkás ember kenyerét biztosit hatják. Örömmel értesülünk arról,, hogy D ö r y Pál alispán haladéktalanul akarja e ‘munkálalatokhoz a megfelelő munkaerőt biztosítani. Most úgyis a legna- nagyobb szükségben van a munkásnép, a télen át nem volt keresete és ami kis élelmi készlete volt, azt már fölemésztette. Nem csoda tehát, hogy lm jó kereset reménysége fejében vándorbothoz nyúl és'itt hagyva családot, házat földet, idegenbe megy. De ha tudná, hogy itthon is kereshet, egy tapodtat sem menne. A tervezett utmunkáki- tokra haladéktalanul szerződtetni kellene a megfelelő munkasokat és nekik a fölmerülő szükséglethez képest előleget is kellene juttatni. Ezt a tervet a magunk részéről a legteljesebb mértékben helyeseljük és óhajtjuk, hogy azt Dőry Pál alispán meg is valósíthassa. Utoljára is: nem tűrhetjük, hogy községeink el nép eije n ed jeli e k, vármegyénk lakossága mint oldott kéve széthulljon. Ha áldozatokba kerül P, segíteni kell a népen, hiszen: a mi népünk és ez a nép, — megérdemli, hogy fölkaroljuk és segéd kezet nyújtsunk fel ej e. — A paksi adóhivatal. A paksiak több ízben kérelmezték már, hogy a községben, mint járási székhelyen, adóhivatal létesittessék. A pénzügyminiszter tudatta a községgel, hogy uj adóhivatalt nem állíthat föl, a dunaföldvári adóhivatalt a járás székhelyére, Paksra áthelyezni. Ez értesítés következtében Paks község képviselőkerülete egyhangúlag, névszerinti szavazással elhatározta, hogy az adóhivatal számára szükséges helyiséget (hat tágas szoba) a kívánt terv szerint fölépíti, azt lö éven át díjtalanul a kincstár rendelkezesere bocsátja, tisztán és jókarban tartja és e kötelezettséget szóban forgó ingatlanára bekebeleztek. Egyúttal elhatározta a képviselőtestület, hogy az uj adóhivatali épületet emeletesre építteti és az emeletet a községi hivatalok számára tartva lenn, egyúttal összeköttetésbe hozza a vele szomszédos régi község házzal. — Vájjon mit szól e fejleményekhez — Dunaföldvár ? — Makaó-nyelv. Plát ez mi, kérdezi az olvasó ? Nem elég a volapük, még makaó- nyelv is van ? Van bizony. De a mai politikai viszonyok torz alakulatai között a legnagyobb elkorcsosulásra mutat, hogy a makaó-nyelv a legkomolyabb politikai tanácskozásokban nyert polgárjogot. Polonyi Géza űré a dicsőség, hogy a makaó-nyelvet a Kossuth-párt öntő értekezletén megszólaltatta. És ez az ember adja a nagypolitikust; úgy adja, mintha Werbőczy volna, pedig nem egyéb, mint hazárd kártyás, aki a sipisták tolvajnyelvén beszél párthiveihez. Egy modern Catilina, aki a fórumon kártyázik, paklizik, csaklizik és minden mesterkedése arra irányul, hogy a közönség ne találja el, hogy »hol a piros filkó« és hogy ő mindig tisztában legyen vele, hogy ki a »tökfilko«. Ploöy Polónyi nem »tökfilkó«, az bizonyos. De hogy micsoda ? Olvassátok el a makaó-nyelvről szóló politikai fejtegetéseit és meg fogjátok tudni. Az ügyvédi kamara köriből. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Malét- ter László ügyvédet Pécs székhellyel az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette. — Halálozások. Dienes Zoltán, Tolnavármegye kőnyomda vezetője f. hó 19-én meghalt 43 éves korában Szekszárdon. — Konkoly Aladár gyógyszerész tegnap 25 éves korában, tüdőgyuladás következtében meghalt. Haláláról a következő gyászjelentést vettük : Mély fájdalommal tudatjuk úgy a magunk, mint az össezes rokonság nevében, hogy a szerető jó hu, legjobb testvér Konkoly Aladár gyógyszerész életének 25-ik évében folyó hó 25-én tüdőgyulladás következtében rövid szenvedés után elhunyt. A drága halottat Szekszárdon, folyó hó 26-án délután 4 órakor fogjuk a Ferenc-közkórházból az ev. ref. egyház szertartásai szerint a felső városi sirkertben örök nyugalomra elhelyezni. Szekszárd, 1905. február 25. Nyugodj csendesen ! özv. Konkoly Jenőné édes anya. Dezső, Tihamér, Iván, Jolán és Győző testvérei.