Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-02-12 / 7. szám

W05. február 12. o. megjelenők leghelyesebben teszik, ha előre váltott jegygyei lépnek a kör helyiségébe. — Álarczban lévők a pénztárnál csak meghivó jegyük előmuta- tása mtlleü kaphatnak beléptijegyet. — A szekszárdi keresk. alkalmazottak egylete f. évi február hó 18-án a »Szekszárd- Szálló« nagytermében Garay zenekara közreműkö­désével szi11irlőadással tgybekötöit zártkörű tánc- vigalmat rendez. Kezdete fél 9 órakor. Beléptidij : személyenként 2 kor., családjegy 5 korona. Felül- fizetések kö"ZÖne:tel fogadtatnak és hirlapilag nyug­táztatnak. A tiszta jövedelem 1/5 része a S/.ekszár- don lé esitendő »József főherceg tüdőbetegek sza­natóriuma.« alapjának javára Lrditta'ik. — Műsor: I. »A Bálkiralynő«. Vígjáték egy felvonásban. Irta: Bérezik Árpád. Személyek: Füleky Belizár (apa) Cserei Ferenc. Natalia, neje — Singer Rózsika. Jozeíin, leányuk — Schlesinger Helén. Szabó Ele­mér — Farkasinszky Imre. F'odor Tasziló — Gás­pár Vilmos. Temesi Laci — Ungár Béla. Gyar- mathy Pista — Beck János. Kereszthy Ábris — Csillag József. Jean Oberling Lajos. II. »A Dráma­iró«. Vig monológ Latzkó Andortól. Előadja: Be­csei Andor. III. »Az Idegesek«. Bohózat 1 felvo- násban. Irta: Michel és Labiche. Személyek: Szikra Pál -- Becsei Andor. Csendes Gábor — Spitzer Béla. Cicelke leánya — Bozsán Ilonka. Tar Elek, János, Csendes szolgál : Bauer Samu, Gurai Miksa. Jancsi, Szikra szolgája Kiss Sándor. Történik Csen­des nyaralójában, Budapest közelében. Idő jelenkor. A táncmulatság a »Kereskedelmi Kaszinó« helyisé­gében fog meg artatni. — Piknik. Nagyon sikerült volt ez idén is a szekszárdi hivatalnokok által rendezet; piknik. Reggelig tartott fesztelen jó kedvben lejteltek a szebbnél szebb párok a »Szekszátd-szál ó« kis ter­mében, mely ez idén kicsinynek bizonyéi , anny an vobak. jelen volt asszonyok : Adolf Ádámné (Alsó- Nána). Dómján Miklósáé. Csizmadia Imréné, Egri Béláné, Friedrich Henrikné (Alsó Nána), Géczy Sándor-é, Hradek Edéné, Haschpel Józseíné, Kel­ler Sebestyénné (Zomba), Kogelbauer Lajosné, Krautszak Józsefné, özv. Lengyel Ferenczné, Nemes Sándorné, Néme h József é (Borrév), Rónay Győzőnő, St aub Ödönné, Starm Istvánné, Schultz Gusztávné. Vitkovics Józsefné. Leányok : Friedrich Aranka, Keller Pau a, Kraut zak Mimi, Németh Sa­rolta, Lengyel Szeréna, Ocskay Ilonka és. Szidike, Pohl Oarska, Probszt Emil a, Romaisz Kata (Vár­domb), Stann Mariska, Stohl Józsa és Paula (Tolna), Tumó Mariska. — Az ipartestület bálja. A szekszárdi álta­lán s ipartestület rokkant alapja javára rendezett táncestélye nagyon jól sikerült. Ä szép számmal megjelent k a reggeli órákig mulattak'. A táncestély bevét le 339 kor. 52 f., kiadása 287 kor. 16 fillér, jut tehát a rokkantalap szaporítására 52 kor. 36 fill. Jeleuvoliak asszonyok: Fekete Ferenczné, Strott Józsefné, Báli Antalné C il ag Józsefné, Szőke Ist­vánné, Fekete Mihályné, Vollár Györgyné, Bogovics Mátyásné, Székelyi Józsefné, Koncz Károlyné, id. Vass Antalné, Vass Józsefi é, Hevesi Pálné, Vesz tergombi Ádámné, Mutschenbacher Ivpótné Méth Jánosné, Heg-düs Istvánné, (Mözs) Porkoláb Jó­zsefné, Bereczki Gyuládé, Tóth Józsefi é, Cziprián Gyuláné, Gyimóihy Mártonná, Emődi Benőné, Mike Jó/sefné, Kutas jáno-né, Hahn Ferenczné, Hirth J kabné, Petries Józsefié, Gyüszü Imré é, Kapitány Ferenczné, Debuíay Imré é, Tóth Pálné, Vátzek Lászlódé, Fusz Ferenczné, Rácz Pálné, Moizes Sándorné özv., Kiss Péterné (Hídja), Acsádi Lajosné, Hívért Ignáczné, Lukács Gyuláné, Schulcz Gusz­távné és Uglár Jánosné. — Leányok: S rótt Erzsiké, Szőke Bözs ke, Báli Katicza, Csillag Mariska Hono- rics Erzsiké, László Katicza, Bogovics Te:i, Vass Mariska és Annuska, B.