Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-02-12 / 7. szám
2 pinczeszövetkezelek, mint az országos hitelszövetkezet tagjai, a központból olcsó és kellő mennyiségű kölcsönöket, előlegeket nyernek. Ezek előrebocsátása után, mi, kistermelők tisztelettel fordulunk azokhoz, kiket társadalmi pozicziójuk, egyéni kiválóságuk vezetőinkké avattak, kérjük kerületünk országgyűlési képviselőjét, ki maga is bortermelő, 1— pénzintézeteink vezetőit, társadalmi életünk vezető féríiait, a megyei gazdasági egyesületet, hogy tekintélyüknél, állásuknál fogva vegyék — most a 12-ik órában — kezökbe ezen az egész városra nézve jelentős ügyet — úgyszólván — kenyérkérdést és juttassák azt megvalósulásra. Még nincs későn, szőlőink szépek — készen vannak, 4000 hold rekonstruált szőlő megérdemelne egy jól szervezett pinczeszövetkezetet; az állami segélyt bizton remélhetjük, hisz évről-évre- e címen a földmivelési kormány költség- vetésében nagy összeg van felvéve; kádakat, hordókat, szüretelő eszközöket a termelők előlegezhetnék, megfelő pincék is rendelkezésre állanak, egyik másik borkereskedő által kifogásolt magas árakba is a helyes — termelő és kereskedő érdeket egyaránt kielégítő — mértéket hozná be a szövetkezet; szóval nincsen komoly akadálya ennek az életbe vágó vállalatnak, cs^k egy kis jóakaratra és vállvetett munkára van szükség, ami megvan bennünk, mikor bajban vagyunk, a baj pedig megvan pinczéinkben — a sok eladatlan bor alakjában, s hogy jövőre nem igy lesz-e, az iránt senki sem tud megnyugtatni bennünket. Nem elég a régi jó időkről elmélkednünk, hanem előre kell tekintenünk és a változott viszonyokkal kell számolnunk, A szövetkezet az itteni borkereskedéseket fennállásával nem veszélyezteti, mert tudjuk, hogy kereskedőink a borkereskedelem jelen viszonyai között inkább a gyors fogyasztásra való olcsóbb borokat kultiválják, nehéz borokra igényt nem tartanak. Ha ezen felszólalásnak lesz némi foga" natja, akkor tudom, hogy nem tévedtem, — midőn annak a közös gondolatnak, mely mindnyájunk lelkében ott szunnyadt — ébresztésére vállalkoztam, mely közös gondolat várja a 12-ik óra végső perceit, hogy életrekelve megvalósulhasson. Amelie: Köszönöm, de — Arnothy: Hazautazhatik. Kérjen engedélyt őnagyságától . . . Majd én lámogatom a kérését. Az úti költség meglesz. Amelie: Köszönöm, de nem fogadhatom el! Arnothy: Hogyan? Nem fogadhatja el? S miért nem ? Amelie (elfordul): Nem tudom. (Fölál, körültekint, mintha foglalkozás után akarna látni. Meg akarja értetni Arnothyval, hogy nem óhajtja vele a beszélgetést folytatni. Lehajol Klárikához ) Maga kis ügyetlen ! Viszájárul adta rá a kabátkát IHuzzuk le 1 El akarja venni a bábut.] Klárika (dacosan): Ne vegye el a bábumat. Adja vissza. Kiálhatatlan ! Ugye papa kiálhatatlan ? (Elmerül a baba ötltöz- tetésébe.) Arnothy: Amelie 1 . . . Még valamit mondani akarok önnek. Ne nézzen maga körül nyugtalanul A nagyságos asszony most ment le a lépcsőn.. . . Amelie (végignéz Arnóthyn, aztán kitekint az ablakon.): A kis Klárika mindent megért. Nagyon okos teremtés. Arnothy: Ah, bah! Ő nem figyel ide. Aztán meg nem is olyan rémséges titok az a mit mondani akarok. Mindössze is arról van szó, hogy ráerőltessem önre a barátságomat, kizárólag az ön érdekében. . . . Van is hozzá némi jogom. Ön Klárika nevelőnője. Körülbelül családtag. Nekem mint családfőnek, jogomban áll megjutalmazni az ön buzgó- ságát: „ . . Ennyi az egész. Amelie (egy ideig csüggedten hajtja le fejét aztán dacosan veti föl, s elszántat! néz Arnothy — Kossuth Ferencz a királynál. Újabb alkotmányos