- Olyan volt. De mit ad a bácsi a nadrágért. — Az, az! — tehette magát az öreg mintha nem is üzletről, hanem bölcselkedésről lett volna szó Már a harmadik pohár törkölyt itta meg és tréfálkozni kezdett: Szeretőket is tartott, ugye ? — Nem csak tartott, hanem el is mondta.- Ha mondta talán nem is volt igaz. Ha elmondta, talán csak azért mondta, hogy becsülete legyen a ténsasszony ólőtt. Azt hitte, hogy a fehérszemélyek mind ilyenek. És miért ne lennének ilyenek ? Ha . . . Nem folytatta tovább, pedig egyszerre ki tűnt, hogy folyamatosan és magyarul tudja ki fejezni gondolatait, Nem lehetett eligazodni rajta, miféle szerzet. Anyjuk a két kis fiút is kihozta hogy megbámulják és tapasztaljanak. Gyönyörű szép, szőke kis gyerekek] voltak ; épek, vidámak nem látszott meg rajtuk, hogy az apjuk elbete- gesedett öreg cigány volt és, hogy az ünnepi játékszerek miatt aggódtak volna. Fölmásztak a nagytermetű vén házalóra, megcibálták a szakálát, anyjuk biztatására kacagva biztatták —- Pénzt, sok pénzt adjon apa nadrágjáért ! A vándor boltos már nem is igen alkudott az asszonyka bámulatára megadta a kért summát.- A fiam örülni fog neki, hátha a fiamnak szerencsét hoz, — mondá, föladván üzleti elveit és szokatlan józanságát. És fogta,’szépen összehajtogatta, épp a batyujába akarta tenni az elpusztult zenész különös ruhadarabját. De amikor ezt cselekedte, nesztelen, mintha nem is lábujhegyen, de a földet nem is érintve, szinte a levegőbe jött volna ki a konyhába egy kis fekete leány, a legnagyobb gyerek és odament hozzá elvette tőle a nadrágot: — Az apámé, nem adom]! Az asszonyka, a tíu-gyermekek, de az öreg ember is kissé csodálkozva néztek az akaratos leány gyermekre. De nem mert vele ellenkezni senkise. A házaló rezignációval szólt: — Az üzlet visszament! Kezet csókolt — a pálinka miatt — a hajlott válíu, de fiatal asszonykának, aki a fehér angol-ruhadarabot visszevitte a siffonjába és még száraz, de már nyugodtabb hangon szólt: - gyerekek, öltözni, reggelizni. Ne féljetek, játék azért estére lesz, küld az a rossz apátok ! — Gonna? — kérdezte az egyik kiválóan józan és szép fiúcska, aki egészen az anyjára ütött. A feketeszemü, nagy, kócoshaju leány, az apja lánya, minden érzékenykedés nélkül és allegóriára bizonyosan nem gondolva, a földre nézett, arra mutatottjés csendes^ nyugodt biztonsággal szó: I: — Onnan. A föld alól. Ahol van. • Uj betűk A »T olnavármegye« mai száma uj betűkkel nyomatva kerül olvasóink elé. Úgy van a lap az uj betűkkel, mint a szép asszony az uj ruhával. A szép asszony uj ruha nélkül is szép, de uj ruhában még szebb. A »Tolnavármegye« régi betűi már nagyon kopottak, elhasználtak voltak. Uj betűket kértünk és kaptunk tehát, ami egyaránt jelzi Molnár Mór nyomdatulajdonosunk áldozatkészségét és nyomdája szolgáltató képességét. Az uj szedés csinos és tetszetős, hisszük, hogy olvasóinknak is kedvük telik benne. Lapunk azonban az uj ruhában is — a régi marad. — Telekkönyvi betótszerkesztés. Szabályban a jövő hó 8-án kezdik meg a telekkönyvi betétszerkesztéseket. Az eljárást D áv i d Samu kir. albiró és Kardos Hermann segéd- i telekkönyvvezető eszközük. Egyházmegyénk gyásza Hangai Nán- : dór meghalt. Hangai Nándor szentszéki ülnök, ny. plébános, aranymisés áldozópap febr. 18-án 1 reggel Ibafán elhalálozott életének 78., áldozó- , papságának 54. évében. Temetése február 20.