*nc/e R< zika, Ves/tergombi Etelka, Vass Erzsiké, Mu schenbacher Etelka, He­gedűs Annuska (Mözs), Porkoláb Mariska, Bencze Terus és Annus, Gy móthy Juliska, Frázon Annuska, Kutas Mariska, André Irma, Hiith Ilonka, Gyüszü E zske, Fischhof Etel, Acsádi Annus, Schneider Emma, Kiss Rozika (Hídja) és Hiverth Karoljn. Az el ő négyest 52 pár tánczolta. Felülfizettek : Strott József, Báli Antal Fekete Mihály, Král Lajos, Hono- rics József, Fusz Ferencz, Komandinger József, Bogovics Mátyás, Vass József. Racz Jó séf, Bereczki Gyula, Gyimóihy Márton, N. N., Mike József, Laskó Károly, Hivert’i Ignáczné, Uglár János és Leiters- doiler lgnácz l — l ko onát, Grószbauer Béla 60., és Vass Antalné 40 fillért. — Tiszteletjegyét meg­váltotta : Bodnár István 5 koronával. Jegyeiket megváltó ták : Schutics Ferencz 5 kor., Haudinger Gyula, id. Zsigmond Fere^ ez és Mayer János 2—2 koronával. Fog dják a nem-s törekvéseket támo­gatók jószívűségükért az ipartestület igaz köszönetét. EGYLETEK és TÁRSULATOK. I “ -. ‘ ' ._ — Kaszinói közgyűlés. A szekszárdi ka­szinó múlt vasárnap d. e. 1.0 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Simontsits Elemér intéző igazgató nyitott i meg és előterjesz­tette kimeritő évi jelenését, melyet a közgyűlés helyeslőleg vett tudomásul. A jelentés adataiból megemlítjük, hogy a rendes tagok száma a lefolyt évben 30 czal, a kültagoké pedig 10-zel szaporo­dott s hogy a tagdijakban hátralék a ig mutatkozik. Me'eg méltatással emlékezett meg a jelentés az el­hunyt tagokró', különösen pedig Fördős Vilmosról, akt oly sok ideig állt a kaszinó élen és mai fej­lődéihez ő szerezte meg az alapokat. Az elhunytak emléke jegyzőkön)vi eg megörökiltetik. A Bezerédj- szoboralap több mint 24-ezer koronára szaporodott; ehhez járul herczeg Eszterházi adománya, aki az alapozáshoz szükséges mái vány-anyagot föl aj in- lotia, mi tetemes értéket képvLeí. Ezzel a szobor a megvalósálás küszöbéig jutott és a szobor mono­gráfiájának megírásával a választmány Bodnár Ist­vánt bízta meg. — Rácz József pénztárnok beter­jesztette az 1904 évi zárszámadást és az 1905. evre szóló költségvetést. A beterjesztett szá­madások szerint a kaszinónak múlt évi bevétele : 10.368 kor. 30 fillér, kiadása pedig: 9.678 kor. 60 fillér volt. Az 1905. évi költségvetés 8.077 kor. 70 fillér bevétel és ugyanannyi kiadással irányoz­hatott elő. A házalap 18 328 kor. 38 fillért tesz ki- Ezen felül a kaszinó tartozik a ház ilapnak 5.311 K. 8 fillérrel. A tisztujitás kezdete előtt Simontsits Elemér megköszönve az eddigi bizalmat, arra kérte a közgyűlés’, hogy a választásnál az ő személyétől eltekintsenek, meit érzi, hogy lekötötsége és no- mott kedélyhangulata mellett a vezetésben nem fejt­; beii kt a kellő tevékenységet. A közgyűlés azon­ban lelkes, tüntető élje zés'-el fejezne ki, hogy e rezignaláshoz nem járul hozzá. Ez után a tisztujitás Török Béla elnöklete alatt két szavazatszedő bizott­ság e;őtt ejtetett meg. Megválás tattak: Simontsits Elemér intéző igazgató, Bezerédj Pál gazgató, Wigand János helyettes igazgató Beke Ferencz háznagy, Dr. Mayer Gyula ügyész, Rácz József pénztáros, Holub János könyvtáros, Schneider János jegyző. Vál iszimányi tagok lettek : Ágoston Ltván, Bajó Pál Boda Vilmos, Bodnár István, dr. Éri Márton (uj), Fejős Károly, dr. Fent Ferencz, Fors'er Zoltán, Fink Kálmán, Goldberger