életünknek egyia legérdekesebb és legnevezetesebb eseménye lesz, a mikor Kossuth Lajos fia: Ferencz megjelenik I. Ferencz József előtt, a bécsi burgban. Ez a tény élénken bizonyltja királyunk alkotmányos érzületét, a midőn számolva a politikai helyzettel, meghallgatja a legnagyobb országgyűlési párt és a szövetkezett ellenzék elnökét, aki véletlenül fia annak a Kossuth Lajosnak, aki 1849 ben királyunkat és a Habsburg- házat trónvesztettnek nyilvánította. Csodás útja a végzetnek, hogy 56 évvel a trónvesztésnek kimondása után, a trónvesztettnek kimondott király trónja előtt megjelenik Kossuth Ferencz, a bécsi Hof- burgban, mint hü alattvaló, hogy tanácscsal szolgádon a koronás királynak. Kossuth Ferencz higgadt és okos államférfiu és csak helyeselni lehet, ha informálja a királyt, hogy milyen kormányzati programm alapján véli az országot a válságból kivezetni. A kibontakozás abban az irányban halad előre, amint azt, mint egyedül helyes és alkotmányos módot, megjelöltük. A többség a koalíciós ellerzék, Andrássy Gyulával az élén, vezeti a kibontakozást. A teremt, tt helyzetért őket terheli a felelősség, amelynek konzekvencziáit a kormányalakítással viselni tartoznak és mint az események mutatják, viselni készek is. AndrássyJ Gyula gróf a 67-es kiegyezésnek rendületlen hive volt minden időben, az uj kormányzati programra csakis a 67-es alapon nyugodhatik, ezt kívánják az ország leg- vitálisabb érdekei. A szabadelvüpárt, mint kiseb- ség, ellenzékbe megy. Hivatását igen szépen meg- je ölte Tisza István gróf abban a nobilis, minden üres érzelgéstöl ment, politikai ellenfeleit lovagia- san megbecsülő beszédben, melyet a szabadelvü- páit csütörtöki lakomáján mondott. VÁRMEGYE. TOLN A VA.tU^fEG'VX Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 8 án gróf Széchenyi Sándor főLpán vbtt. el- 1 nöklete alatt-ülést tartót Jelen, voltak : Döry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Kurcz Vi'mos árv elnök, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Kovács S. Endre, Boda Vilmos, Fink Kálmán pénzügyigazgató, Podhoránszky Géza műszaki tanácsos, Wosinszky M r, Örffy Lajos, Perczel, József, dr. Hangéi Ignác/, főorvos, Krcsmarik Pál főügyész helyettes, Jeszenszky Andor, Perczel Lajos, Totth Ödön főügyész és Török Béla biz. tagok. Távolmaradásukat igazolták: Perczel Dezső, Sass László, Bernrieder József. arcába); Uram én bee ületes leány vagyok, s az akarok maradni. Arnothy: Mi leli egyszerre ? Milyen gőgös és dacos. Amelie: Sem egyik, sem másik. Csak önérzetes Arnothy: Amelie. Ön szép, ez azonban nem zárja ki, hogy okos is legyen. Meleg baráti rokon- szenvet érzek ön iránt. Amelie: (pillanatnyi hallgatás után.) Mire való ez ? Arnothy: H? okos hasznára fog válni. Amelie : Mit kivan tőlem ? Arnothy: Azt, hogy viszonozza baráságomat. Amelie : És hogy tehessem azt ? Arnothy: Meg kell beszélnünk bizalmasan . . . Nem itt — — Amelie (TLzántan haragtól kipirult arccal): Más szóval találkozóra hiv, Nemde ? Közönséges, hitvány teremtésnek tart, s azt fi'szi, hogy kész vagyok a szere'őjévé lenni. És ha okos volnék. . . . hasznomra válnék . . . Megfizetné ... A vége az lenne, hogy a felesége kilökne a házból. így érti ön a barátságot nemde? Arnothy (suttogva) ; Nem igy Amelie? Úgy értem, hogy kibériek a számára egy csinos lakást az Andrássy-uton. Berendezem önnek s évjáradékot bizto itok. Amelie (pillanatnyi szünet után): Azt hiszi, hogy ilyen mesével elkápráztat ? Arnothy : Kedvesem, ha nem hiszi, ez nem ok arra, hogy elutasítson. Adja beleegyezését ahAz egyes jelentésekből közö'jük a