án, ] hétfőn délelőtt lesz Ibafán. — Népiskola ifjúsági könyvtárak Mig az ország politikusait az uj kormány megalakításának bonyodalmai és nehézségei foglalkoz- j tátják, a közoktatási miniszter egy nagyarányú | közművelődési akcziót indított meg, kiadván a i rendeletet, hogy minden állami, vagy államilag segélyezett népiskolában létesittessék ifjúsági könyvtár. A miniszter 3 ifjúsági könyvtár-tipust szabott meg, jól megválogatott, ismeretterjesztő, irodalmi színvonalon álló, a hazafias érzületet tápláló müvekből, úgy, hogy tulajdonképen a három típus együtt képez egy ifjúsági könyvtárt, melynek különböző fokozatai egymást csak kiegészítik és szigorúan meg van szabva, hogy a magasabb fokozat müvei csak az alsóbb foknak megszerzése után illeszthetők be a keretbe. Természetes azonban, hogy mind a három könyvtár típus egyszerre is létesíthető. Ezeket a könyvtárakat az illető tanítók vezetik ; azokban a megszabott müveken kívül más müvek helyet nenn foglalhatnak. Ha már valahol ily könyvtár volna, abból a meg nem felelő könyvek kiselejtezéndők, a fölös példányok ’pedig mint ilyenek megha- gyandók. Az egész könytár több száz jó könyvet foglal magában, közel 500 korona értékben. A könyvkiadók egyszerre és kötve szállítják a könyveket, az iskolák fizethetik azt egyszerre is, kedvezményes áron (az engedmény 10°/0) de eloszthatják 6 évre is, a költségvetésbe illesztendő évi részlettel. Tagadhatatlan, hogy aránylag nagy áldozat az, melyet Ja közoktatásügyi miniszter az iskolai könyvtárak létesítésével tárczája terhére fölvállalt, de ezt a pénzt nem szabad sajnálni, mert eltekintve attól, hogy a tanuló ifjúság jó olvasmányokhoz jut, egy csapással lehetővé vált a selejtes, sőt káros olvasmányok kiküszöbölése. A tanügy minden barátja örömmel üdvözli ez ifjúsági könyvtárak létesítését. De önkéntelenül is az a kérdés tolul az . elmékbe: Miért csak az állami és államilag segélyezett iskolákban lesz kötelező az ily könyvtárak fölállítása ? Múlhatatlanul szükségesnek tartjuk, hogy az összes népiskolák is hasonló helyzetbe juthassanak. Igaz, hogy ez túlnyomó részben pénz dolga és jól tudjuk, hogy a felekezeti iskolák pénz dolgában nem a legjobban állnak, j Ám azért lehet és kell |is módot találni arra, I hogy a felekezeti, vagyis nem állami és nem j államilag segélyezett népiskolák^ tanulói is el- : láttassanak hasonló jó olvasmányokkal. Hiszen : ők is magyar állampolgárok gyermekei. Nem I szabad e kérdésben lefokozni és háttérbe szori- I tani a nem állami iskolákat! — Táppénz-fölemelés. A szekszárdi kerületi betegsegélyző-pénztár közgyűlése elhatározta, hogy a táppénzt 50%-ről fölemeli Ö0°/0-ra. Ez a határozat jóváhagyás végett fölküldetett a kereskedelmi miniszterhez, aki azt a rendelkezés tette, hogy a kérdéses közgyűlési határozat, mint módosítás az alapszabályokba foglalandó.- Fogynak az öreg honvédek. S'z iksz a y Pérer váraljai lakos, 48-as honvédhuszár tizedes e hó 18-án halt meg 77 éves korában Váralján. A