J. Mór, dr. Herczegh Gyula, Kövessy Ödön, Krammer János, Kurcz Vil­mos, Leopold Sándor Máthis Kálmán, Molnár Jó­zsef, Őrffy Lajos, dr. Steiner Lajos, Tomcsányi Lajos, Tihanyi Domokos, Tóth Károly, Totth Ödön Török Béla, Ujfalusy Imre és Wosi isky Mór (uj). Vidéki választmányi t igok: Jeszenszky Andor, Sass László, Sztankovászky János és Wilczek Sándor. T O LN A VARM2 GYE. PÉNZINTÉZETEK. — A szekszárdi takarékpénztár folyó hó 7-én tarolta rendes közgyüését. Az ülés vezeté­sére el ökül Bezerédj Pál, a jegyzőkönyv hitelesí­tésére pedig Boda Vilmos és dr. Dragics Inre részvényeseket választották meg. Az igazgitóság Enter tő jelentését dr. Steiner Lajos igazgató ol­vadta fel A jelentés megemlékez k az elmuL év közgazdasági viszonyairól, amelyek a n>gy száraz­ság dacára kielégítőek voltak, úgyszintén a nagy pénzbőségről, mely a pén/piacon ál alános és igen sok jelentékeny pénzintézetet a részvénytőke föl emelésére birt. Ä s ekszárdi takarékpénz ár nem foglalkozik a részvénytőke emelésének gondola'á- val, mivel 1893 ban uj részvények kiboc átásával a részvénytőkét 80,000 koronáról 240,000 kotonára már fölemel ék. Az ös-zes üzl ti ágakban az elmúlt évben igen szép emelkedés muLtko/ott, mig ellen­ben a vesz eség 1262 kor. elenyészően csekély volt. A múlt évi á hozat levonása után elért tiszta nyereségig ,495 k 88 f. Érből levonandó az alapszabá­lyok 65. §-bm meghatirozott célokra 25 százalék- tóli nyeremény 18873 97, marad 56,521 91. Hoz á- adva ehhez a múlt évi nyeremény áthozatot 8339 30. rendelkezésre ál 64,961'21. Ebből jut: a) 1200 drb. részvény ősz alékára á 30 K. 36,000 kor., b) 1200 drb. részvény szelvény bélyegére 163 60, c) tisztelet dijra 1000 kor., d) kegydijra 600 kor., e) jótékonycélokr a már évközben kiadott 70 ko­ronán felül 1240 kor., f) Rendkívüli tartalükalapra 10,000 kor. d) Oszta ékalapra 3000 kor., h) inté­zeti szolgák jut dm zására 180 _ kor., i) nyeremény átvitel uj számlára 12,787‘61. Összesen 6496L21. Az e) pont alatt jótékonycélokra szánt 1240 koro­nában benne van — mint már közö tűk —a Szek- szárdon létesítendő ártézi kút céljaira 200 kor. mely összeget 10 éven át a tiszta nyereségből évenként megismétlik. A közgyűlés a gondosan megszerkesz'ett igazgatósági jelentést, úgyszintén a tiszta nyerésé felosztására vonatkozó javaslatot egész terjedelemben elfogadta. A íe ügyelőbizottság jelentését Tóth Károly a fe ügyelőbizottság elnöke terjesztette elő. A felügyelőbizottság konstatálja, hogy az üzletvezetést és könyvvitelt mindenkor teljesen rendben találta és elismerését fejezte ki az ügybuzgó igazgatóság iránt. Végül Spányi Leó dr. mint részvényes fejezi * ki köszönetét és elisme­rését az igazgatóság céltudatos működése fölö t Ezzel a közgyűlés véget ért. — A szekszárdi Népbank 1904 évről szóló zárszámadása megjelent. A mérlegszámla szerint a hat évtársulat vagyona 914,491 kor., a ta talékilup 9183 kor., a nyugdíjalap 27.045 kor., vidéki pénz- j intézeteknél 287,50 kor., a hit évtár-ulat múlt évi i nyereménye együttesen 35,392 kor A'. intézet kö­vete ései: Személy hitelkötelező• ben 706,709 kor., jelzálogkölcsönökben 128,244 kor. függő követelé­sekben 150,50 kor., hátralékos heti b tétekben 55,263 kor., késedelmi kamatokban 8576 kor A j most felszámoló 1899. évi társulat vagyona 190,660 ' kor., nyeresége 7368 kor. Ebből egy-egy betétre I jut 144 kor. 50 fillér osztilék. körű belül ugy.in- j annyi mint az előző években Az in ézet közgyűlése ! folyó hó 19 én lesz a városháza nagy termében. VIDÉK. Kftlesd. Kötesd és vidékének