következő adatokat : A pénzügyigazgatóság kebelében elintézendő volt a lefolyt január hóban 4705 db, ebből, elintézetlen maradt 429. Birtokátruházási végzés beérkezett 1139. Házadómentességben részesük 61 egyén. Befolyt egyenes adóban 95463 K. hadmentességi díjban 1963 K. ez az eredmény, összehasonlítva a múlt évi megfelelő időszakával, kedvezőtlenebb 28272 kor. 36 fillérrel Az államépitészeti hivatal jelentése szerint a beruházási útépítési tervek már a legközelebbi jövőben teljesen elkészülnek. A konyi szántói és a kocsola dombóvári törvh. közu'akra vonatkoz műszaki műveletek a kereskede'mi miniszterhez föl- terjesztettek. A hidegkut-gyönki vasúti állomástól Hidegkút kö/.ségig és á pinczehelyi átkelési szakasz végpontjától a vasúti töltésig vezető vonalra vonatkozó bejárások f. hó 20 és 21 ik napjára tűzetlek ki. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészség álapoia január hóban javult ugyan, de kedvezőnek nem mondható. A súlyosabb természetű fertőző betegségek, a hurutos és lobos megbe'ege- dések rég nem észlelt magas számot értek él. Bejelentetett 26 difteritisz, 46 vörheny, 116 kanyaró, 26 hasi hagymáz, 53 szamárhurur, 3 gyermekágyi láz, 12 járványos fültő mirigy lob. Törvényszéki bonczolás volt 2, hullavizsgálat 6, védhimlő oltásokért kiu alta'ott az orvosoknak 2054 K. A belügyin. álial adott 5 bába ösztöndíjra Nagykónyi, Mucsi, Mórágy, Diósberény és Értény községek küldtek jelölteket a bába iskolába. Élelmi szerek és italok 62, közhelyiségek 28, iskolák 48 eseteben vi/s-. gál attak meg Ragályos betegség után 36 lakás és 6 iskola fertő lenittetett. A Ferenczkórházban ápoltatott 551 beteg, ezek közöl gyógyultan elbocsát- tato't 123, javultan 60, gyógyulatlanul 21, meghalt 13. Az állategészségügy némi javulást mutat. Az elhalálozás folytán megüresedett tamási járási állatorvosi állásra Sál Gyu!a neveztetett ki. A tör- I vényszéki fogházban le volt tartóztatva 113 egyén ; a fogházi kórházban kezeltetett 7 egyén, ezek közül felgyógyult 3. — Elvi jelentőségű határozatok. A községi jegyzőket megillető községi pótadómentesség a rendszeresített állásban levő községi segédjegyzőkre is kiterjed — A községek általános közigazgatási kiadásainak fedezésénél az önálló puszták birtokosaira is csupán a k adások ama részének fedezésére vethető ki pótadó, amely a községek törzsvagyonának jövedelméből már nem fedezhe ő —- Ha a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegy_____________ 19(>5.- február 12hoz, hogy megvalósítsam ezt a tervet. Adja szavát, hogy barátnőmmé lesz( s akkor nemsokára saját szemeivel fog mindent látni. Nos? Mit felel? Amelie (remegve s megzavarodva): Nincs mit felelnem. Arnothy: Akarja, hogy meggyőzzem őszinteségemről ? Amelie: Oh erről nem győzhet meg! Klárika: (jó ideje abba hagyta a bábuöltöztetést és némán bámul apja arcába, végre fölkiált'' : Papa 1 Arnothy (ijedten): Mi lelt, médikém ? Klárika: Végy nekem is olyan szép lakást. Akarsz ? Arnothy (zavarodottan): Neked bizonyosan veszek. (Hirtelen lehajol s össze-vissza csókolja Klárikát) Kis osíobácska, még most sem öltöztetted föl a babát. Nézd csak milyen csúf ez a baba/ Add rá gyorsan a sárga ruhát. Klárika : Előbb ígérd meg, hogy én is kapok lakást az Andrássy-uton ! Amelie (halkan szemrehányóan.) Látja uram! Nem mondtam-e? Arnothy (suttogva): Igaza van. Akar-e meghallgatni ? Amelie: Nem, nem. Hisz látja, hogy lehetetlen! Arnothy: Ha a kis módikét délután sétára vezeti, menjen az Andrássy-ut jobb oldalán. . . . Megteszi ? Amelie (szemlesütve) Nem! (Arnothy sietve elhagyja a szobát.) \ *