ifjúsága folyó hó 19-én, Kölesden, a nagyvendéglő o-sze-> helyiségeiben, a helybeli kaszinó könyviára lav.ira záitkörű tánc'- ! mulatságot rendez. Belépti dij: személyjegy 2 kor., ! családjegy 5 korona. Kezdete esti léi 9 órakor. Felülfizeté'-ek kö zönettel fogadtatnak és hirlnpilag nyugtáztatnak. Rendezőség: Apnh Béla, Árvay E nő, Balogh János, Cs ba Ltván, Dobó Kálmán, j Fekete Géza, 11 yés Kálmán, Jagicza Vince, Kálmán ; Daniel, Kálmán Endie, ifj. Koritsánszky Dénes, j Koritsánszky Ottó, Körtvélyes y László, Lunova 1 Jenő, Läufer István, Megyesi György, Sorok Dizső, j Szepesi János, Túri Sái dór, Várkonyi Ltván, ifj. Várkonyt István. Czlkó. Kallenberger Antal czikói lakos kereskedő, ki a községgel szemben már több je t konyságot gya­korolt és ismételten megmutatta, hogy mily szere­tettel viseltetik a község annak lakói iránt, most újabban a község legszebb helyén felép tendő róm. kath. olvasókör hely ségéhez szükséges ház­helyet ajándékozta a községnek. Ezen nagylelkű adományért Walter Antal tani ó, alelnök vezetése alatt nagyobb küldöttség fejezte ki köszönetét a jószivü ur előtt. KÖZGAZDASÁG. — A tolnamegyei gazdasági egyesület f. hó 18-án d. e. 11 órakor a vármegyei székház nagytermében tartja évi rendes közgyülé-ét. Falusi tejszövetkezeteink. A m. kir. földmivelésügyi minLteriumnak ki mutatása falusi tejszövetkeze einknek 1903-ik évi működéséről, olyan érdekes ada'okat szolgá tat, kü­lönösen Tolna vármegye tejszövetke/eteiről, hogy ezen szövetkezetek alakulásáról, múltjáról érdemes megemlékezni. Mintegy 8—9 éve annak, hogy vármegyénk­ben a te szövetkezeti eszme kezdett tért hódítani, volt egy lelkesült, fáradhaUan ügybuzgo tisz vLe'ője a löldmive ésügyi :minister umnak boldogult Nagy Vincze tejgizdasígi felügyelő, ki nem kímélve időt, faradságot, mindé .ült m-gjelent, ahol csak pa'ányi hajlamo látott a teiszövetkezet mega ak tására, pe­dig v. jmi nehéz volt megértetni a mi bizalmatlan népünkkel ezen tejszövetkezeek üdvös és áldá-os voltát, többször volt alkamam boldogult Nagy Vinczével i yen értekezLteken személyesen is részt venni, 1 gtöbbnyire német ajkú községekkel lévén d Iga, elősz ír magyarul adta elő a szőve kez.-tne- mes czélját, megalakulásának módozitait, végül be- mutatta a részletes költségve ést; ezután j tt a német szó, bizony az elég nehezen ment, mert ve­lem együtt törte a német nyelvet, mig végre meg éltettek, te szelt az eszme módfelett mindaddig, mig arról nem volt szó, hogy az épület és föLze- reiéshez pénz is kell. „Igen? pénzünk nincs“ ez volt a legtöbb esetben a felel t. És aztán Nagy Vincze barátom előállott az ő ütő kártyájával »hát ad az állam fölöző gépet, köpülőt, sőt hitelt is nyújt a többi fölszerelésre“ maradna csak pár száz koiona melyet a s öve kezetnek kell pótolni,« de hát azt a pár száz koronát sem voltak hajlandók fizetni, ott hagytuk őket, pár év múlva ők j ttek és szivesen fizették a pár ezer korona költséget, de nem is bánták meg; akadt olyan község is, hol a pénz kérdést úgy oldottuk meg, hogy a szüksé­ges összeget sajátomból adtam 2 évi törlesztésre. | Csodáltam azt a páratlan áldott türelmet, még j inkább azt a lelkesedést melylyel e-en szövetkezetek létesítése körül Nagy Vincze fáradozott. — Fáj­dalom, müvének gyümölcsében, a páratlan nagy eredményben, már nem gyönyörködhetett, mert a kegyetlen halai eszméinek hirdetése közben — gondolom Fehérmegye Polgárdi községében — hir­telen kioltott a azt a nemes, önzetlen szivet, melyet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents